Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-04 / 30. szám
6 DTitvanttm napi» 1970. febiuár 4. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről (folytatás az 1. oldalról) Ipar — építőipar 1969-ben az ipari termelés az előző évhez képest — a termékek mennyisége alapján számítva — 3 százalékkal nőtt. (Az ipar társadalmi terméke — az iparvállalatok és szövetkezetek ipari és nem ipari termelése együttvéve — becslések szerint ennél valamivel nagyobb mértékben emelkedett.) A termelés növekedése 1969-ben a szövetkezeti iparban nagyobb volt, mint az állami iparban. A budapesti ipartelepek kb. ugyanannyit, az ország többi telepei kb. 4 százalékkal többet termeltek, mint 1968- ban. 1969-ben az ipar 25 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. Az ipar értékesítése 1966 —1968. években kevésbé, 1969- ben nagyjából ugyanúgy emelkedett, mint a termelés, így a készletnövekedés 1969- ben, a célkitűzéseknek megfelelően az előző évekénél kisebb volt Az ipar a belkereskedelemnek kb. 7 százalékkal, a külkereskedelemnek 11 százalékkal, a beruházóknak 8 százalékkal adott el többet, mint egy évvel azelőtt. A termelőágazatok (és a termelőeszköz-kereskedelem) vásárlása lényegében az 1968. évi szinten maradt • 1969-ben a főbb ágazatok közül — elsősorban a műtrágyatermelés 17 százalékos és a kőolaj-feldolgozóipar termelésének 12 százalékos fokozódásával — továbbra is a vegyipar, valamint a vil- lamosenergia-ipar fejlődött a legnagyobb mértékben (több, mint 7 százalékkal). — A kohászat, a gépipar és az élelmiszeripar termelése ugyancsak az ipari átlagot kissé meghaladóan (egyaránt 4—4 százalékkal) emelkedett 1969-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak száma — 1968-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző évben. A bányászatban a létszám- csökkenés tovább folytatódott, a többi főbb ágazatban a foglalkoztatottak száma elérte, illetve meghaladta az 1968. évit. Legnagyobb mértékű a vegyiparban (8 százalék), az élelmiszeriparban (7 százalék), valamint a gépiparban (4 százalék) volt az emelkedés. — A létszámnövekedés teljes egészében a Budapesten kívüli ipartelepeken következett be. Az ipari termelés és a létszám 1969-ben azonos mértékben emelkedett, így az egy foglalkoztatottra jutó termelés az előző évi szinten j maradt, ezen belül a köny- : nyű-, az építőanyag- és az élelmiszeriparban valamivel csökkent, a többi fontosabb ágazatban kisebb-nagyobb mértékben nőtt. Az egy munkás által teljesített órák száma csökkent, ennek folytán az egy teljesített munkás- \ órára jutó termelés több, l mint 5 százalékkal meghaladta az előző évi színvonalat. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3,5 százalékkal emelkedett 1968-hoz viszonyítva Az iparban kifizetett összes bér a létszám és az átlag- kereset növekedésének hatására mintegy 7 százalékkal több volt az előző évinél. Az egyéb bérjellegű kifizetések, elsősorban az 1968-ra kifizetett nyereségrészesedés jelentős emelkedése folytán, a bérkifizetésnél j óbban v nőttek. * Az építőipar 1966—1969. években átlagosan kb. 9 százalékkal, ezen belül 1968-ban és 1969-ben 6—7 százalékkal növelte termelését. A termelés a jelentős növekedés ellenére elmaradt az igényektől, az építőipari vállalatok kapacitáshiányra hivatkozva a megrendeléseknek 20—25 százalékát 1968-ban és 1969-ben is visszautasították. A gépi- és a munkaerőkapacitás valamelyest koncentráltabb lett 1969-ben kevesebb, de nagyobb volumenű építkezést kezdtek meg, mint 1968-ban, csökkent a kivitelezés alatt álló építkezések száma is. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelése az 1960-as években — 1965. év kivételével — évről évre emelkedett és 1969-ben — előzetes számítások szerint 5—6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet 1966— 1969. évek átlagában a mezőgazdasági termelés volumene 15 százalékkal nagyobb volt az 1961—1965. évek átlagánál. Az 1969. évi növekedést a növénytermelés fejlődése eredményezte, az állattenyésztés 1969-ben nem érte el az előző évit. A két legfontosabb szemestermény, a búza és a kukorica termésmennyisége 1969- ben tovább nőtt és a. hazai igények (fogyasztás és tartalékolás) kielégítése mellett búzából exportra is jutott. 1969. december 31-én — előzetes számítások szerint — a szarvasmarha állomány 1 925 000 darabot. — a sertés- állomány . 5 400 000 darabot tett ki. Mind a szarvasmarha, mind a sertés-állomány kisebb volt az egy évvel korábbinál (92 000. ill. 400 000 darabbal.). Az állomány csökkenését a hozamok emelkedése nem ellensúlyozta. ennek folytán az ágazat termelési értéke nem érte el az 1968. évi szintet. Az 1969. december 31-i sertésállomány mind a nagyüzemekben, mind a kis-gaz- daságokban kisebb volt nemcsak az előző évinél, hanem a három évvel korábbinál is). A mezőgazdasági üzemek értékesítése (szabadpiaci forgalom és a kiskereskedelem közvetlen beszerzése nélkül) 1969-ben 9 százalékkal meghaladta az 1968. évi szintet. Növényi eredetű termékből 20 százalékkal több, vágóállatokból és állati termékekből kb. ugyanannyi volt az értékesítés, mint az előző évben. A műtrágya felhasználása az 1966—1968. évi gyorsütemű (évi 20—30 százalékos) emelkedés után 1969-ben kb. 10 százalékkal nőtt. Szállítás t— hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítása 1968-ban és 1969-ben, amellett, hogy a szállítási igényeket általában kielégítette, viszonylag mérsékelten, a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben nőtt. 1968 és 1969-ben is folytatódott az a tendencia, hogy az áruszállításban nőtt a közúti közlekedés és a cső- vezetékes szállítás szerepe. 1969-ben a közlekedési vállalatok összes áruszállítása — súly alapján számolva — 1 százalékkal emelkedett, ezen belül a vasúti szállítás 2 százalékkal kisebb, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 4 százalékkal, a csővezetékes 16 százalékkal nagyobb volt az 1963. évinél. A vasút áru- szállításának csökkenése a belföldi szállítások mérséklődéséből adódott, a külkeres| kedelemmel kapcsolatos és a tranzit-szállítás nagyobb volt, ! mint egy évvel azelőtt. Külkereskedelem A népgazdaság külső egyensúlyi helyzetét nagymértékben befolyásoló külkereske- ! delmi forgalom egyenlege az j utóbbi években — 1966 kivé- ! telével — passzív volt. 1963- ban a passzívum jelentősen mérséklődött, 1969-ben pedig j nagymértékű kiviteli többletünk volt. A külkereskedelmi | egyenleg javulása elsősorban a szocialista országokkal lebonyolított forgalomból adódott, de 1969-ben — évek óta első ízben — a nem szocialista országokkal is aktív külkereskedelmi egyenleg alakult ki. 1969-ben összes külkereskedelmi forgalmunknak 68 százalékát a szocialista országokkal, 32 százalékát a tőkés országokkal bonyolítottuk le. Az 1969. évi külkereskedelmi tevékenység legjellemzőbb vonása az export nagymértékű, 16 százalékos növekedése volt. Különösen erőteljesen nőtt, a kivitel 1968- hoz képest a nem szocialista országokba: 32 százalékkal. Jövedelem és fogyasztás A lakosság szempontjából az új gazdaságirányítási rendszer egyik kedvező vonása az volt, hogy bevezetése óta a jövedelmek folyamatosan emelkedtek. 1963-ban és 1969-ben a jövedelmek növekedési üteme meghaladta a termelését. Az egy főre jutó reáljövedelem 1969-ben 6— 7 százalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. A lakosság jövedelmének csaknem háromnegyed részét kitevő pénzbevételek 1969- ben 10 százalékkal nőttek. A munkabérösszeg 8 százalékkal emelkedett. E növekedés úgy jött létre, hogy a foglalkoztatottak száma 3.5 százalékkal, az átlagkereset mintegy 4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A munkabéreknél jóval nagyobb arányban, mintegy másfélszeresére nőttek a mun kások és alkalmazottak számára a részesedési alapból fizetett összegek. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete a különböző ágazatokban nagyjából hasonló mértékben (3.5—4 százalékkal) emelkedett. Az egész évi jövedelmeket jelentős részben befolyásoló nyereségrészesedés ágazatonként és az ágazatokon belül kategóriánként is eltérően alakult, ami a jövedelmek differenciáltabb növekedését eredményezte. A reáljövedelem alakulásában 1968-ban és 1969-ben nagyobb szerepe volt a foglalkoztatottság emelkedésének, mint a korábbi -években. A keresők és eltartották arányának változása az egyes családokat eltérően érintette, ez a^ családonkénti jövedelmeket ugyancsak differenciálta. 1969-ben a mezőgazdasági munkával kapcsolatos pénzbevételek, amelyek a paraszti jövedelmek több, mint felét teszik ki, 9 százalékkal, reálértékben 7 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági népesség saját termelésről származó fogyasztása évek óta fokozatosan csökken. A saját termékek fogyasztását fogyasztói árakon magában foglaló egy főre jutó paraszti reáljövedelem 1969-ben 5 százalékkal emelkedett A tartós fogyasztási cikkek forgalma 1969-ben — a korábbi évektől eltérően — alig emelkedett A mérsékelt emelkedés arra vezethető vissza, hogy a személygépkocsi, a motorkerékpár és a televízió eladás kisebb volt, mint 1968-ban. Személygépkocsiból a kínálat csökkent, televízióból elsősorban a kereslet, bár a kínálat sem volt mindig megfelelő. A többi tartós fogyasztási cikk együttes forgalma 1969-ben is dinamikusan (kb. 15—20 százalékkal) emelkedett. 1969-ben a kiskereskedelem — összehasonlítható árakon számolva — 8 százalékkal több árut adott el, mi"4 1968-ban és 37 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1965- höz képest bővült a bolthálózat és a kereskedelmi dolgozók száma is, de kisebb arányban (6, ill. 13 százalék), mint a forgalom. Jelentős forgalomnövekedés mellett egyes termékekből időnként hiányok voltak. A koranyári időszakban kevés és drága volt a zöldség és a gyümölcs. Az év másoAz áremelkedés belül maradt az 1969. évi népgazdasági tervben megengedett lVs—2 százalékon. Az árak az eladott cikkek 6 százalékánál csökkentek, 71 százalékánál lényegében változatlanok maradtak, 10 százalékánál 2—5 százalékkal, 13 százalékánál pedig több, mint 5 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak változása 1969. folyamán időszakonként és árucsoportonként különböző volt. A munkások és alkalmazottak által vásárolt élelmiszerek és élvezeti cikkek közül pl. az egész évben fogyasztott termékek (kenyér, liszt, tej, vaj, hús, kávé, kakaó, italáru stb.) ára az év folyamán nem változott. Az idénycikkek ára (burgonya, zöldség, gyümölcs, tojás stb.) az első félévben lényegesen magasabb, a második félévben pedig alacsonyabb, volt, mint 1968 megfelelő időszakában. Éves átlagban e cikkek árszínvonala 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Egészségügy, kulturális ellátottság Az élveszületések száma 1969-ben 154 000 volt, valamivel kevesebb, mint az előző évben és 21 000-rel több az 1965. évinél. Az élveszü- letési arány, amely az 1960- as évek első felében rendkívül alacsony volt, 1966-tól 1968- ig kismértékben emelkedett, 1000 lakosra 1968-ban 15,1 élveszületés jutott, 1969- ben pedig 15. 1969-ben javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma 900 darabbal, az orvosoké 800 fővel nőtt az év folyamán. Az általános iskolai tanulók száma az 1969—70-es tanév elején 1178 000 volt, valamivel kevesebb az előző évinél. Az egy tanerőre jutó tanulók száma 20-ról 19-re csökkent. A felsőtagozatos tanulók 94 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. A középiskolák nappali tagozatán a 15—18 éves korúak közel egyharmada, 230 000 fő tanul. 1969/70. tanévben a szakmunkástanulók száma 224 000 fő volt, 12 000 fővel, 6 százalékkal több, mint az előző tanévben. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma az 1969— 70. oktatási év elején 78 900 fő volt A mozilátogatások száma 1969- ben 82 millió volt, valamivel kevesebb, mint az előző évben. A rádióelőfizetők száma 1969. év végén meghaladta a 2,5 milliót. Az év végén a televízió előfizetők száma csaknem 1,6 millió volt Budapest, 1970. február 3. beszerzéshez. Sokat utazik, tárgyal és legnagyobb öröme, ha minden van a boltjában, amit a vevők keresnek. Az ő szakmájában jól mérhetők az életszínvonalbeli változások. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt sokkal szerényebben vásároltak dísztárgyakat az emberek. Akkoriban havi 40 ezer forintos forgalommal érte bé a bolt. Ma 500—600 ezer forint értékű üveg-porcelán árut értékesítenek havonta. — Én ebből látom, hogy egyre jobban élnek az emberek. Feladatomnak érzem, hogy az ezzel járó igényeik kielégítésében közreműködjem. Most van a nyereségrészesedések, zárszámadások ideje, amikor vevőözönnel kell számolniuk. Nem könnyű a feladata, hiszen hiánycikkek az ő boltjában is vannak. Pillanatnyilag nem lehet étkészletet kapni, és ami ennél nagyobb baj. hiányzik a bolt árukészletéből a bébi tápszeres üveg. — A növekedés nehézségei ... Sokat leküzdöttünk belőlük, de vannak még feladatok előttünk... Csömör László Az állami vendéglátás mohácsi hőskorának egyik tanúja, tevékeny részese. Elhanyagolt szállodát, primitív felszerelést örököltek a volt bérlőtől. Délre elsmirglizték az evőeszközöket, este újra kezdték. A foltos abroszokat mosás helyett megfordították. De dolgoztak és töretlenül bíztak. A régi gárdából már csak ketten emlékeznek erre az időre, ő az üzletvezető és Klement Ferenc felszolgáló. — Szinte észrevétlenül fejlődött, terebélyesedett a Béke. A vállalati centralizálás, vagy decentralizálás rendszerint jót tett nekünk. Szállodánk egy kicsit megszépült, forgalmunk fellendült, naponta fogadunk külföldieket. De ebből eredően gondjaink is vannak. A szálloda zsúfolt, az étterem nem kevésbé. Mohácson új éttermet, szállodát kellene építeni. De ha nem lehet, új berendezés, felszerelés kellene a Békének. Szereti a munkáját? A húsz év beszél helyette. Ha kezdené, csak ide jönne újra. Gimnazista lánya a Vendéglátóipari Főiskolára készül, eltökélte ugyanis, hogy az édesapja szakmáját folytatja. Harsányt Márta Akik az alapokat Húsz évvel ezelőtt alakultak meg Baranyában a mai tanácsi kiskereskedelmi vállalatok. Az évfordulón megszólaltatunk néhányat azok közül, akik a szocialista kereskedelem alapjait lerakták és akik — jórészt magasabb beosztásban — ma is hűségesek akkori munkahelyükhöz. Sümegi Károlyné A szocialista kereskedelem megalapozói közül a legfiatalabbak sorába tartozik, mégis nagv felelősség nyugszik a vállán. Ö a MERUKER cipőáru-csoportjának vezetője. Neki kell gondoskodni arról, hogy egy egész Pécs lakosságát kitevő tömeg évi 70—80 millió forintért lábbelihez jusson. Lábbelihez, ami miatt a legtöbb bírálatot kapja a kereskedelem. — Valamikor valóban jobbak voltak a lábbelik. Tartós anyagból készültek, s egy- egy párat évekig elhordhattunk. De néhány éve a cipő- frontra is betört a divatirányzat Könnyebb, divatosabb, s sajnos ugyanakkor rövidebb ideig hordható cipőket gyárt az ipar. A vevőnek könnyebb a választása, mert a régi két- három helyett évente ötvennyolcvan fazon jelenik meg az üzletekben. De sajnos sok reklamációt kapunk. De minden esetben kártalanítjuk a vásárlókat, természetesen az ipar terhére ... A vevők közül sokan úgy vélik, hogy tömegével visszaszállított cipők, nem a gyárak nyereségalapját, hanem a fogyasztókat terhelik. — Ez azért nem így van, de az igaz, hogy az elmúlt évek során drágábbak lettek a lábbelik. Legfőbb célkitűzésünk ebben az évben, hogy tömegével hozzunk forgalomba olcsó árukat. Skoda János A szabolcsi bányatelepen született, ott élte le az életét és 1934-től csaknem folyamatosan munkát is a bányavidék adott neki. 1950-től boltvezető. Életének legnagyobb eseménye a kereskedelem államosítása volt, mert ez»i megszűnt az ét is álrakták landóan fenyegető létbizonytalanság, valamint hogy munkáját kormánykitüntetéssel jutalmazták. — Az elismerést úgy vet-' j tem, hogy az egész élelmi- j szer szakmának szól. Mert nehéz szakma a miénk, külö- j nősen amióta csaknem teljes | egészében nőiesítették. Az el- j adó nők nehéz fizikai munkát végeznek. Zsákokat, ládákat emelgetnek, és aztán jön a háztartás. A vevők mindebből keveset látnak. De sajnos, az ipar sem vesz tudomást nehézségeinkről. Ha most, a húszéves évfordulón kérni lehetne valamit, én azt kérném, hogy kövesse az ipar a söripar példáját. A söripar áttért faládák helyett kis rekeszek használatára, valamint hasonlót várunk a bőripartól, cukoripartól is... Leltárhiánya még sose volt — Az embernek úgy kell dolgoznia, hogy a vevő ne károsodjék — vallja — de az áruban se legyen hiány. Szereti a szakmát? — Talán bizonyíték — mondja, — hogy kínáltak könnyebb, anyagilag jobban jövedelmező munkát, de én maradtam. Szendrődi Ferencné Éltető eleme a bolt Negyvenegy éve dolgozik a szakmában, ebből húszat ebben az üzletben töltött. Nyugdíjba mehetne nemsokára, de mint valami mentőövbe kapaszkodik a Baranya Kereskedelmi Vállalat vezetőinek kérésébe: maradjon még, mert egyelőre nem tudják pótolni a Kossuth Lajos utcai üveg-porcelán boltban. Szenvedélyesen szereti a munkáját Különösen azóta, hogy szabad kezet kapott a A
