Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-26 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A táplálómból! Gromiko Berlinben (2 oldal) Emberek közelről <3. oldal) Képviselői beszámoló (5. oldal) A parlamentek napja (5. oldal) Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja mo.lebt. 2<„csütörtök XXVII. évfolyam, 48. szám A vezetést is tanulni kell A napokban arról panasz­kodott epdk termelőszö­vetkezetünk párttitkára, hogy bár öttagú a veze­tőség, neki magának kell minden ügyben eljárnia. Kell, mert különben nem mozdul­na semmi, maradna, ahogyan van. Az üzemi pártszerveze­tekben sokszor arról hallunk, hogy döcög a munka, mert a reszortfelelősök csak töredé­két végzik el annak, ami feladatként vár rájuk. Má­sutt viszont azt vetik a gaz­dasági vezetők szemére, hogy csakis és kizárólag a párt- szervezet titkárával tárgyal­nak, mintha a pártvezetőség többi tagja, s a közöttük lé­vő munkamegosztás nem lé­tezne. Az önként vállalt tisztség terheinek egyenlő viselése az egészséges, a gyakorlatban érvényesülő munkamegosz­tás, a vezetés kollektivitása a pártalapszervezetek egy ré­szében tény, másik részében viszont óhaj csupán. Ezekben a kommunista közösségekben vezetőség ugyan van, de: nem vezet. Sokféle ága boga van an­nak, mi mindentől függ a kollektív vezetés elvének gyakorlati érvényesítése. Két­ségtelenül nagy szerepet ját­szik benne a vezetőség tag­jainak okos, igényes kivá­lasztása. Nem jó dolog öt vagy hat tisztség mellé egy újabbat adni, s vállalni. Az sem biztató, ha valakit csak hosszas kapacitálás után le­het megnyerni a vezetőség tagjának, s még kevésbé, ha a feladatkörök egymás közöt­ti megosztásakor figyelmen kívül hagyják a rátermettsé­get, tudást, tapasztalatot. A jó választás, a közösség igé­nyessége a bizalom megadá­sában már alap az eredmé­nyes tevékenykedéshez. Ez az alap azonban csak akkor szi­lárd és tartós, ha kiegészül még valamivel. Az átgondolt, tervszerű munka Igényével, s az ehhez szükséges felté­telek megteremtésével. Napjainkban, az egyre bo­nyolultabbá váló gazdásági tevékenység, a hivatalokkal szembeni megnövekedett kö­vetelmények nem adnak mó­dot arra, hogy a kommunista közösségek ötletszerűen nyúl­janak egyik vagy másik kér­déshez. Ahol ez történik, ott rögtön kiderül: a vezetőség nem fontolta meg, mit és ho­gyan akar, nem határozta meg, tagjai miért és miként felelősek. Érdekes tapasztalatot fo­galmazott meg a minap az egyik baranyai üzem párt- szervezetének titkára. „Mi­közben arra ügyeltünk — mondotta —, nehogy elsik­kadjon a vezetőség közös fe­lelőssége a tagság előtt a végzett munkáért, illetve azért, amit elmulasztottunk, figyelmen kívül hagytuk a vezetőség tagjainak egyéni felelősségét. Azt, hogy első­sorban tőle kell számonkér- ni, mi történt a rábízott te­rületen, az oktatásban épp­úgy, mint a tagdíjfizetésnél.” A tapasztalat, melyet a titkár elvtárs tömören meg­fogalmazott, aligha csak egyetlen helyen érvényes. A kollektivitás, mint vezetési stílus, munkamódszer, nem áll ellentétben az egyéni fe­lelősséggel, sőt, egyik sem lehet meg a másik nélkül. A pártalapszervezetek né­melyikében éppen erről fe­ledkeznek el. Arról, hogy vi­lágosan elhatárolják egymás­tól a teendőket, s kimond­ják, ki miért felel személye­sen. Ahogy maga a tagság sem gyakorolja azt a jogát, hogy a vezetőség egy-egy tagjától kér számadást tag­gyűlésen. Beéri azzal: a ve­zetőség ezt tette, vagy azt nem tette. Holott elsősorban egy-egy reszortfelelős mun­kájáról, esetleg mulasztásáról van szó, s csak másodsorban a vezetőség, mint közösség, mint testület tevékenységé­ről. Furcsának tűnhet a meg­fogalmazás, de: jogos. Senki nem születik úgy, hogy tud­ja, ismerje egy közösség irá­nyításának minden csinját- binját. A vezetés tudomány és művészet, ma már ez köz­hely. Kevesebb szó esik azon­ban arról, hogy a vezetést — annak minden formáját — tanulni kell. Tanulni, minden lehetséges módon. Például úgy is, hogy a pártvezetősé­gek tagjai ne röstelljék a szomszédban tett látogatást. Igen sok, hasznos, útmutató tapasztalat halmozódik föl egy-egy helyen. Olykor a szomszédban, a másik mű­hely, a másik termelőszövet­kezet kommunista közösségé­ben. Mégis, kivételnek szá­mít az az eset, amikor a pél­da követésre, a módszer át­vevőre talál. E gyéni adottságok, s a kö­zös megértés, a teendők világos meghatározása, a bizalomra érdemesek iránti igényesség, s a közeg, amelyben tevékenykedni kell — külön is, együttesen is befolyásoló! annak, vezet-e, s miként vezet azok cso­portja, akik az elsők az egyenlők között. Állandó meg­újulást, tudás- és magatar­tásbeli készenlétet kívánó feladat a pártvezetőség tag­jának lenni. S mind többen vannak, akik így vállalják a tisztséget, akik nem csak tudják, de gyakorolják is, hogy a vezetőségnek, annak minden tagjának, a válasz­tóik bizalmának megfelelő felelősséggel vezetnie kell! Péter Jánost fogadta a minisxter elnök Szerdán délelőtt megkez­dődtek a belga—magyar kül­ügyminiszteri megbeszélések Brüsszelben. Reggel G. Eys- kens belga miniszterelnök fogadta Péter János magyar külügyminisztert, aki ezt kö­vetően P. Struye-t, a belga szenátus elnökét kereste fel. Péter János külügyminisz­ter kíséretével együtt ez­után a belga külügyminisz­tériumba sietett, ahol meg­kezdte tárgyalásait Pierre Harmel belga külügyminisz­terrel. A legtöbb szerda reggeli belga lap első oldalán fény­képpel illusztrált tudósítá­sokban számol be Péter Já­nos magyar külügyminiszter érkezéséről és ismerteti a magyar külügyminiszter élet­rajzát. A tárgyalásokkal kap­csolatosan a lapok kiemelik, hogy azokon fő kérdésként az európai biztonsági érte­kezlet problémája szerepel. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Szerdán este Pierre Har­mel belga külügyminiszter a szenátus elnökségének dísz­termében vacsorát adott Pé­ter János magyar külügy­miniszter és kísérete tiszte­letére. TEREPRENDEZÉS PÉCSETT Ormánsági szőttesek, népi fazekasok munkái a Pécsi Ipari Vásáron Megkezdték a tereprendezési munkákat a Szigeti út, Ifjúság útja és a Rókus utca által határolt területen. A régi házak egy részét már lebontották, ezek helyét elfoglalták a föld­gépek, hogy a nyáron kezdődő építkezéshez a terepet elő­készítsék. Négyszáznegyven lakást építenek ezen a részen mintegy százmillió forintos értékben. Szokolai felv. tesek készítését is. A Pécsi Ipari Vásárom júliusban már szeretnénk bemutatni a kö­zönségnek. A vásár területén reprezentatív pavilont nyi­tunk. Ezt a pavilont később Harkányba szállítjuk, és ott az idegenforgalom ideje alatt felhasználjuk áruink értékesítésére. — Március hónapban meg kell kezdeni az exportra ter­melés mellett boltunk áru­val történő ellátását is. — Ez évben is komoly munka vár a bedolgozókra. A szőnyegszövőiknek havi 355 négyzetmétert kell elkészíte­niük, hogy a piaci igényeket kielégítsük. Fafaragóink a jelenlegi megrendelések alap­ján évi 360 ezer forint érté­kű munkát kell hogy végez­zenek. Ezeken túl a kerámia és a pamutszőttesek értéke­sítéséből biztosítható — ha sikerül terveinket valóravál- tani — az évi 4 millió forint bevétel. — A munka mellett foko­zott gondot szeretnénk for­dítani, hogy tagságiink kö­zött szorosabb emberi kap­csolatok alakuljanak ki. En­nek érdekében közös kirán­dulásokat szervezünk, melyet népművészeti ismereteink bő­vítésére fogunk felhasználni. Tervbe vettük, hogy kirán­dulásaink alkalmával nép­rajzi múzeumokat tekintünk meg és ismeretséget kötünk hazánk különböző területei­nek népművészetével. — Mindenek előtt kultúr­politikai célkitűzéseinket kí­vánjuk szem előtt tartani. Feladatunk: Baranya megye népművészetét ápolni, felku­tatni a hagyományokat és dolgozóink segítségével min­dent elkövetni, hogy termé­keinknek piacot szerezzünk bel* és külföldön egyaránt. A minap közgyűlést tar­tott a Pécsi' Népművészeti és Iparművészeti Szövetke­zet, hogy az elmúlt év ered­ményeit és az 1970. terveit megbeszéljék. Komlósi Sán- domé, a szövetkezet elnöke a következőket mondta. — Ebben az évben új nép- művészeti üzemágák létesí­tésére kell összpontosítani erőnket. Elsősorban a népi fazekasokat kell támogatni. A mohácsi és siklósi fazekas mesterség felélesztése fontos feladat. Ennek érdekében már megállapodás is szüle­tett a kishajmási tsz-szel, hogy jól felszerelt üzemük­ben készüljön majd a sikló­si kerámia. Szövetkezetünk az ARTEX-től már komoly megrendelést is kapott népi és iparművészeti kerámiára egyaránt. — Szeretnénk megvalósí­tani, hogy a Pécsett élő ipar­művészek, faliszőnyeg&zövők, kerámikusok, ötvösök a Sal- lai utcai boltunkon keresz­tül értékesíthessék alkotásai­kat. — Ebben az évben meg­kezdjük az ormánsági szőt­Valamennyl fogyasztási szövetkezet megtartotta mérleg jóváhagyó küldöttgyűlését Fordítsanak több gondot a háztájiból felvásárolható termékekre Baranyában 25 fogyasztási szövetkezet tartotta meg feb­ruár 8—22. között évi, rendes mérlegjóváhagyó küldöttgyű­lését A gyűléseken több, mint 2200 küldött jelent meg, a majdnem 3 ezer összkül- döttnek 82 százaléka. A szer­vezésben különösen kitűntek: Siklós, Boly és Szabadszent­király, ezeken a helyeken a küldöttek 90 százaléka jelen volt Az eddigiektől eltérően a vezetőállású dolgozók törzs­bérezését, nyereségprémiu­mát, tiszteletdíját most a küldöttekkel kellett jóváha­gyatni. Az új összeférhetet­lenségi rendelkezés értelmé­ben a különbizottságok egyes tagjait visszahívták tisztsé­gükből, s helyükre újakat vá­lasztottak. örvendetes jel­lemvonás az is, hogy a gyű­lésen elhangzott beszámolók már nem a számok tengerét ömlesztették, hanem eleven, reális képet adtak a szövet­kezet életéből. A mintegy 260 hozzászóló a beruházásokról, a hálózat korszerűsítéséről, az áruhiányról, a felvásárlásról j és az ipari tevékenységről fej- í tette ki véleményét. A felvá- | sárlásról úgyszólván minden i küldöttgyűlésen említést tet- I tek. Elpanaszolták, hogy egy­re kevesebb gondot fordíta­nak a háztájiból felvásárol­ható termékekre, s ez mind a forgalom rovására megy. | Véménden — nagyon helye­sen — szó vétették, hogy a szövetkezet azért vásárol ke­vesebb tojást, nyulat és szal­mát, mert nincs meg a kellő ! egyetértés a tsz és a szövet- I kezet vezetői- között. A szö­vetkezet máshonnan vásárol, a tsz pedig más szövetkezet­nek értékesít. Kinek jó ez? Az ipari tevékenység ered­ményeinek elismerése mel­lett a küldöttek kifejtették ag­godalmukat is, az esetleges túlterhelés és a szükségtelen, elavult felszerelések vásár­lása miatt Első: a pécsi MÁV-AKÖV komplexbrigád A rakodást irányítók: a MÁV—AKÖV komplexbrigá­dok versenyét négy évvel ez­előtt hirdette meg a MÁV Vezérigazgatóság és az Autó- közlekedési Tröszt. A ver­seny feltételei nyilvánvalóak: a forgalom meggyorsítása, a vagonok gyors kiürítése, a kocsiálláspénz csökkentése. A MÁV Pécsi Igazgatósága te­rületén öt csomópont, azaz öt állomás komplexbrigádja ver­senyzett: Szekszárd, Mohács, Kaposvár, Pécs és Nagykani­zsa. A Versenyt félévenként értékelik, és tavaly, az első félévben a nagykanizsaiaké volt a vándorzászló. Most a pécsiek hódították el az első­séget. Tegnap délután bensőséges ünnepség színhelye volt a pé­csi Vasutas Kultúrotthon. A tavalyi év második félévének eredményei alapján a MÁV— AKÖV komplexbrigádok ver­senyében első lett a pécsi brigád: 22 vasúti és 15 autó­közlekedési dolgozó. A ván­dorzászlót, az oklevelet és a pénzjutalmakat Erdélyi Já­nos kirendeltségvezetőnek és Hornyák István állomásfő­nöknek a 12-es AKÖV kép­viseletében Laki Pál igazgató- helyettes, a MÁV Pécsi Igaz­gatósága képviseletében dn Párkányi Ferenc osztályveze­tő adta át. A RŐKUSDOMB — HÁTTÉRBEN AZ ÉPÜLŐ FELSOFOKÜ TECHNIKUM Erb János felvétele 1 J négymillió forint bevétel népművészeti és iparművészeti termékekért A gyűléseken a küldöttek — kevés változtatással — a mérleget, a nyereség felosz­tását, az 1970. évi programot jóváhagyták, valamint meg­választották megyei küldöt­teiket. Megkezdődtek a belga—magyar külügyminiszteri tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents