Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-21 / 45. szám
1970. febroór 21. nttnantmt tmm» 1 Huszonöt községnek nyoma veszett Huszonöt esztendő alatt 35 község „tűnt el” Magyarország térképéről: egy 1945- ben kelt statisztikai felmérés még 3223 községről tud, a legutóbb közzétett KSH- | jelentés viszont falva ink számát csupán 3198-nak írja. | Hogy az esetet mégsem a j kriminalisztikai szakiroda- lom, hanem a helységnévtár tartja számon, annak oka az elmúlt negyedszázad közigazgatási változásaiban keresendő. A magyarázat egszerű: jőnéhány községet összevontak, másokat szomszédos település olvasztott magába, akadt, amelyik nevet változtatott, s többet várossá nyilvánítottak. A két statisztikai vizsgálódás „végösszege” kö- ; zötti különbség egyébként i csalóka: az igazgatási módo- ! sítások ez alatt az idő alatt I nem, 25, hanem több mint j 600 községet érintettek. A legtöbb névváltozást — szám szerint hatvannégyet — Báes- Kiskun megyében Jegyezték fel, Pest megyében ötvenkilencet, Csongrádban és Somogybán negyvennyolcat, illetve negyvenhetet tartanak nyilván. (Listazáró Komárom és Nógrád megye 11—11 névcserével.) A Borsod-Abaű}-Zemplén megyei Borsodbóta például csak 1954 óta szerepel a címtárban, az eddig Bétaként ismert község ekkor illesztette neve eifr a megyerész jelzőjét, Mint ahogy Borsodszent- győrgy sem büszkélkedett mindig hangulatos nevével: korábban Disznósd állt a ta- luhaíárt jelző táblán. Izsó- falva lakói 1950-ben tartottak keresztelőt, s viselik azóta is új nevüket a régebbi Disznóshorvát helyett Többször élt a névcsere lehetőségével a mai Serényfalva. Az egykori Máié nevet először Senényimálra, majd Serén yi- falvána változtatták, ■ azt 1954-ben igazították mostani formájára. Még néhány „mazsola“ a végeláthatatlan listáról: az egykori Csórva ma Rúzsa, őszen tiván 1955 óta Tiszaszlget, t Kincsesbányára címezze levelét az, akt Cl u.t tamásira saerefne hirt küldeni. Az agyagért névcserék mellett egy sor csereberéről is tudunk. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Sajópetrl például 1950-ben Ládpetri néven egyesült. A közös élet 1957-ig tartott, akkor — eredeti nevüket visszakérve — különváltak. A Csongrád megyei Apátfalva és Magy árosán ád házassága — Csanád néven —1951-t« 1953-ig tartott, s csak 13 esztendeig létezett Szolnok megyében Szandaszőüős nevű község. Szemtanúk emlékeznek Pártnap a Hotel Kikeletben Akasztófa állt a Széchenyi téren. Az volt ráírva: itt végzik a feketézők. — Pajtás, akkor harcoltunk ám — mesél az inflációs időkről egy pécsbányai aknász. Fogtuk a fejszét, csákányt, aztán rendet tettünk a Nádorban feketéző feketézők között. * Szerp Gyula, a Nádor Szálló főportása sántikálva követ a szálló halijába. Hatvan év terhét hordja, amelyből 46- ot, a Nádorban töltött el. — Hogyne! Arra lettem figyelmes, hogy tömegesen mennek ki az emberek. Nézem az átjáró ajtón: látom ám, hogy a bányászok zavarják ki a vendégeket. Percek alatt kiürült a kávéház, csak a márványasztalok maradtak és a főpincér. — Kik voltak a vendégek? — Olyan kereskedőfélék. Az üj Dunántúl 194«. május 1—i számában olvasom: Nincs drágaság! Olcsó nagyszerű az élet: 400 milliós cipő, 2 milliárdos ruha, és az étteremben 50 milliós sült mellé 30 millióért finom bort is ihatsz. Minden nagyszerű Pécsett ebben az újjáépítő, küszködő demokratikus városban, csak épp nem azoknak, akik az újjáépítést végzik. Azok számára viszont igen: akik a kávéházakban vesznek és eladnak, mérik a fukszot (arany), fogukkal vizsgálják a „Napcsit”, cserélik a „hosz- szú-keskenyt” (dollár). A május 11—1 számbői: Ma reggel a pécsvidéki bányászok felvették a munkát. Másnap: 19 billió pengőt hozott Lakatos elvtárs, amelyből kifizetik a februári és márciusi elmaradt béreket, s talán a Jövő pénteki bérfizetésre Is marad belőle. A Nemzeti Bizottság 1948. június 28-i ülésén Hajdú Gyula elmondotta, hogy Me- cseksza bölcsön éhen halt két nyugdíjas bányász. A Független Nép június 28-4 száma közli: Amikor • város éhesen szaladgál a fekete sárkenyérért, egy szem krumpli után, a bányász sósvízbe főtt babon végzi nehéz munkáját, gyereke éretlen körtét rágcsál, kénytelenek elnézni, hogy az Üdülő Szállóban a legnagyobb dologidőben nyugodtan ebédelnek borjúhúsból főtt pörköltet, ■ napi másfél gramm arannyal fizetnek a kedves vendégek, a becsületes kereskedők, akik megveszik a Tiszát Vásáros- naménynél 180-ért és eladják Szegeden 210-ért. A feketézés jobb üzlet, mint a lopás. * Havasi bácsiban nehezen ébrednek a 24 esztendős emlékek. Régen volt. Annyi minden történt, nehéz már a részleteket kibogozni. — A Balokányban gyűlés volt. Keveseltük a népet, ezért néhányan bementünk a városba, gondoltuk körülnézünk a kávéházakban. Voltak köztünk hirtelenebbek és bizony vérbe szaladt a sze- j műnk, amikojr a Corzó kávéházban pirosló eper mellett találtunk néhány úriembert. Én a jól keresők között voltam, de csak olyan kenyeret tudtam műszakra vinni: ha összenyomtam, úgy maradt. Hát szó ami szó, galléron ragadtunk egy-két szájasko- dót Utána felmentünk az Üdülőbe: csak a szépen megterített asztal, szakácsnő és egy pincér volt ott, mire felértünk. A vendégek szétfutottak. — Most már nehezebb lenne a hegyre futni. Reuma, Ízületek. Nyugdíjasán éldegélek. Már nehéz a régi történeteket la összeszedni, pedig volt a bányában elég... Snandtner József, Pécsbá- nya személyzeti vezetője mondja: — Hát volt, akinek a Corzó ban a fejére döntöttük az epret A Nádorban is elcsattant néhány pofon ... Akkor voltam először ilyen előkelő helyen. — Tévedésből, ártatlanok, nem feketézők is kaphattak a képükre... — Lehet Amikor a Nádorból kijöttünk, egy feketekalapos úrféle jött szembe. Neki is ki akartunk mérni Másnap a kéthetes pártiskolán találkoztunk. Egyik előadó volt De nem volt akkora baj, ha illetéktelen is kapott, mintha szó nélkül tűrtük volna az árdrágítást, fe- ketézést Csaknem minden héten bejöttünk a városba, összekapaszkodtunk, a Király utcában mindenkit magunkkal sodortunk. — Nem volt szappan. Tudja, hogy mit jelent ez a bányászoknál? Az élelmitár kiürült Az elkeseredés szörnyű méreteket, öltött A bányászok mégis a legaktívabb politikai tényezők voltak. Stier József 25 éve dolgozik a pártapparátusban. Jól emlékszik szinte valamennyi akcióra. — A legemlékezetesebb, amikor pártnapot tartottunk a Hotel Kikelet vendégeinek. Az újhegyiek kisebb csoportokban felsétáltak a Mecsekre, körülfogták a szállót aztán egyszerre benyomultak. Az ebédlőbe terelt vendégek — köztük volt Róth Pál, a Bőrgyár igazgatójának fia is — kénytelenek voltak végighallgatni, hogy az ország nem a feketézőké, a reakciósoké, hanem a dolgozóké. Az előadó végül megkérdezte, kinek van hozzászólása — aztán szépen elénekeltettük az Internacionálét és hazamentünk. Köztünk volt civil ruhában Laki Pista bácsi is, aki akkor a megyei rendőrkapitány volt. Az eset után szinte egyszerre hördült fel az Amerika Hangja rádió és a reakciós magyar újságok! Az Üdülő Szállóban azonban másnapra egyetlen vendég sem maradt... Lombos! Jen« Könyvritkaságok Pécse«. Az Állami KBnyvterJesztC Vállalat pécsi antikváriumának munkatársai ESél-Dunántúl valamint a Duna—Tlsaa déli területét Járják és felkutatják a régi, értékes könyvek*. A könyvek restaurálás után a budapesti könyvaukción találnak gaa> dára ax Idén Is csakúgy mint az elmúlt évben. Képünkön: a mai munkakSnyv őse, az 1861-Ml származó vándorlókönyv, amely egy nyergesmester tulajdonát képezte. „Nem bűnbak keresése a cél** Az ítélet: figyelmeztetés A kár mintegy «0 ezer forint, — „okozóját” a bíróság figyelmeztetésben részesítette. Felmerül a kérdés: miként lehet mindössze „figyelmeztető” ítéletet hozni a jelentő« kár ügyében? Csonka Vendel a Szentegáti Állami Gazdaság dolgozója. Az őtven éves ember közel két évtizede állatgondozóként szorgalmasan és becsületesen végzi feladatát a gazdaságban. Az utóbbi három évben a gazdaság pásztoraként több mint 100 üszőt gondozott, legeltetett. Az elmúlt év végén is szokás szerint nap mint nap kihajtotta az állatokat a legelőre. Legeltetési célokra az állami gazdaságnak rendelkezésére áll egy 50 holdas füves és egy 17 holdas lóhe- rés területe. Hogyan kell az állatokat legeltetni — erre írásos szabálya nincs az állami gazdaságnak. Egy bizonyos „szokás” alakult ki, a pásztor ennek alapján végezte munkáját A „szokás” pedig: délelőtt a füves legelőre hajtotta az üszőket, — a déli órákban következett az itatás, majd egy óra múltán mehettek az állatok a dús, 16- herés legelőre. Az elmúlt év szeptember 8-án is az említett sorrendben legeltek az üszők. Dél- I után, amikor már ‘a karám Kgmolytalai rovat Látom a televízióból, hogy rejtvény-iskola alakult. Olvasom, hogy sorban létesülnek a rejtvénykedvelők klubját És én, aki az emberi lélek mély ismerője vagyok, lenért from a humoreszket) látom a jövőt. Itt mi meg nem állunk, annyi szent Korunk tudományos kor. Ha összejön öt falusi gyerek egy réten, az spartakiád, ha négy ember leül ími-olvas- ni. az akadémia és az a rokonszenves naplopás, a horgászat is sport Sőt továbbmegyek, ez az egyszerű, eredetileg becsületes játék, a labdarúgás már a testnevelési főiskolán tanszékké változott. Van már kapusiskola, szélső technikum és megérem még azt az időt, amikor kapus docens és center adjunktus lesz. Most tessék megmondani, miért maradna ki a rejtvényfejtés? A tudomány terjedésének útja ugyanis kétféle, az egyik az, hogy valamilyen tudományba kidülledt szemmel belerágja magát az ember, egy életen át gürcöl és ez , az óriási tel jesítmény végül tudóssá avatja az illetőt. De van más út is. és ez szá- . mgmra.a. Járhatóbb és Önöknek is ezt ajánlom. Olyan tudományt kell kitalálni, KERESZTREJTVÉNYFEJTÖ TUDOMÁNY amellyel senkisem foglalkozik, vagy esze ágában sincs még senkinek, hogy ezt tudománynak nézze. Magam Is többféle ilyen tudománynak feltalálója. társszerkesztője vagyok. Az egyik pL a po- pológia, amelyik fiatalabb koromban a hölgyek legdom- borúbb részéről következtetést vont le a lelkivilágukról. De kiskorúak is olvassák ezt az írást, tehát nem részletezem. Azt azonban engedjék meg, hogy büszkén kijelenthessem, ha ez a tudomány nem is hozott számottevő eredményt, de jelentősen megelőzte az op art, vagy akár a pop art művészetet is és így bizonyos mértékig úttörő szerepet töltött be. Remélem, hogy ilyen, vagy még hatásosabb tudományos foglalkozássá válhatik a rejtvény is. A könyvtárak tudományos tájékoztató munkájának felét már is ez teszi ki. Akik ezt a nemes foglalkozást tudományos szintre emelik, azonkívül, hogy rohamosan fejlődő korunk aktív tagjainak érezhetik magukat, még kapcsolatba is kerülhetnek külföldi rejtvény-kedvelő tudósokkal és esetleg a nélkülözhetetlen és államilag fizetett külföldi tapasztalatcsere látogatásokon is előbb-utóbb résztvehetnek, mint a kibernetikusok, futballedzők, gomb- focizók és más misztikus dolgokkal kapcsolatos tudományos kutatók. Hogy a rejtvényfejtés mennyire hallatlanul nehéz műszaki feladat, az abból is kiderül, hogy kapcsolatos egy csomó másfajta tudománnyal, a lélektannal, helyismerettel és a rejtvónycsinálással is. Ez aztán a nehéz feladat! Nem azt értem persze, amikor arról van szó, hogy beküldendő a vízszintes 1., annak folytán a függőleges 2., a vízszintes 17. és a függőleges 8. Ez pedig egy Ady vers két sora, vagy pedig az, ami egyedül a Centrum Áruházban kapható. Ez eddig semmi, ezt bármelyik félig értelmes ember utána tudná a rejtvényszerkesztő technokratával csinálni. Ezt csak be kell írni. De mi van akkor, ha már sok minden beíródott és akad mondjuk 'három betű. amelyikben ez jön ki: INA. Élűnek semmi értelme. De nem a rejtvényben! Ilyenkor kell az a fránya tudomány! — Mondjuk ... szakadtáig? Ebből kiderül, hogy inaszakad- táig. De már ez is elfogyott. Akkor K-val nagy hatalom, vagyis Kína. Ha ezt is elsütöttük, akkor marad N- nel orosz női név: NINA. Most már nincs tovább? Dehogynem. Muszáj! Na akkor s-sel a végén, mesterek s régi rendszerben rosszul bántak vele. Kijön: INAS. Tovább ezt nem elemzem! Vegyük ennek egy másik változatát, akkor csak az jön ki, hogy NA. Itt sem jön zavarba az elektronikusan képzett rejtvényszerkesztő. Indulatszó? Nátrium vegyjele? Kettőzve Zola regény? Esetleg folyó fele? (Duna). Ha aztán már minden elfogyott, akkor még mindig lehet azt mondani, hogy vízszintes 8. két betűje, vagy két betű az ABC-ből. Szóval a tanulság ebből annyi, hogy tegyünk meg mindent a tudományért. Ssőllősy Kálmán felé hajtotta a pásztor az állatokat, észrevette, hogy több üsző felfúvódott. Gyorsan kell ilyen esetben intézkedni, nehogy a jószág elpusztuljon. A pásztor tudta, hogy szűrcsapóiéval még megmenthetők az állatok, azonban a csapoló nem nála, hanem a brigádvezetőnél volt Értesítette a brigádvezetőt, hozták is a szerszámot — 12 felfúvódott üszőt sikerült a szűrcsapóié segítségével megmenteni, de nyolc elpusztult. A kár mintegy 60 ezer forint — Ezt az állami gazdaság bejelentette, az ügy így került a szigetvári bíróság elé. A bíróság a körülmények i tisztázása végett szakértőket is meghallgatott A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a több mint 100 üszőből mintegy 20 állat itatása aznap elhúzódott, — de ezek is a többivel együtt mentek a lóherés legelőre, — tehát nem volt meg az itatás utáni várakozó egy órai időtartam. Ha pedig az állatok itatás után rövid idő múltán kerülnek a dús lóherés legelőre, a felfúvódás veszélye fennáll. Kitértek a szakértők arra is, hogy az állatokban kialakul bizonyos reflex, „tudják”, hogy délelőtt sovány legelőn vannak, ezért dús legelő reményében „lelazsálják” a délelőtti legelést és délután telezabálják magukat. Mindehhez hozzájárult: aznap erős) szél fújt, az üszők a karám felé haladva szembe kapták a szelet, ez pedig fokozott lélegzésre késztette az állatokat. A víz, a lóhere és a szél mind közrejátszott a gázképződésben a felfúvódás okaként Honnan is tudná az egyszerű pásztorember, hagy a körülmények ilyen ritka együttléte mit eredményezhet? A kár tény. De a bíróság — helyesen 1— nem „bűnbak keresése” álláspontjára helyezkedett, hanem minden körülményt összevetve hozta meg ítéletét: figyelmeztetést az itatás elhúzódása miatt. Az ítélet első fokon jogerőre emelkedett? súlyosbításért az ügyész sem fellebbezett. A történteken okuíva felmerült: rendelkeznek-e az állami gazdaságok, tsz-ek kidolgozott és a helyi körülményeket figyelembe vevő legeltetési szabállyal? Kioktat- ják-e erre a pásztorokat? — Mindennek hiánya, a mulasztások sok tízezer forint kárt okozhatnak. G. F. Kutyanévtár Több ezer „kutyakeresztelő” adatait dolgozták fel a nyelvészek, hogy választ találjanak a kérdésre: melyek a legdivatosabb eb-nevek, s egyáltalán, milyen körülmények befolyásolják a névadást. Ha minden kutyatulajdonosra érvényes, általánosítható törvényszerűségeket nem is sikerült találniuk, a kutyanévtár feldolgozásával néhány érdekes összefüggésre fény derült Kitűnt például, hogy négylábú barátaink tekintélyes hányadára érvényes a mondás: „nőmén est omen”, azaz a név valóban árulkodik tulajdonosáról, testméretéről, szőrének, bundájának színéről, mozgásáról stb. Ez magyarázza az olyan kutyanevek elterjedtségét, mint a Csöpi, a Pici, a Bogár, a Bundás, a Bundi, a Fürge, a Kormos, a Cigány. Sajátos módon meglehetősen gyakori, hogy a kutyatulajdonosok földrajzneveket „kölcsönöznek” kutyáiknak, különösen a folyónevek ajándékozása gyakori. Ennek tudható be, hogy az eb-nevek élén — a gyakoriságot és népszerűséget illetően — alighanem versenytárs nélkül áll a Sajó és nem sokkal utána következik a Tisza. Érdekes, hogy a lakhely nemigen befolyásolja a névadókat — legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Duna- menti falvakban „funkcionáló” házőrzők között is a Sajó és a Tisza név dominál, Duna nevű kutya pedig ritka, mint a fehér holló. Egészben véve a kutyanévadás legfőbb ihletője az, hogy a gazda milyen értékítéletet alakított ki a jószágról. A földrajzi nevek ebnévvé történő „átültetése” mellett meglehetősen gyakori a tréfás, vagy becéző megszólítás, a Maszat, a Töpörtyű, a Vacak, a Picur, a Morzsi. Az előző kutyanemzedék névsorában itt-ott még fel lehetett fedezni a korélményhez kapcsolódó névadást is. így például Baján a gyűjtő-munka során találkoztak Drasztutye nevű kutyával, sőt az egyik veterán eb az Achtung névre „figyelt”. Felkínálunk eladásra 1 db „National 1 db „Secura”, valamint 1 db „Hugin” pénztárgépet Felvilágosítást ati Budapesten vn., Wesselényi u. 6. a 327-628 telefonszároon: Sallai Petemé f
