Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-06 / 32. szám

WÖ. február 6. sunantmt ndpi»’ 3 Több fényt! Érdemes odafigyelni, mit mond a pszichológus SZtNHATASOK: A gépe­ket általában szürke színnel festették. Itt változtatni kel­lene. (Megbeszélés szükséges ezzel kapcsolatban.) A vilá­gítás megfelelő, csak kevert fényt kellene 'a gépeknél al­kalmazni. Zajártalom: Az előírt decibelnél magasabb a zaj. Ez a dolgozókat fáraszt­ja. A megoldás nehéz, mert a csendesebb gépek sokba kerülnek. Jó lenne a műve­zetőnek egy jobban elszige­telt helyiség, ahol néha kissé összeszedhetné gondolatait. (A CIPŐ ALJ AZOKNÁL)... Érdemes odafigyelni, mit mond a pszichológus. A kom­lói Carbon Könnyűipari Vál­lalat igazgatója még a múlt év novemberében bízta meg Csizmadia Sándor tanárt, hogy végezzen pszichológiai vizsgálatokat a vállalat kü­lönböző üzemrészeiben. A do­log egyik érdekessége: a kon­fekcióüzemben, a cipőüzem­ben és a többi részlegben kétezer lány és asszony dol­gozik együtt. Az első két je­lentés — a novemberi és a decemberi — máris tanulsá­gokkal szolgál, pedig készí­tője még tulajdonképpen csak a környezettel ismerke­dik. ...A TÜZÖDE. Általában itt a legkonszolidáltabb a helyzet. Nyugodtan, egyenle­tes ütemben dolgoznak. Vi­lágítás: megfelelő, csak ke­verni .kellene a fénycsöve­ket Ne az erős kék fény do­mináljon. Helyes lenne a munkahelyi torna bevezeté­se! A KONFEKCIÓ. Eléggé zsúfolt. Majd az egy főre eső légköbmétert is kiszámítom, akkor ezt még jobban lát­hatjuk. Az egyik sarokban, ahol egy szekrény áll, alig lehet közlekedni, pedig ott­létem alatt elég gyakran anyagot is vittek arra... Fő­leg a friss levegő biztosítása volna a legfontosabb véle­ményem szerint. Ez a jó hangulathoz, a munka jó üteméhez, a kifáradás . csök­kentéséhez elengedhetetlenül szükséges! Ez pedig vállalati érdek!!... Vállalati érdek, ez a mot­tó. A pszichológus ezt tartja szemelőtt, erre kapott meg­bízást. De csupán erről van szó? A pszichológus vizsgá­lódásai során a környezet olyan zavaró momentumait tárta fel, amelyek felett ed­dig elsiklottak, s akik ott dolgoznak, megszokták, ho­lott ez rossz hatással van rá­juk, kihat munkájukra s ez­zel végsősoron a vállalat eredményére. Nemcsak fel­tárni, de meg is kell oldani ezeket a kis görcsöket, ki kell engedni a fékeket. ...A LÁDAÜZEM. A gép­műhelyben az égők kimerü­lőben vannak. A fény kevés. Zajártalom: Amikor több gép működik, a beszédet nem le­het érteni. A szegező helyi­ségben a 28 fénycső közül négy naracssárga, a többi kék színű. A dolgozók szerint megfelelő. Véleményem sze­rint helyesebb volna több na­rancs színű fénycső beiktatá­sa. Ez melegebb fényt ad. További problémák a láda­üzemben: Hamar tönkremegy a dolgozók lábbelije (két hó­nap). A két anyagmozgató mellett ugyanis a többinek is be kell segítenie. Az anyagmozgatók (délelőtti és j délutáni műszak) közös láb­belit használnak. Ez egész­ségtelen! Nagy a fertőzés- veszély! Ez pedig munkaerő kiesést jelenthet az üzemnek. (Gombás fertőzések, ekcéma veszély.) Az anyagmozgatók­nak .külön cipőt kell biztosí­tani 7.. A BÜTORÜZEMBEN. A csiszolóknál a világítás nem megfelelő, a fénycsövek el­helyezése zavarólag hat. A közvetlenül a csiszológép fö­lött elhelyezett fénycső ha­tására a fény visszaverődik a munkadarabról, ezért a dol­gozó a finomabb megmun­kálást nem tudja elvégezni, mert nem látja. Ez a minő­ségi munka rovására megy. Szellőztetés: főleg a csi­szolóban gyenge az elszívás, pedig itt sok a finom por. A dolgozókat állandóan köhö­gésre ingerli, orrukat fújják. A légcsövükben lerakódik. A bútorüzem közösségének problémái: A művezető sze­rint a közösség nem mond­ható jónak. A kiadott utasí­tást körülbelül 70 százaléko­san hajtják végre. Nem nagy lelkesedéssel dolgoznak. Ennek okai: ke­resetükkel nincsenek meg­elégedve, bár ennek okát ma­gukban is kereshetik. Nincs megfelelő összefogás a dol­gozók között, nincs kellő összedolgozás. Problémát okoz a szakmunkáshiány, az állandó vándorlás. Amikor egy-egy dolgozó betanult, jön egy új, aki ismét nem tud semmit. Ez rányomja a bé­lyegét a termelésre... Akadnak már nagyvállala­tok, ahol alkalmaznak pszi­chológust. Elhangzanak olyan panaszok, hogy a pszicholó­gus elkészíti jelentését, azt javaslataival a vállalat veze­tőihez továbbítja, de irattár­ba kerül, nem történik sem­mi. Látnunk kell, a pszicho­lógus alkalmazása a válla­latnál nem öncél, nem di­vatjelenség. A kis dolgokról, amelyek­ről eddig szó volt — a pozi­tívumokat most szántszán­dékkal mellőztük — össze­adódnak, s jelentősen leront­hatják a vállalat eredményét A Carbon Könnyűipari Vál­lalat vezetői, talán nem túl­zás, leckét adnak a korszerű vállalatvezetésből, törekvé­sük úttörő. Hogy mi a pszi­chológus által készített je­lentések sorsa? A vállalat igazgatója másolatban azon­nal kiadta: 1. Az üzemfenntartási osz­tályvezetőnek, azzal, hogy hatáskörében, figyelembe vé­ve a rendelkezésre álló mű­szaki lehetőségeket, tegyen intézkedéseket a hiányossá­gok megszüntetésére. 2. A vállalat biztonság- technikai megbízottja az elektrikus, a karbantartó részleg, a TMK javító és fel­újító üzemrész bevonásával intézkedjék. 3. A vállalat munkaügyi osztályvezetője az anyag át­tanulmányozása után a mun­kaügyi, a munkahelyi, a bér stb. vonatkozású kérdéseket vizsgálja meg, s a javasolt intézkedéseket az igazgatóval beszélje meg. Valamennyi ér­dekeltnek február 20-ig je­lentést kell tennie. A KÖZPONTI TMK. Leg­nagyobb problémáik: Kicsi ! és zsúfolt a helyiség. A pin­ce felől és a mellette lévő fal is nagyon vizes. A ned­Rujts június 28-an Számítanak a fiatalokra az építőtáborokban Június 28-án ismét benépe­sülnek az országban a nyári önkéntes KISZ építőtáborok. Akárcsak tavaly, idén is négy turnus váltja majd egy­mást a táborokban, az utolsó augusztus 22-én fejezi be a munkát. Megyénkből négy nem baranyai táborba men­nek a fiatalok: Lengyeltóti­ban a „Kállai Éva” Építőtá­bor 940 középiskolás lányt, a Budapest, XVII. kerületi „Me­ző Imre Építőtábor” 480 kö­zépiskolás fiút. a balatonali- gai „Martos Flóra Építőtá­bor” 210 egyetemista lány, a balatonedericsi „Latinka Sán­dor Építőtábor” pedig 90 egyetemista fiút fogad majd. Baranya megyében két köz- j ponti szervezésű önkéntes \ ifjúsági építőtábor lesz, Vil­lányban és Villány-Grécz pusztán, ahova budapesti és Tolna megyei fiatalokat vár­nak. vesség árt a helyiségben lé­vő tárgyaknak. Szükség len­ne egy raktárra, mert a ja­vításra kerülő dolgok egy­más hegyén hátán vannak. A drága, többezer forintos varrógépeket belepi a por. A KONFEKCIÓ NAGYTE­REM. Nehéz ennyi embert összefogni, áttekinteni a ve­zetőnek. 1969 márciusáig nagy volt itt a fluktuáció is. A nagy többség elégedett a fizetéssel. Szereti munkahe­lyét. Minőségileg általában elvégzik a munkát, mennyi­ségre azonban nem. Ennek okai: szabadságok, betegség, munkafegyelem. Nem meg­felelő az összedolgozás. Ha például az alacsonyabb fize- tésűek helyén kellene a ma­gasabb fizetésűeknek segíte­ni, inkább WC-re mennek .„ Csak a pszichológus mik­roszkópján átpillantva, s ilyen látszólag apró momen­tumokkal törődve teremthe­tünk emberarcú munkahe­lyet, ahol a munka nem nyolc órai gyötrelmet, de éle­tünk értelmét jelenti. Kevert fényt, melegebb fényt. Több fényt. Miklósvári Zoltán Bőrgyár! tervek Elkészült az idei esztendő feladatterve a Pécsi Bőrgyár­ban. A vállalat természetesen a piaci igényekhez igazodva kívánja a rendelkezésére álló pénzügyi keretből a gyár mű­szaki színvonalát, kapacitását fejleszteni, illetve a gyárt­mányösszetételt kialakítani. A legnagyobb kereslet a puha­bőr és a boxbőr iránt nyil­vánul meg, ezért a felsőbőr­gyártó kapacitást bővítik. — Vákuumszárítót állítanak be, amelyet hosszúlejáratú hitel­re vásárolnak. A puhabőr igé­nyek kielégítése mellett to­vábbi célkitűzésük a nemes­bőráru termelés, elsősorban a közönség körében nagy tet­szést aratott ruházati velour, nubuk, továbbá a különböző díszműáruk megfelelő minő­ségű előállítása. Nagy a ke­reslet a lakkbőrök iránt is, ezért kísérleteket terveznek, hogy kialakíthassák a leg­megfelelőbb technológiát. Di­vatigény a selyemfényű ser- tésvelour, itt is fejleszteni akarják a technológiát. Az idei gépbeszerzések jelentős beruházásnak számítanak, többek között zöldhasítógé­pet, cseh gyártmányú Mollisa puhító gépet, exikószorítót és egy ugyancsak csehszlovák gyártmányú swöd gépet ál- t lítanak be. Gépkocsik szocialista megőrzésben Újszerű kezdeményezés az Ércbánya Vállalatnál Rossz lóra, illetve autóra tett az a pirosnadrágos, fe­ketehajú lány, aki a minap a kővágószöllősi úton az érc­bánya ércszállító gépkocsiján akart utazni. A hatalmas 12 tonnás teherautó lassítás nél­kül robogott tovább, ügyesen megelőzve néhány személy- gépkocsit. — Érthető a sietség — mondja Kosa József, a Szol­gáltató-üzem vezetője — tel­jesítményprémiumban dol­goznak. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál ugyanis hajszál­pontosan tudják mérni az ércszállítók teljesítményét. Az útvonal állandó, pontosan mérhető. Az érc súlyát a mérleg regisztrálja egy-egy forduló ideje ugyancsak meg­állapítható. Így aztán egy bi­zonyos határon belül kizáró­lag a gépkocsivezetőkön mú­lik, mennyivel tudják megnő- t vélni az alapbérüket. Az üzemvezető elmondotta, hogy szolgálati éveiktől, és a tehergépkocsik nagyságától Több mint né^y évtizedig a Bőrgyárban Az utolsó fizetéskor A poros, köves Siklósi úton alig döcögött néhány kocsi, amikor az .első műszakra ment Csaknem egy órát tar­tott az út a Hársfa utcai öreg házból. Több mint 46 esz­tendeje. —Családi tradíció a bőrös szakma? — Féligmeddig. Négy éves voltam amikor apám meg­halt. Tíz évig a Matessza ár­vaházban neveltek. Tulajdon­képpen egy szép nő miatt lettem tímár... Bizonyos Kéki nevű rőfösnél voltam pár hónapig inas. Egyszer egy csodálatosan szép nőnek kellett méterárut adnom. Én csak néztem, néztem — köz­ben az olló ferdén szaladt az anyagon. A pofon után a Bőrgyárba mentem dolgozni. Horváth József főművezető 46 éve lépett be először a Pécsi Bőrgyár kapuján. Az idén jan. 12-én pedig utoljára dolgozóként Testvérei közül Mihály 39, Lajos pedig 36 évig dolgozott a gyárban. Róth Sándor volt akkoriban a vezérigazgató, az igazgató­ságban pedig a Höflerek né­hány leszármazottja is kép­viselte az alapító családot. — Manapság ritka, aki fél évszázadig egy munkahelyen dolgozik... — Én sem gondoltam az első napokban, hogy ott ma­radok. Hónom alatt vittem az ennivalót, de legtöbbször haza­felé is olt volt. A nyers bő­rökben hemzsegtek a kuka­cok, elvették az étvágyam. Pedig a munka nehéz volt. És csaknem mindent kézzel kellett végezni. A hústalaní- tás — sérolás — egyaránt ne­héz volt és kényes. Ha bele­vágtam a bőrbe, 30 fillér le­vonás. Később persze már gyakorlatom lett hiszen 35— 40 bőr is átszaladt a keze­men egy nap. Kézi színezés, kézi színtelenítés... Akkor naponta 100 marhabőrt dol­goztunk fel. Most 2000 marha és több mint 10 000 sertés feldolgozására kerül sor. Közben azért más is vál­tozott a gyárban. Amíg a ha­vi 20 pengős fizetésű tímár­inasból, 3500-at kereső fő­művezető lett. felépült a va- setta. emeletet kapott a cse­res és meszes műhely, elké­szült a lakkos, a krómos 130 millióért új kazánház, átjá­rók az egyes épületek között Nem kell már minden mun­kafolyamat után az udvaron keresztül szállítani a bőrt. Rengeteg raktár és megannyi más, amit sorolni is sok. — Hát bizony ha most a Róth Sándor bejönne a gyár­ba, elájulna a meglepetéstől. — Hosszú volt a ranglétra? Csaknem felesleges kérdés, hiszen a 46 év mindennél többet mond. De azért a sok igazi lépcső is megtette a ma­gáét. Egy évtizede már, hogy a szív vacakol. Cukros... Az orvosok már három eszten­deje nyugdíjba akarták kül­deni. Rokkantságiba. Maradt. Most azonban már hiába kér­ték a gyár vezetői, nem tud, nehezére esik a sok lépcső. — A ranglétra? Három év inaskodás. Több mint egy év­tized szakmunkásként. Aztán 1938-ban a meszes műveze­tője lettem. 40-ben pedig a cseresbe kerültem. Azóta is ott vagyok. Elődöm Ogrisek Ágoston, a nagytudású német mérnök volt. Sokat tanultam tőle. A főművezetői kineve­zésem 1947-ben kaptam, 8 éve pedig mellettem dolgo­zik Miklós József, aki az utódom lesz. — Gondolom azzal az óriá­si fejlődéssel együtt, a gon­dok is megnőttek. — Sok régi ember dolgo­zik a kezem alatt. Egy jól kialakult olajozott gépezet. A műszakiak és gyárvezetés egyetértésben van a legtöbb dologban ... Nem nehéz. A falon képek. A húsz év előtti család. Két gyerek. Jól célba értek. Horváth József alig hasonlít a mostanira, mint ahogy a fényképről sem lehetne felismerni az egykori A KOHÁSZATI ALAPANYAGELLÁTÓ VÁLLALAT Pécsi üzeme felvételre keres 1 fő bérelszámolót, 1 raktári anyagkiadót ÉS RAKODÓMUNKÁSOKAT. Kéthetenként szabad szombat, utazási költségtérítés Jelentkezni lehet: PÉCS, LÉGSZESZGYÁR U. 36. üzemvezetőnél. tímárinast. Egy fél évszázad egy helyen. Soha nem csábí­tották a jobb lehetőségek, és a világot látni sem vágyott. Szeretném tudni mire menne ha summázná életét. — Hát egy kissé nehéz. Soha nem vesztem össze sen­kivel ... Háromszor Kiváló Dolgozó, egyszer a Szakma Kiváló Műszaki Dolgozója és egyszer a könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptam. Kineveltem sok száz tanulót és 73 segédmunkás az én kezem alatt lett szakmunkás­sá. Vettem egy kis szőlőt — nem tudok mit kezdeni ma­gammal — ott akarok tenni- venni. — Hánykor kelt? ... — Hajnali fél négykor. — És most? ... — Most is. Nem tudok to­vább aludni. Csak ténfergek. — Amikor majd a búcsú­zás után kijön a kapun, és éppen találkozna egy kis tí­már-tanulóval, mit mondana neki? — Nekünk kényszer volt a munka, a mostaniaknak in­kább bolondságon jár az eszük. A régi világban 2000 tanuló kitanult volna annyi pénzért, amiből most 100. A harmadéves inas már annyit dolgozott mint egy segéd — fele annyi bérért. De mind megtanulta a szakmáját. Most amikor a gépek dolgoznak hamar otthagyják a munkát, jobbat keresnek. Pedig nem érdemes. Hát körülbelül eze­ket mondanám Érdemes egy életet egy helyben ledolgozni. Lombosl Jenő függően 1400 és 2000 forint között van az alapbér. Ez alig biztosít differenciáltsá­got, hiszen egy 2 tonnás gép­kocsin 1400. egy 12 tonnáson pedig 1700 forintot kereshet­nek, egyforma szolgálati idő­vel rendelkező gépkocsiveze­tők. Ilyen bérezés mellett a nagy ércszállítókra alig-alig kapnának munkaerőt. A vál­lalat szempontjából pedig fontos, hogy az érc szállítása minél olcsóbb' legyen. Ezért aztán a leszállított érc súlyá­tól függően teljesítmény­prémiumban is részesülnek. Ezzel együtt 8 órás munka­időben elérhetik a 3000—3500 forintos keresetet is. — Akkor jól meggyötrik a gépkocsikat... — Nem. Szocialista meg­őrzésre átadtuk a gépkocsi- vezetőknek. Váltott műszak­ban mindig ugyanaz a két ember dolgozik egy autón. Ér­dekük, hogy minél tovább jó legyen, hiszen ha valami baj adódik, nem megy a gépko­csi, csak az alapfizetésüket kapják... Így aztán esőben, hóban, viharban egyaránt mennek, ami számunkra is nagyon fontos. A bányaüze­mek folyamatos termelése csak így biztosítható. Az elmondottaktól függet­lenül is érdekük a gépkocsi- vezetőknek, hogy minél több ércszállítás mellett, a gépko­csira is vigyázzanak. Ugyanis önköltségprémium is van. Ez abból áll, hogy havonként ki­számítják minden gépkocsi költségét, az amortizációtól kezdve bért, üzemanyagot, ja­vítást és minden mást. Ézt elosztják a megtett kilomé­terrel. Ha a tervezettnél ked­vezőbb további 200 forint prémiumban részesülnek. A terv egyébként csak akkor változik, ha az alkatrészek ára, vagy más fontos öpJcijlp:, ségi tényező változik. UgyatH ez a helyzet a teljesítmény­prémiumnál is. Amikor az ÉDU-hoz vezető utat felújí­tották, a közlekedés meg­gyorsult, természetszerűleg a norma is emelkedett. — Gondolom, hogy ez az érdekeltségi rendszer az érc- szállítási költségekben is ked­vezően éreztette hatását... — Feltétlenül. A tonnán­kénti önköltség 1963-tól 35 százalékkal csökkent, ugyan­akkor a gépkocsivezetők bé­re mintegy 25 százalékkal emelkedett. Természetesen az elmondottakon kívül más té­nyezők is közrejátszottak. Két éve rendszeresítettük a 10—12 tonnás gépkocsikat, a 6 ton­násak helyett. Azonban az is feltétlenül közrejátszott, hogy a vezetők kihasználják a munkaidőt, egy pillanatig sem állanak félre, vigyáznak a gépkocsikra. Olyan sebesség­gel közlekednek, amely maxi­málisan kihasználja a gép­kocsi adta lehetőségeket, de még nem veszélyes. Példa erre. hogy a nagy forgalom ellenére a legritkább esetben történik nálunk karambol. Az enyhe, tavaszlas Idő hatására a megye több közös gazda­ságában megkezdték a munkát a határban. Az őszi vetések fejtrágyázását végzik, a hótaharóra szórják ki a nitrogén műtrágyát. A képen: a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet egyik brigádja az őszibúza-vetést látja el tápanyag-utánpótlással. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents