Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-20 / 44. szám

W70. február ?9.

Dtmcmtwii r» «rpi n

3

Akikre nagy szükség van...

Mezőgazdasági

szakmunkásképzés Baranyában

Korszerűsítik a szakmunkásképző intézeteket — hvente ötszáz tanulót vesznek fel Pécsvárad, Villány és Sellye mezőgazdasápi szakiskoláiba

A pályaválasztás mindig nehéz feladat elé állítja a fiatalokat. Ebben a kérdésben szeretnénk segíteni, amikora mezőgazdasági munkalehetőségekről szólunk, és megpróbáljuk feltárni a mezőgazda- sági szakmunkásképzés adta lehetőségeket.

Ösztöndíj ötszáz forintig

Az egyre fejlődő, modem nagyüzemi mezőgazdaság nagyszámú szakképzett munkaerőt igényel. Jelenleg a mezőgazdasági mérnökök és technikusok munkaidejének 35 százalékát tölti ki a konkrét vezetői és mérnöki feladat, a fennmaradt részt a dolgozók oktatásával töltik. Nem mindegy az sem, hogy a mezőgazdasági beruházások — szakosított telepek építése — milyen gyorsan térülnek vissza. Baranyában 1969—1975-ig hozzávetőlegesen kilencszázmillió forint értékben építenek sertés és szarvasmarha telepeket — az összeg 50—70 százalékát az állam hitelezi. Az illetékeseknek a megfelelő szakmunkásállomány biztosítása érdekében mindent el kell követniük, mert ellenkező esetben a hitelt megvonják. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felmérése szerint az 1969-ben indult szakosított telepek szakmunkásállománya harminc fő, ezzel szemben az összes szakmunkásszükséglet 420 fő.

Baranyában mezőgazdasági szakoktatás tíz éve folyik: Péesváradon, Villányban és Sellyén. Az iskolák hároméves képzés után adják ki a szakmunkásbizonyítványt, a képzés ideje alatt a hallgatók ösztöndíjat kapnak — 110-tól 500 forintig a tanulmányi átlagnak megfelelően, és teljes kollégiumi ellátást biztosítanak számukra. Péesváradon állattenyésztő szakmunkás- képzés folyik — szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztő tagozatokon. — A szarvasmarha-tenyésztők a szentlőrinci tangazdaságban, a sertéstenyésztők a Bikali Állami Gazdaságban az első két év folyamán 6—6 hónapi gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt, az iskolában pedig 5 hónapos elméleti oktatást kapnak. A baromfitenyésztők a szerződtető üzemükben töltik a gyakorlati időt

Villányban szőlő- és zöldség—gyümölcstermesztő tagozatokon folyik az oktatás. — Gyakorlaton a Villányi Állami Gazdaságban, illetve a siklósi termelőszövetkezet

harkányi üzemegységében vesznek részt. A hat hónapi gyakorlati és öt hónapi elméleti oktatást a jövőben valószínűleg felváltja a heti váltásos képzés. Sellyén a növénytermesztő gépésztagozaton mintegy száznegyven fő tanítását végzik — gyakorlatra a bogádmindszenti és a vejti gazdaságokba mennek.

Korszerűsítik az intézeteket

Az idei tanév mezőgazda- sági és élelmiszeripari tanuló- felvétel tervezete már elkészült: összesen ötszázharminc tanuló beiskolázását tervezik, tizennégy tagozaton. Legtöbbet — száznegyven fő — a növénytermesztő-gépész, valamint — százhúsz fő — a szarvasmarha-tenyésztő szakágban. Ezeken kívül nagy érdeklődésre tarthat számot az erdész, halász, és dísznövénytermesztő tagozat is.

Nagy gondot fordítanak a

szakmunkásképző-intézetek fejlesztésére: oktatási-szemléltető eszközök beszerzése, szociális juttatások növelése a cél. Villányban új, minden igényt kielégítő kollégium épül, mintegy nyolcmillió forintos beruházással, A zsúfoltság elkerülése miatt haihat fő lakik majd egy szobában, Péesváradon korszerűsítik a tanműhelyt, új gépeket vásárolnak és folyamatban van már a sellyei tanműhely építése is. Ez utóbbi költsége négvmillió forint.

Számításaikat

megtalálják

A mezőgazdasági szakmunkások elhelyezkedés szempontjából könnyebb helyzetben vannak, mint a fiatal ipari szakmunkások. Patronáló termelőszövetkezeteik alig várják, hogy végezzenek ösztöndíjasaik: az utolsó év gyakorlatát már az „otthoni” szövetkezetekben végzik. Nagyon örvendetes az is, hogy az intézetek kapcsolatot tartanak végzett diákjaikkal, figyelik elhelyezkedésük és á közösségekbe való beilleszkedésük körülményeit, ha problémák adódnak, segítik őket. A munkába állt fiatalok kereseti lehetősége kétezerháromezer forint körül mozog általában.

„Az első lépéseimet a munkában a vezetőim és a munkatársaim segítették, kéréseimmel foglalkoztak és segítettek problémáim megoldásában” — írja levelében Dávid Gyula növénytermesztő-gépész. ö jelenleg a bereSÜRGÖSEN KERESÜNK MEGVÉTELRE

ZIL 130-as és IFA te SO-es

típusú tehergépkocsikat, magas napi áron vásárolunk minden egyéb gyártmányú személyéi tehergépkocsit is.

AUIOKER

AUTÓ- ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VALL ALAT HASZNÄLTAÜTÖ KERESKEDELMI EGYSÉGE,

BUDAPEST XIX., HULLAY JENŐ ÜT 135.

ügyintéző :

ERDEI ISTVÁN, — TEL.: 473-999.

mendi Dózsa Termelőszövetkezetben dolgozik — számítását megtalálta. A másik levélíró Bondár József, az ege- rági Gyöngyvirág Tsz dolgozója: „Munkahelyemmel

meg vagyok elégedve, szaktudásomat megbecsülik és számítanak rám”

A tanintézete .oe visszaérkezett válaszok mind azt tanúsítják, hogy aiti.i a mező- gazdasági pályát választották, nem csalódtak. Tudják, érzik: szükség van rájuk.

Kozma Ferenc

56 lóerős Zetor traktorok

Az AGROTRÖSZT megrendelésére a csehszlovák külkereskedelem idén 1400 új típusú Zetor traktort szállít a magyar mezőgazdaságnak. A hazai > nagyüzemekben a korábbi években jól bevált a Zetor—50-es mintájú erőgép; ennek továbbfejlesztett változatát, az 56 lóerős típust vásárolhatják meg idén a gazdaságok. Az új traktor vezetőjének kényelmét messzemenően biztosították: a vezetőfülkében fűtő- és szellőző berendezést szereltek fel, a kabint — az esetleges felborulásnál adódó balesetek megelőzésére — gyárilag ellátták védőkerettel is.

Az új csehszlovák gyártmányú erőgép mintapéldányát átvették az AGROTRÖSZT szakemberei és sikerrel elvégezték az erőgépek behozatala előtti szokásos hatósági próbákat is. A Zetor 56. szállítása márciusban kezdődik.

Üzemi baleset?

Kovács Sándor, az AGRO- KER rakodómunkása az alábbi panasszal fordult szerkesztőségünkhöz.

— „Még múlt év december

11-én könnyű lefolyású balesetet szenvedtem munka közben. Előzményei a következők voltak. Én a tehergépkocsi platóján állva a daru kampójának kerestem megfelelő helyet, miközben társaim hógolyókkal célba vettek. Aztán az egyik hógoiyó elől elhajolva megbotlottam és a kocsin lévő vasekére esve, megsérült a lábam. Ezt jelentettem ugyan a munkavezetőmnek, de tovább dolgoztam és munkaidő után elmentem a Városi Rendelő- intézetbe, ahol Vecsey doktor bekötözte a horzsolásos sebet, s ezután néhány napig még kezelésre is jártam. Természetesen tovább dolgoztam az üzemben, azonban egy hét elmúltával munka utáni fürdés közben erősen vérezni kezdett a lábam. Olyannyira, hogy mentővel szállítottak be

Meszesi gondok

ii.

Meszesiek gondjairól írtunk tegnap. Olyan gondokról, amelyek egy húszéves lakótelepen élők mindennapját keserítik meg és amelyek megszüntetésével — ezt joggal elvárják — többet kellene törődni. Legtöbbjük nem ismeretlen az illetékesek előtt sem, a lehetőségekhez mérten igyekeznek is megoldani azokat, de a folyamat olyan lassú, hogy a meszesiek szinte észre sem veszik. Most ismét felszínre kerültek a problémák. indokolt tehát azokkal kapcsolatban most meghallgatni az illetékesek véleményét.

Nem csak a gáz

Bencze Józseftől, az I. kerületi Tanács vb-elnökétől kértünk először választ a meszesiek problémáira. Kérdésünkre a következő tájékoztatást kaptuk:

— Mindaz, amit a meszesiek panaszolnak, előttünk is ismertek. De ugyanezek a kerület egész területén megvannak. Amit pedig tenni tudunk, az nem sok. Ebben az évben is 1,7 millió forintunk van a fejlesztési alapból. Olyan hatalmasak a feladatok, hogy a kerület egymaga képtelen megoldani azokat.

— Nézzük például a gázügyet. Gyakran elhangzik: ebben a kerületben gyártják a gázt, s itt van a legtöbb gáz nélküli háztartás. Évtizedes gond, aminek megoldása súlyos tízmilliókba kerülne. Ma már ott tartunk, hogy egymagában nem is tartanánk célszerűnek megoldani. Az egész lakótelep megérett már az általános felújításra. Ezt emeletráépítéssel szeretnénk összekapcsolni, a házak között pedig végre meg kellene építeni a szilárd burkolatú járdákat. A feladatokat együtt aránylag simán le lehet bonyolítani. Ez természetesen hatalmas összegbe kerülne, de mégis olcsóbb lenne, mintha külön-külön csinálnánk. Véleményem szerint azonban a terület gázellátásának ügye még egy pár évig elhúzódik. Addig a PB-gáz- ellátást kell tovább javítani. A cseretelepet annak idején a kerületi tanács kezdeményezésére létesítették, most pedig azt szeretnénk, ha a házhoz szállítást is meg lehetne oldani. Ez valószínűleg még több családot ösztönözne gáztűzhely vásárlására

— Másik nagy gondunk a szennyvízelvezetés. A helyzet j sokszor már most is kiüti- | kus. A főgyűjtő maximális : kapacitása 2000 köbmé- | tér, ezzel szemben általában ezer köbméterrel ; több megy el. Erre újabb vízigényes intézményt már 1 nem lehet rákapcsolni. Ezért '

késik az új rendelőintézet építése is. Erről csak akkor lehet szó, ha a déli főgyűjtő elkészül.

Óvoda, piac, vendéglátás

— Az óvodabővítéssel is úgy vagyunk, hogy egyedül nem megy. A kerületben működő vállalatok támogatását szeretnénk megnyerni.

— A meszesi piac nem felel meg a követelményeknek, ez tény. A terület szempontjából egyébként jó az elhelyezése, a felhozatal szempontjából azonban nem. A termelők a megye keleti ré- j széből jönnek, s ha erre a piacra jönnének, a budai j vámnál át kellene szállniok. Ezt nem teszik, inkább továbbmennek. Az a tervünk, | hogy a budai vám környé- j kének rendeződése után ott i alakítanánk ki egy nagyobb ; piacot, ahol talán nagyobb i felhozatalt tudnánk biztosi- 1 tani.

— A meszesiek által említett beépítetlen területnek ! „játszókómbináttá” alakításával egyetértünk, bár itt megint a költségek játszanak közre. Előzetes számításaink szerint a felszerelés egy millióba kerülne. A lakosság társadalmi munkájával mindenesetre előbbre lehetne jutni és kisebb igényű létesítményeket lehetne létrehozni.

— Még egy dologról, a meszesi vendéglátóipar helyzetéről kellene pár szót szólná A meglévő egységek színvonala — a Bányász Étteremről nem szólva — nem kielégítő. Más kellene ide. Jó zenés presszót el tudnék képzelni, éttermet már kevésbé. Nagyon korlátozott az igény iránta. Valami olyan formát kellene találni, ami az itteni igényeknek leginkább megfelel.

Nagyobb súlya lesz Meszesnek

Elhangzott olyan vélemény, hogy a Mecseki Szénbányák többet tehetett volna Meszesért, s kérdezték: vajon a központ kiköltözése jelent-e változást A kérdést Stier Józsefhez, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkárához továbbítottuk. Így válaszolt :

Pályázati

felhívás!

Igazgatási osztály-vezetői munkakör betöltésére.

Feltétel: Közgazdasági egyetemi végzettség, jogi ügyekben jártasság. A pályázatokat önéletrajzzal és eddigi tevékenység leírásával „Pécsi gyakorlott” jeligére Hunyadi úti hirdetőbe kérjük.

— Az a tény, hogy a Szénbányák központja Meszesre költözik, feltétlenül nagyobb súlyt ad a területnek és talán sikerül egyes problémák megoldásában. is előbbre jutni. Így például reméljük, hogy lehet valamit tenni majd a rendelőintézet ügyében is, mert a helyzet ott már tarthatatlan.

— Kötelességünknek érezzük, hogy bányászainknak otthon is biztosítsuk a megfelelő életkörülményeket, ennek érdekében sokat kell tennünk, de ez nemcsak vállalati ügy, hanem tanácsi is. Mindenesetre annyit mondhatok, hogy ha a Mecseki Szénbányák továbbra is úgy — vagy még jobban — dolgozik, mint eddig, valameny- nyi bányásztelepülésnek, így Meszesnek is több jut.

Mit mond a Városi Tanács?

Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-elnöke kérdésünkre a következőket mondta:

— A meszesi nagy problémák megoldásának zöme a negyedik ötéves terv feladatai közé tartozik. Erről azonban ma még korai lenne beszélni, amíg nem ismerjük a pénzügyi lehetőségeket. Any- nyit azonban mondhatok: a közeljövőben újabb tárgyalásokat kezdünk a meszesi gázvezetékhálózat kiépítésére. Az óvodabővítéshez a Városi Tanács is hozzájárul, ha az anyagiak egy részét a kerületi tanács biztosítja. A rendelőintézet megépítésére a közeljövőben nem kerül sor, viszont a jelenlegi bővítését elősegítjük, ha a Szénbányák is hozzájárul ehhez néhány lakással.

Ennyit mondtak az illetékesek. A meszesi problémákat azonban ezzel nem vesz- szük le a napirendről. Garai Istvánná, a kerület ország- gyűlési képviselője számos kérdésben kezdeményező lépéseket tett, s azokról később beszámolunk olvasóinknak.

Hársfai István

a Honvéd Kórházba, ahol műtéten estem át, és azóta is táppénzen vagyok. Itt kell megjegyeznem, hogy visszér betegségem miatt már korábban is műtéten estem át, de véleményem szerint az említett vérzés a fentebb leírt baleset következménye volt. — Időközben reklamáltam is a vállalatnál, hogy sérülésemet tekintsék üzemi balesetnek, amiért tudomásom szerint táppénz-kiegészítés jár. Kérelmemet a vállalat munkaügyi döntőbizottsága kereken elutasította, s ezért kérem a szerkesztőség szíves közbenjárását”.

Kovács Sándor ügyében először a vállalat szb-titkárát Vigh Miklóst kerestük fel, aki a következőkkel indokolta a kérelem elutasítását.

— Munkavállalónk kérelmére vállalatunk munkaügyi döntőbizottsága elsőként Kovács Sándor munkatársait hallgatta meg, akik egyöntetűen azt állították, hogy az esetet közvetlenül megelőzően nem hógolyóztak, és véleményük szerint a sérülést a munkatársuk ügyetlensége idézte elő.

De mint mondotta, a bizottság mégsem csak e miatt hozta meg az elutasító határozatot.

— Kovács Sándor a sérülés után napokig tovább dolgozott, sőt időközben még szabadságon is volt és csak egy hét múlva, a már általa is említett visszér vérzése, majd betegállományba vétele után jelentette be igényét a táppénz kiegészítésre. Ennek elutasítása véleményünk szerint jogos volt, mert közvetlenül az eset után azonnal jelentkeznie kellett volna, hogy jegyzőkönyvezzük a balesetét. De tovább dolgozott és ahogy később kiderült a táppénzre vétele sem az üzemi sérülése, hanem a már említett visszér operációja miatt történt. Ezt pedig semmiképpen sem fogadhattuk el üzemi balesetnek.

A vállalat főosztályvezetője Gasteiger József —, aki szintén részt vett a döntőbizottsági határozat meghozatalában — a következőkkel egészítette ki az SZB-titkár által elmondottakat.

— Noha a vizsgálat felderítette, hogy Kovács Sándor táppénzre vételét régebbi betegségének kiújulása okozta, mégsem zárkóztunk el a további bizonyítékok élői. Lehetőséget adtunk arra, hogy kezelőorvosától szerezzen be igazolást, ami szerint az említett vérzésnek közvetett okozója lehetett az üzemi sérülése. De ő rendkívül agresszíven —, ami különben jellemvonása is — elutasította a javaslatunkat, mondván, hogy ez a vállalat, illetve a döntőbizottság kötelessége.

A kezelőorvosi vélemény beszerzését tehát — úgy látszik presztízsből — sem a vállalat döntőbizottsága, sem a panaszos nem hajlandó magára vállalni.

Kovács Sándor bírósági úton akar érvényt szerezni követelésének. Pedig — él ezt bizonyára mind a két fél tudja —, hogy a bíróság is csak az orvosszakértői vélemény alapján tehet és tesz ií majd pontot a már két hónapja tartó vita végére, amit egy kis rugalmassággal, kölcsönös megértéssel „házon belül” is elrendezhetnének.

— s — gy —

Az utóbbi négy napban ismét felfagytak az erdei utak; az erdőgazdaság szállító járművei zavartalanul eljuthattak a tüzifa-tárolóhelyekig és vissza, s vasútállomásokra. A 19 erdőgazdaságból érkezett jelentések szerint január utolsó tíz napjában ösz- I szesen 42 000 tonna tűzifát adtak fel a TÜZÉP telepekre és ez a szállítási ütem tartott február első két hetében is. — Február elején Békés és Szolnok megye járásaiban többhelyütt hiába vártak tűzifára a vásárlók. a helyzet azonban azóta sokat javult, az erdőgazdaságok gyors pótszállításokkal kiegyensúlyozottabbá tették az ellátást.

A belkereskedelem tűzifa igénye erre az évre hozzávetőleg 885 000 tonna. Ebből az erdőgazdaságok 800 000 tonna szállítását már vállalták. A 85 000 tonnás különbözet ügyében a belkereske delem és az erdőgazdasági vállalatok képviselői rövidesen tárgyalásokat kezdenek. Az erdészeti szakemberek szerint az erdőgazdaságok ezt a mennyiséget is biztosítani tudnák, ha elegendő tehergépkocsi állna rendelkezésükre.

A

Vita 85000 tonna tűzifáról