Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-08 / 34. szám

1970. februór >. 3 Kádár János fogadta áj moszkvai nagy­követünket Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Ra- pai Gyulát, hazánk új moszk­vai nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshe­lyér«. Kedvező az időjárás: Korai szezonnyitó a mezőn A február eleji «rfs MW melegedés két hónap atán először csaknem az ország egész területén „lemeztelení­tette” a szántóföldeket; elol­vadt a hótakaró és es lehe­tővé tette, hogy a mesőga»- úasági üzemek „elébemenje­nek” a tavasznak. A kalászos növények tavaszi fejtrágyá- r.ását nagyobb területen kezd­ték meg, főképpen a Tiszán­túlon, Békés megyében, ahol az üzemek gondosan felké­szültek a korai szezonnyitó­ra és most ki tudják hasz­nálni a jó időt Azokban a gazdaságokban, ahoi tavaly ősszel elmaradtak a mély­szántással, most a íelszikkadí zöldekre ráküldhetik a lánc­talpas traktorokat. Az állami gazdaságokban nagy erővel láttak hozzá a gyümölcsfák korona-lgazftő metszéséhez sőt, az országban több helyen már a szőlőket is metszik. így van ez Badacsonyban és • Bács megyei szőlősökben, mhol olyan nagy a terület, hogy minden rendelkezésre álló időt M kel használni Soka® nagyarányú belvfs- képződésre számítottak. — Azonban alaptalan volt az aggodalom, mert a kalászos növényeket csak kisebb te­rületeken borította víz. Az agranómusoknak fcen a hirtelen felmelegedé*“ ről az a véleményük: Jól Jött, de ne tartson túlságosan so­káig, mert idő előtt megin­dulhat a rügyképződés, ami * későbbi fagyok esetén ká- ifíjkkal járhat. Gépjármfimetffk «ktátása kisfiimekkd A között balesetek *gyw növekvő számának csökken- .tése érdekében a Belügymi­nisztérium Közlekedési Fő­csoport Főnöksége és a TIT megyei szervezete újszerű te­matikával rendelkező tovább­képzést biztosít a vállalatok' gépjárművezető részére A Közlekedési Ismeretek Sza­badegyeteme megyénk terü­letén január végén elkezdte j hároméves programjának I megvalósítását. Fő célja, hogy előadássorozatokkal tovább- j fejlessze a gépjárművezetők közlekedési ismereteit a kor­szerű balesetmentes közle­kedéselérése érdekében. Jelenleg a Boly! ÁHanai Gazdaság, az 5. ÉPFU, a Szentegáti Állami Gazdaság, a Postaigazgatóság, Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat, a Vendéglátó Vállalat, Ipar­cikkkereskedelmi Vállalat és a Pécsi Állami Gazdaság ösz- szesen kilencszáz gépjármű- vezetője vesz részt a tovább­képzéseken. A TIT és a Belügyminisz­térium által szervezett isme­retterjesztő előadásokon a legutóbbi idők. baleseteinek dia- és filmfelvételeit is be­mutatják, valamint KRESZ- tablókkal illusztrálják az ok­tatást. A Közlekedési Isme­retek Szabadegyetemén min­den évben teszt vizsgát tar­tanák. A harmadik év elvég­zése után a hallgatók minő­sítési bizonyítványt és okle­velet kapnak, melyek igazoló lapját a jogosítványban el- hclyzhetik. 4 szalántai példa nyomán Kooperáció a háztájival Drávaszabolcson munkadíjat kapnak a tenyésztők A magyarteleki tsz felárat fizet A hús-mizéria mindenki előtt ismert. Többé-kevésbé az okai is. Külkereskedel­mi mérlegünkben ennek a tételnek van a legnagyobb súlya: devizabevételünk 20— 22 százaléka húsbél szárma­zik, a sok tízezer külföldre szállított vágómarha és hí­zott sertés azonban csak részben Indokolja a hazai hiányokat. A szegényesen feltöltött húsboltokból a nyo­mok egészen az üresen álló háztáji ólakig, istállókig ve­zetnek. Kétoldalú «serzodések A pauáe «lejé* megtar­tott megyei mezőgazdasági nagyaktíva segélykérése nyo­mán három héttél ezelőtt, január 18-án, jelent meg a szálán tál termelőszövetkezet új mozgalmat beindító felhí­vása. A mozgalom célja: a háztáji állattenyésztés fellen­dítése, azaz annak elérése, hogy szerződéses alapon, a közőssel szorosan együttmű­ködve, közszükségleti célokra is neveljenek és hizlaljanak a tez-tagok állatokat A felhí­vás megjelenése óta a közér­deklődés középpontjában áll­nak a háztájiak, ■ egyre több helyről kapunk konkrét tér- vekrtB. Intézhettél» kr<n la htot fe alkalommal a felhívási*» elsőként enttakoaó drúvassa- boiesi én magyartelek! tar- mtíőezövetkeaetek fejlesztésit programjáról számolunk be. Drávaasabolc* négy köxaég — Drávapalkonya, Drávacse- U, Goráim éa Matty — szö­vetkezeti központja, A tsz dolgozóinak száma 980, a csa­ládok száma *78. Mind az öt községben nagy kultusz* volt az állattenyésztésnek, a meg­felelő ólak. istállók in ren­delkezésre állnak. Hogy még­is miért fogytak «£ ® par- tótoá® as állatok? — Sok skm v*» — ®sod3i> Hagy fcf főagronómua. — Kezdjük talán a kényelmi szempontokkal: a fiatalok nem arfvcneu bíbelődnek as állatokkal. Aztán fond volt a takarmányok, tápok beszer­zés® is. Megaztán nem Is vol­tak rászorulva arra a pár- száz forintra, amit egy-két hízó eladásán keresni lehe­tett, Most elkészült terveze­tünk központi gondolata is ez: az eddiginél kényelmes- sebbé én kifizetődőbbé kell tenni a háztáj), állattartást, A hizlalást vállaló tagokkal kétoldalú szerződést kötünk, mely szerződések nemcsak a közös, de a hizlalók egyéni érdekeit is védik. A főállattenyésztő asztalán »■szaporodnak a kitöltött, alá­írt együttműködési szerződé­sek. Nézzük, mit kap a hiz­laló, s mit nyer mindezen a tsz? Munkaóra-jóváírás — Az alapanyagot, azaz a fiatal állatokat a szövetkezet vásárolja fel. A tenyésztő te­hát a közös állatait neveli, hizlalja. Az állatokat a kö­zösből hatósági áron vásárolt takarmánnyal etetik — min­den ráhízlalt kilogramm után 4 kg takarmányt adunk. Az állatok esetleges megbetege­dése, elhullása a szövetkeze­tei sújtja. Az elszámolás egyébként a következő elvek szerint történik: az állatokat a szövetkezet szakemberei minősítik, majd meghatároz­zák az alapárat Ebből az ősz- szegből kerül levonásra a ta­karmányok és tápok ára, il­letve a kifizetett vételár. A tagok 100 kilogramm súlygya­rapodás után 18o forint mun­kadíjat kapnak. A fentieken kívül 100 kilogramm súly­gyarapodás után 20 munka­órát is jóváírunk, az idő« emberek tehát otthon is ösx- szeszedhetík azt az időmeny-. nyiséget, mely a nyugdíj- jogosultsághoz szükséges. — Tavaly hány hízót vásá­rolt fel az állam a háztáji­ból? — Hem ©gösse® StezáwA — 9a káén mire asÉmltet- aafcf legyen a kooperáció: az ál­lami felvásárlási áron felül (a szövetkezetnek '-ittatott mennyiségi felárból a szarvas- marha kilójáért plusz egy forintot, a sertésért pedig plusz ötven fillért adunk. — A szövetkezet mit pro­fitál ebből az akcióból? — Nem sokat, de ez nem is oél. Egyébként a meny- nyiségi felárnak mintegy a fele az az összeg, ami a közös kasszában marad. — És a tagok? — Számításaink szerint 13 —14 ezer forintot jelent ez majd családonként évelte, azaz majdnem annyit, mint amennyi a közösből szárma­zó évj jövedelem ... Békés Sándor Faközelítők az erdőben Szokolaí felv. Jövedelem* kiegészítés NhgyváradB János, a ma­gyarteleki Vörös Október el­nök« pontonon én őszintén forgalmas. —— irontco mimenBat ikenzit- tettünk: szövetkezetünk terü­letén 378 család éh ■ ebből 44 sem szarvasmarhát, sem sertést nem tart Száz csa­ládnál nincs szarvasmarha. Megvizsgáltuk azt te, hogy alakult az állatlétszám « el­múlt két évben, s es már Jobb képet mutatott A sertés kivételével egyenletes volt a növekedés, különösen az anyaállatok szám« nőtt A háztáji gazdaságok szervezett keretek között történő to­vábbfejlesztése tehát egyezik s tagok szándékával, ösztö- i nős elhatározásával. A koope­ráció részleteit is kidolgoztuk már: a leszerződött és meg­felelő minőségben leadott ál­latok után munkanap-jóvá­írást kapnak a tagok. Hízó- bikáért 15—20 napot (eg a minőségtől függ), üszőért 10 —15-öt. hízott sertésért 3 na­pot, Hogy még ösztönzőbb Plnsz ót százalék a szolgáltatások fejlesztésére Mire költik az eszközlekötési járulékot ? Kórkérdés egy rendelet nyomán aflke —. amely növeli a ktsz nyereségét. Vidéken sok a rá fizetéses üzlet. Az ellátatlan területeken a hálózatfejlesz­tés, a mechanizmus szelle­mének megfelelően, azon áll vagy bukik, hogy az üzlet jövedelmező lesz vagy sem. A fehér foltok ellátására ezért további preferenciákat várnak. A szövetkezet fej­lesztést alapjának egy részét 1971-re tartalékolja. Jövőre Pécsett, a déli városrészben 900 ezer forintos költséggel férfi-női íordászatot és koz­metikai szalont építenek. — Még az idén áttelepítik és bővítik mohácsi részlegüket. A fejlesztési alapból jut majd a meglévő egységek korsze­rűsítésére, csinosítására A Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz fejlesztési alapja a ren­delet nyomán 100 ezer forint­tal lesz több. Elegendő rész­leggel rendelkeznek, ezért a plusz pénzt állagjavításra, korszerűsítésre, az elavult gépek fokozatos kicserélésé­re költik. Ha találnak rá ki­vitelezőt, az idén április 4- re szeretnék átadni a Jókai utcai férfi részleget. Az át­építés mellett berendezésre már nem igen futotta volna, jól jött tehát a 10o ezer fo­rint Speciális helyzetben Az Autó- és Motorjavító Ktsz-nél az amortizáció és az eszközlekötés az évi ár­bevétel 10 százaléka (850 ezer forint), s azzal hogy az eszközlekötési járulék átke­rült a fejlesztési alapba, csak tovább növekedett a fejlesz­tési lehetőség. Erre szükség is van, hiszen a Diósi úti új telepet bővíteni kell, ide köl­töznek a motorjavítók és egy nagyobb lakatosműhelyt is terveznek. De a kedvezmény mégsem elégíti ki az autó­javítókat. Speciális helyzet­ben vannak, úgymond „ki­lógnak az átlagból”. Arról van szó, hogy igen magas I az ágazat eszközigénye (az ] eszköz és bér aránya 4:1), és a nyereségrészesedési és fej­lesztési alapra való megosz­tása ennek alapján történik. Minimális az „R”, azaz a részesedési alap. így nem te­remthető megfelelő anyagi érdekeltség, ez viszont a szolgáltatás színvonalának rovására megy. A Patyolat Mosoda Vállalat eddigi egymillió forintos fej­lesztési alapjába az eszközle­kötési járulékkal további 600 ezer forint kerül. Igen jelen­tősnek mondható összeg, ame­lyet elsősorban a fiókhálózat bővítésére és korszerűsítésére költenek. Paa érte yúradatMl » szolgáltató vállalatokat * pénzügyminiszter rendelet®, már várták, hogy mentesítik őket as eszközlekötési já­radék fizetése alól. Ez az öt százalékos tétel, amit a vál­lalatok a költségvetésbe fizet­nek be, a termelésben lekö­tött álló- és forgóeszközöktől 1 megkívánt minimális haté­konyság kifejezője, vagy másként: az állam bármely befektetés után minimálisan öt százalék hasznot vár el. Nos, a rendelet » Magyar Közlönyben a közelmúltban megjelent: Azok a vállala­tok, melyek a lakosság meg­rendelésére — külön megje­lölt __ javításokat, szolgál­t atásokat végeznek, eszközle­kötési járulékukat fejleszté­si alapjuk növelésére hasz­nálhatják fel, s ezt gyakor­latilag már az 1870. első ne­gyedévi eszközlekötési járu­lék elszámolásakor kell al­kalmazni. Nagy an kellett ez a plusz öt százalék, még több te kellene fejlesztésre. Bővítésre* korszerűsítésre A B. Ttt.-l Fordász Ktsz- nél a fejlesztésre fordítható eszközlekötési járulék 400 ezer forint Csak olyan fej­lesztés jöhet számításba — szögezte le a szövetkezet el­Halak a jég alatt 'fslaisst űesrfca-szerkentjrű- bői zuhog a víz. Meg te cso­dálom, miközben dagasztom a sarat a gáton. Igyekszem oda középre, ahol a telelő partján néhány ember álldo­gál, Jó idő van. Víz-szagot hordoz a szél, meg-megzör- geti a száraz nádleveleket. A tavakat jégkéreg borítja: el- vékonyuló, lekerített-szélű, eltünedező jég. A nádasban már csak vékony üveghár­tya, a töveknél kerek fekete olvadás. * A hal télen megnyugszik, a kisebb telelőtavakban sokan elférnek. — Most éppen szállítunk hatvan mázsát — mondja Mihályffy Ferenc, a pellérdi halászok „főnöke”, mindjárt meghúzzuk ezt a másik tele­lőt is. Ebben kisebbek van­nak. Az ivadékok két tóval ar­rébb „telelnek”. Tavasszal, mihelyt az idő engedi, meg­kezdik kihelyezésüket a nagy tóba. Pontosabban: a nagy tavakba. Mert öt tó van Pd­lérden, és Palkonyát is bele­számítva összesen 380 hold területen. Ritka az ilyen fajta tógaz­daság — egyetlen víznyerési lehetőségük a Feketevíz. A hal mégis jóízű, sőt bel- és külföldi vevők egyaránt es­küsznek, hogy a pellérdi hal a legjobb. — Ez a szállítmány hova utazik? — Egy osztrák cégnek küldjük, de itt is a kocsi, kezdjük emberek. * A gát megelevenedik, a tíz ember munkához lát. Egyi­kük combközépig áll a jeges vízben, a sarokba húzott há­lóból emeli a hallal teli szá- kot. A halak a nyákos. hal- piócás válogatóasztalra kerül­nek, ott tátogatnak, dobál­ják magukat. A külföldi part­ner válogatós — jelenleg két­féle pontyot kértek egy kiló és egy kiló hatvan deka kö­zött] 1 súlyban, i* agy kiló hatvan fölött Az osztrákok szeretik a kövér pontykákat. A mérlegről a kocsira ke­rülnek. Tizenöt kosár hal gurul végig a sínen a hal­gazdaság teherautójáig. On­nan pedig a vasútra, a vá­góhoz. A vagon ‘egykedvűen és na- j gyón egyedül áll a pellérdi elágazásnál. Fehér, egyik „ab­laka” nyitva. Középütt pöfög az ósdi kompresszor: frissíti a vizet. Kétoldalt vannak a medencék, harminc-harminc mázsa ponty zötykölődik el Ausztriába bennük. A víz pe­zseg, a halak jól érzik ma­gukat. — külföldre utazhat­nak. Szinte látom rajtuk, hogy felvágnak. Lenézik itt­hon maradt, honi halászlére tartogatott kollégákat. A hatvan mázsa hal egy óra körül kerül vagonba. Kettőkor útnak indul, hétfő reggel Bécsben a piacon vá­logatnak belőlük. — Xanpls Péter»" Tízéves a Farostlemezgyár Lemezek kilencven színben Nincs az országban olyan hely, ahova nem ju­tott el a Mohácsi Farost- lemezgyár terméke. A gyárnak, ma olyan nagy a termelési kapacitása,.) hogy egy főre az ország- > ban 5 kilogramm farost- £ lemez jut. Ez világvi­szonylatban is jelentős mennyiség. Ennek ellené­re sem tudja a mohácsi gyár kielégíteni a hazai igényeket. Ezért viílt szük-^ ségessé egy új üzemi lét-.," rehozása ugyancsak Mo­hácson 454 millió fo­rintért. Az új gyáregység építését még a tavasz fo­lyamán megkezdik. — A gyár életében új fejlődési szakasz kezdődik. A farostlemezgyár 10 ) éves fejlődését bemutató kiállítást tegnap délelőtt dr. Fáy Mihály, a gyár igazgatója nyitotta meg, a mohácsi Kossuth Film­színház kiállítótermében. Í A kiállításon megjelent Palkó Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának í tagja, a Megyei Tanács 1 vb-elnöke, dr. Németh La- í- jós, a Pécsi Városi Ta­Í < nács elnökhelyettese, Bor­sos János, a Mohács vá-, rosi Pártbizottság titkára, Pálkuti Keresztély, a mo­hácsi Városi Tanács vb- $ elnöke, valamint dr. Czi- í ráki József, az Erdészeti £ és Faipari Egyetem Faipa- ? ri Mérnöki Karának dé- \ kánja. ; Dr. Fáy Mihály, a gyár > igazgatója megnyitójában többek között elmondta, hogy az 1959-ben megala­pított üzem az elmúlt év­ben 48 500 tonna farost­lemezt gyártott, a gyár ta­valy 90 különböző színű és mintájú lemezt állított elő. A kiállítás jelentős ré­szén a gyár legfiatalabb részének a feldolgozó üzemnek a termékeit mu­tatták be: tetszetős és praktikus fogasfalakat, in­tarzia technikával készült képeket, amelyek közül ki­emelkedik Lenin nagymé­retű portréja. A bemuta­tón megtekinthetők a kü­lönböző eljárással készült fantázia és fautánzatú mintával ellátott farost­lemezek a legkülönbö­zőbb mintájú bútor­alapanyagok, a gyár leg­újabb termékei a perfo­rált, azaz lukacsos farost­lemezek és a csempeután­zatok. A farostlemezgyár fej­lődését és termékeit be­mutató kiállítás tíz napig várja a látogatókat. — Mécs —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents