Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-24 / 47. szám

tC73. február 34. jmnointmi natno 3 Bővítik a mecseki parkerdőt Tiltakozás a tarvágások és beépítések ellen Ellentmondások a városi és az erdőgazdasági érdekek kozott Kevés téma vált ki annyi vitát és szenvedélyes meg­nyilatkozást a pécsiek köré­ben, mint a mecseki park­erdő helyzete és sorsa. Kü­lönböző szaklapokban, fóru­mokon foglalkoztak már a problémával, s a közelmúlt­ban a Városi Tanács V. B. is napirendre tűzte a témát. Árpádtetőtől a Jakabhegyig A vita gyökerei még 1948— 1949-re nyúlnak vissza, ami­kor a Misina. Dömörkapu, Tettye, Üdülőszálló és a mai Tüdőszanatórium által hatá­rolt 200 hektáros területet át­adták a városnak, hogy lé­tesítsen rajta parkerdőt. A parkerdő-jellegnek megfele­lően, e helyen megszűnt a tömeges fakitermelés, kiépí­tettek vagy 12 kilométer séta­utat, felállítottak egy csomó padot, útjelző táblát, rend- behozták a forrásokat stb. Pécs lakossága abban az időben mintegy 80 ezer volt, ma pedig megközelíti a más­fél-százezret. Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett város­nak a 200 hektár már nem elég, ezért a Városi Tanács V. B. indítványára — me­lyet a különböző erdészeti szervek is jóváhagytak —, úgy döntöttek, hogy további 245 hektárral bővítik a park­erdőt. Eszerint ma már a mecsekszentkúti országút. Re­meterét. Tubes—Misina, Dö­mörkapu valamint a Flóra pihenő által körülhatárolt te­rület minősül parkerdőnek. A Városi Tanács külön költ­ségvetésben gondoskodik ar­ról, hogy a sétautak, padok, stb.-k hálózata a most át­adott 245 hektáros részen is mielőbb kiépüljön. Mindenki tisztában van av­val, hogy a város pihenési igényeit még a 450 hektárra növelt parkerdő sem képes kielégíteni, ezért a Városi Tanács V. B. avval az indít­vánnyal fordult a különböző efdészeti fórumokhoz, hogy további 1400 hektárt nyilvá­nítsanak űn. közjóléti erdő­nek. A javaslat szerint a Jakabhegy-tető. Szuadó-tető, Vöröshegy, Lapisi vadászház, hegygerinc, illetve Árpádtető által határolt térség — park­erdőn kívüli része — a Me­cseki Erdőgazdaság kezében maradna ugyan, de az nem folytatna tömeges fakiterme­lést, tehát előtérbe kerülne a közjóléti cél. Mi less a város „tüdejével“? Ez az indítvány igen élénk vitát váltott ki a Városi Ta­nács V. B.-n. Az ülésre meg­hívott erdőgazdasági, illetve erdészeti vezetők szóvá tet­ték. hogy még az eddigi 200 hektáros parkerdőben sem ha­ladnak a dolgok előírás sze­rint, hiszen egyre tömege­sebbé válik a beépítés, s — akarva-akaratlanul — meg­sértik az erdőtörvényt. Bár a bírálat nem volt egészen mél­tányos — hiszen a legtöbb parcellázás még a 30-as évek­ben történt, s ezért a mai tanácsot nem lehet felelőssé tenni —, tagadhatatlan, hogy folytatódtak a beépítések. Ez egyébként további veszélye­ket rejt magában. A legtöbb, Mecseken épült házban ugyan­is — csatornázás nem lévén — űrgödrös vécét használnak. Ez avval fenyeget, hogy a — jó vízáteresztő képességéről ismert — sziklahegyen át­szivárog a szennyvíz és iha­tatlanná teszi a Tettyeforrás vizét. A KÖJÁL-szakemberek többször és nyomatékosan felhívták erre az illetékesek figyelmét. A Városi Tanács V. B. úgy döntött, hogy megvizsgáltat­ja: ki, hogyan építkezhet a Mecseken, a magánkézben levő parcellákat pedig — a tulajdonosok kártalanítása út­ján — köztulajdonba fogja venni. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy radikális eszkö­zökkel véget vessenek min­den további beépítésnek. A Mecsek egyébként nem­csak azért fontos Pécs szá­mára. mert a lakosság sétál­ni, pihenni tud az erdőben, hanem azért is. mert oxigén­dús környezetet képez a vá­ros körül, s a különböző irá­nyú szél járások segítségével lehetővé teszi, hogy a város elhasznált, szennyezett leve­gője kicserélődjön, megtisz­tuljon. Némi túlzással tehát a város tüdejének nevezhet­nénk a Mecseket. A város érdeke az első Ha azt nézzük, hogy ml károsította legjobban a vá­ros „tüdejét” az elmúlt húsz egynéhány évben, csak azt mondhatjuk, hogy még a be­építéseknél is többet ártottak azok az erdőirtások, illetve tarvágások, melyeket a Me­cseki Erdőgazdaság haitott végre Árpádtető körül, illet­ve Jakabhegynél. — Voltak olyan helyek — például a Fehérkuti forrásnál —, ahol még az útjelző fákat Is ki­vágták. Bár a letarolt fák heyén bokrok sáriadnak, a szakemberek tudiák, hoev a bokrok meg szálfák oxigén­termelő, levegőtisztító képes­sége. hatása még csak nem is hasonlítható össze egymással, s több emberöltőnek kell el­telnie. mire ismét régi erdők állnak majd a letarolt ré­szek helyén. Az erdőgazdaság azért ta­rolt, mert Árpádtető és a Ja- kabhegv közel van a jól ki­épített utakhoz, s könnyebb a fát elszállítani. Azért til­takozott az 1400 hektár köz­jóléti célokra történő áradása ellen, mert az már újabb tar­vágást illetve hagyományos értelemben vett fagazdálko­dást nem tesz lehetővé. Avval még nem segítünk a dolgon, hogy felháborodunk. Erre a V. B.-ülésen is rá­Ásott kutak tervezését, komplett kivitelezését, mélyítését, tisztítását, fertőtlenítését, felújítását, SZIKKASZTÓ, ÜLLEPlTÖ MEDENCÉK ÉPÍTÉSÉT, FELÜJlTÁSÁT, TISZTÍTÁSÁT, VÍZTORNYOK TISZTÍTÁSÁT, JAVÍTÁSÁT, ESETLEGES FESTÉSÉT, VÍZTÁROLÓ MEDENCÉK TISZTÍTÁSÁT, JAVÍTÁSÁT ÉS ÉPÍTÉSÉT GARANCIÁVAL VÁLLALJUK • Cím s ÜJ ÉLET MG. TSZ KŰTÉPlTÖ RÉSZLEGE, PÉCS, REMÉNYPUSZTA, ügyintéző: Benzsay Lajos. Telefonszám: 21-94. ! mutattak. El kell ismerni, I hogy az új gazdasági mecha- ! nizmus körülményei között nem lehet olyat kívánni egv vállalattól, hogy minden el­lenszolgáltatás nélkül mond­jon le 1400 hektár erdejé­ről. Csupán az segíthet, ha ezt az 1400 hektárt kivon­ják a hagyományos fagaz­dálkodás szférájából így tet­tek a budai erdőkkel is. van tehát minta, melyből a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiinduljon. A vita egyébként avval zárult, hogy — némi előzetes számí­tás meg vizsgálat után — va­lami hasonló megoldást fog­nak választani. A végső dön­tés tehát késik kicsit. Reméljük, hogy az Erdő- gazdaság türelmesen kivárja ezt az időt, s nem fog to­vábbi erdőirtásokhoz a Me­csek déli lejtőin. Ha már a gazdaság érdekeit figyelem­be vették, a méltányosság azt kívánja, hogy a gazdaság is vegye figyelembe a váro­sét Magyar László A Magyar Tudományos Aka­démia Csillagvizsgáló Intézet bajai obszervatóriuma 1969 nyarán szovjet gyártmányú AFU—75 típusú félautomata műhold-követő kamerát ka­pott. A kamera jelenleg be­mérési stádiumban van. Ez év tavaszán a bajai állomás is bekapcsolódik a nemzetkö­zi műhold megfigyelési rend­szerbe. Az élelmiszeripari melléközemegységek nagy lehetősége Mit tud a mini konzervgyár? Fehér Lajos elvtárs még az MSZMP Politikai Akadé­miáján tartott emlékezetes előadásában szólott arról, hogy a hazai termelőszövet­kezetek és .állami gazdasá­gok élelmiszeripari feldolgo­zó tevékenysége nem fejlődik a kívánatos röptékben. Ek­kor mondotta: ..M°g kell je­gyeznem. hogv a 200 vagonos kis konzervgyárakat a ma­gvar ipar évek óta gvártia. közel százat exportált már. de egyetlenegyet sem állítot­tak üzembe Magyarországon”. A magyar ipar mintegy tíz esztendeje szállít külföldre komplett konzervgyárakat és egyéb élelmiszeripari gépso­rokat Amiről pedig a megjegy­zésben konkréten szó van, az az M—2-es _ típusó konzerv­gyár. A tídus'elben az M betű a „mini” szócska rövi­dítése. Rendeltetése mérsé­kelt égövi gyümölcsök fel­dolgozása félkész árunak vagy gyümölcslének, illetőleg be­főttnek. lekvárnak. Ha arra gondolunk, hogy milyen A megifjodó város FIATAL, ismert festőmű­vésszel " találkozom egyszer Komlón. Késő este volt, állt a kökönyösi védőhíd alatt, két tenyere közé fogta a túl­oldali Kenderföld fényeit, majd a közelebb álló szén­osztályozó világos sárga, na­rancssárga, hegesztőlángtól hideg-kéken viliódzó abla­kait, az épület rács-szerű szerkezetének fekete kontúr­jait Talán nyolc-tíz éve en­nek. Pécsről járt ki hetente festegetni, vázlatozni, mert szerette ezt a várost. Én akkoriban nem nagyon kedveltem Komlót. Az ötve­nes évek második felében ugyan megcsodáltam a város gyors — szinte lihegő — fej­lődését De egyben idegesí­tett is a település „otthonta- lansága”, talán éppen a sok idegen miatt A huszonnyolc-harmlncezres lélekszámú Komló ma egé­szen más érzéseket vált ki belőlem. Sajnos nem túlsá­gosan gyakran, de volt alkal­mam résztvenni egy-egy ta­nácsi vb-ülésen, vagy beszél­getni az elnökkel, helyettesei­vel, titkárral, osztályvezetők­kel. Innét tudom — évekkel ezelőtt — miként nyomta, szorította a tanácsi és párt­vezetést a munkát kereső nők akut problémája. Ez is a vá­ros egyoldalú iparosításának következménye volt Hiszen a bánya jól fizetett — őszintén szólva sokkal jobban, mint most — tehát az egy dolgo­zóra jutó jövedelem jóval túlhaladta az országos átla­got. De az egy főre eső jöve­delem már átlagon aluli volt, hiszen a bányász többnyire ötöd vagy hatodmagára kere­sett és ezek a nagycsaládok egy fizetésből éltek. A nők nem tudtak munkába állni, mert nem volt hol elhelyez­kedniük. A tanács a Közgaz­daságtudományi Egyetem egy munkacsoportját kérte fel, ipartelepítési tervezet elkészí­tésére. Több variációt kidol­goztak és ha nem is teljesen ennek alapján, de a város vehetői véaül is megoldották a feladatot: így került ide a MMus 1. Ruhagyár részlege, aztán a Elektroakusztikai Vállalat, folvamatosan nedig felélesztették a Helyiioari Vállalatot, amely ma vette fel új nevét: Carbon Köny- nvűioari Vállalat. Ez. a há­rom tevmoiöe<tvség összesen vagv 1700—2000 nőt foglal­koztat és ma már többhe- lvütt munkaerő hiánvra (ű panaszkodnak. Komló .kapuit megnyitották” már nem a közeli hanem a távoli közsé­gével várható beáramlás előtt is. A LAK*cGOND. Komlón i is lakásgond. Pedig építenek, j de mögötte marad az igé­nyeknek. Kezembe került eev érdekes adatgyűjtemény, amely tanúsítja, hogy 1949­ben 1678 lakást tartottak nyil­ván, 1960-ban 5895 lakást, ma ez a szám már megközelíti a 8 ezret. Ide kívánkozik még: l szobás lakás 1949-ben 1073. Pozitív tünet, hogy 1960- ra 1701 egy szobás lakást tar­tottak nyilván, tehát alig van emelkedés. Ugyanis a lakás- programban egyre inkább az az elv érvényesül, hogy több­szobás otthont kapjanak az új tulajdonosok. A kétszobás lakások száma 413-ról 3638- ra, a 3 szobások, pedig 77-ről 551-re növekedett az említett két időszak viszonylatában. Hogy ezek az adatok miként alakultak 1970-re, az majd most derül ki a népszámlálá­si adatok összesítésénél. Kökönyös, Kenderföld és a többi „új” lakótelep ma már „történelem”, vagyis „régen” épült meg, 1950—1960 vagy hatvanöt között... A város kifele nem terjeszkedik már, hanem befele, azaz a Kossuth utca vonalában. Azt hiszem, leírjuk az 1980-as dátumot, mire teljesen eltűnnek a vá­ros szívéből, a hajdani falusi házak, a későbbi felvonulási épületek. Az „első fecskét” a két tízemeletes lakóépület ké­pezte, a csatlakozó impozáns üzletsorral, a Városi Tanács­csal szemben. Aztán a Ren­delő Intézet mentén a 84 la­kásos lakótömb, az új férfi­női fodrászat, az OTP új szék­háza és majd épül a Pécsi Vegyesipari Vállalat részére üzletegység, a Ruházati Áru­ház, aztán ismét egy 136 la­kásos program kerül majd realizálásra. Műszaki átadás­ra került egy 52 lakásos tömb, a 84 lakásos ház befejezése év végére várható... És to­vább, a Kossuth utca bal­oldalán, még tízemeletes la­kóházak emelkednek majd ki és ezt a sort lezárja — egé­szen a jelenlegi Mecsek étte­remig, a kultúrkombinát, amely színháztermet, kultúr­termet. úttörőházat foglal magába. A jobboldali útsza­kaszon a Béke-szálló és a bíróság között szanálják a Sportvendéglőt, az úszóme­dencét és helyére kétszer 80 lakásos blokkot terveznek. A program persze a közművesí­tést is magában foglalja, erre előreláthatóan vagy 60 mil­liót fordítanak az elkövetke­zendő években. Mindehhez hozzátéve: az utóbbi években állami lakást csakis távfűtés­sel építenek meg, de a jövő lakásait is, hiszen a korábban sokat és joggal szidott erőmű —, amely a város szívében áll — ezután igazán jó szol­gálatot tesz. SIKONDA NÉLKÜL Kom­lót említeni, nem lehet. Ez a komlóiak „Harkánya”. Ko­rábban tíz-tizenkét kilométe-. rés úton lehetett csak meg­közelíteni, a tanács erre új nyomvonalon vágott nem egészen 3 kilométeres szép, széles autóutat Ismert dolog már a második, nagy meden­ce, a 300 adagos szép, üveg­homlokzatú étterem, a csó­nakázó tó. A „Sikonda rende­zési terv” alapján hetven kis parcellát adtak el nagyon ol­csó áron a város dolgozóinak, nagyrészén már állanak a hétvégi pihenőházak. Most még 80 magánigénylő és húsz közület részére osztanak fel vagy 15 holdat és építenek még egy csónakázó tavat. De bent Komlón is szinte divat­tá vált a kertészkedés. A bá­nyásznak — érthető módon — nem elég az, hogy távfűtéses, összkomfortos lakásban él. Szabad, friss levegőt igényel, tenyérnyi kis parcellákon, pi­hentető kertimunkát. A ta­nács ezért parcellázta fel a környéket. Van három kert­társulás, vagy ezer taggal, ki­lencven százalékuk ipari dol­gozó. Állami tartalékterületek is parcellázásra kerültek, ed­dig háromszáz kis földsáv került eladásra. Komlót — az ötvenes évek pionír korszakában — az iszákosok városának tekintet­ték. Nagyon nagy túlzással persze De valami igazság volt benne. A várost építők zöme azóta letelepedett, csa­ládot alapított, otthont ka­pott, életük kiegyensúlyozott lett. A vendéglátóipari kiren­deltség vezetőjétől tudom: 15 esztendővel ezelőtt a város éttermeinek, italboltjainak, presszóinak összforgalma 20 —22 millió forint volt. Ma 30 millió, de... — és ez a lé­nyeg — a korábbi forgalom­nak csupán 20 százalékát tet­te ki az ételforgalom, ma meghaladta az 50 százalékot. Ma még olyan italboltban is, mint a kenderföldi „Tizes”, igénylik a melegételt, egy, vagy két fogást szállítanak is át a Béke konyhájáról. Lezá­rult a rum és más egyéb tö­mények korszaka. Inkább a könnyebb borokat és a sört fogyasztják. HÜSZ ESZTENDEJE kez­dődött tulajdonképpen Komló története. Az első tíz eszten­dő várossá formálta, a követ­kező tíz év pedig megfiatalít­ja, újjá varázsolja. Rab Ferenc gondjaink voltak tavaly az almával és az őszibarackkal, akkor ez a kis üzem valóbán nagyon kellene belterjes öve­zetekben működő gazdasá­gainknak. Persze a mini szócskát nem kell egészen komolyan ven­ni. Az M—-2-es nem is olyan aprócska üzem. A kapacitás kihasználásától függően 2— 400 vagon gyümölcsöt dolgoz­hat fel szezononként. Felsze­reléséhez tartozik az 1500 tonnás hűtőtároló, valamint az összesen 600 köbméteres alumínium tankok sora is a félkész termék tárolására. Hogy mennyire nem „mi­ni”: fedett területének mé­rete 7500 négyzetméter, a tel­jes területi igény pedig 20 ezer négyzetméter, azaz két hektár. Teljes üzemben a gyárban műszakonként mint­egy másfélszáz ember dolgo­zik, közöttük természetesen mérnök is. valamint a techni- i kusok, szakmunkások ■ sora. Ennyi ember óránként mint­egy 20 mázsa gyümölcsöt dol­gozhat fel. A gyár igénye — ugyancsak óránként — mint­egy 3—400 kilowattóra áram, 110—130 köbméter víz és 4— 5000 kilogramm gőz. Mindez nem is kerül ke­vésbe. Pontos hazai kalkulá­ció ugyan nincs, de maga a felszerelés is drágább lenne 20 millió forintnál és ha eh­hez az épületet is hozzávesz- szük bizony csinos summa kerekedik ki. Ilyesminek ko­rábban hazai piaca nem is volt, mert a nagyiparnak iga­zi nagyüzemekre van szük­sége, a gazdaságoknak pedig a régi mechanizmusban egy­szerűen tilos volt ilyesmire még csak gondolni is. Pénzük se lett volna rá. Ma azonban más a helyzet. Egy-két ál­lami gazdaságnak, vagy négy­öt termelőszövetkezetnek csak mellékesen is terem annyi al­mája, vagy őszibarackja, ami­vel ezt az üzemet szaKádá- sig ki lehet használni. Itt következne tehát a fel­háborodás, hogy ha a ma­gyar mezőgazdaság ma már hasznát vehetné ilyen üze­meknek, akkor miért nem vásárolhat efféle gyárakat? A felháborodás azonban el­marad. A GÉPEXI vagy a Komplex ugyanis az M—2 kialakulása idején — úgy 1965—66-ban — azért nem keresett hazai piacot, mert ilyen akkor még nem volt. Később azért nem, mert a résztvevő üzemek kapacitá­sát a külföldi vevő már le­kötötte. Most azonban más a helyzet. Az érvényes köté­sek 1970-ig szólnak. A kö­vetkező üzleteket még nem kötötték -meg. A kapacitás egyébként is a pillanatnyi helyzet tükrében bővebbnek látszik, mint a külföldi ér­deklődés. Szívesen fogadják tehát a hazai vevőt, örömmel tárgyalnak. Ha a megállapo­dás az idén létrejön, azt az ipar 1971-es terveibe már be lehet kalkulálni. F. B. Pályázati felhívás! Igazgatási osztályvezetői munkakör betöltésére. Feltétel* Közgazdasági egye­temi végzettség, jogi ügyek- ben Jártasság. A pályázato­kat önéletrajzzal és eddigi tevékenység leírásával „Pécsi gyakorlott” jeligére Hunyadi úti hirdetőbe kérjük. SZÖVETKEZETÜNK bérbe venne 20—25 m5 fűtőfelületű 5—10 atm. nyomású, üzemképes L0K0M0BIL gőzkazánt Ajánlatot kérjük címünkre. megküldeni PÉCSI FAIPARI KTSZ Pécs, Rózsa. F u. 20/L

Next

/
Thumbnails
Contents