Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-07 / 33. szám

I Ira; BO filter Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli xxvii.évfolyam,32.sióm Az MSZMP Baranya- megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.február7.,szombat Bátran és felelőséggel M egyénk több mint 18 ez­res diákseregének közel 1500 küldötte vesz részt a diákparlamenttoen. Eze­ken a tanácskozásokon, kö­zépiskolások és szakmunkás- tanulók, bejárók és helyben lakók, elsősöktől a negyedike­sekig, ismét hallatják hang­jukat Az elmúlt években le­zajlott, iskolai, megyei és or­szágos diákparlamentek leg­főbb tanulsága, mondanivaló­ja az volt, hogy a mai diákok tanulni akarnak, szórakozni, művelődni vágynak, s ha en­nek bármiféle akadályát lát­ják, őszintén, bátran, sőt sok­szor keményen megmondják véleményüket Igaz, sok kér­désben türelmetlenek, de megnyilatkozásaik jószándé­kát nem lehet kétségbe von­ni. Az eddigi tapasztalatok be­bizonyították e korosztály fe­lelősségérzetét, közéleti akti­vitását A diákparlamentek kritikus szelleme, az észrevé­telek, javaslatok legnagyobb része, olyan volt, hogy az is­kolák és más állami szervek jelenlévő vezetői számára ta­nulságul szolgáltak. De akad­tak olyan kérdések is, ame­lyekre azonnal elhangzott a válasz: „igazatok van, intéz­kedünk”. Többek között olyan — tár­sadalmi szempontból fon­tos — kérdések kerültek szó­ba, mint a hátrányos helyze­tű tanulók segítése, a bejáró tanulók tanulási gondjainak megszüntetése. Ezért több kollégiumi férőhelyet sürget­tek, s amíg erre nincs lehe­tőség, - kérték, hogy vonatin­dulásig legyen hol tanulniuk az utazó diákoknak. Szó esett egyes tankönyvek túlzsúfolt­ságáról, éppúgy, mint arról, hogy néhány tanműhelyben jóval elavultabb gépeken ta­nulnak a fiatalok, mint ami­lyeneken aztán az üzemben kell dolgozniuk. A kereske­delmi tanuló iskolások — nagy gondként — megfelelő iskola hiányát említették és ebben sürgős intézkedést kér­tek. A mai diákfiatalság fő tö­rekvései azonosak társadal­munk elvárásaival. Olyan tu­dást igyekeznek elsajátítani, olyan emberré szeretnének válni, amire a szocialista tár­sadalomnak szüksége Vein. — Fejlődő országunk egyre de- mokratikusabbá váló légköre ugyanis művelt, önállóan gondolkodó közösségi embert kíván, aki arra törekszik, hogy ( jobbá váljék közvetlen környezete. S ez nemes törek­vés, amelyet bátorítani kelL Persze beszélni könnyű, cselekedni nehezebb. Mégis azt mondhatjuk, hogy a ko­rábbi diákparlamentek felve­tései, interpellációi, határoza­tai alapján sok minden tör­tént az iskolákban. A régi tanár—diák „háborút” pél dául egyre inkább a tanárok és diákok szövetsége váltja fel. S mindennek nemcsak a közoktatás, hanem szélesebb kör látja hasznát. Közös ügy- gyé válik jobban tanulni, eredményesebben oktatni. Napjainkban az iskolák igazgatói, városi, járási veze­tők, megyei művelődésügyi szakemberek ismét találkoz­nak a diákok fórumán, hogy meghallgassák a fiatalok in­terpellációit és válaszoljanak azokra. A diákok, akik meg­becsülik az iskolát, a társa­dalmat, megbecsülést kapnak cserébe. A nem is olyan ré­gen még „eltartottként” le­gyintéssel elintézett ifjúsági réteg véleményének, szándé­kainak elismerése így válik egyik vonásává a demokra­tizmus fejlődésének. A már folyamatban lévő is­kolai, majd az ezt követő me­gyei és országos diákparla­ment, mely „A mozgalmi és az iskolai élet demokratizmu­sa” gondolatkört választotta témájául, jó lehetőséget biz­tosít arra, hogy a diákok megemlékezzenek hazánk fel- szabadulásáról és a 25 éves fejlődésről. Az ifjúsági veze­tők ezen túlmenően beszámol­nak a megelőző iskolai diák­parlamenten felvetett problé­mák megvalósításáról, azok megoldásáról, véleményt mondanak az iskolai KISZ- szervezet munkájáróL Közismert a fiatalok azon igénye, hogy minél több ön­állóságot kapjanak, legyenek terveik, javaslatáik, melye­ket meg is valósíthatnak. — Mint a tapasztalatok igazol­ják, nem kell attól félni, hogy olyan ,Vendeleteket” hoznak, melyek nem egyeztethetők össze az iskola, a társadalom érdekeivel. Nagyon helyes például az a kezdeményezés, miszerint egyre több iskolá­ban a tanulók aktív közre- , működésével készül el a há­zirend. F olytathatnánk az iskolai demokratizmus megnyil­vánulási formáit, lehető­ségeit A mi demokrá­ciánk lényege azonban nem­csak abban van, hogy lehető­ségeket biztosít a tanulásra, közéleti tevékenységre, ha­nem abban is, hogy minden fiatal aktívan kivegye részét az általa megszavazott prog­ramok és politikai célkitűzé­sek megvalósításából, ered­ményes végrehajtásából. Közös érdeke ez minden fiatalnak. Meggyőződésünk, hogy a .diákparlamentek ilyen szellemben tanácskoznak, és az iskolai élet demokratiz­musának gyümölcsöző fóru­mai, a továbblépés jelentős állomásai lesznek. Kovács József KISZ megyei titkár Pécs Idei költségvetése: 637 millió forint Több mint egyharmadát lakásépítésre fordítják Elfogadták a szanálási és lakáselosstási tervet A Pécsi városi Tanács és a kerületi tanácsok 637 mil­lió forinttal gazdálkodnak ebben az évben. Az összeg egyik felét — a szokásoknak megfelelően — beruházások­ra, fejlesztésekre, elsősorban lakásépítésre költik, mely 242 millió forinttal részesedik. A másik felpt az iskolák, egész­ségügyi intézmények, utak stb-k fenntartására fordít­ják. A 637 milliós összeg egyébként még növekedni fog, ha a múlt évi mérleg elkészül. Már most látható ugyanis, hogy több, mint 40 millió forint pénzmaradvány illetve bevételi többlet mu­tatkozik, melyet — az új gazdasági mechanizmus el­veinek megfelelően — az idén is fel lehet használni. Szanálás — lakáselosztás Ebben a néhány mondat­ban lehetne összesűríteni azt a vaskos — és számokkal zsúfolt — jelentést, mely a város 1970. évi költségveté­sét tartalmazta, amelyet na­gyobb vita nélkül fogadott el tegnap a Városi Tanács vb. Mint várható volt, heves polémia bontakozott ki az 1970. évi lakáselosztási és szanálási tervről, mely ugyan­csak tegnap került a testü­let elé. A két témát azért kellett együtt tárgyalni, mert a lakásépítés szorosan össze­függ a bontásokkal, s vele együtt a lakáselosztással is, hiszen a lebontott házak la­kóinak másik otthont kell biztosítani. A határozat szerint több, mint száz lakást kell szanál­ni ebben az évben is, na­gyobb részt az épülő új Szi­geti városrészben. Az eredeti tervben arról volt szó, hogy további 21 lakást fognak sza­nálni a József Attila utca korszerűsítése miatt. A vb. azonban úgy döntött, hogy a József Attila utca teljes re­konstrukcióját 1971-re ha­lasztják. Az idén elosztható lakások száma ilymódon 21- gyel növekedett, melyet 3x7 arányban a három kerületi tanácsnak adnak át. Három változat Az igazgatási osztály egyéb­ként 3 lakáselosztási variánst tárt a testület elé, mely az ún. B-változatot fogadta eL Eszerint 554 állami illetve 315 szövetkezeti lakást tud­nak elosztani ebben az esz­tendőben. Ezt a számot — még a József Attila utcai bontások elhalasztása ellené­re is — 127-tel csökkentik a szanálások. A vb. 27 lakást tartalékolt arra a célra, hogy ha az egész város alapvető érde­keit érintő fejlesztések lesz­nek év közben valamelyik vállalatnál, egészségügyi vagy más intézménynél, akkor a város vezetése ne maradjon lakás nélkül. Ilyen igények rendszeresen jelentkeznek, a Felsőfokú Építőipari Techni­kum például csak akkor te­lepülhet Pécsre, ha kellő szá­mú lakást biztosítanak a más városokból ide költöző taná­rok számára. További 12 lakást tartalé­koltak az előre nem látható esetekre — lakásbeomlások egy nagyobb esőzés során stb. —, a többi lakást pedig a különböző vállalatoknak illetve a kerületi tanácsok­nak adták át. Arról, hogy személy szerint kik kapják meg e lakásokat, már az ott tevékenykedő társadalmi la­káselosztó bizottságok dönte­nek. Parkerdő- bővítés A vb. határozatot hozott a városi parkerdő bővítéséről, elfogadta a Megyei és Váro­si Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervét, majd úgy döntött, hogy feb­ruár 13-ra összehívja a Vá­rosi Tanács ülését. Az ülésen a vb. elmúlt fél évi tevé­kenységét, a munkásosztály helyzetéről szóló párthatáro­zat végrehajtását, a város 1970. évi költségvetését, a Városi Tanács munkaprog­ramját illetve a NEB 1970. első félévi munkatervét fog­ják megtárgyalni. Nemcsak sajál munkahe­lyein, hanem más megrende­lőknél is végez hegesztési vai'i'atvizsgálatokat a Bara­nya megyei Építőipari Vál­lalat ipari röntgen-laborja. Korábban nem volt megbíz­ható mód a varratvizsgalatok­ra, a röntgenezésse! viszont kimutathatók a hibák és így megelőzhetők ■ a csőtörések, gázszivárgások, vízáttörések. A röntgenezéssel egyébként kazánok, tartályok és más hegesztett szerkezetek minő­ségét is vizsgálják. 4 Gazdasági Bizottság jóváhagyta a szegedi kőolaj■ és f öldgázipari nagy beruházást A Gazdasági Bizottság mint­egy 6,5 milliárd forintos ke­retben jóváhagyta a szegedi kőolaj- és földgázipari léte­sítmények beruházási javas­latát. Az összegnek 40 szá­zalékát költségvetési jutta­tásból, 39 százalékát bank­hitelből fedezik, 21 százaléka pedig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fejlesztési alapját terheli. A határozat előírja továb­bi több, mint 1,1 milliárd fo­rint értékben, bizonyos kap­csolódó beruházások megva­lósítását is. A létesítmények­hez szükséges ingatlanok ki­sajátítására a Gazdasági Bi­zottság az általános szabá­lyoktól eltérő, a földtulajdo­nosok számára kedvezőbb kártalanítást rendelt el, és egyúttal utasította a nehéz­ipari minisztert azoknak az intézkedéseknek a megtéte­lére, amelyekkel megakadá­lyozható, hogy az olaj meg­szennyezze az élő vizeket. A Gazdasági Bizottság ha­tározata szerint a beruházást 1976. december 31-ig kell be­fejezni. Folytatta munkáját a% FKP kongresszusa Párizs? A Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusa csü- tötökön a késő éjjeli órákig elhúzódó esti ülést is tartott, hogy meghallgassa a kong­resszusra érkezett 66 külföldi pártküldöttség vezetőinek fel­szólalását. Még soha ilyen nagy számban külföldi párt­küldöttségek nem vettek részt a francia kommunisták kong­resszusán. Péntek reggel a kongresz- szus Étienne Fajon beszámo­lóját hallgatta meg a párt téziseiről országosan lefolyt vitáról. Ugyanezen a napon került sor Roger Garaudynak, az ismert filozófusnak a fel­szólalására. Garaudyt a mun­kásosztály vezető szerepét csökkentő és egyéb, nem marxista nézeteiért a kong­resszus számos küldötte már a vita eddigi lefolyása alatt élesen bírálta. Holnap: Busójárás Mohácson Farsang vasárnapján, hol­nap ismét megszólalnak a mohácsi utcákon a busókür­tök, a kereplők, kifordított birkabundás, famaszkos figu­rák járják az utcákat. Busó­járás ! A busójárás idei programja délelőtt háromnegyed tízkor a Széchenyi téren kezdődik a térzenével. Közreműködik a Pécs gyárvárosi Általános Iskola fúvószenekara és a Mohácsi Munkásőrzenekar. — Majd a farsangolók felvonu­lása, táncos-zenés mulatozása következik a Széchenyi téren és a Szabadság utcában. A táncos, zenés mulatozáson részt vesz 11 népi tánccso­port. A délutáni program egy órakor ismét térzenével kez­dődik majd fél háromkor gyermekkarnevállal folytató­dik. 16 órakor megkezdődik a busók zenés, táncos játéka, a szabadtéri busófarsang. 17 órakor tűzijátékot rendeznek, majd a gazdag program be­fejezéseképpen este 6 órai kezdettel busóbál—sokacbál lesz a Bartók Béla Művelő­dési Központban A busójárás műsorát — mint már jelentettük — ze­nés rendezvények, kultúrmű­sorok, kiállítások teszik még élményszerűbbé. tartalmasab­bá. AZ ÜJHEGYI „HAVASOK» Erb János felvétele A busójárás iránt ország- j szerte igen nggy az érdeklő- I dés. A mohácsi Béke Szálló 21 szobáját már hetekkel ez­előtt lefoglalták , Vendégek érkeznek az NDK-ból és Ju- j goszláviából. valamint itt ' száll meg a Magyar Állami j Népiegyüttes 41 fős csooortja I is. Az Idegenforgalmi Hiva- i tál valamennyi fizetővendég- i szobája is foglalt. Az értesü- I lések szerint több turistacso­port is érkezik autóbusszal így a TECHNOIMPEX dolgo­zói a Magyar Írók Szövetsé­ge. Az előkészületek tehát meg­történtek, már csak egy a fontos: kedvezzen az időjárás is a farsangolóknak.,

Next

/
Thumbnails
Contents