Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-21 / 45. szám

8976. február ZU Dtitiammi napin $ Elavult a kuka-rendszerű szemétszállítás A konyhai tisztasághoz nem „F“ alap keli Nem kértek anyagi segítséget a tröszttől a Kazinczy átalakítására — Tíz esztendeje használ­juk a kuka szemétszállító gépkocsikat és tároló edénye­ket Hosszú éveken át jók 'Toltak, beváltak, de most már nem felelnek meg a növekvő követelményeknek. Evvel a sommás megálla­pítással zárult az a klub­délután, melyet a napokban tartottak meg a Magyar Ur­banisztikai Társaság székhá­zéban Budapesten, köztiszta­sági, közegészségügyi, építész valamint közlekedési szak­emberek jelenlétében. A klubdélutánt Széles József, a Fővárosi Köztisztasági Hiva­tal műszaki tanácsadójának vitaindító előadása vezette be. Müanyagssáh vagy guruló konténer? Az előadás illetve a vita olyan következtetésekkel zá­rult, melyek nemcsak Bu­dapestre, hanem az ország minden nagyobb városára, köztük Pécsre is érvényesek. Ilyen alapvető megállapítás például, hogy a háztartási szemét mennyisége a táv-, illetve olajtüzeléses fűtés terjedése ellenére is növek­szik, azért, mert egyre több műanyag és csomagolóanyag kerül a hulladékba. A nö­vekvő szeméttengerrel sem a kuka-autó, sem pedig a je­lenleg használatos tároló­edény nem tud megbirkózni. A zsúfolásig telt kuka-edé­nyek tehát nemcsak arról ta­núskodnak, hogy egy adott város köztisztasági vállalata rosszul szervezi meg a mun­kát, vagy nehézségekkel küszködik, hanem arról is, hogy a szeméttárolás és szál­lítás jelenlegi módja válság­ba került. Emiatt, valamint a növekvő hulladéktömeg kö­vetkeztében a szemét-ügy ma már olyan fontos problé­mává vált, mint a csatorná­zás. Többféle kiút lehetséges sg jelen helyzetből.. Az egyik a konténeres szemétszállítás, speciális gépkocsival. Egy ilyen gépkocsihoz általában 30 darab öt köbméteres kon­téner tartozik. A másik meg­oldás az ún. szeméttömörítő autó, tehát olyan gépkocsi, amely nemcsak magába fo­gadja, hanem tömöríti is a szemetet, következésképp többszörös teljesítményű, mint a mai kuka-autó. Az új autóhoz új szeméttároló edényekre lenne szükség. Az egyik ilyen „edény” lehetne a műanyagzsák, melyet a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat már gyárt, amit Bu­dapest több intézményében használnak már. A másik edénytípus az 1,1 köbméteres guruló konténer, mely ma­gyar-osztrák kooperációban készül. A Budapest XV. ke­rületében épülő ún. páskom­liget! új lakótelep házait már ilyen guruló konténerekkel szerelik fel. Ami Budapesten beválik és jó, nyilván má­sutt is kipróbálható, és al­kalmazható. Hová vigyék a szemetet? Sok figyelemre méltó meg­állapítás elhangzott még, plyan például, hogy maximá­lis gépesítésre kell töreked­ni. mert maholnap már 3 ezer forintos fizetésért sem lehet szemétszállító autókhoz segédmunkásokat kapni — Szóvá tették, hogy a lakó­házak illetve városrészek megtervezésénél a szeméttá­rolási igényeket is figyelem­be kellene venni. Az utcákon, kapualjakban éktelenkedő kukaedény-tömeg is azt bizo­nyítja, hogy ezt az igényt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Bár ez is egy álta­lános, elvi megállapodás volt, nyilván Pécsre is vontkozik. Országos, sőt világproblé­ma, hogy mi legyen az ösz- szegyűjtött hulladékkal? Ho­vá vigyék, mit tegyenek ve­le? Az előadó arról beszélt, hogy a szállítási távolságok folyamatosan nőnek, s 10—15 év múlva már nem lesz hely Budapesten, ahol szemetet lehet lerakni. Nem lehet egy egész városkörnyéket szemét- gyűjtő hellyé változtatni. Ezt már számos nagyvárosban felismerték. Nincs más vá­lasztás tehát: a szemetet el­keli égetni. Egy olyan szemétégető üzem, mely 8 óra alatt 130— 140 tonna szemetet tud el­hamvasztani, mintegy 200 millió forintba kerül. Tekin­télyes summa, aminek a nagyságát még az a tény sem csökkenti, hogy egy ilyen üzem — a hulladék egy ré­széből — komposztot képes előállítani. Mégis meg kell építeni, többek között Pécsett is, mert a város ma már 350 köbméter szemetet „termel” naponta, mert a jelenlegi szemétlerakó helyek megtel­nek, s mert — a Pécsi Köz- tisztasági Vállalat szerint — egy-két év múlva már a ház­tartási szemetet is a Pécs- bánya—Pécsszabolcs között ' fekvő ún. Kénes útra kell kiszállítani. Ez a salakdom­bos rész mintegy 8 kilomé­A Pécsi Tanárképző Főis­kola 10 éves műszaki tan­székének tanárai országos vi­szonylatban is jelentős tartal­mi és módszertani kutató­munkát folytatnak, melyben lényeges helyet kapnak sike­resen alkalmazott pedagógiai újításaik is. Arra természetesen nem vállalkozhatunk, hogy sorra vegyük valamennyit, ezért a gazdag anyagból csak néhá­nyat, s főként azokat mutat­juk be, melyek a közeljövő­ben mindén bizonnyal ked­vező fogadtatásra találnak az általános iskolák felsőtagoza­tú oktatásában. Mint ahogy a már évekkel előbb kibo- csájtott saját szerkesztésű öt­letesen konbinált munkaasz­talaik is, melyek ma már nélkülözhetetlen segédeszkö­zei az általános iskolák ipari jellegű gyakorlati óráinak. A műszaki tanszék újító tanárai közül mindenképpen publikálást érdemel Gyenis József adjunktus úgynevezett „táblai koordináta vonalzó­ja”, méllyel a legutóbbi or­szágos újítási pályázaton ér­tékes díjat nyert Az újítás hasznosságáról röviden csak annyit: az általa szerkesztett „vonalzó” az iskolai nagy táblára gyorsan felszerelhető, és segítségével a tanár és a tanuló rendkívül könnyen készítheti el a legkülönbö­zőbb műszaki rajzokat és geometriai ábrákat is. Hasz­nálatával ugyanis teljesen ki­küszöbölődik a régi típusú, nehezen kezelhető különböző favonalzók együttes igénybe­vétele, s ilymódon a tanárnak is több ideje marad a tanu­lók rajzolási tevékenységének ellenőrzésére. Bertényi József adjunktus űjftásai közül ezúttal csak kettőt mutatunk be vázlato­san: a „csavarok optikai fe­szültség vizsgálatára” alkal­mazott készüléket, és a „Kép­lékeny anyagalakítás" külön­böző jellemzőit bemutató „hengermű" modelljét. Ami az előbbit Illeti, be­vezetőként a következőket mondotta róla: — Az általános Iskolai ta­nulók ipari jellegű gyakorla­ti óráikon többek között meg­tanulják a menetmetszést, de e mellett szerelési gyakorla­tokat is végeznek. Régi ta­pasztalat — mondotta, hogy a csavarkötések alkalmazásá­nál rendkívül nehezen alakul ki bennük érzékszervileg a csavarok helyes meghúzásá­nak mértéke, ami pedig mű­szakilag igen fontos követel­mény. Nos, ez a tapasztalat kész­tette egy olyan készülék be­vezetésére, melynek segítsé­gével a tanulók könnyen nyo­mon követhetik a csavar meg­húzása folytán az orsóban és anyában végbemenő belső fia­térré van a városközponttól. Számítás dolga, hogy mi a ki­fizetődőbb: Ilyen messze szál­lítani, vagy pedig szemét­égető üzemet építeni. Remél­jük, hogy a Köztisztasági Vállalat, illetve a Városi Ta­nács illetékesei ezt a számí­tást elvégzik. Ahol már égetnek Tólük — Csorbics József igazgatótól és Pfeffer Ele­mér főmérnöktől — tudtuk meg egyébként, hogy a Pécsi Bőrgyárban, illetve az Alkot­mány utcai Szociális Otthon­ban már működik szemét­égető berendezés. Bár e sze­métégetők nagyságát, teljesít­ményét nem lehet egy városi szemétégetővel összehasonlí­tani, mégis érdemes volna megvizsgálni, miért tértek át e helyeken a hamvasztásra, miért tartják kifizetődőbb­nek, mint a hagyományos megoldást? szültség változásokat. Amint a mellékelt képünkön is lát­ható, ez a művelet abból áll, hogy a tanulók plexirúdból készült átlátszó csavarokat helyeznek az optikai feszült­ségvizsgáló készülék polari­zátora és analizátora közé, s ! a polarizált fényben nyomon i követhetik a csavarban elő­állt feszültségváltozások le­folyását. És ami elsőrendű pedagógiai szempont, ezáltal nemcsak élményszerűvé, de tudatossá is tehető az anyag belső tulajdonságainak meg­ismerése, megértése, amelyet a majdani életbe, munkába lépésük után már sokoldalúb­ban is hasznosíthatnak. De mint mondotta, a 16— 14 éves tanulók számára leg­alább ennyire problematikus a képlékeny anyagalakítás „rejtélyeinek" felderítése, megismertetése is. — Mert tanulnak ugyan a hengerlésről, a húzásról, a sajtolásról és a kovácsolásról is, de a technológiák közös jellemzőit nem ismerik fel. Valamennyit különálló, egy­mástól elszigetelt anyagala­kító technológiának tekintik, pedig — és ezt kellett gya­korlatban szemléltetnünk, bi­zonyítanunk — valamennyi­nek közös vonása a képlé­keny anyagalakítás — mon­dotta. Ezt a meglehetősen elvont­nak látszó fogalmat tette rendkívül egyszerűvé, könv- nyen megérhetővé az általa tervezett hengermű modell és a hozzá kapcsolódó hét kü- tönWaő kísér Irta. A Megyei Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálata alap­ján megírtuk, hogy áldatlan állapotok uralkodnak a Me­csek vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat konyháin és étter­meiben. A konyhák géppark­ja kopott, üzemképtelen és alkatrészhiány miatt jórészt javíthatatlan, egyes konyhai és éttermi berendezések — pl. mérlegek — vagy hiányoznak, vagy rendkívüli módon el­használódtak. Cikkünk után Hegyes Fe­renc elvtárs, a Mecsek vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat igazgatójától nyilatkozatot kértünk. Ennek lényege, hogy a rendkívüli állapotok jó­részt a nyereségből származó fejlesztési alap elvonása miatt következtek be. Mivel az „F” alapot a Belkereskedelmi Üzemi Vendéglátó Tröszt von­ta össze a felügyelete alá tar­tozó vállalatoktól, most Eszes Andor elvtárstól, a tröszt gaz­dasági igazgatójától kértünk az ügyben tájékoztatást. Nyi­latkozatát különösen idősze­Természetesen nem áll mó­dunkban, hogy az említett kísérletsorozatból akár egyet is részletesen Ismertessünk, ezért csak a lényegét foglal­tattuk össze az újítóval. — E kísérletekkel a tanu­lók igen egyszerű módon fel­ismerhetik az anyagnak ama közös és nagyon fontos tu­lajdonságát, hogy a fémek képlékeny alakításának alap­törvénye, a térfogatállandó­ság törvénye — mondotta. — És mivel e törvény része egy nagyobb, átfogóbb törvény­nek, az anyagmegmaradás törvényének, így e kísérle­tekkel természettudományo­sán is igazolható a gyakor­latban való nélkülözhetetlen­sége, amely nevelési vonat­kozásban feltétlenül megszív­lelendő. Az említett modelleket és a hozzájuk kifejlesztett mód­szereket Bertényi József ad­junktus már több mint há­rom év óta sikeresen alkal­mazza oktátó, nevelő munká­jában. De mint mondotta, sajnos csak náluk a Főisko­lán, pedig bizonyára nagyon sok általános iskolai tanár ugyancsak szívesen és hasz­nosan alkalmazná a műszaki alapismeretek korszerűbb ta­nításában. Ehhez azonban véleménye szerint az kellene, hogy ez is­kolai szereket gyártó és for­galmazó TANÉRT Vállalat végre utasítást kapjon felsőbb szerveitől, e több mint há­rom éves adósságának ren­dezésér«. rűvé teszi az a tény, hogy a Kazinczy étteremben cik­künk megjelenése óta töme­ges ételmérgezés történt. — Eszes Andor igazgató: — Á nyereségből képződő fejlesztési alapot 1968 óta vonja össze a tröszt az igaz­gató tanács együttes határo­zata révén, melynek egyik tagja volt a MÜÉV igazgató­ja is. A trösztnél kiderült, hogy a MÜÉV-nek is juttattak az összevont fejlesztési alapok­ból. A Mecsek vidéki Üzemi Vendéglátó Vallalat nyereség­ből képződő „F” alapja 2,1 millió forint volt 1968-ban. Ebből az összegből 1.7 mil­lió forintot kaptak vissza a beremendi konyha és étterem létesítésére. — Tehát csak 400 ezer fo­rinttal kaptak kevesebbet — mondta Eszes Andor igazga­tó — mint amekkora fejlesz­tési alap az eredményei sze­rint megillette volna a válla­latot. Meg kell jegyeznem, hogy a vállalat fenntartási keretei 1966 óta évről évre emelkedtek és az akkori 2 746 000 forint helyett elér­ték a 3 941 000 forintot. — A fenntartási keret felhasználá­sára nem vonatkoznak külö­nösebb megkötöttségek. Arra a kérdésünkre, hogy a MÜÉV jelezte-e a tröszt­nek, hogy a nyereségből kép­ződő „F” alap hiányában ve­szélybe került a gépek, be­rendezések és a Kazinczy ét­terem-konyha állagának meg­óvása,' s hogy rendkívül rossz munkakörülmények alakultak ki a konyhákon, Eszes Andor határozott nem-mel válaszolt. Viszont elővette a MÜÉV 1971—1975-Ös évekre vonat­kozó terveit, amelyből kide­rült, hogy a vállalat mind­össze 319 ezer forintot szán öt év alatt gépek vásárlásá­ra, pótlására, tehát egy évre csupán 60 ezer forintot. Ha meggondoljuk, hogy a legol­csóbb konyhagép ára is meg­haladja az ötezer forintot, de gyakorta a 25—30 ezer fo­rintot is — a tervezett ösz- szegböl nem fogják tudni pó­tolni még az elhasználódott gépeket sem, nem beszélve az időközben elhasználódó gépi berendezésekről. A klub 1970. évi kiállítási programjának célja, hogy a pécsi befutott művészek al­kotásai bemutatása mellett fokozott gondot fordítson a Baranya megyei és az ország különböző területein élő fia­tal művészek pécsi közönség­gel történő megismertetésére is. Ebben az évben a tervezett programot a vidéki értelmi­ségi klubok bevonásával sze­retnék megvalósítani, mely­nek keretén belül kiállításo­kat rendeznek többek között Komlón és Szigetváron is. Megszervezték a más me­gyék TIT társszerveivel kö­zösen s képzőművészek kiál­lításainak csereakcióját. Eh­hez kapcsolódva, pécsi mű­vészeink alkotásait is megis­merhetik az ország különböző vidékein. A „Bartók” klub programjában szereplő kiál­lításokat részben a klub he­A TKTTYH Vendéglőben HA ESTE „Nősök bálja“ (közkívánat? a!) A Jövő szombaton: „MAGÁNOSOK BALJA” Zene: Kővári és szólistái A tröszt vezérigazgatója né­hány nappal ezelőtt értesí­tette a MÜÉV igazgatóját, hogy 1970-ben nyereségből képződő fejlesztési alapjuk 80 százaléka felett már szaba­don rendelkeznek. Erre a lé­pésre azért szánta rá magát a tröszt, — mondotta tájé» koztatásul Eszes Andor elv- társ —, mert a központilag elhatározott beruházások pénzügyileg befejezést nyer­tek. Megvalósításukhoz azon­ban a tröszthöz tartozó válr lalatok 1970. évi nyereségéből képződő „B”’ alapjának 29 százalékára még szükség lesz ebben az esztendőben, az­után erről is lemondanak. Végezetül a Kazinczy ban történt ételmérgezésről kér­tük a gazdasági igazgató vé­leményét, aki így foglalta ösz- sze mondanivalóját: — Ahhoz, hogy egy kony­hán tisztaság és rend legyen, nem ,,F” alap kell. Az ügy­ben alaposan hibás az üzlet­vezető és azok a termelési szakemberek, akiknek köte­lességük lett volna felügyel­ni a Kazinczyra és akik mel­lesleg nap mint nap, ott ét­keztek. Lehet egy konyhának rossz gépparkja. Lehet ezer­nyi más nehézsége, de a Ka- zinczyban történtekre nincs magyarázat. — Nem kaptak jelzést a vállalattól arra vonatkozóan, hogy a Kazinezyban tartha­tatlan állapotok uralkodnak? Nem kértek anyagi segítséget a megoldáshoz? — Nem jelezték, hogy ne­héz helyzetben vannak és pénzt sem kértek, noha ki­sebb összegeket juttathattunk volna a MÜÉV-nek is, mint ahogy ezt a többi vállalattal, egyebek között az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalattal tettük. Az alföldiek 130 ezer forintot kértek és kaptak ta­valy étterem felújításához. — 1969-ben 73 hasonló kérelem.',“ érkezett a tröszthöz tartozó' vállalatoktól. Ezek között a-’ kérelmek között sajnos egyet­len pécsi sem volt... A Ka­zinczy étterem átalakítása a MÜÉV 1971—1975-ös tervei között szerepel. lyiségében, részben pedig a TIT székház rendbehozott ud­varán fogják bemutatni a kö­zönségnek. A szabadtéri kiál­lítások között szobrász mun­kák és zománcképek szere­pelnek. A klub 1970. évi munka­terve alapján először már­cius hatodikén Vida Dezső siklósi képzőművész alkotá­saiból nyílik kiállítás, majd Erdős János és Kerti Károly képzőművészek anyagát lát­hatja a közönség. Ezt köve­tően folyamatosan december 30-ig kéthetenként mutatnak be újabb és újabb anyagokat. A vizuális nevelés mellett ebben az évben is előadás- sorozatot tartanak a „Bartók” klubban minden hét szerdai navján. Az előadássorozat hallgatóival megismertetik a huszadik század művészeti irányzatait a századfordulótól napjainkig. Alumínium és rozsd&méutés Anyagok SPECIALIS HEGESZTÉSÉHEZ gyakorlott HEGESZTŐKET valamint egy bádogos szak­munkást azonnali belépéssel (elvesz „Béke” Mg Tsz üzeme Szabadszentklrály, Fő u. 134. Telefon: 8. Magyar László Pedagógiai újítások nyomában Saját tervezésű szemléltetőeszközök és technológiai modellek az oktatás szolgálatában Csavarok optikai feszültség vizsgálata. Harsány] Márta Március 6-tól december 30-ig Kiállítások a TIT „Bartók“ klubban i>.o*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents