Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-15 / 40. szám

■•A'll mmantmt navto 1970. február IS. F«*reie régéig minden sandát megkeresnek ' • háztáji gazdaság fokozása érdekében Zárszámadás Pécsváradon Első ízben fizettek nyereségrészesedést Az ütemesen fejlődő Zen­gőaljai Egyesült Dózsa Ter­melőszövetkezeit — hét köz­ség lakóiból álló — tagsága, tegnap — szombaton — tar­totta zárszámadó közgyűlé­sét, Pécsváradon a művelő­dési otthonban. A néhány évvel ezelőtti vi­haros, széthúzásra ingerlő közgyűlések után, a gazdák most megnyugvással vették tudomásul a közös vagyon gyarapodását, a növekvő ter­méseredményeket és az emel­kedő személyi jövedelmeket Elismerő véleményük mellett névszerint bírálták a fegyel­mezetleneket Az előforduló lopások, hanyag vagyonkeze­lések miatt, a csoporttulaj­don védelmében, kérték a vezetőséget tartson és tar­tasson fokozott ellenőrzést minden területen. A vezetőség .beszámolóját Lelkes Ede elnök ismertette. Gazdálkodásukból két műve­lési ágat: a növénytermelést és az állattenyésztést emelte ki. Búzából — míg 1965-ben 9,14 mázsás átlagot értek el, eddig 1969-re ez a mennyi­ség 16,8 mázsára növekedett katasztrális holdanként. Ku­koricatermelésük csaknem háromszorosára emelkedett négy év alatt. Szarvasmarha­állományuk is szaporodott, a sertéstartásban visszaesés történt, tlz^hold kertészetüket pedig felszámolták, mert gaz­daságtalan volt A gazdaság tisztavagy on értéke meghaladja a 39 mil­lió forintot Tavalyi munkál­juk következtében növeke­dett az árbevételük. Egy tag egy- munkanapra eső része­sedése közel nyolcvan forint. A kedvezőtlen körülmények között működő szövetkezetbe 1969-ben 32 új tagot vettek fel. A régi és az új tagok munkája nyomán 160 ezer foftnt nyereségrészesedést fi­zettek — alakulásuk óta elő­ször — 110 ezer forint pré­miumot osztottak, 420 ezer forintot helyeztek a szociális és kulturális alapba és közel ötmillió forintot fordítanak fejlesztési célokra. 1970-ben teljesen gépesítik a kukorica és a cukorrépa földeken végzendő munká­kat. nagyobb mennyiségben alkalmazzák a növényvédő vegyszereket és a műtrágyát, bevezetik az Üzemegység- rendszert, 2,4 millió forintot költenek gépek vásárlására, befejezik a 216 férőhelyes te­hénistálló építését és február végéig a vezetőség minden tagot meglátogat a háztáji gazdaság fokozása érdekében. A háztáji és a közösgazda­ság egységes szemléletéről és várható eredményéről beszélt Novics János, a Megyei Párt- bizottság titkára is felszóla­lásában. Mint mondotta ezt a nagyon fontos kérdést szá­mos helyen nem értik. A ház­táji állattartás két lényeges elemét hangsúlyozta Novics elvtárs. Mint mondotta egy­részt innen biztosítható a gazdák önellátása, másrészt árut biztosítanak a piacnak, kellő feltételek mellett. Ezért azokat a gazdákat, akik fej­leszteni akarják háztáji gaz­daságukat a termelőszövetke­zetek vezetői segítsék, támo­gassák — hívta fel a figyel­met a Megyei Pártbizottság titkára. Nagy István Hanyagság ekozla a pakodi olajimlést Az Országos Bányaműsza­ki Felügyelőség, a Nyugat- Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság, a Siófoki Távvezeték Vállalat és a Zala megyei Rendőrfőkapitányság együttes vizsgálata megállapította, hogy hanyagság okozta a 2 héttel ezelőtti pakodi olajöm- lést, amely közvetlen ve­szélybe sodorta a Balaton élővilágát. Virrasztó István, a Siófoki Távvezeték Válla­lat TMK csoportvezetője, 35 éves zalaegerszegi lakos, nyit­va hagyta a Pakod község határában telepített tolózá­rat, s az így kiömlött, mint­egy száz köbméter olaj egy része a szántóföldön, az út­menti árkon, majd a csator».; nán át a Zala folyóba ke­rült. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminő­ségvizsgáló műszaki alakula­tai megfeszített munkájának volt köszönhető, hogy végül is nem került olaj a Bala­tonba. A kár pontos megál­lapítása még tart Emeletes nagygarázsok épülnek Pécsett Vállalkozót találtak újabb 132 lakás megépítésére Uj ipartelepítési elképzelések üzembe helyezték ÜJmeesekalJán a Patyolat 15-6« fiók­üzletében az olasz gyártmányú INRESIT programozható mosógépet. Ezzel a vállalat új szolgáltatást vezetett be, ugyanis a 12 féle műveletet végzó gépben a mosástól a centrifugázásig, ónkiszolgáló rendszerben saját magok ki­moshatják ruháikat, fehérneműiket, ágyneműiket a bolt ven­dégei. A Jövő hét folyamán a Kolozsvár utcai szalonban la bevezetik az önkiszolgáló mosást. Milyen beruházásokra, fej­lesztésekre számíthatunk a IV. ötéves tervben -Pécsett? Ezekkel a kérdésekkel ko­pogtattunk be a napokban dr. Németh Lajoshoz, a Vá­rosi Tanács építési, közleke­dési. valamint iparfejlesztési ügyekkel foglalkozó elnökhe­lyetteséhez. — Szóba került, hogy aa INTERAG valamint az OTP esetleg nagygarázsokat épít Pécsett. Milyen ajánlatokat kaptak, mikor realizálhatók as elképzelések? — Január 9-én tárgyaltam erről Gerő elvtárssal, az IN- TERÁG vezetőjével, Buda­pesten. A megbeszéléseik sze­rint egy 600 kocsi-férőhelyes, 16 emelete* nagygarázs épül az új városközpontban, mint­egy 45 millió forint beruhá­zással. Gerő elvtárs a Városi Tanács 40—60 százalékos hozzájárulását kérte. Mi a költségek 20 százalékát — ami körülbelül a szanálás és közművesítés költségeivel egyenlő — azonnal vállaltuk, mert nagy szükség lenne egy ilyen garázsra Pécsett, hi­szen a mi városunkban a legmagasabb az ezer lakosra jutó gépkocsik száma az or­szágban. Hogy hozzátehe- tünk-e még valamit ehhez az összeghez, azt eaak a IV. öt­évé* terv ismeretében tud­juk eldönteni. Gerő elvtárs közölte, hogy 20 százalékos hozzájárulás esetén 1972-ben megkezdik,* 1973-ban valószínű befejezik a nagygarázs építését Ha a Városi Tanács többet tud adni. még előbb hozzáfognak a munkához. Megjegyzem, hogy az új nagy garázsban meglehetősen sokba kerülne egy parkírozás! hely, melyet napokra, hónapokra, esetleg évekre meg lehetne -Váltani. Ha már az INTERÁG-nál tartunk, ide kívánkozik, hogy • kocsiállásosra szeretné bő­víteni azt a szerviz- és töl­tőállomást. mely a Budái vám közelében épült fet Mi­vel az INTERÁG-nak (mely magyar vállalat) szerződése van a Shell-céggel, az emlí­tett helyen SheU-termékefeet (benzint olajat) kívánnak majd árusítani, természete­sen forintért Egy 200—240 kocsi-férőhe­lyes emeletes nagygarázs épí­tésére tett ajánlatot Balato- nyi Dezső, az OTP Baranya (Folytatás a 3. oldalról) — Egy hét volt hátra az átadásig — veszi át a szót Szép Lehel —, amikor ki­hívtuk az SZMT munkavé­delmi felügyelőjét, hogy a helyszíni szemle alapján megkapjuk a működési en­gedélyt Tisztán emlékszem: ott melóztunk nyakig koszo­sán, idegileg, fizikailag tel­jesen kikészülve, én ráadá­sul még attól is ideges vol­tam, hogy a srácoknak, akik a padlót csiszolták, véresre dörzsölte a tenyerüket a csi­szolókő. És cikkor azt mond­ták, hogy ez mind nagyon szép; de munkavédelmi szempontból nem megfelelő. Nagyon bánom már, amit tettem, de nem bírtam ma­gammal : oda vágtam a szer­számot és ordítottam, ahogy csak a számon kifért Persze, a fiatal igazgató heves kitörése vajmi keve­set változtatott a tényen, mi­szerint a pinceklub munka- védelmi hiányosságok miatt nem kapott működési enge­délyt. Tízegynéhány pontba sorolták fel a kifogásokat Egyebek közt a bárba vezető lépcső boltíve alacsony, bár­ki beverheti a fejét; a fő­lépcső 16 fokból áll. holott egy sorban csak 15 lehet, te- j hát közéjük kellene iktatni ' egy pihenőt. Nem egészen szabályos az elektromos há- it és a szellőzés sem. A fiatalok a legnagyobb hibát — a bárba vezető kis­lépcső ieletti alacsony bolt­ívet — megszűrt tették. De a többihez hozzá sem foghat­tak, mert az országosan meg­hirdetett avatóünnepséget már nern lehetett elhalasz­tani. Elképzelhető, milyen kétes értékű ünnep volt az a november 28-i este. Ott volt a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, több vezető a megyéből, meghí­vottak az ország minden ré­széből, de a szomorú való­ságot csak a házigazdák tudó ták. Az avatást megelőző egy­két napban, és azt követő­en a klub gazdái fűhöz-fá- hoz rohantak: vitatkoztak, érveltek, és könyörögtek, hogy csak egy ideiglenes működési engedélyt kaphas­sanak, a hibákat majd „üzem közben” kijavítják. — Sehol sem hallgattak ránk, nem hittek nekünk. Olyannak tűnt ez az egész, mint egy esztelen futás, ami közben állandóan a falnak rohanunk. A végén belefá­radtunk, és azt mondtuk, hogy egye fene, most leg­alább röhöghetnek azok, akik azt mondták, hogy nem lesz ebből semmi. Az avató ünnepség óta két és fél hónap telt el, és per­sze ez alatt sok minden meg­változott. Ezek a megválto­zott körülmények hozták szt. hogy az eJkcecrcdéscn, a sokszor meggondolatlan, fiatalos kjfakadáson túl más hangokat is hallani a bére­mén di Ifjúsági vezetők köré­ben. Azt mondják: egyetlen szóval sem vitatják a biz­tonsági rendszabályok, elő­írások fontosságát, sőt tiszte­lik azokat A tények tények, a hibákat valóban ki kell javítani. De egy nagyon fon­tos dolog figyelembe vételét ők is kérik: azt hogy senki se felejtse el, hogy ez a pin­ceklub nem hullott az ölük­be, hogy ezért a szó szoros értelmében véres verejték­kel küzdöttek meg. Ha pe­dig így van, akkor még a hibáktól terhes munkájukat sem igazságos dolog minden mérlegelés nélkül, csak a paragrafusok oldaláról elbí­rálni. Azt mondják — és az újságírónak adassák meg, hógy egyetértsen velük —, hogy a szigorúnak érzett megítélés következménye, a máig is zárva tartott klub elég érzékeny kórt okozott Beremend most kibontakozó ifjúsági életében. Minden jó, ha a vége jó — tartja a közmondás. A bé­remének pinceklub rövid, de viszontagságos története el­jutott Dr. Szabó Józsefhez, a járási pártbizottság első tit­kárához, aki a közelmúlt­ban több fórumon eljárt a fiatalok ügyében. Megláto­gatta a bezárt klubot Bogár József, a szakszervezetek me-, gyei titkára is, Kétségtélen, hogy döntő részt ennek kö­szönhető a pinceklub sorsá­nak mai megítélésa. Felvégi Ferenc, aa SZMT munkavé­delmi felügyelője ezt mond­ja: — Nem fogunk azon vi­tatkozni, hogy 15 vagy 16 lépcső vezet lefelé. A való­ban lényeges hibákat javít­sák ki a fiatalok, azután ír­janak nekem egy levelet, ki­megyek, megbeszéljük a to­vábbi tennivalókat és meg­kapják az engedélyt o Átadtuk az üzenetet A le­vélre napokon belül számít­hat Fel végi elvtárs. A be- , réméndi pinceklub ügye te­hát megoldódik, e fiatalok birtokba vehetik maguk épí­tette otthonukat, és Bere­mend ifjúsági életét egy va­lóban új, ígéretes vágányon vihetik tovább. Hogy merre mennek, hová Jutnak, raj­tuk múlik. £s persze a tanulságokat is le kell vonniok. Minde­nekelőtt azt hogy nagyobb körültekintéssel, a Béremén- den dolgozó építőipari szak­emberek bevonásával min­den bizonnyal hibák nélkül építhették volna meg klub­jukat és elkerülhették vol­na azokat a kellemetlensé­geket, amiről itt szó volt Végül talán az olvasó sze­mében a túlzott elfogultság várija illeti majd pinceklub ügyben az újságírót Öröm­mel vállalom ezt a vádat: a Beremenden látottak és hallottak utón aligha tudnék elfogulatlan ül írni ezekről a fiatalokról. ‘ Medveczky Lásmlé megyei fiókjának vezetője is, amennyiben a tanács kellő­képpen hozzá tud ehhez já­rulni. Valószínű, a közeljövőben újabb tárgyalásokra kerül sor az Autófenntartó Ipari Tröszttel és az OTP-vel, s a jelenlegi elképzelések konk­rét formát fognak ölteni. — As év elején még egy sor Állami és szövetkezett la­kás megépítésére nem volt kivitelező. Ügy tudjuk, a Városi Tanács erőfeszítései azóta már részben sikerrel Jártak. — A Városi Tanács 1970- es terve 1117 lakás megépí­tését irányozza élő, s ebből 237 lakásra valóban nem ta­láltunk kivitelezőt. A Városi Tanács vb azt indítványozta, hogy fokozzuk az építők ér­dekeltségét. olymódon, hogy ha újabb lakások építésére vállalkoznak, egy meghatá­rozott százalék az övék ma­radhat. Ebben a szellemben tárgyaltunk az építőipari vál­lalatokkal, s a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat to­vábbi 90, a Pécsi Tatarozó Vállalat 18, a Pécsi Építő Ktsz 12, a MEZÖBER ugyan­csak 12 lakás építését vállal­ta. Az utóbbi a TÖVÁL-ok, tehát a termelőszövetkezeti építő társulások bevonásával kíván építkezni. Mindent egybevetve, a 237 lakásból 132 megépítésére már van vállalkozó, a hátralévő 105 lakásra azonban újabb kivi­telezőt kell találnunk. Min­dent megteszünk azért, hogy ez sikerüljön, s a tervbevett 1117 lakás valóban felépül­jön. Megjegyezném, hogy jóval több lakás épül Pécsett en­nél az 1117-nól. Csupán az Ércbányászati Vállalat 342 lakást kíván építeni ebben az évben, nem beszélve a «zén trösztről és az OTP- magánerős építkezésekről.- A Sikló* M feWIJáró megépítésének kulcskérdése á szanálás. Azt hallottuk, hogy es teljesen a Váró* Tanácsé* térhetné. Mikor kendédnek meg • bontások? — Valóban a szanálás a kulcskérdés. A tervtanul­mány által előirányzott 107 millió forintos összköltség­ből csupán 53 milliót venne igénybe a felüljáró, s továb­bi 40, illetve 14 milliót a szanálás, valamint a csatla­kozó utak megépítése. Az utóbbi két összeg a Városi Tanácsot terhelné. Nézetünk szerint méltányos volna, ha a KPM magára vállalná a csatlakozó utak költségeit is, már azért is, mert nem va­lószínű, hogy az Országos Tervhivataltól anyagi támo­gatást kapunk erre. A felüljáró műszaki terve­it előreláthatólag augusztus­ban készítik el az UVA- TERV-nél. Mivel 1971-ben szeretnénk elkezdeni a felül­járó építését, a műszaki terv elkészülte után valóban hoz­zá kell fognunk a sokhoz. Reméljük, hogy ele­gendő anyagi erő lesz a le­bonyolításukhoz. A szanálá­sokkal kapcsolatos felméré­sek, tárgyalások egyébként már megkezdődtek. — A tájékoztatók torén est hallottuk, hofjr tőhb tatr fővárosi vállalat szándékszik üj Özemet létesíteni Pécsett, legalább I« me*vizsgálja en­nek lehetőségét. Milyen vál­lalatokról. illetve Szemekről van «tót A Beloiannisz Híradás technikai Vállalat mintegy 1600 dolgozót foglalkoztató híradástechnikai üzem létesí­tésére tett ajánlatot, abban az esetben, ha a mintegy 143 millió forintos beruházásból százmilliót a város magára vállal. A Bányagépgyártó Vál­lalat az anyagmozgató gépek gyártását szeretné bővíteni, egy pécsi üzemmel. A terve­zett üzem nagyságát, a fog­lalkoztatottak számát stb.-t tartalmazó programot már­cius közepén kapjuk meg a vállalattól Mindemellett at Élelmiszeripari Berendezések Gépgyártó Vállalat a hozzá tartozó Sopiana Gépgyárat kívánja fejleszteni. Mintegy 44 millió forintos beruházás­ra gondol, melyből 99 száza­lékot vállalna. A Beloiannisz Híradástech­nikai V. előterjesztését fel- küldtük a NLM-hez és támo­gatást kértünk. A Városi Ta­nács egyébként területet, tel­ket és lakást biztosítana, hogy az új üzem felépülhes­sen. Mivel az Ipartelepítések ügye júliusban kerül zz or­szágos szerveknél napirendre, csak akkor tudunk érdemben tárgyalni erről a témáról. bizottság elektSt váreskőspontbe Mrwmt kezének snaaéléeetaeh «Mkt­ezftésére, keordlaálásárm. Mi­kor kezdődnek meg a " — Valóban megalakult agy operatív bizottság. Balaskó István, a Városi Tanács terv­osztálya megbízott vezetője irányításával Eredetileg csak 1971-ben akartuk elkezdeni a Jókai, Bajcsy-Zsillnssky és Majláth utca, valamint a Rá­kóczi út által határolt terü­leteken a bontásokat, de mi­vel ebben az évben meg akar­juk kezdeni az ifjúsági ház és SZMT-székház építését a jövő évben pedig az MHSZ- székházat „előbbre kellett hozni** ezt a határidőt. Az új építkezések miatt szükség lesz a TÜZÉP és Pécsi Fémipari V. területének egy részére, az Autójavító Ktsz valamint a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ottani üzemrésze által elfog­lalt területrpf Az említett operatív bizottság azt a fel­adatot kapta, hogy mérje fel a szanálási igényeket s te­gyen javaslatot annak lebo­nyolítására. Magyar László Mélyépítők! Kubikosok! Figyelem! Mohácsi, valamint komlói munkahelyre több éves gya­korlattal felveszünk MÉLYÉPÍTŐKET. Napi hazaszál­lítás, különélés biztosítva BETONÜTÉPlTÉS. CSATORNÁZÁS, VASÚTÉPÍTÉS Általában minden mélyépítő munka. KERESETI LEHETŐSÉG KIVÁLÓ. Jelentkezés Komló, Kossuth utca M. Mohács, Sallai u. 5. Várok minden régi ismerőst volt munkatársat valamint új dolgozókat NAGY ANDRÁS építésvezető. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, Szekszárd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents