Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-12 / 37. szám

tftr SP fülé' Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ j Dunántúli napló xxvii.évfolyam,36.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.február 12.,csütörtök, A tartalomból. 5/ov e -amerikai megáííapodás ':> oldal' \apir enden: Pécs gázellátása (3. oldal) Félidő tanulságokkal F élidejéhez érkezett mező­gazdaságunk nagy esemé­nye a zárszámadási köz­gyűlések sora. A megye százegynéhány termelőszö­vetkezete közül február első harmadáig mintegy 35—40 tartotta meg ünnepélyes zár­számadását, s ha minden „menetrend szerint” történik, a hónap utolsó napjaira vé­get is ér ez a mind gazda­sági, mind politikai szem­pontból oly jelentős munka. Izgalmas, tanulságos és lel­kesítő napok ezek. Az lenne jó, ha tömegtájékoztató fó­rumaink — a sajtó, a rádió, a televízió —, munkatársai mindenütt ott lehetnének, ha ország-világ „egyenesből*' lát­hatná, hallhatná; milyen gondjai vannak a ma paraszt­jának. A zárszámadások sorát a mohácsiak országos hírű Üj Barázda Termelőszövetkezete nyitotta meg, de azóta már a közepes, sőt gyenge terme­lőszövetkezetek jelentős ré­sze is elvégezte az összege­zést, a kép tehát, mely az el­múlt hónap alatt kialakult, megbízhatónak tekinthető. A benyomások, tapasztalatok összegezését kezdjük talán a külsőségekkel. A zárszámadó közgyűlésekre minden köz­ségben — nemcsak a szövet­kezeti székhelyeken, de a csatlakozott helységekben is! —, ünnepélyes keretek kö­zött került sor, örvendetesen nagy érdeklődés közepette. — Becslések szerint a szövetke­zeti tagság 70—80 százaléka jelent meg a rendezvényeken, köztük számosán nyugdíja­sok, illetve szövetkezeti jára­dékosok. Az idei zárszámadá­sok ünnepélyességét csak fo­kozza az a tény, hogy felsza­badulásunk 25. évfordulója évében kerülnek lebonyolí­tásra, illetve, hogy számos szövetkezetünk most töltötte be tizedik „életévét”. — Vé- ménden, Mozsgón, Magyarte­leken, hogy csak néhányat említsünk a jubilálók közül — a szó legszorosabb értel­mében községi ünnepség volt a zárszámadás. A közgyűlé­seken nagyszámban vettek részt a különböző megvei, illetve járási szervek, válla­latok vezetői, képviselői is — köztük olyan emberek, akik tíz-tizenkét évvel ezelőtt részt vettek a szövetkezetek szer­vezésében, megerősítésében. Nagyszerű, felejthetetlen ta­lálkozások voltak ezek. „Ma­gunk se hittük volna” — ezt a vallomást, szinte minden valamikori agitátor kötelessé­gének tartotta megtenni, pe­dig az idei zárszámadásokra, minden ünnepélyesség elle­nére, nem a kirakat-politika, a magamutogatás volt a jel­lemző. S ezzel el is érkez­tünk a közgyűlések lényegé­hez: a beszámolókhoz és vi­tákhoz. A beszámolók többsége nagy felelősséggel elemezte a szövetkezetek, s azokon belül a különböző ter­melési ágazatok eredmé­nyeit, gondjait. Kiderült, mintahogy az várható is volt, hogy a növénytermesz­tés eredményei szinte minden termelvény vonatkozásában rekord szintet ért el. ugyan­akkor az is kétségtelenné vált: ezek az eredmények minden olyan helyen elma­radlak, ahol — akárcsak egyetlen alkalommal is —, nem fordítottak elég gondot a földdel kapcsolatos mun­kák (szántás, műtrágyázás, vetés, vegyszerezés) jó minő­ségben való elvégzésére. Be­bizonyosodott: az állatte­nyésztési ágazat, a közelmúlt állami szintű intézkedései, il­letve a megyei szervek erő­feszítései eredményeképpen, fejlődő tendenciát mutat; az állatállomány — különösen az anyaállomány —, növek­szik. Világossá váltak ugyan­akkor a még mindig megle­vő, illetve újonnan jelentke­ző gondok is. Egyik tudósítá­sunkban már utaltunk az egyik ilyen problémára: ag­gasztóan megemelkedett az állati tápok, takarmányanya­gok ára. Az állattenyésztési ágazat — a felvásárlási árak emelése ellenére —, sem lett tehát egyik napról a másikra automatikusan aranybányá­vá, a gazdaságosság azonban fokozható. Munkaszervezési feladatok tucatját, sőt százait keli az elkövetkezendő idő­ben megoldani, mert olyan felvásárlási rendszer egysze­rűen elképzelhetetlen, mely a gondatlan, szakszerűtlen, ha­nyag gazdálkodás kárait ki­egalizálja, illetve nyereséggé alakítja. Az idei év a nagy, állami támogatással megva­lósított beruházások, töme­ges termelésbe lépésének éve lesz. Tízezres nagyságrendű sertéstelepekkel leszünk gaz­dagabbak — s bár kétségte­len, hopr e létesítmények megvalósítása nagy áldozato­kat követelt a szövetkezetek­től is, mégis csak azt kell mondanunk: az állam jóvol­tából. Ismert dolog: a beru­házások költségének 50 szá­zalékát központi keretekből finanszírozták (a véméndi szövetkezet például 16 milliót kapott), éppen ezért jogos a kérdés: vajon a szövetkezetek is megtettek, illetve megtesz- nek-e mindent saját lehetősé­geiken belül? A beszámolókat hallgatva több helyen feltűnt: ke­vés szó esik a háztáji­ról. Az elmúlt időszak­ban reflektorfénybe került ez a kérdés. A háztáji a közös gazdaságok szerves része, ki­egészítője, éppen ezért, az éves munka értékelésekor, il­letve a feladatok meghatáro­zásakor erről sem szabad megfeledkezni. A pillanatnyi helyzet ismert: a háztájiban csökken az állatállomány. — Azok a falusi családok, me­lyek nem is olyan régen még kisárutermelők voltak, ma ve­vőként jelentkeznek a hús­boltokban. Az okok ismer­tek, sokszor elemeztük őket, kár lenne ismételni. Inkább arról néhány szót, mennyire nem megmásíthatatlan ez a helyzet. A szalántai példa or­szágos visszhangot váltott ki, de vannak más példák is. Pellérd: ezer hízónál többet adtak le már tavaly is a ház­táji gazdaságokból, s az a mennyiség se lebecsülendő, melyet saját célra vágtak le, illetve a szabadpiacon érté­kesítettek. Magyartelek: a szarvasmarha-állomány két év alatt tizenkét százalékkal emelkedett, s még lehetne folytatni a sort, mely végül is szemléletesen bizonyítja: ha törődnek ezzel a terület­tel, viszonylag gyorsan előre lehet lépni, összegezünk, tapasztalato­kat rendezgetünk, terveket készítünk. Az eredményes munka elengedhetetlen moz­zanatai ezek a feladatok, ép­pen ezért mindenképpen ki kell terjesztenünk ezzel kap­csolatos teendőinket a szö­vetkezeti nagygazdaságokhoz szorosan illeszkedő háztáji gazdaságokra is. A zárszám­adás nagyszerű alkalom arra, hogy a tárgyi feltételek szám­bavételén, illetve megtervezé­sén túl a szubjektív feltéte­leket is megteremtsük. Ne fél­jünk a szótól: agitálni kell. Legalábbis egyelőre, mert az­tán a jó példák — a jelentős összegű jövedelemkiegészítést biztosító szerződések —, majd önmagukért beszélnek. Fél­idő, tanulságokkal — így le­hetne tehát a legrövidebben jellemezni az elmúlt idősza­kot, s ehhez talán csak any- nyit: még nem késő ezeket a tanulságokat hasznosítani. Békéi Sándor Üzemi tervek, elképzelések 1970-ben Növelik a termelést, új termékek, bővítik a kapacitást Ismét ellátogattunk né­hány baranyai vállalat­hoz, ktsz-hez, hogy meg­kérdezzük: Mennyivel növelik az idén termelé­süket, lesznek-e új ter­mékeik és milyen kapa­citásbővítést terveznek? — ORVOSI MŰSZEREK ÉS „PROMI” TÁROLÖ — BAHAMA SELYEMTEXTIL — A KAPACITÁS ÖT ÉVRE LEKÖTVE — NEM LESZ HIÁNYCIKK A KOVÁCS-SATU — KÉT ÉS FÉL MILLIÓ FORINTOS MŰSZAKI FEJLESZTÉS A HIRDI KENDERFONÓBAN közelebb az ügyiéihez (3. oldai) Zárszámadás Majson (3. oldai) Közeledés az egvmilliárdboz (5. oldal) Belvízveszély a Dráva mentén (5 oldali A Villamosgépjavító Ktsz liofilező berendezés« Villamosipari Ktsz \ Kifejezetten közönségszol­gáltatást lát el a ktsz, de az idén, a piackutatások ered­ményeként új termékek gyár­tását is elkezdi. Az elmúlt években kezd­ték el az orvosi berendezé­sek és műszerek prototípu­sainak készítését. A mikro­biológiai vizsgálatok köny- nyebbé tételéhez az elektro- forézis gépet és a liofilező készüléket konstruálták. Ki­tűnően bevált a laboratóriu- mokban a hűtőtermosztát és osztatlan elismerést szerzett a reakció időmérő — képes­ségvizsgáló, — készülék. Ez utóbbi munkaegészségügyi szempontból nagy segítséget nyújt, mivel fény- és hang­reflexeket ezredmásodperc pontossággal vizsgál. Az idén megkezdik a kifejlesztett ké­szülékek sorozatgyártását. Üj termék a „Promi”, tűz- és rob­banásveszélyes folyadékok ki­szerelésére alkalmas. A tűz­rendészet! szempontból min­den igényt kielégítő készülék a folyadékok mérését hitele­sítve végzi. Pécsi Vasas Ktsz 'A ktsz termelési terve 1969- ben harmincmillió forint volt, az idén sem terveznek töb­bet. A kapacitást már egész évre lekötötték, csak az ön­tödei részleg vállal még alu­mínium és színesfém öntést. Üj termékük: a lemezpere- mező gép, ebben az évben kezdik meg sorozatgyártását, összesen 270 ezer forint ér­tékben 1970. június 30-ig száz darab elkészítését vállalták. Négy évvel ezelőtt már fog­lalkoztak a 10, 16, 25, és a 40 kilogrammos kovács-satuk készítésével, s mivel jelenleg hiánycikk, ismét gyártani fog­ják. E termék jugoszláv im­portot pótol, típusonként száz-száz darabot állítanak elő belőlük. Ugyancsak hiány­cikket pótol a tábori kovács­tűzhely, ebből 160 ezer forint értékben, a motoros fűnyíró­gépek új, tökéletesített típu­sából pedig hatszázezer forint értékben készítenek. Hirdi Kenderfonó A kenderfonó fonodái, il­letve szövődéi szinten is tel­jesítette az elmúlt évi 114 millió forintos tervét. A gyár félkésztermékeket készít — zsinegtermékek, ponyva, sző­nyeg alapanyag, — és a to­vábbi feldolgozás a szegedi központban történik. Újdonság a gyár életében, hogy a szocialista országok megrendelői a teljes terme­lési kapacitást már előre, öt évre lekötötték. A műszaki fejlesztési terv szerint ebben az évben két és félmillió fo­rintos költséggel fejlesztik a szövőgép-parkot — termelé­sük ezáltal több mint 30 szá­zalékkal emelkedik. Mohácsi Selyemgyár A gyár idei termelési terve , hatvanötmillió forint, 15 mil­lióval több, mint 1969-ben. A Magyar Selyemipari Vállala­ton keresztül látják el a bel­kereskedelmet és termékük 90 százalékát exportálják: Ka­nadába és Afrika számos or­szágába. Üj gépek vásárlásával az eddigi kilencven centiméter széles keskenykötőgép mel- j lett ebben az évben széles gé- I pékén is dolgoznak, így a se­lyemtextil választék nagyság­rendben is kibővül. A hagyo­mányos, sima felületű mat- lasse típus, bordázott felüle­tű „bahama” elnevezésű anyaggal bővül, ami előrelát­hatólag nagy sikert arat a nagyközönség körében. <K.W Budapestre érkezeti Moszkva város küldöttsége A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács meghí­vására — Budapest felszaba­dulása 25. évfordulójának ün­nepségeire — szerdán a fő­városba érkezett Moszkva vá­ros küldöttsége. A delegációt V. V. Grisin, az SZKP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Moszkvai Városi Pártbizott­ság első titkára vezeti; a de­legáció tagjai: N. J. Pascsen- ko, a Moszkvai Városi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak első elnökhelyettese, K. A. Artomova, a moszkvai Li- hacsov Autógyár munkásnője, A. N. Visztavkin, a műszaki tudományok doktora, a Szov­jet Tudományos Akadémia rádiótechnikai és elektronikai intézete pártbizottságának titkára. A küldöttséget a Fe­rihegyi. repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit- I kára, Sarlós István, a Fővá- | rosi Tanács végrehajtó bi- ; zottságának elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter- he- I lyettes. továbbá a Budapesti I Pártbizottság és a Fővárosi Tanács vezetői fogadták; je- ! len volt F. J. Tyitov, a Szov- ! jetunió budapesti nagykövete. Előadási, ItiráHülástt, ismerkedés Pécs és Baranya életével Elkészült a TIT nyári egyesem programja A „Népek Barátsága” nyá- : rí egyetem ebben az évben | július 19-től augusztus 1-ig, tizenkettedik alkalommal fo­gadja Pécsett a hazai és kül­földi vendégeket. A hallgatók két hét alatt megismerkednek városunk és Baranya megye nevezetessé­geivel, történelmi múltjával és jelenlegi életével. Érdekes színfoltja lesz a nyári egye­temnek, hogy a résztvevők a megye etnográfiájával is fog­lalkoznak majd. A vendégek részére a szer- \ vezők szélessíkú kulturális programot állítottak össze — Hangversenyeken, műsoros esteken és balatoni kirándu­láson vesznek részt, valamint előadássorozatok is szerepel­nek a programban. Kirándulást terveznek Sik- I lósra, Szigetvárra, ahol hely- I történeti előadások kapcso­lódnak a színes napi tervek­hez. Ellátogatnak a villányi bortermő vidékekre is. A programhoz kapcsolódó előadások magyar nyelven hangzanak el, azonban a kü­lönböző nemzetiségű résztve­vőknek anyanyelvükön fog­ják tolmácsolni. Megfelelő érdeklődés ese­tében külön szakmai előadá­sokat is tartanak a nyári egyetem résztvevőinek. Fila- ■ téliai, jogi,. földrajzi szekciók működését biztosítják. A szervezők az érkező ven­dégeket július 18-án díszva­csorával várják, elhelyezésük­re négyágyas szobákat biz­tosítanak és kényelmükről e | legmesszebbmenőkig gondos- I kodnak. Üj Hsztcsomagoló automatát helyeztek Szembe a szigetvári malom­ban. A Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat egy és két kilo­grammos csomagolásban szállítja a lisztet a FŰSZERT-nek. A Pé­csett lévő csomagológépek nem tudtak eleget tenni a rendelések­nek. Az új géppel egyelőre 2*—30 mázsát csomagolnak műszakim­ként, de a teljes kapacitása 50 mázsa műszakonként.

Next

/
Thumbnails
Contents