Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-05 / 31. szám

1ÍIC. február 5. Dtmantmi 5 Tízéves a véméndi termelőszövetkezet Jövőre: plusz tízezer hízott sertés Élelmiszer­gazdasági megbeszélés Az alap-élelmiszerek bizto­sításáról, a magasabb élet- színvonallal összefüggő jobb étkezési lehetőségekről, a fa­lusi emberek fejlődéséről és a világkereskedelmi felada­tokról tartott előadást tegnap dr. Lénárt Lajos, a MÉM fő­osztályvezetője Pécsett. Az előadás szünetében dr. Lénárt Lajostól érdeklődtünk, milyen céllal szervezték a rendezvényt. — Köztudott, hogy Magyar- ország is tagja az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének — közismert nevén a FAO- riak. A FAO alapokmányá­ban a tagállamok kifejezésre juttatták, hogy az élelmisze­rek, valamint egyéb mező- gazdasági termékek termelé­sének eredményességét, a mezőgazdasági népesség hely­zetét akarják megjavítani, s így a világgazdaság fejlődését előmozdítani, továbbá az em­beriség nem is kis számát az éhezéstől megszabadítani. Az említett célkitűzések elérésre a FAO az elmúlt években számos programot dolgozott ki, amelynek meg­valósításán a világ erői kö­zösen fáradoznak. E gondola­tok jegyében született meg 1963 júniusában Washington­ban rendezett I. Világélelme­zési Kongresszus. A kong­resszuson határozat született, mely többek között kimond­ja, hogy periodikusan meg kell rendezni a világélelme­zési kongresszust amelyen, beszámolnak: a világ lakossás: gának élelmezési helyzetéről. Perspektívát, világtervet ad­nak a mezőgazdasági terme­lés számára, a kereskedelem fejlődésének biztosítására és irányt mutatnak a gyengén fejlett országok fejlődésének gyorsítását célzó nemzeti és nemzetközi akciók megvaló­sítására. E célok vezették az Egye­sült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetét arra is, mikor elkészítették a mezőgazdasági vllágtervet, melynek előirányzatai képe­zik alapját az ez év júniusá­ban Hágában rendezendő XI. Világélelmezési Kongresszus vitáinak. A pécsi vitanap, valamint a márciusban tartandó orszá­gos kongresszus célja az, hogy ajánlásokat, irányelveket ad­jon, s ennek szellemében fejthesse ki majd munkáját a II. Világélelmezési Kong­resszuson részt vevő hivata­los magyar delegáció. Nagy István Ellentmondásos és izgal­makban, gondokban bővelke­dő évet zárt tegnap a Vémén­di Egyesült Lenin Termelő- szövetkezet. Az izgalmak és gondok zöme pénzügyi ere­detű volt, a szövetkezet ugyanis az elmúlt időszak­ban minden eddiginél na­gyobb szabású beruházások­ba kezdett. A pesszimisták a múlt év őszén már csődött emlegettek, s ha ez vaklárma is volt, a vezetőségnek való­ban több kényes bankügyle­tet kellett a közelmúltban el­rendeznie, a szövetkezet hi­telállománya ugyanis 10,6 millió forint. A közgyűlés előtt — melyen Ambrus La­jos, a Járási Pártbizottság el­ső titkára, Takács József, a Járási Tanács vb-elnöke és dr. Nyéki Károly, a Megyei Pártbizottság tagja is részt vett — Rótt Antal tsz-elnök ezekről a kérdésekről is őszintén beszélt, kijelentve: a véméndi szövetkezet a közel­múlt nagyszabású építkezései­vel a jövőt alapozta meg A fennállásának tízéves ju­bileumát ünneplő közös gaz­daságnak az elmúlt évben 726 dolgozó tagja volt. A be­vételek zömét a növényter­mesztés produkálta — a be­vételi terv 28,1 millió forint' volt, melyet 100,7 százalékra teljesítettek —, volt azonban ennek a kiemelkedő ered­ménynek egy szépséghibája is: a búzatermés tavaly sem emelkedett a kívánt mérték­ben. A járás 17 termelőszö­vetkezetének rangsorán Vé- ménd a 16. helyre szorult. Az állattenyésztés bevételi terve 21,6 millió forint volt. A tény 18,1 millió. Ez a viszonylag súlyos lemaradás a szövetke­zet egész gazdálkodására rá­nyomta bélyegét. Az 1968-as évben 981 darabos szarvas­marha-állománnyal kezdték az évet, tavaly azonban már csak 850 darab volt az in- dulőszám. A csökkenés oka: tbc-fertőzés. Kedvezőtlenül hatott a pénzügyi tervek tel­jesítésére az a tény is, hogy az év folyamán felszámolták a sertésállományt. A sertése­ket baromfival igyekeztek pó­tolni, a számítások azonban csak részben váltak be, ezért is bír oly nagy jelentőséggel az az építkezési program, melynek eredményeképpen 1971-ben egy korszerű, éven­te tízezer hízott sertést kibo­csátó, telepet kapcsolnak be a termelésbe. Az 1969-es év — minden nehézsége ellenére —, Vé- ménden is a tovább lépés esztendeje volt. Különösen sokat tett a szövetkezet veze­tősége a szociális helyzet ja­vítása érdekében. Mint a be­számoló leszögezte: a szociá­lis juttatások színvonala el­érte az ipai’i szintet. — Csak néhány adatot ezzel kapcso­latban: családi pótlék kiegé­szítése címén 120 ezer, be­tegségi segély címén 490 ezer, szülési segély címén pedig 81 ezer forintot fizettek ki. Az elnöki beszámoló után Antal Ágoston, az ellenőrzési bizottság elnöke tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit a szö­vetkezet belső helyzetéről, gazdálkodási fegyelméről. — 1969-ben kirívó fegyelem-, illetve ügyvitelsértés nem tör­tént. A beszámolókat követő vi­tában dr. Nyéki Károly és Takács József is felszólalt. A közgyűlés után a tagság kéz­hez kapta járandóságát. Idén 13 millió forint a tagság fé- szesedése, ami azt jelenti, hogy egy főre átlagosan 15 902 forint esik. Ez 408 fo­rintos növekedést jelent. Egy tíz órás munkanap alatt te­hát 1969-ban átlagosan 88,34 forintot kerestek a szövetke­zeti tagok. Az idei zárszám­adás kiemelkedő eseménye volt a tö^zsgárda-jutalmak kifizetése. —B. S — Bálint András előadói estje A kedvezőtlen időjárás el­lenére is szépszámú érdeklő- | dő gyűlt össze a meszesi mű- ! velődési házban, hogy meg- I hallgassa Bálint András szín- I művész „Magyarország mesz- szire van” című előadói est­jét. A gondosan szerkesztett műsor úgy hatott, mint egy kétrészes. modern színmű, amelyben különböző korok embereinek véleménye csa­tázik azonos problémáról. — Versek, levelek, dokumentu­mok. naplórészletek álltak szerves egységbe Bálint szer­kesztői és előadói tevékeny­sége nyomán. A kísérőzene jelentékenyen i hozzájárult az érzelmi-han­gulati hatás fokozásához. A meszesi előadás a műsor premierje volt. A Pécsről el­került fiatal színművész, aki jelenleg a Madách Színház tagja, legközelebb a budapesti Egyetemi Színpadon lép fel evvel a műsorával. HOLNAP; Jelenet a második felvonásból: Horváth Eszter (Manón Leseaut), Krémer József (Leseaut őrmester) és egy érdekesség: Léka Lásilé az előadás maszkmestere a színpadon is frizurát készít Erb János fevéteW Rövidzárlat Automatizált hibaelhárítás Egér is okozott már rövid­zárlatot a kábelvezetékeknél, de vihar esetén is össze­érintheti a szél a magasban a villanydrótokat. ilyenkor egy rövidzárlat több-kevesebb ideig sok lakást borít sütet­be — előkerülnek a gyer­tyák. A zárlat észlelése és a hiba elhárítása közötti idő sokszor lerövidül, alig lehet észrevenni — az égőknél Je­lentkezik némi „lehúzás”« Vajon mi teremti meg ezt a gyors hibaelhárítási lehetősé­get? Tegnap délután a Technika Házában tartott előadása so­rán Steindl Ernő, a DÉDASZ villamosmérnöke az úgyne­vezett középfeszültségű auto­mata állomások működéséről és a távhibajelzésrő! beszélt. A gyors hibaelhárítás nélkü­lözhetetlen eszközei ezek. Ré­gebben a rövidzárlat kelet­kezésekor a vezeték áramta- lanítása után néhány perc múlva megkísérelték a kézi visszakapcsolást — a zárlat közben vagy elmúlt, vagy nem. Például az összelengett két vezeték újból eltávolo­dott egymástól, a zárlatot okozó faág vagy nagyobb testű madar leesett a föld­re. Az új eljárás — 1965 és 1966 után kezdett elterjedni hazánkban —, az automata visszakapcsolási központok gyorsaságán és teljes bizton­ságán alapul. Az automata az érintett vezetéket azonnal ki­kapcsolja és egy rövid ideig tartó — 0,6-tól 1 tizedmásod- percre — feszültségkiesés után visszakapcsolja. A hiba elhárításának lehetősége ez* zel a módszerrel országos adatok szerint körülbelül 70 —80 százalékban lehetséges. Ha a zárlat továbbra is fenn­áll, egy perc múlva ismét kapcsol az automata, de egy­ben jelzi is a komolyabb be­avatkozás szükségességét. Húszéves a tanácsi kereskedelem Manón Leseaut A Megyei Tanácson rendezett fogadáson dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára Cseh Gyulánéval, az Olympia üzletvezetőjével és Bánki Endrével, a MEKUKER főelőadójával beszélget Fogadás a Megyei Tanácson Tegnap délelőtt fogadást adtak a Baranya megyei Ta­nács nagytermében a fenn­állásának 20. évfordulóját ünneplő tanácsi kereskede­lem alapításában és fejlesz­tésében kiváló eredményt el­ért kereskedelmi dolgozók tiszteletére. A fogadáson megjelentek: dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára, Takács Gyula, a Me­gyei Tanács vb. elnökhelyet­„Kresz-mese“ és játék A míg a nagyszobások be- fejezik a tízórai utáni mosdóst, addig Galbadi Jó­zsef rendőrhadnaggyal és Má­té József főtörzsőrmesterrel feszengünk a kisóvodás-szé- keken. Ez a játékszoba — gondolom <— tekintettel a sok kisautóra, repülőgépekre, épí­tőkockákra, a jóég tudja hányféle és „termetű” ba­bákra, mini-szobaberendezé- sekre, de van még itt kis- fürdőkád, társasjáték, aztán fodrászbúra, labda és egye­bek. A megyei rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tálya programot készített: Pécsett tizenhárom nagyobb létszámú óvodában tart köz­lekedés-baleseti oktatást és ezt folytatják a járási szék­helyeken Is. Négy-ötéves kis­gyerekek játékszerűen ismer­kednek meg a helyes közle­kedés alapfogalmaival. A cél az, hogy megelőzzék a gyer- mekbaleseteket. hogy ráirá- *yíisák az apróságok figyel­J mét az utcák, útvonalak szi- ' gorú rendjére. Ez ma afféle kis vizsgának is beillik, mert végül is egész esztendőben — például itt a Hajnóczy utcai óvodában Szántai Imréné óvónő jóvoltából — rendsze­resen foglalkoznak KRESZ- oktatással. Bevonulnak a gyerekek, cémahang-kórusban köszön­nek és kezdődik az óra. — Szántainé kérésére a gyere­kek kiválasztják azokat a gép­járműveket, amelyek az ut­cán közlekednek. Fehér sza­lagból úttestet és keresztező­dést háznak a parkettára. Galbadi József hadnagy pe­dig krétával még zebrát is rajzol. Az asztalról leszedik a teherautót, az autóbuszt, motorkerékpárt, személyautót, mentőt, tűzoltóautót. Hát ez így rendbe is lenne... azaz, hogv repülőgép és hajó is „beáll” az utcára .. — Béluska, te irányítod a forgalmat... A kisfiú — Bátor Béla — rendőrsapkát tesz a fejére, föláll a terem közepén lévő fekete-fehér kockás irányító­dobogóra és a pirosat, illetve zöldet adó tárcsával indítja a „gépjárművek” sorát. Aztán lezárja, és a zebrán, a kislá­nyok átvezetik a nagy, kócos babákat, gyerekkocsikat, maid a fiúk. pardon, az au­tók előtt... ismét szabad utat nyit a zöld lámpa. — Hát ez kitűnően sike­1 rült... — hangzik az elis­merés. A gyerekek egyébként kántálva mondják el, miért kell körülnézni, mielőtt le­lépnek a járdáról, hogyan kell áthaladni az úttesten, kinek van és mikor elsőbb­sége ... Aztán mutatják be a „Fér* kó és a KRESZ” című kis tanulságos mescfilmet. Mese és játék, de mégis -L komo­lyén ... — b — tese, Papp Imre, a Városi Tanács vb-elnökhelyettese. A Megyei és a Városi Ta­nács végrehajtó bizottságai nevében Takács Gyula mon­dott pohárköszöntőt. Hang­súlyozta, hogy a jubiláló ta­nácsi kereskedelem, amely az össz-kereskedelmi volumen­nek mintegy ötven százalé­kát képviseli — jól funkcio­nál, dolgozói az elmúlt két évtizedben derekasan dol­goztak. Húsz év alatt a tanácsi kereskedelemben dolgozók száma ötszörösére emelke­dett, ezzel szemben a két év­tizeddel ezelőtti forgalomnak tízszeresét bonyolítják. A tennivalókról szólva elmon­dotta: növelni kell az áru- választékot, bővíteni az olcsó áruk körét és elmélyíteni a vásárlókkal a kialakulóban lévő jó viszonyt. A fogadáson emléklapot kaptak a tanácsi kereskede­lem alapításában és fejlesz­tésében résztvevők, minde­nekelőtt Ragoncsa Vendel, a Népbolt Vállalat első igaz­gatója, Árpádi József, Sziebl Antal és Ferencz Sándor, akik tanácsi kiskereskedelmi válialatok éléről vonultak nyugállományba. A tanácsi kereskedelem fennállásából rendezett ün­nepségsorozat a Technika Házában folytatódott, ahol megnyitották az Iparművé­szeti Vállalat és a Baranya Kereskedelmi Vállalat közös kerámia-kiállítását. A dél­utáni órákban került sor azoknak a találkozójára, akik húsz éve megszakítás nélkül dolgoznak a megyében mű­ködő négy kiskereskedelmi vállalat valamelyikénél. Megint Puccini! A színház operaműsora viszonylag rö- , vid idő után ismét egyik : művével gazdagodik: holnap este lesz a Manón Leseaut i bemutatója. Ez a választás mindig szerencsés, mert Puc- j cini nemcsak az egyik leg­nagyobb operazene-szerző, hanem ezen belül az egyik legkiválóbb dramaturg is, a színpadi világ pontos isme- ! rője, aki biztos kézzel találta meg a színpadra alkalmas szövegkönyveket és biztos J kézzel „húzta is meg” azo­kat. Erről közismert, mert tudta, hogy az irodalom és a színnáz két külön világ és mivel operáit színpadon játsszák, neki is követnie kell a színpad törvényeit. Az első sorban irodalmár Benedek Marcell még a Toscában is a szövegkönyv „megnyirbálá­sát” emlegeti. S most, a pé­csi Manón Leseaut bemuta­tó előtt Horváth Zoltán, az előadás rendezője is ezt írta le a színház műsorfüzetébe: — Puccini szövegírói ki­vonatolták Prévost abbé bő­séges-bonyolult regényét, Né­hol szinte logikátlannak tű­nik egy új helyszín, egy új szituáció megjelentetése ... Mi maradt hát a története bői? — Manón életének négy csodálatos epizódja, e naiv i tévelygőnek négy nagyszerű ’ hangulata; s ezek önmaguk­ban zárt, fegyelmezett drá­mák ... I Tegnap délelőtt még zene­kar nélküli próbák voltak, ! este a főpróba, s holnap a premier. De lássuk a szerep- osztást: a fő- és címszerepet Horváth Eszter énekli, des Grieux diákot kettős szerep- osztásban Szabadi József én Juhász Pál, Geronte-ot pe­dig Marczis Demeter. A to­vábbi szerepekben Krémer József, Berczeli Tibor. Wag­ner József, Mészöly Katalin és Kováts László osztoznak. Karmester: Nagy Ferenc és Szabó László. Zenei asszisz­tens: Füzesséry Tibor. Kar­igazgató: Károly Róbert. Maszkmester: Léka László. r.D. Szerelem a kertet Alig pár napja, hogy a Szín­ház téri hirdetőtáblán megjelent az Országos Rendező Iroda feb­ruár 23-án délután fél 6 és este háromnegyed 9 órakor megren­dezésre kerülő Szeretem a ker­tet című magyarnótaestjének reklámja, s máris nagy érdek lődés mutatkozik iránta. Ezt megelőzően közel egy éve ren­deztek hasonló műsort Pécsett, tehát érthető, hogy a legszebb nótákat, népdalokat, cigánydaío- kat ígérő program iránt, mely­nek szólistái a nótaénekíés leg­híresebb hazai képviselői — Vö­rös Sári, Puskás Sándor. Jákó Vera, Szalay László, Mozsár Im­re, Nádori Erzsi és Horváth Ist­ván — lesznek, ilyen nagy az érdeklődés. A nótaesten Jónás Mátyás és népi zenekara, vala­mint Hóna» Egon konferanszié is közreműködnek. 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents