Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-03 / 29. szám
1 3 1970. február 3. Utmontmt -rs-cnona Tudománypolitikánk teendői #■ írta: Erdey-Grúz Tibor tást, értékelést, amelyek nem önthetők konkrét állami intézkedések alakjába. Ilyenek a tudomány szabadságára, a tudományos élet demokratizmusának a növelésére, a kutatási eredmények objektív értékelésének kidolgozására, a vitaszellem növelésére és a vita általi megbélyegzés elleni, valamint a tudományos monopóliumok elleni küzdelemre, a jóhiszemű tudományos tévedések megítélésére, a marxizmus egységére és a tudományos igazság megközelítésének különféle lehetőségeire valamint módjaira, a társadalomtudományok és a napi politika viszonyára, a kutatók szakmai és ideológiai fejlődésének az elősegítésére, az alkotó szellem kibontakozásának és érvényesülésének előmozdítására, és még sok egyébre vonatkozó megállapításai. Ezek jelentőségét nem csökkenti az, hogy nem mutatkozhatnak meg paragrafusokba rendezett határozatokként A közös és a háztáji gazdaság szerves egység A s zalán taipélda Több húst! Több húst! Egy komolynak és nagynak ígér- ' kező kampány kibontakozása í előtt állunk. A tendenciák közismertek. Hazánkban az ! állatállomány fele a háztáji j gazdaságokban található. A j háztáji állomány viszont ■ gyorsabb ütemben csökken, mint amilyen ütemben a közös állatállomány növekszik. Meg kell állítani, de legalábbis lelassítani az előbbi folyamatot! Ehhez fontos nemzetgazdasági érdekek fűződnek. A gondolat: kezdeményezzünk országos mozgalmat a háztáji gazdaságok fellendítésére — Baranyában született, a felhívást — a sza- lántai Hunyadi Tsz példájára hivatkozva — a két tsz- szövetség nemrég adta ki. A szerződés lényege Ha Kerner Adámot, a sza- lántai tsz elnökét faggatják, bár, mint már másoknak is | annyiszor, készségesen felvá- i zol ja módszerüket. Mlnicgy egymillió forint értékű francia gyártmányú elektronikus felületmérő gépet vásárolt a Pécsi Bőrgyár. A METRAPLAN a régi mechanikus működésű géppel szemben feny- imptilzusokkal tapogatja le a bőrök felületét, egyben pecsétel és nyomtatásban közli a lemért bőrfelületeket. Az előzetes számítások szerint a régi gép teljesítményének kétszeresét — óránként 400 bőrt — mér le és alkalmazásával két munkaerő szabadul fel. Foto: Erb János Mit is csinál a szalántai ] tsz? Megvásárolta tagjaitól a i hizlalásra szánt növendék- j marhát, vágósertést, ami így ; közös tulajdonba kerül. De ! miv^l a tsz-nek nincs elég i férőhelye, az állatokat visz- I szahelyezi a háztájiba, ahol a tagok felhizlalják. Erre természetesen szerződést kötnek. A tsz biztosítja a takarmányt, a tagok a férőhelyet és a munkát. Ez a munka viszont már közös munkának minősül, a tag rendes munkabért kap érte és jóváírnak részére bizonyos számú munkanapot. Minden egy mázsa ráhizlalt súly után sertés esetén 20 órát, hízómarha esetén 50 órát. Az így elszámolt munkanapokért a tagoknak rendes bért fizetnek. (Sza- lántán egy 10 órás munkanap ellenértéke 100 forint körül jár). Sőt, viselik a munkabér közterheit — SZTK, stb. A tagok ezenkívül megkapják a nagyüzemi felár szerződésben rögzített hányadát: marha esetében feleznek. Eredmény: több hús A fenti gyakorlat szociális jelentősége nyilvánvaló. Ha már a közösben nincs elegendő munka az öregek számára, biztosítsunk nekik állandó munkát és jövedelmet a háztájiban, s ezt ismerjük- el közös munkának. így hamarább nyugdíjba kerülhetnek az idős tagok. Ismeretes, a mezőgazdaságban a nyugdíjkorhatár férfiaknál 65, nőknél 60 év, és a nyugdíj feltétele minimum 10 éves munkaviszony. De csak azok nyerhetnek jogosultságot, akik 10 nyugdíjévét igazolnak, egy nyugdíjév pedig férfiaknál 150, nőknél 100 ledolgozott 10 órás munkanapnak felel meg. Mivel nincs elegendő munka a közösben, sok idős tag nem egy, hanem másfél vagy két év alatt teljesít egy nyugdíjévét, így várhat, míg belátható időn belül nyugdíjba kerül. Ennek fejében több húst i kapott a népgazdaság. A sza- j lántai Hunyadi Tsz-ben 1968- ról 1969-re a háztáji gazdaságokban előállított termékek egy év alatt 8 százalékkal, ugyanakkor a közös gaz- I daság állattenyésztési termék- j értékesítése 9 százalékkal növekedett. A háztáji gazdaHol kezdődik az üzlet? Avagy: kelbe bátorság a fiatalításhoz? Ságban az egy családra eső hízósertés- és hízómarha-előállítás élősúlyban az 1968. évi 594 kilogrammról 1969-re 803 kilogrammra emelkedett, ebből eredően a tagoknak a háztájiból származó jövedelme is több lett. Ugyanakkor a tavalyi évben a közös gazdaságban a részesedési alap 8 százalékkal növekedett. A szalántai tsz tavaly 100 hold közös és háztáji szántóterületre számítva 145 mázsa élőhúst értékesített, ennek 60 százalékát a közösben. 40 százalékát a háztáji gazdaságokban állították elő. Az, hogy a háztáji lehetőségeket magas szinten használták ki, nem ment a közös munka rovására. A tsz-ben a szántóegységre jutó halmozott termelési érték az elrAúlt négy év alatt majdnem megduplázódott, tízezer forint körül jár. Sokrétű segítség Most. hogy annyi fórumon elhangzik: a közös és a háztáji gazdaság szerves egység, a mezőgazdaságban is kezd polgárjogot nyerni a bedolgozó fogalma. Ez figyelemreméltó jelenség, eddig erről nem volt szó. Az országban, tudomásunk szerint, a szalántai tsz ismerte el először a bedolgozói munkát, azzal, hogy a háztáji gazdaságokban előállított és a közös gazdaságon keresztül értékesített termékek ellenében rendes munkabért fizet (viseli ennek közterheit) és munkanapot ír jóvá. Röviden összefoglalva a szalántai példát, az a sokrétű segítség, amit a közös a ház-i táji gazdaságoknak adhat, a következő: 1. A közös gazdaságon keresztül értékesített termékekre a bedolgozói rendszernek megfelelően munkanap jóváírás. 2. A közös gazdaság biztosítja a háztáji állattartáshoz szükséges takarmányt, a szarvas- marha-tartáshoZ tavasztól őszig zöldfutószalag szerűen tömegtakarmányokat, továbbá a tápcsere lehetőségét. 3. A tsz az állatforgalmi vállalattal együttesen megszervezi a tenyészállatok kihelyezését, figyelembe véve az állami támogatás rendszerének kiterjesztését a háztáji gazdaságokra. 4. Megszervezi az értékesítést. Szakosítás a jövő útja A tudomány nagy társadalmi jelentősége, ami a tevékenység szinte minden területén szakadatlanul és gyorsan növekszik, szükségessé teszi a haladást szolgáló, messze néző, céltudatos tudománypolitika kialakítását. Az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei, amelyek a tudósok és tudománypolitikusok százainak bevonásával, közel két éves előkészítő munka után a múlt nyáron kerültek elfogadásra, és jutottak nyilvánosságra, alapul szolgálnak a következő évek * tudománypolitikai tevékenységéhez. Nagyvonalú hadi terv Az irányelvek — a dolog természete szerint — nem részletekig menő utasítások, amelyeket egyszerűen csak végre kellene hajtani, hanem ideológiailag jól megalapozott, mélyen a gyakorlatban, a társadalmi valóságban gyökerező, a jövőt világosan felvázoló egységes koncepciók, összehangolt elgondolások, amelyek felölelik a hazai tudományos élet minden jelentősebb vonatkozását. A tudománypolitikai tevékenység egymástól látszólag távoli területeken is egységes rendszerben illeszkedjék. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a hazai kutatómunkásság az adott viszonyok között minél hatékonyabban mozdítsa elő a társadalmi haladást, az emberek minél szélesebb körét segítse életük jobbá, tartalmasabbá tételéhez. A tevékenységnek széles körben jól átgondolt irányelvei elősegítik, hogy különböző helyeken és különböző időkben tett intézkedések, egymástól távol folyó tevékenységek egységes rendszerbe illeszkedve, a nagyvonalú haditervhez alkalmazkodva mozdítsák elő a szocializmus megvalósítását. Reform az Akadémián Tudományos testületek által előkészített és a kormány, valamint az Elnöki Tanács által elhatározott intézkedés a Magyar Tudományos Akadémia reformja. A reform a tudomány megnövekedett társadalmi jelentőségének és az eddigi tapasztalatoknak a figyelembe vételével az Akadémia belső szervezetét alakítja át. Az új szervezet egyrészt az eddiginél jobban lehetővé teszi, hogy az Akadémia tudományos testületéinek általános tudománypolitikai valamint a szaktudományok elvi és módszertani kérdéseiben való állásfoglalásai, a kutatási tervekre valamint a tudományos munkásság eredményeire vonatkozó megítélései országszerte is kellően befolyásolják a kutatási tevékenységet elősegítvén ennek a gyakorlattal való kapcsolatát. Másrészt viszont a reform elősegíti, hogy az Akadémia saját kutatóintézeteinek az igazgatása hatékonyabbá, korszerűbbé, de egyben egyszerűbbé is váljék, anélkül, hogy az intézetek jól értelmezett önállósága csorbát szenvedne. Egyike a következő időszak legfontosabb tudománypolitikai teendőinek a mintegy 1985-ig terjedő másfél évtizedre vonatkozó országos távlati kutatási terv kidolgozása. Ez — a dolgok természete szerint — nem a régi értelemben vett, utasításszerű intézkedés lesz, hanem azon országos jelentőségű feladatok fő vonalainak a kitűzése, amelyek sok intézmény együttműködését igénylik. , Aj ánlásokat tartalmaz máj d a terv, a megvalósítás érdekében szükséges összehangolt együttműködésre is. Az országos távlati kutatási tervnek szoros kölcsönhatásban kell készülnie a népgazdaság távlati tervével, de nem •gyszerűen annak a folyománya. Ki kell jelölnie ugyanis a távlati tervnek egyebek között azokat a tudományágazatokat is, amelyekben viszonylag nagy erővel kell fejleszteni az alapkutatásokat, vagyis az olyan tudományos tevékenységeket, amelyek eredményeinek konkrét gyakorlati felhasználása ma még nem látható. Tudományos prognózisok Ehhez persze tudni kellene azt, hogy mit hoz a jövő. A jövőt ugyan nem lehet biztosan előre látni, bizonyos valószínűséggel azonban lehet rá következtetni. A jelenlegi helyzet felmérése alapján, a fejlődés és egyéb változások törvényeinek ismeretében lehet tudományosan bizonyos következtetéseket vonni a jövőre, amint azt például a meteorológiai prognózisok teszik. A tudományágak fejlődésére, valamint a gazdasági-műszaki viszonyok alakulására szintén kidolgozhatok prognózisok, amelyek elősegítik a távlati tervek megalapozását. Az ilyen prognózisok — a meteorológiáikhoz hasonlóan — persze nem abszolút megbízható leírásai a jövőnek, hanem csak többé-kevésbé valószínű megközelítései. Egyrészt, mert a valóság hihetetlenül sokoldalú, belátha- tatlanul szétágazó összefüggései miatt a jelenlegi helyzetet is csak hiányosan, megközelítően ismerjük: másrészt a változások törvényeit sem ismerjük teljesen, hanem legfeljebb fő vonásaiban, megközelíthetően. 1 Mindezekből következik, hogy a jövőre vonatkozó következtetések, vagyis a tudományos prognózisok sem nyújthatnak teljes biztonságot. De mégis jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a haladást minél jobban szolgáló terveket dolgozzunk ki, tudomásul véve, hogy e tervek szerinti tevékenység bizonyos kockázatot is rejt makában. Amire nincs paragrafus A tudománypolitikai irány- ; elveknek számos olyan vo- ! natlcozása is van, sok olyan kérdésben is ad tájékoztaEgy boltnak puszta látványa már indítja az ember képzeletét A készruhák és végszövetek kissé fojtott illata gyapjúbálákat, forgó-pergő fonógépeket, idegesítően hangos szövőgépeket idéz. A Színház téri édességbolt változatosan csomagolt kakaós és kávés termékei távoli kék tengereket „gyarmatárut” szállító vitorlásokat, sárga homokpartokat és fejükön fehér csomagokat cipelő barna testű embereket varázsol. A szomszédságában lévő műszaki és elktroakusztikai bolt pedig a technika pontos és precíz hangulatát adja, csak lépjen be a vevő. Vevő? Nem js biztos, hogy vevő. Megnézi a tévé-készülékeket, a- mennyezetről függő színes, mintás, jó ég tudja hányféle alakú csillárokat, aztán a rádiókat, kinyit egy hűtőszekrényt, becsukja, mustrálja. És mindezt háborítatlanul. Ka akar, leülhet, van szék, kisasztal. Itt kezdődik az üzlet. Mert a csendes szemlélődő úgyis visszajön egyszer, miután valamit kiszemelt magának. És akkor a vevőt meg kell tartani. — Hogyan? — Ha azt felelem, hogy : „udvariasan”, akkor az ár közhely, annyira természetes. * De képzelje el, hogy aki nálunk tévét, rádiót, vagy hűtőszekrényt, magnetofont vásárol. tehát várhatóan több ezer forintot fog itthagyni nálunk, az szaktanácsot is elvár tőlünk. Meg kell magyaráznunk, hogy melyik típus milyen előnnyel, vagy hátránynyal rendelkezik a másikkal szemben. Aztán felhívni a figyelmét a gépek, készülékek helyes kezelésére, esetleges apróbb hibalehetőségekre. — No de önök kereskedők és nem műszerészek, vagy elektrotechnikusok... — Nem is szükséges, viszont már a három éves tanulóidő alatt megszereztük az áruismeret alapjait, amelyet azóta állandóan fejleszt az ember. Áruismeret nélkül ma már nem lehet kereskedni. Az üzletvezető Pap Tamás és helyettese, Titz József mondja, hogy a boltnak mintegy kétmilliós árukészletét körülbelül 800—1000 fajta cikk képezi és ezen belül a termékek ára rendkívül széles skálájú. Az eladónak legalább ezer-ezerkétszáz termék árát illő tudnia, ami annál is inkább bonyolult, mert az árak örökké változnak. Igazsághoz tartozik persze: a kereskedelem más ágazataiban is hasonló a helyzet. A bolt két vezetője fiatal. Huszonnégy, illetve huszonöt éves fejjel kapták a megbízatást a Baranya megyei Vegyesiparcikk Vállalattól 1968 májusában: vegyék át a boltot, amelynek hatvanhetes évi forgalma alig 3—9 millió forint volt. Most viszont 19 millió, nem egészen két esztendő alatt. A vállalat főkönyvelőjétől, dr. Ferencz Józseftől kérdeztem korábban: „Nem volt-e túl bátor döntés, a megbízás?” — Nálunk tanulták a szakmát. ismertük képességeiket. Egyáltalán nem csalódtunk bennük. A bolt dolgozóinak létszáma 16 fő — közöttük hat tanuló. Átlagkor: 26 év. Idősebbek, fiatalabbak, nők, férfiak különböző képességekkel, természettel, rátermettséggel. De van valami, ami közös tulajdonságuk: a megbízhatóság. — Nálunk a néhány filléres tévé-biztosítéktól kezdve a több ezer forint értékű cikkig minden van és ezekről pontosan el kell számolni, de nagyon nagy gondot igényel a raktározás is. tekintettel arra, hogy kényes, finom készülékeink vannak. Titz Józsefet kérdezem: — Hogyan tudták megkétszerezni a forgalmat ilyen rövid idő alatt? — A készlet értéke boltunkban kétmillió forint. Ezt nem léphetjük túl a szigorú eszközletkötési adó miatt. De ezen belül próbálunk olyan cikkeket beszerezni, amelyekre nagy a kereslet. A nagykereskedelemmel a lehető legjobb személyes kapcsolatban állunk. Ez nagyon lényeges. Ismerjük a kereslet hullámzását. Például, a nyereségfizetés időszakában a tartós fogyasztási cikkek iránt nagy az igény. Tavasz- szal kezdődik a hűtőszekrény szezonja. Az érettségi időszakában sok szülő, vagy nagyszülő zsebrádióval ajándékozza meg a gyerekeket. — Persze nem mindig sikerül kellő mennyiségben, vagy választékban beszerezni bizonyos áruféleséget, akkor viszont előjegyzésbe vesszük a vásárlót és ha a kívánt áru megérkezik, akkor kiértesítjük. Számtalan példa volt már erre és az a vásárló, aki tapasztalta, hogy számíthat ránk, egészen biztos, később is felkeresi boltunkat. A ’ vállalat vezetőinek elképzelése tehát bevált. Talán nem is kellett „bátorság” ahhoz, hogy milliós értéket bízzanak fiatalokra. Csupán bizalom. R.P. Az „irányított háztáji” sokrétű feladatkörébe tartozik egy meglehetősen fontos kérdés: a háztáji állatállomány szakosítása és az állattartáis korszerűsítése. Ez nincs benne az együttműködési szerződésben. Érdemes ennél a témánál egy kicsit elidőzni. A tsz-eknek kézbe kellene venniük az állattartás korszerűbb módszerei elterjesztésének ügyét. Állatokat tartani fáradságos munka. Az idősebbek, de elsősorban a fiatalok, érthető okokból, nem szívesen vállalják. — A háztáji gazdaságokban széles körben el kell terjeszteni az állattartás korszerű módszereit, az új technológiákat. A baromfitartásban már sok jól példa van, a sertéstenyésztésben is akad, míg a marhatartásnál — ez megint- csak érthető — nincs előrelépés. A felszerelés — önetetők, önitatók stb. — gyártásával sokat segíthetnek tagjaikon maguk a tsz-ek. Kerner Ádám említette: célszerű például régi szarvasmarha istállókat átalakítani, s ezekben zártan, mikroklímában, korszerű technológiával sertéseket tenyészteni. A korszerű tartási módok elterjesztésében valóságos misszió vár a háztáji agro- nómusokra. Csak el kellene kezdeni beállításukat Ügy hírlik, a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium — státuszok biztosításával — háztáji agronómusok beállítását tervezi és fizetésüket is a minisztérium állná. Baranya állítólag nyolc státuszt kap. Miklósvárl Zoltán f L i
