Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-25 / 48. szám
f »73. február 23. Dttnantmt napio Az Akadémia új levelező tagja: dr. Flerkó Béla professzor A hír mindössze ennyi volt: a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén új levelező tagjául fogadta dr. Flerkó Béla professzort, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének igazgatóját. De vajon mik azok a tudományos eredmények, amelyek erre a döntésre késztették az Akadémiát? Dr. Flerkó Béla az Anatómiai Intézet professzora, kutatási területe viszont a neu- roendokrinológia. A laikus számára, aki nyilvánvalóan úgy gondolja, az anatómia nem más, mint az emberi szervezet szerkezetének részletes leírása, először talán nem világos ez. De Flerkó professzor érdekes történettel is meg tudja magyarázni: — A pécsi Anatómiai Intézetben a neuroendokrinológiai kutatásoknak hagyománya van. 1946-ban Szentágothai professzor, akit mesteremnek vallók, került az intézet élére. Nagy bölcsességre valló döntése az volt, hogy az intézetnek ezzel az éppen kialakulóban lévő, fiatal tudományággal is kell foglalkoznia. Alig kellett más hozzá, mint kísérleti állat és elegendő ötlet, aztán egy házilag elkészített agyroncsoló készülék, amellyel az agy különféle, körülírt részeit lehet roncsolni. Mi kezdtük például azt a kutatási módszert, hogy endokrin szövetet helyeztünk közvetlenül az agy különböző részeire, s így közvetlenül láthattuk a bekövetkező változásokat. Az akkori mű- szerezettségi színvonal mellett ez volt az a kutatási terület, amelyben világszínvonalon is helytálló eredményeket érhettünk eL Flerkó Béla akkoriban még orvostanhallgató volt, és szü- iése-nőgyógyásznak- készült. — Dolgoztam azonban az Anatómiai Intézetben és lassanként rabul ejtett- az ott végzett munka. Bizonyára régi vágyam öltött viszont testet későbbi kutatási témám megválasztásakor. Ez a kutatási téma a szaporodásbiológia területére esik. s ebből készült dr. Flerkó Béla kandidátusi disszertációja 1956-ban, majd doktori értekezése 1967-ben. — Az agyalapi mirigy gonadotróf-hormon termelésének idegrendszeri szabályozásáról van szó — magyarázza a professzor. — Azt kutatom, hogy az agyvelő milyen részei és milyen mechanizmussal irányítják a petefészek hormontermelését, és ez a hormontermelés mi módon hat vissza az idegrendszer működésére. Sikerült kimutatni olyan idegi struktúrákat, amelyek a vér tüszőhormon szintjének változásaira reagálnak igen érzékenyen. A szervezetnek egy önszabályozó mechanizmusáról van tehát szó, de ebben a szabályozásban többféle zavar következhet be. Ezeket az így fellépő nőgyógyászati kórképeket igyekeztem modelli- zálni, de természetesen hosz- szú út vezet az állatkísérletek eredményeitől az embereknél alkalmazható gyógyító beavatkozásokig. Jelen pillanatban mivel foglalkozik? — Azzal a kérdéssel, hogy a magzati fejlődés bizonyos fázisában a fejlődő magzat idegrendszerét ért rendellenes hormonhatások milyen maradandó kóros elváltozásokat okozhatnak a születendő gyermek szervezetében. A magzati fejlődés idején bekövetkezhetnek például olyan hormonális elváltozások, amelyek a születendő leány- gyermek sterilitásához vezethetnek, magyarán mondva: ha felnő az ilyen leánygyermek, később nem szülhet. — Jelenleg tehát a magzati fejlődés hormonális egyensúly- zavaraival foglalkozom. Aminek későbbi gyakorlati eredményei sem lehetnek kétségesek. De engedje meg még egyszer a kérdést: hogyan férnek el ezek a kutatások az Anatómiai Intézet profiljában? •— Az anatómia tudománya a régi értelemben nagyjából lezárt terület. A tisztán leíró morfológiával már alig foglalkoznak, világszerte a funkcionális, vagy másképpen a kísérleti morfológiai kutatások kerültek előtérbe. Voltak viták azon, hogy anatómia-e ez még, véleményem szerint az, csak modern anatómia Ugyanúgy, ahogy a klasszikus szövettan kutatásai a biokémia felé kezdenek eltolódni, a morfológiai kutatások súrolják az élettan határait. Igen, de az is világ- jelenség, hogy ma a határ- területeken folynak a legfontosabb és legizgalmasabb kutatások, a tudományágak szigorú elhatárolásai revizióra szorulnak. Másfelől például Lenhossék professzor, .ez a kiváló magyar tudós, már a század elején nagyszerű ideg- rendszeri kutatásokat végzett, s mivel véleményem szerint hazánkban is, mint minden kis országban, azzal érdemes foglalkozni, aminek már hagyományai vannak, kézenfekvőnek tartom saját kutatási témáinkat Es amit az imént említett, hogy ezekhez a kutatásokhoz nincs szükség olyan magas szintű műszerezettségre? — Az azért ma már nem áll olyan mértékben, mint akkor, amikor ezeket a kutatásokat Szentágothai professzor megindította. De az utóbbi 5—6 évben amúgyis kaptunk néhány nagyon fontos és nagyon drága műszert, elektrofiziológiai műszereket, a hormonmeghatározásokhoz szükséges berendezéseket, négy éve elektronmikroszkópot, és így tovább. Bizonyos műszerezettség szükséges ahhoz, hogy tartani tudjuk munkánk színvonalát a világszerte nagyon felfejlődött ideg- rendszeri kutatások sorában is, de a műszerek fétisizálása ugyanakkor rendkívül helytelen, célra nem vezető dolog, legalábbis a magam véleménye szerint. Végül egy utolsó kérdés: mint az intézet igazgatójának, mik a feladatai? — Az intézet rutinmunkáját az oktatás jelenti, ami továbbra is az orvosképzés egyik alapvető pontja. Másrészt két kutatócsoport is dolgozik az intézetben, az egyik a pajzsmirigy, mellékvese stb. idegi szabályozásával, a másik az idegrendszer fejlődésének problémáival foglalkozik. Nekem is nagy öröm, hogy egyik kutatócsoportunk vezetője, dr. Halász Béla két éve, a másik kutató- ' csoport vezetője, dr. Székely 1 György pedig az idén kapott akadémiai jutalmat kitűnő eredményeikért FI. E. Szolgáltatások Baranyában Tipikus falusi gondok A cipő javítás, a ruhatisztítás, a lakáskarbantartás, a fodrászat és a többi hasonló „apróság” az, amit divatosan „a lakosság részére végzett szolgáltatásoknak” szoktunk nevezni. A fogyasztás általános és egyenletes növekedése, az életszínvonal emelkedése révén egyre nagyobb jelentősége van a gyors, megbízható szolgáltatási tevékenységnek. Az ipari szolgáltatások jelenlegi helyzetéről szeretnék képet adni ma kezdődő sorozatunkban azzal a céllal, hogy a figyelmet azokra a területekre irányítsuk, ahol különösen fontos a gyors intézkedés. Baranyában a sajátos településszerkezeti viszonyok már évek óta súlyos gondokat okoznak e téren, a megoldás pedig — a biztató próbálkozások ellenére is — még mindig várat magára. Az aprófalvas település- szerkezet a központi községek megerősítését teszi szükségessé. A korszerű úthálózat, a járműforgalom növekedése következtében a távolságok egyre rövidülnek, így a jelentkező szolgáltatási igények kielégítése sem ütközik nehézségekbe. E tekintetben csaknem eszményinek mondható a szigetvári járás, ahol a város centrális elhelyezkedése és könnyű megközelíthetősége révén Szigetvárott szinte minden igény kielégíthető. Problémák persze vannak itt is, de azok többnyire olyanok, amelyek függetlenek a településszerkezettől. Kulcshelyzetben a magánkisipar Volt idő, amikor tagadtuk a magánkisipar létjogosultságát. Már nem vitázunk azonban erről, hiszen nyilvánvaló, hogy ma — és még hosszú ideig — sokkal súlyosabb lenne á helyzet a szolgáltatások terén a magánkislpar jelenléte nélkül Baranyában az elmúlt évben végzett szolgáltatások 47,2 százalékát a magánkisipar végezte. A szövetkezeti ipar aránya 37,1, a minisztériumi és tanácsi iparé pedig 15,7 százalék volt A [ számok tehát azt mutatják, hogy a magánkisipar kulcs- | helyzetet foglal el jelenleg, s amíg a szocialista szektor meg nem erősíti pozícióit, ez még sokáig így is lesz. Bár ... I A magánkisipar korösszetételének ismeretében komoly kételyek támadnak az emberben e tekintetben. Nagyon sok a magas életkorú kisiparos és az elöregedés néhány | szakmára — mint például a cipészszakma is — különösen jellemző. Az ilyen szakmákban utánpótlás sincs, így az idős kisiparosok kiesése ne- j héz helyzetet teremthet. Pót- { lásukra ugyanis ez idő szerint sem a szövetkezeti, sem i az állami ipar nem készült fel. A magánkisiparban elöregedés miatt kieső kapacitás pótlására az 1038-as kormány- határozat nyújt lehetőséget. Módot ad ugyanis az állami iparban dolgozóknak, hogy szakmájukban mellékfoglalkozásként ipart gyakoroljanak. Ehhez a munkáltató engedélye szükséges, amit legtöbbször vonakodnak kiadni. Az iparban dolgozó szakmunkások közül nagyon sokan vidéken — többnyire talán éppen ellátatlan területen — laknak. A részükre adott engedéllyel sok községben lehetne enyhíteni a gondokon néhány szakmában. A szocialista szektor előretörése A magánkisipar jelentőségének változatlan megmaradása mellett a negyedik ötéves terv végéig feltétlenül számítani kell a szocialista szektor javára mutatkozó arányeltolódásra. Ezen belül elsősorban a szövetkezeti ipar fejlődésére kell számítani, ami viszont főleg a falvak szolgáltatási ellátásának javítását szolgálja. Azok a kezdeményezések, próbálkozások, amelyeknek az utóbbi években is már tanúi lehettünk, ezt a célt szolgálják. A kisipari szövetkezeteknek természetesen nem kifizetődő mindenütt telephelyet létesíteni. Ezért hozták létre a be- i gyűjtéses rendszert, amely be- 1 vált formának mutatkozik. Az Életre keltik a siklósi népi kerámiát Ismét alkot Gelencsér Sebestyén özvegye Holland könyvkiállítás Kedden az Akadémiai Könyvesboltban megnyitották a hágai Mouton et co., kiadó könyvkiállítását. A holland kiadó 130 angol, francia és néhány orosz nyelvű könyvet mutatott be a nyelv- és irodalomtudomány, valamint a társadalomtudományok köréből. Az Akadémiai Kiadó és a holland kiadó hosszú évek óta szoros kapcsolatot tart s a magyar—finn-ugrisztika számos jelentős alkotását jelentették meg közösen. A kiállítást Bemáth Györgynek, az Akadémai Kiadó igazgatójának bevezetője után J. J. C. Van Der Wilk kereskedelmi igazgató, a holland kiadó képviselője nyitotta meg. Folytat jak • a kőszegi várárok feltárását Folytatják a kőszegi Juri- sich-vár árkának feltárását. Ezt a munkát 1957-ben kezdték meg. A vár árkának területén az idők folyamán több ház is épült, s ezeket most le kell bontani. Első ütemben a vár mögötti részt, a második szakaszban pedig a diák úttól a lőpor-toronyig terjedő részt tárták fel, majd a hősök tornyáig folytatódott a feltárás. A most kezdődő negyedik ütemben — melynek munkálatai a tervek szerint 1975-ig tartanak — á hősök tornyától a Hunyadi parkig tárják fel a várárkot, s ezzel a vár körbejárható lesz. A híres siklósi fazekasmester Gelencsér Sebestyén halálával pótolhatatlan veszteség érte a siklósi népművészetet A szép munkákat sokan őrzik, kultúrotthonl neveztek el róla, emlékére pályázatot hirdettek. Mindez nem változtat azon —. hogy mivel gyermekei nem tanulták meg apjuk mesterségét — nincs aki folytassa a nemes hagyományokat A pécsi Népművészeti Szövetkezet vezetői elhatározták, felkutatják a még fellelhető dokumentumokat, életre keltik a siklósi népi kerámiát Gelencsér Sebestyén munkáit keresve jutottak el az özvegyhez. Kiderült az idős asszony nem csupán felesége, művésztársa is volt a fazekas mesternek, ö írókázta, színezte, mintázta a különleges formájú kulacsokat, bokályokat tálasokat és tányérokat. A kérésre —, hogy folytassa a 15 éve abbahagyott munkát — örömmel mondott igent Gelencsérné. Megfelelő műhely hiányában azonban kérdésessé vált, hogyan és hol kezdheti ismét az alkotást. Szerencsére a segítség nem váratott sokáig. Kedves meghívást kapott az özvegy a kishajmási termelőszövetkezet kerámia üzeméből. Az egyik legügyesebb korongos Veres Sándor, együttműködést ajánlott fel. Az elmúlt héten felkereste a kis üzemet az idős asszony, t a munka megkezdődött A 15—20 évvel ezelőtt készült kerámiák formáinak és mintáinak összegyűjtéséhez, rendszerezéséhez igen értékes segítséget adott egy siklósi orvos. Dr. Bakó Géza igen jó barátságban volt a híres népművésszel, munkáiból mindig elsőként vásárolta meg a legszebb darabokat. Gyűjteménye —, amely Gelencsér Sebestyén egész művészetét átfogja — országosan is egyedülálló. A népművészeti szövetkezet lefényképezi a házi múzeumban őrzött értékes tárgyakat, rendszerezi és felhasználja a formákat, mintákat. Mindezzel azonban még nem oldódott meg végérvényesen a siklósi kerámia életre keltése. A helyi termelőszövetkezet felajánlotta, hogy Gelencsér Sebestyén meglévő szerszámaival, korongjával egy kis műhelyt rendez majd be, ahol az özvegy tevékenykedhet. Talán ez lesz az a hely, ahol ismét megvetheti lábát a már elsiratott siklósi népi kerámia. i A Szabadság üti általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói egyik biológia órájukat a Béke étteremben tartották. A tananyag: az egészséges, kulturált étkezés. Képünkön az osztály tanulóit Csömör László üzletvezető az étkezés rendjéről tájékoztatja. ÁFÉSZ-ek közbejöttével, tű- rajáratok segítségével bonyolítják ezt le. A Cipész Ktsz, a Villamosipari és Gépjavító Ktsz, valamint az állami iparból a GELKA és a Patyolat a meghatározott napokon kiküldött gépkocsikkal gyűjti össze a javításba, tisztításba adott dolgokat a visz- szavittek egyidejű leadásával. Gyakori a panasz a javítások hosszú idejére és különösen azt sérelmezik, hogy az apróbb javításokra is annyi ideig kell várni, mint a nagyobbakra Ezen lehetne segíteni, ha a szolgáltatók ösz- szehangolnák tevékenységüket, hogy kocsijaik ne „kergessék” egymást a községekben. Ha egy gépkocsi több szolgáltatónak is szállítana, sűríteni lehetne a járatokat és talán kifizetődő lenne bejárni a kisebb településekre is, amelyek eddig kiestek az útvonalból A szövetkezetek másik érdekes kezdeményezése: átalánydíjas — gebines — egységek létesítése. Ez idő szerint négy szövetkezet tart fenn a megyében 63 ilyen egységet, ahol egy-egy szövetkezeti tag dolgozik. Ezek egy becsült termelési érték bizonyos hányadát fizetik be havonta a szövetkezetnek a tényleges jövedelemtől függetlenül. Ez a forma a szövetkezeteknek tulajdonképpen nem hoz nyereséget, viszont adott helyen kiválóan alkalmas a szolgáltatási gondok megoldására. Uj szolgáltatok: a tsz-ek Űj résztvevőként jelentkeznek az utóbbi években a termelőszövetkezetek, ' melyeknek tevékenysége — éppen á dolog újdonsága miatt — még nem szabályozott, így egyes vélemények szerint erősen súrolja a kontárkodás határát. a falvak életében viszont ennek ellenére is nélkülözhetetlen. Csaknem egészében a téesz-ek végzik az áruszállítási tevékenységet, a terménydarálást, s nagyon fontos a kőműves brigádok révén a tagság részére végzett építőipari szolgáltatás. A termelőszövetkezetek szolgáltatói tevékenysége nagy figyelmet érdemel, mert több iparágban jelentősen hozzájárulhat- a szükségletek kielégítéséhez. Ha megfelelően szabályozott körülmények között végzik ezt a tevékenységet és lehetőségeikhez mérten bővítik is, akkor ezzel jelentősen növekszik a megyében a szolgáltatásoknál a szocialista szektor részaránya. Hársfai István (Folytatása következik) 20 ezer kötet - pedagógusoknak Talán csak a „szakmabeliek” tudják, hogy a Nagy Lajos Gimnázium épületében található a Városi Könyvtár kihelyezett részlege, amely mintegy 20 ezer kötet pedagógiai és pszichológiai témájú könyvvel / rendelkezik. Az anyag nagyrészét az 1945 után megjelent művek alkotják. A könyvtárban nemcsak a gyakorló pedagógusok és pszichológusok találhatnak hasznos anyagra, hanem a tanárkéoző főiskolai hallgatók, szülők, s egyes speciális pszichológiai kérdésekben a vállalatok vezetői és a tudományos kutatók is. A könyvtár könyvalakban megjelent katalógusát név és tárgymutató egészíti ki. A könyvtár nyitvatartási ideje naponta 10—13 és 14—16 óra között van, szombaton 9— Vili óráig. I
