Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-01 / 28. szám
4 Dunantmi napiö 1970. február 1 Tavasszal átadják a Barbakánt Pécsi panteon a déli kertben Megkezdik a fedett sportcsarnok építését Horváth Lajos, a Pécsi városi Tanács elnöke a közelmúltban tájékoztatta a Városi Tanács vb. tagjait azokról a tervekről, elképzelésekről, amelyek a IV. ötéves tervvel kapcsolatban a Városi Tanács vezetőit foglalkoztatják. Lapunk szeretne beszámolni olvasóinknak e tervekről, ezért felkértük dr. Galabár Tibort, a Városi Tanács titkárát, dr. Németh Lajost és Papp Imrét, a Városi Tanács elnökhelyetteseit, hogy ismertessék részletesebben azt a programot, amelyet Horváth Lajos elvtárs vázolt. Elsőnek dr. Galabár Tibort kerestük fel kérdéseinkkel. Horváth elvtárs említést tett erről, hogy néhány hónap múlva teljesül a pécsiek régi vágya: megnyitják & Barbakánt. Mikor kerül erre •or, milyen lesz az átadást kővetően a Barbakánt — Valóban régi vágyról van szó, már hetven évvel ezelőt felvetődött, hogy fel kellene tárni a Barbakánt és környékét A terv azonban csak terv maradt, hosszú időn át azért, mert a Barbakánt övező épületek zöme a múlt rendszerben a Piacsek és Matyasovszky család birtokában, tehát tőkés magántulajdonban volt, s a város akkori vezetői különböző okok miatt nem akartak hozzányúlni e problémához. Később, amikor e házak népi tulajdonba kerültek, egyszerűbbé vált az ügy, bár még akkor is sok gondot okozott, hogy 21 lakást kell szanálnunk a déli és nyugati várfal kiszabadítása érdekében. Az örökös szanálási1 problémák ellénére 1965-ben végre napirendre tűzhettük a Barbakán témáját, hozzáfogtak a kutatásokhoz, a múlt év őszén pedig a helyreállításhoz. Első ütemként az ún. déli püspöki kert, a Barbakán helyreállítását tűztük ki célul. Egyelőre a Landler Jenő utca egykori, 24-es számú lakóháza vonaláig állítjuk visz- sza az eredeti állapotokat. A terveknek megfelelően egy tölgyfából készült felvonóhíd fogja átfedni a várárkot, ahhoz hasonló, amit Siklóson láthatunk. A Barbakán belsejében egy köralakú, fából készült sétányt képeznek ki, az egykori ún. gyilokjáró mintájára, ahol az őrszemek tartózkodtak. A püspöki palota alatt, a várfalon a déli püspöki kertbe, Illetve a belső várárokba lehet majd kijutni, onnan pedig az Esze Tamás utca, illetve a Szent István tér is megközelíthető. A déli kertet egyébként parkosítjuk, a jelenlegi ősfákat újabb növényzettel egészítjük ki. Kezdetben nyári kamarahangversenyek lesznek e kertben, később azonban itt kap helyet a pécsi panteon is. E helyen azon személyek szobrát, mellszobrát helyezzük el, akik — a középkortól napjainkig — kiemelkedő érdemeket szereztek a város életében, fejlesztésében. Az első ütem 1,5—2 millió forintos költségének terhét a Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács vállalta, közösen. Ezt a részt — a panteon kivételével — az idén április 4-én, legkésőbb május elsején szeretnénk megnyitni a nagyközönség | számára. E munkákkal párhuzamosan 1971 végéig feltárjuk a nyugati várfalat is, s parkokat, pihenőket, gépkocsi parkolóhelyeket alakítunk ki az egykori várárokban, illetve szomszédságában. A várfal illetve Barbakán helyreállítása, kiszabadítása a püspökség egyetértésével megy végbe. — Evek óta beszédtéma Pécsett a fedett sportcsarnok ügye, nemcsak a sport miatt, hanem azért is, mert nincs egy kellő méretű nagygyűlési terme a városnak. Mikor épül tat a fedett sportcsarnok* — Bár a fedett sportcsarnok témája nem olyan régi, mint a Barbakáné, már ez is „szakállas” ügynek számít. Hosszú története van e sport- csarnoknak, még a harmadik ötéves terv során szerettük volna felépíteni. Abban az időben még arról Volt szó, hogy a 20 millió forintos beruházási költségen az MTS Országos Tanácsa illetve Városi Tanács fele-fele arányban osztozkodik. Később azonban, amikor elkészült a tervprogram, kiderült, hogy a valóságos költségek meghaladják a 28 millió forintot is. Ezt követte az 1968-as termelői árrendezés, melynek az lett a következménye, hogy a költségek 43 millió forintra emelkedtek. Sajnos, az MTS Országos Tanácsa továbbra is csak 10 milliót vállalt, így a terhek zöme — S3 millió forint — a Városi Tanácsra hárult. Mivel Pécs lakói nagyon sok más igényt támasztanak a várossal szemben — felüljáró, utak építése, csatornázás, lakás stb. — ilyen nagy összeget bizony nem könnyű előteremteni. Mégis, a Városi Tanács vb. biztosította a költségeket, s a kész kiviteli tervet eljuttattuk a Baranya megyei Építőipari Vállalathoz, avval a kéréssel, hogy 1972 végére építsék fel a sport- csarnokot. Bár a vállalat még nem kötött velünk kivitelezési szerződést, levélben közölte, hogy „... a munka kivitelezésére előreláthatóan 1970 második fél évi kezdéssel kerül sor.” Tudjuk, hogy a vállalat túlterhelt, s kapacitásgondokkal küzd, mégis reméljük, hogy az idén valóban megkezdik a munkát, s 1972 végén átadják a sportcsarnokot Az új létesítmény egy csaknem 100 méter hosszú és 63 méter széles csamoképít- mény lesz, 48x28 méter alap- területű küzdőtérrel, mely a legkülönbözőbb sportversenyek, köztük a teremlabdajátékok megrendezésére is alkalmas lesz. Tíz öltöző- és zuhanyozó helyiség, 4 edzőterem, villamos eredményhirdető berendezés tartozik még a létesítményhez. A sajtó illetve televízió számára telexszel felszerelt helyiségeket rendezünk be. a A fedett néződ* ts régi vágya a városnak. Ml van evvel? S amennyiben a fedett uszodát egyelőre nem tudnánk megépíteni: nem lehetne addig valami átmeneti megoldást találni? — Sajnos, a IV. ötéves tervben valóban nem tudjuk a fedett uszodát megépíteni. Említettem már, hogy miért: a város teherbíró képességét annyira megviselik a különböző építkezések — felüljáró, szanálások, s nem utolsó sorban a fedett sportcsarnok —, hogy nem vállalkozhatunk többre. Felelőtlenség volna újabb terheket vállalni, amikor előre látható, hogy nem tudnánk vele megbirkózni. Csupán annyit tehetünk a IV ötéves terv során, hogy elkészíttetjük a fedett uszoda kiviteli terveit, a tényleges megvalósításra azonban csak az V. ötéves terv időszakában kerülhet sor. Átmeneti megoldásként valóban jó lenne egy nyitott strandot illetve uszoda-komplexumot építeni a fedett sportcsarnoktól nyugatra. Ezt a Mecseki Ércbánya Vállalat is javasolta. Mivel a vállalat anyagi erőforrásait is más beruházások kötik le, igen sok társadalmi munkafelajánlás érkezett hozzánk a Vállalat szocialista brigádjai és KISZ-szervezetei részéről E vállalásokat örömmel fogadtuk. Az igazsághoz híven azonban meg kell mondani, hogy sajnos, csak korlátozott mértékben vehetők igénybe, hiszen anyagigényes munkákról van szó, nem beszélve a műszaki problémákról. A Városi Tanács szeretne pontos képet nyerni arról, hogy milyen anyagi és műszaki ráfordításokat igényel valójában ez a munka, ezért megrendelt egy programtanulmányt a Pécsi Tervező Vállalattól. A tanulmány a közeli napokban érkezik meg hozzánk, s azt követően már mérlegelni tudjuk, hogy vállalhatjuk-e ezt az újabb terhet. Néhány hónap múlva már többet tudunk mondani erről a témáról. A magunk részéről nagyon örülnénk annak, ha legalább egy nyitott strand illetve uszoda-komplexum épülne a IV. ötéves tervben. Magyar László Befejeződött Debrecenben az ifpáakytató szsir.insriuiii Szombaton Debrecenben befej eződött a KISZ Központi Bizottsága, a KISZ Hajdu- Bihar megyei Bizottsága és a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem neveléstudományi tanszéke által rendezett háromnapos ifjúságkutató szeminárium. A tanácskozáson megállapították: helyes kezdeményezés volt az ifjúságkutató munkáról folytatott eszmecsere. A vitaüléseken beszámoltak arról, hogy budapesti nagyüzemekben kutatócsoportok végeznek felméréseket a munkásifjúság helyzetéről. — Közölték, hogy több megyében — így Hajdu-Biharban is — megalakultak a megyei kutatócsoportok. Megnyílt a siklósi kerámia szimpozion kiállítása Tegnap délután három órakor nyílt meg a siklósi kerámia szimpozion kiállítása a siklósi várban. Az ünnepélyes megnyitást egy kétórás tanácskozás előzte meg, amely a kerámiai szimpozion munkájával 'foglalkozott. — Schrammel Imre, Munkácsy- díjas kerámikus, az Iparművészeti Főiskola tanára, aki a siklósi szimpozion vezetőségi tagja is egyben, foglalta össze a kerámikusok siklósi tevékenységét, és köszönetét mondott a helyi és a megyei vezetőknek az eddigi hathatós segítségért, majd ismertette a szimpozion ez évi terveit. Az összefoglaló után a szimpozion vezetősége megbeszélte a nemzetközi meghívások lebonyolítását, a működési és szervezeti szabályzat végleges formáját. A megnyitó ünnepségen megjelent Palkó Sándor, a Sajtótájékoztató a MEK-nél Az idei zöldáruellátásról Alacsonyabbak lesznek az árak — Űj boltokat, pavilonokat nyitnak Fodor Imre, a MÉK igazgatójának tájékoztatója A tavalvinAl több zöldáru, nagyobb forgalom és 99.3 százalékos árszínvonal, azaz átlagban közel egy százalékkal alacsonyabb ár, mint 1969-ben — ezt Ígéri a MÉK az idei esztendőre a háziasszonyoknak. Az 1970-es áruforgalmi tervekről és a hálózatfejlesztésről tegnap a baranyai újságíróknak sajtó- tájékoztatóban számolt be Fodor Imre, a MÉK igazgatója. A legkényesebb kérdés az árpolitika. Általános elvük továbbra is: a termelői, a fogyasztói és a vállalati érdekek egyeztetése, optimalizálása. Ezen belül a fogyasztói árszínvonal stabilizálása változatlem cikkösszetétel értékesítés mellett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jobb minőségű cikkek részarányának növekedése árszínvonal növekedést is eredményezhet Például a burgonyánál — a fogyasztói igények megváltozásával — a termesztésben Is fajtaeltolódás tapasztalható a drágább fajták irányába. A Somogyi sárga nem kell a piacnak. Egyébként a MÉK-nél az idén olyan nagy készlettel indultak, hogy lépéseket • kell tenni az export érdekében. Látnunk kell, hogy a MÉK a termelők és a fogyasztók között ütközőpont Egyrészt figyelembe kell vennie a termelők érdekeit (rengeteg a vita a minőséget illetően), másrészt piacra kell vinni az árut, ahol — bár ármeghatározó szerepe van a piacon a MÉK-nek — a kereslet- kínálat törvényeivel kell számolnia. s alkalmazkodnia az árakhoz. (Tavaly a pécsi piac az ország olcsóbb piacai közé számított). A MÉK az idén fokozni kívánja a termelési kedvet kooperációs megállapodásokra törekszik, akár „sír-nevet” alapon is. Az idén már több gazdasággal kötöttek hosszú- lejáratú, öt éves szerződést a teljes zöldáru termés átvételére. Sőt. Hogy beveze- sék a fóliás termesztés bevezetését a baranyai gazdaságokban. hiteleket és vissza nem fizetendő tízezer forintokat adtak egyes gazdaságoknak. Ezt a gyakorlatot az idén tovább folytatják. A MÉK vezetőinek megállapítása és véleménye: komoly partnereik — és itt említjük meg a felvásárlásukban komoly szerepet játszó más megyék gazdaságait — megtalálták a számításukat és jelentős bevételekre, nyereségre tettek szert AZ IDEI BOLTI KISKERESKEDELMI FORGALMUK és a hálózatfejlesztés a korábbiaknál jelentősebb lesz. Hálózatfejlesztésre másfél- millió forintot költenek. A Kertvárosban tavasszal új boltot nyitnak, átalakítják a Hajnal utcai üzletet. Tavasz- szal Pécsett — de szükség szerint, akár Komlón is — összesen hat új pavilont állítanak fel. Márciusban a III. kerületi tanács mellett, Pa- tacs főterén és az Acsády utca sarkán. Áprilisban a Magaslati úton. Bővítik a sörgyárnál lévő kis pavilonjukat. Akadályokba ütközik a A Baranya m. Sütőipari Vállalat sütőipari tanulókat szerződtet. Jelentkezhetnek mindazok, akik az általános iskola 8 osztályát eredményesen elvégezték, illetve ez évben elvégzik Jelentkezés az üzemek vezetőinél, vagy a vállalat munkaügyi előadójánál Pécs, Jókai u. 15. Felsőmalom utcai piacon lévő pavilon felállítása, sürgős lenne a régóta leszakadt pince tömedékelése. A Piac téren lévő pavilonjuk modernizálására is sor kerül az idén. Ami • kereskedelem kulturáltságának fokozását illeti, ebben az évben nagyobb ütemben megkezdődött a MÉK-áru csomagolása. — Csomagolják a burgonyát, a hagymát (pedig hiánycikk) és legújabban az almát is. Nagy kereslet mutatkozik a házikészítmények iránt, minden mennyiség elfogyna, de egyelőre nem készítenek eleget. Itt jegyezzük meg: ellentétben a korábbi híradásokkal, pénzügyi fedezet hiányában az idén sem kezdik el a MÉK-nél a hűtőház építését, pedig korszerű kereskedelem — ahogy azt Fodor Imre hangoztatta — hűtőház nélkül nem lehet meg. Szívesen kooperálnak is a hűtőház felépítése érdekében, csak legyen partner. A MÉK tavaly októberben hozta létre vegyes felvásárlási osztályát, és ez egyben a vállalat tevékenységi körének szélesítését Jelentette — takarmányok, tápok, élőállatok, szárítmányok stb. felvásárlása. ötmillió forintot produkált ez a tevékenység, az idei tervszám 30 millió forint. Itt említjük meg, hogy a MÉK boltjaiban tavaly megjelent a bor, bár ez az összes forgalom elenyésző százaléka. A fogyasztók azonban nagyon örültek. Viszont a tanács az idén megvonta az engedélyt, leállította a bor árusítását. Holott a borpiaeon nagy a kínálat, sok a bor, az ár szempontjából éppen a verseny szélesítése lenne szükséges. Merevnek mondható tehát a tanács álláspontja, vagy a minisztérium — ha ez van a dolog mögött — állásfoglalása. Végezetül a mohácsi tartósítóüzem tevékenységéről. — Nagy a fantázia a tartósításban. ezen túlmenően a szárítmányok előállításában. A MOHÁCSI TARTÓSÍTÓ ÜZEM az idén 150 vagon árut termel, másfélszer több csemege uborkát mint tavaly (ebből minden mennyiség elkelne, de nincs elegendő alapanyag), továbbá több cseresznyepaprikát és gyümölcs konzervet. Azt tervezik, az idén fokozottabban bekapcsolódnak a kishatármenti forgalomba, hiszen egyes cikkekre a kínálatot meghaladó a kereslet. Egészében: az idén lényegesen több lesz az export, mint tavaly. Miklósvári Zoltán Baranya megyei Tanács vt>- elnöke, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-el- nökhelyettese, dr. Szabó József, az MSZMP Siklósi járási Bizottsága első titkára, Vida Sándor, a Siklósi járási Tanács vb-elnöke, valamint megjelentek az állami, társadalmi szervek, intézmények képviselői, és a megye művészeti életének vezető személyiségei. A megnyitó beszédet Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője mondotta. — Baranya fokozott figyelemmel kíséri művészeink munkásságát, az eredményesség érdekében pedig szívesen túllép a megye határain, szeretettel fogad családtaggá művész vendégeket Művészeinktől — legyenek hazaiak vagy vendégek — csak azt várjuk, hogy eredetit, újat, figyelmet érdemlőt alkossanak. Egyetlen kritérium és mérce: a létrehozott alkotás a szocialista társadalmi tudat magasrendű és hasznos formálását szolgálja — hangzott el a beszédben, majd így folytatta: — Az egyedi alkotások funkciója, hogy az érzelemre hatnak, színük, formájuk, egyáltalán létezésük tágítja majd a látogatók ismereteit, csiszolja látáskultúrájukat. Ez egyik célja a szimpozionnak. Ezzel összefonódva a másik célja, hogy munkalehetőséget biztosítson a kerámikusok- nak, akik itt bemutatott alkotásaikkal, a kiállítás rendezésével, színvonalával tanúságát adták tehetségüknek és alkotó szándékuknak. A jelen kiállításon tizenöt fiatal kerámikus szerepel. Ez a szimpozion minden évben megrendezi kiállítását, és — miután 1969-ben felvételt nyert az UNESCO képzőművészeti szekciója, az AIAP nemzetközi képzőművész szervezet művésztelepi hálózatába — a kiállítás minden második évben nemzetközi lesz. Az alkotó telep a siklósi volt ferences kolostorban és kertjében működik. Az itthagyott kerámiák képezik majd a Janus Pannonius Múzeum modern kerámia-gyűjteményének bázisát Kielégítő a karambol áldozatának állapota Pénteki számunkban adtunk hírt, hogy a hajnali órákban Harkányban, egy sorompó nélküli vasúti átjárónál összeütközött egy tehervonat és egy autóbusz. Ennek következtében két személyi sérülés történt, melyek közül Kullai István 42 éves dráva- foki lakos sérülése mutatkozott súlyosabbnak. Tegnap tájékoztattak bennünket állapotáról. A pécsi II. számú Sebészeti Klinikáról kapott információ szerint Kullai a karambolnál medencecsonttörést, a bal combfej törését, bal csípőizületi ficamot, bal combcsontjának szilánkos törését, ugyanazon a lábán nyílt lábszártörést, valamint a második lábkö- zépcsont törését és alsó ugróizületi ficamot szenvedte. A jobb lábán sipcsonttörést állapítottak meg, és a saroktájékon nagy bőrhiánnyal járó, nyúzott lágyrészsérülést is. Kullai István állapota tegnap kielégítő volt. Közvetlen életveszély — bár a sok törés a zsírembólia, a trau- más állapot pedig a sokk veszélyét jelentheti — nem fenyegeti.
