Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-27 / 50. szám

1973. február 27. Dtnu.antmi nnpi s 3 A szeszélyes tél végi időjárás következtében a mezőgazdasági munkák nehezen indulnak be. Az enyhe, tavaszias napokon, főleg a szárazabb fekvésű részeken már munkához láttak a szántótraktorok. Képünkön: a lány csoki határban szántják az egyik táblát. Szokolai felv. tizletház a komlói főutcán Egy pályázati felhívás nyomán A Városi Tanács várja a mezőgazdasági üzemek jelentkezését Példa nélküli eset: egy vá­rosi tanács pályázatra hívja fel három megye, Baranya, Tolna és Somogy tsz-szövet- ségeit. társulásait, erős terme­lőszövetkezeteit, melyek „me­zőgazdasági termékeiket biz­tonságosan, közvetlenül kí­vánják eljuttatni az üzemek­ből a fogyasztókhoz”, hogy tegyenek ajánlatot és vegye­nek részt egv Komló belvá­rosában létesítendő mezőgaz- d.asági mintabolt felépítésé­ben. illetve üzemeltetésében. A tanács egyúttal tisztelettel megküldte a beruházással, az üzleti forgalommal és ered­ményekkel kapcsolatos fiktív számításait, amelynek alapján a vállalkozás sikerére követ­keztetni lehet. — A tanács, amelyről• szó van: a Komlói városi Tanács. Sürgős feladat A javaslatot tartalmazó füzetecske. a végén a mel­lékletekkel. a rajzokkal na­gyon alaposan és világosan felvázolja a vállalkozás min­den részletét. De menjünk sorjában. Először az indoko­kat, amelyek parancsolóan sürgetik a mezőgazdasági mintabolt megépítését. Azért írjuk le ezeket, mert köz­ügy. Komló, ez a közel har­mincezer lakost számláló szocialista bányaváros már hosszú idő óta ellátási ne­hézségekkel küzd. A város­ban 30 vállalat, kisipari szö­vetkezet működik, köztük új üzemek. A bányában az át­lagkeresetek 2100 forint kö­rül mozognak, a városi átlag 1800—1000 forint — jó vá­sárlóerőnek ígérkezik. A kis­kereskedelmi forgalom évről évre növekszik, a legdinami­kusabban, évi 8—9 százalék­kal az élelmiszerforgalom emelkedik. Ugyanakkor a' környéken a mezőgazdasági termelés jelentéktelen. És a közvetlen indokok? A városrendezési terveknek meg­felelően Komló belvárosában mintegy 800 négyzetméter alapterületű kereskedelmi lé­tesítményt szanálnak, lebont­ják az ott lévő hús-, tej- és kenyérboltot, valamint egy zöldség-gyümölcs boltot. A kérdéses mezőgazdasági min­taboltot a Kossuth Lajos ut­cában, a Béke Szálló és a bfróság épülete közötti tér­ségre tervezik megépíteni, mégDedíg 800 négyzetméter alapterületen. A környéken további beépítések várhatók, a negyedik ötéves tervben körülbelül 240 lakást adnak át. Itt van a közelben a köz­ponti autóbuszpáb’audvar is. napi 7000 fős utasforgalomra Miét számítani. A kétszintes, üveg és fém­homlokzatú reprezentatív üz­letházban sokmindent áru­sítanak majd: tejet, tejtermé­keket, kenyeret, péksütemé­nyeket. húst, hentesárut, ha­lat, zöldséget és gyümölcsöt. Lesz büfé. bisztró, falatozó, pecsenyesütő és lacikonyha. A tanács ezenkívül lehető­séget biztosít melléküzemági tevékenységből származó ter­mékek értékesítésére is. ko­sárra. egyéb fonott árura, népművészeti és háziipari cikkekre gondolnak. Mivel a városban nagv hagyománya van a téli disznóvágásnak, ez megfelelő felvevőpiacot jelent az élősertés értékesí­tésének, amit szervezett for­mában éppen ezen az üzle­ten keresztül célszerű lebo­nyolítani. Lássuk a költségeket. Az építési és egyéb költség a tanács számítása szerint 6.2 millió forint, a berendezés becslések szerint további egy­millió forint. Az üzletház közös beruházással épülne meg, a költségekhez a tanács 2.2 millióval, a vállalkozó 4 millió forinttal járulna hoz­zá. A kisajátításról, a bertr házás lebonyolításáig, tehát a kulcsátadásig mindent a Városi Tanács vállal magára, ehhez azonban az szükséges, hogy a vállalkozó az építési költség fedezésére a 4 mil­lió forintot megfelelő időben átutalja a tanács fejlesztési alapjára. A megtérülési idő négy év A közös beruházásból épü­lő üzletház a műszaki átvé­telkor az üzemeltető tulajdo­nába kerül. A 2.2 millió fo­rint támogatás fele vissza nem térítendő állami támo­gatás, a másik fele kamat­mentes hosszúlejáratú köl­csön. Ezt az összeget a meg­térülési idő utáni évtől szá­mítva 5 éven keresztül egyen­lő részletekben kell vissza­fizetni a tanácsi kasszába. A számítások szerint a mező- gazdasági mintabolt évi for­galma várhatóan 13 millió forint lesz. A bruttó árrés közel 3 millió forint, s ha ebből levonjuk az üzemelte­tés költségeit, a munkabé­reket (26 fős eladói létszám­mal számoltak), stb.. akkor megkapjuk a tiszta hasznot, ez 1.3 millió forint. így már könnyű kiszámolni, hogy a beruházás négy év alatt té­rül meg. A tanács egyébként nem tart igényt az üzletház nyereségéből való részese­désre. Az építést tervek szerint 1972-ben kezdik meg és 1973- ban már árusíthatna is. — Egyelőre várják a jelentke­zéseket, sőt már be is futot­tak az első jelentkezések, ahogy ezt Martini Józseftől, a Komlói városi Tanács terv­csoportjának vezetőjétől hal­lottuk. Az ajánlatok sorsá­ról április végén döntenek, ekkor dől el, hogy kié a legkedvezőbb ajánlat. Miklósvári Zoltán Szolgáltatások Baranyában III. A megoldás kulcsa az összehangoltság Előző két írásunkban szándékosan nem tértünk ki több olyan kérdésre, ame­lyek iell egüknél fogva meg­érdemlik, hogy külön fog­lalkozzunk velük már csak azért is. mert vitathatatla­nul részét képezik a szolgál­tatói tevékenység fejleszté­sének. Koordináció A közelmúlt évek helyi- ipar politikájának gazdája Baranyában a Megyei Ta­nács volt és a megye ter­veibe építették be Pécs vá­ros iparpolitikai tervét is. A fejlesztés így összehan­goltan történhetett a megye egész területén. A gazdasági reform ezt a koordinációs kötelezettségét nem írta elő, s ennek nem éppen előnyös hatása már-már érződött is. Ezért a Megyei Pártbizott­ság — amikor legutóbb tár­gyalt a szolgáltatások hely­zetéről — e kérdésben úgy foglalt állást, hogy a ked­vező tapasztalatok alapján ajánlatos fenntartani a helyi iparpolitikai tervek koordi­nációját. A fejlesztési ter­vek ennek szellemében koor­dináltan készülnek. A másik koordinációs for­ma a fejlesztésre szánt pénz­eszközök koncentrált fel- használására vonatkozik. Az eszközök egy-egy szervnél gyakran nem elegendők a tervek valóraváltásához, te­hát együttműködésre van szükség. így építették Hosz- szúhetényben a tanács és a szövetkezetek közös vállal­kozásában a szolgáltatóhá­zat. A kisipari szövetkezetek­nél a viszonylag kisértékű eszközállomány miatt ala­csony fejlesztési alap képez­hető. Ebből nem lehet nagy terveket megvalósítani. Ez Volt az akadálya annak, hogy a szövetkezetek éljenek a kormány által biztosított hi­telezési kedvezményekkel. A bank sok esetben nem látta biztosítottnak a hitel vissza­fizetését, ezért nem is folyó­sított. A megyében rendel­kezésre álló több, mint 20 millió forintnak alig 40 szá­zalékát vették csak igénybe. Az újabb intézkedések kö­vetkeztében az eszközleköté­si járulékkal, amelyet ed­dig adóként be kellett fi­zetni, a fejlesztési alapot le­het növelni tehát nagyobb lehetőség lesz a hitélek igénybevételére. A szövetkezeteknek van egy másik lehetőségük is a fejlesztésre: a Kölcsönös Tá­mogatási Alap — a KTA —, amely a szövetkezetek kö­zös fejlesztési alapja és amelyből indokolt esetben vissza nem térítendő jutta­tásként lehet részesedni. Ez eddig hasznosnak bizonyult, mostanában mégis vitáznak azon, hogy fenntartsák-e. Ha olyan döntés születne, hogy megszüntetik, akkor ez sok szövetkezetei kellemetlenül érintene és egyben azt is jelentené, hogy le kell tenni fejlesztési elképzeléseikről. Vagy ki kellene bővíteni áru­termelő bázisukat a szolgál­tatói tevékenység kárára. Kisiparosok továbbképzése és az utánpótlás Vannak szakmák, ahol a kisiparosnak életszükséglet a szakmai továbbképzés, de vannak, ahol az iparosok többsége megrekedt valahol a messzi múltban és nem szívesen képezi magát. Ez természetesen visszahat szol­gáltatói tevékenységükre is. A cipőgyártás technológiája például az elmúlt években szinte forradalmi változáson Egy orvos a város szélén AZ ORVOS erős, nagyda­rab ember. Dr. Horváth Ti­vadar. — Elmehetett volna? — Hiszen gyermekkorom óta itt élek. Ennyi idő alatt sok alkalom kínálkozott vol­na és ez törvényszerű is. Mégis maradtam. — Mi köti ide? — Még felsorolni is sok len­ne. Mondjam azt, hogy a gyárváros? Itt lakik a Ffirst Sándor utcai hőerőmű-h'ázak egyiké­ben. A másikban van a kör­zeti rendelő. Most üres, este félhat van, most köszönt el az asszisztensnő is. — Mindenkit ismer? — ... Hát ... majdnem. Va­lamikor itt fociztunk a DVAC-pályán, Spárer Dönci, Kresz Sanyi. Sümegi Feri meg a többiek. De hát rég volt, most már „csak” a sportszeretet, ami megmaradt bennünk. Meg más is. A vonzalom, ehhez a környékhez. Dr. Horváth Tivadar nem mint orvos szerepel riportomban, hanem a Hazafias Népfront egyik bizottságának elnök- helyettese. ' Hivatali köteles­sége ugyan az a munka is, amit a Vöröskeresztben vé­gez, de annak is társadalmi munka jellege van. Néha könnyebb, néha elképesztően nehéz. „Könnyebb?” Talán idesorolható a májusi öregek napja megszervezése is, csak­hogy nyolcvan-száz idős em­ber megvendégelése pénzbe kerül s ezt az összeget csak úgy lehet megszerezni, hogy évente két családiestet ren­deznek, ehhez ingyenesen kapják a kultúrtermet vagy a Téglaipari Vállalattól, vagy a Gázmüvektől, ez utóbbi adja a terítéket is a Nádor szálló az abroszokat, ingyen szolgáltat zenét a zenekar is. mert a pénzt meg kell fog­ni, gyűjteni. A gondok nem kizárólag Horváth Tivadar doktorra hárulnak, osztoznak a Népfront és a Vöröskereszt aktívái Is, többnyin» * kör­nyék háziasszonyai. A Vörös- kereszt nevéhez fűződik a környéken létesített 6 egész­ségügyi állomás is (telefon­nal rendelkező magánháza­kat jelöltek ki ezekre), de hogy az ezer-ezerkétszáz fo­rint értékű elsősegélynyújtá­si felszerelést miből és ho­gyan állították össze, az már megint társadalmi összefogás eredménye. — VOLTAK ITT NEHÉZ ÜGYEK is — mondja a doktor. — Akár az állati-fe­hérje telepre gondolok, akár másra. Basamalomi dűlő, Janko- vics telep, Hőerőmű környé­ke — ez a Népfront Bizott­ság területe. Sokak szerint a Pécsi Hőerőműn kívül itt nem sok minden változott. Aki tudott, menekült innét, mert a telepről kiáradó bűz elviselhetetlen volt. — A legtöbb problémát az okozta, hogy a cigánycsalá­dok egyike-másika húst „szerzett” a telepről. Felfüs­tölve tartalékolták és fo­gyasztották. Elképzelheti, mi­lyen betegségek származtak ebből. Rendszeresen kijártunk közéjük, próbáltunk a lel­kűkre beszélni, de többnyire eredménytelenül. Végül is el­koboztuk a romlott húst és megsemmisítettük. A tanácsi szervekkel karöltve sokat ki­lincseltünk míg végül is a vállalatot kitelepítették. Véget nem érő cigánygon­dok. A kerület északi részén folyamatosan néhány bá­nyászlakás megürült és a Népfront, illetve a tanács ci­gányokat telepített a régi. de a putrikkal összehasonlítha­tatlanul emberibb hajlékok­ba. — Kimentünk a cigányok­hoz. Megszólít egy idős asz- szony: „Maga orvos uram?” Mondom neki: igen. Erre egykedvűen megjegyzi: „Hát ha orvos, akkor magának tudnia kell. hogy itt az er­dőben frissebb a levegő, mint ott bent a házak között! Mit akarnak velünk?” Az elesettség, a mélységes igénytelenség nem csak ci­gánytulajdonság. Nem lehet azt állítani, hogy Jankovich telepen minden lakás „dro­géria”. Felhívják a lakók a Népfront figyelmét egy csa­ládra. Egyik szobában — hi- hetelen piszkos környezetben — három ágy, mocskos, fe­kete lópokrócokkal letakar­va. Az ágyakon három — szinte eszméletlenül részeg — férfi fekszik, reggel kilenc órakor. A fekete padlón el­szórva csirkecsontok. Az asz­talon négy pohár, négy pléh- tányér. A negyedik „vendég” — szintén férfi — a másik szobában a földön alszik, lá­bait, a szekrénybe dugva. — Amikor kijöttünk, szin­te úgy kellett lesöpörni nad­rágom száráról a bolhákat. Később a KÖJÁL lefertőtle­nítette a lakást. Egyébként... — mondja elgondolkozva — ne higgye, hogy csak ilyen lumpen-helyeken tárul az ember elé ilyen látvány. Az­az hogy... egy kicsit túloz­tam, mert például a 26. Épí­tőipari Vállalat szállásán (nem baranyai vállalat) ugyan sokkal jobb körülmé­nyek között élnek az embe­rek, legalább is ami a be­rendezést és viszonylagos tisztaságot illeti. De inkább némely lakóban van a hiba. Szalonnabőr, hagymadarab­kák, ételmaradék a földön az ágyak előtt. Nem vagyok ideges ember, de a látvány kiborított. Amikor figyelmez­tettem őket. egy vállrándí­tással elintézték az ügyet: Szedje fel maga doktor, ha nem tetszik ... !” KINT ZUHOG a hideg eső. szél rázza a rendelő ablakait. Zörgetnek az ajtón, beteghez hívják. A beszélgetést nem tudjuk befejezni... Nem is lehet, hiszen holnap és hol­napután minden folytatódik tovább. Munka és munka ... akár orvosi, akár társadal­mi. .; Rab Ferenc ment át, a javítási technoló­gia azonban a kisiparosok többségénél mit sem válto­zott, ezért az új technoló­giával gyártott cipők javí­tása miAdenütt nehézségek­be ütközik. Más szakmákban a divatirányzatok változása követelné meg az állandó to­vábbképzést. Sajnálatos, hogy az iparosok nagy hányada elzárkózik az újak elől és nem ismeri fel. hogy ezzel önmagának is árt. A KIOSZ megyei központja azonban felismerte a helyzet tartha­tatlanságát, ezért mind gyakrabban rendez tovább­képzéseket vidéken, minél több iparost igyekszik beis­kolázni mestervizsga-tanfo­lyamokra és üzemlátogatáso­kat szervez. Sok szakmában a szükséges utánpótlás biztosítása szinte a lehetetlenséggel határos. — Ha nem lehet sürgősen meg­oldást találni, számolhatunk ezeknek a szakmáknak a ki­halásával, holott hosszú ideig szükség lenne még rájuk. De gondok vannak ott is, ahol van utánpótlás, azaz tanuló- képzés. Tavaly jelent meg a 6'69. törvény a szakmunkás- tanuló képzésről, valamint a végrehajtási utasítása, a 13/ 1969. MŰM. számú rendelet. Ez számos új jogot biztosít az ipari tanulóknak a kép­zésben és a munkakörülmé­nyekben egyaránt. Van azon­ban néhány momentum, amelyek miatt sokan aggá­lyoskodnak — talán nem is alaptalanul — ezért érdemes lenne gondolkodni bizonyos módosításokon. A rendelet — nagyon he lyesen — fokozott jelentő­séget tulajdonít a tanulói elméleti képzésének és mun­kaidejük csökkentése mellet felemeli a kötelező nyár szabadságot is. Ez elsősor ban a vidéki mestereimé jelent gondot — főként j; építőipari szakmákban. . í tanulók többsége aZ a-adott­ságok miatt az iskólákbát nem kap elegendő gyakor lati képzést, viszont amiko: a mesternél a nyári hóna pókban tanulhatna, akko: szabadságra megy. Itt a biz tosított kedvezmények ma radéktalan fenntartása mel lett a szabadságidőnek és a: elméleti képzésnek valami lyen átcsoportosítására len ne szükség. • Még mindig az alkatrészellátás. Áz ipari szolgáltatásol külön fejezete az alkatrész ellátás. Ez régi gond, azót, él, amióta megjelentek a első háztartási gépek, tartó fogyasztási cikkek. Gépe vannak, alkatrész nincs. A ipar nem gyárt elegendő tar talék alkatrészt a gyártmá nyálhoz. mert mindenbe késztermék lesz. A hazai tér mékek alkatrészutánpótlás évek óta megoldhatatlan fel adatnak látszik tehát, d nem különb a helyzet a import útján beszerzett tar tós fogyasztási cikkek tarta lékalkatrész ellátása téré sem. És ez csak tovább be nyolódik azáltal, hogy egyr több kereskedelmi vállals szerez — önálló külkereske delmi jogát kihasználva - különböző országokból ház tartási gépeket, elektrc akusztikai cikkeket, s ezek kel alkatrész úgyszólvá egyáltalán nem érkezik hazai piacra. A szolgáltat ipar ilyenformán sokszor ke rül lehetetlen helyzetbi mert egyszerűen nem tu eleget tenni , vállalt kötele zettségéhek az alkatrész hiány miatt. * Sorozatunkban választ ke restünk néhány olyan kér désre. amelyek az ipar szol gáltatói tevékenységévé kapcsolatban gyakran fel merülnek. Időszerűséget a adott ennek, hogy Bárány megye és Pécs város Tané csának végrehajtó bizottsá gai ma együttes ülésükö éppen a szolgáltatások hely zetéről és a fejlesztés lehe tőségeiről tárgyalnak. Hársfai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents