Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-15 / 40. szám
ArA: I fortfi V!TS§ profefárjar, egyesu íjetek! Dunántúli napló XXVn. árfolyam. 39. Rám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. február 15., vasárnap A KSH Baranya megyei igazgatóságának jelentése: Baranya népgazdasága 1969-ben Ax ipar 2 százalékkal, az építőipar 7,5 százalékkel, a kereskedelem 8 százalékkal ért el nagyobb teljesítményt az előző évinél Tavaszra készül a mezőgazdaság A tél kedvezett a vetéseknek, az elmaradt őszi munkák azonban sok gondot okoznak — ,,]\lagyiizemt( a gépjavítókban A harmadik ötéves terv utolsó évébe lépve megállapíthatjuk, hogy a tervidőszak eddig eltelt négy évében — az országos irányzatokhoz hasonlóan — a megye társadalmigazdasági fejlődése a tervidőszak időarányos célkitűzéseinek általában megfelel. (Az ipar átlagos évi 4 százalékos fejlődése azonban kevesebb az ország egészére előírt 6 százaléknál.) Az eddig elért fejlődés ágazatonként eltérően alakult ki. Míg például az iparban és építőiparban a tervidőszak első éveiben volt magasabb a fejlődés, a mezőgazdaságban viszont áz utóbbi években volt nagyobb a növekedés üteme — bár a növénytermesztés jó eredményeit lerontja az állattenyésztés visszaesése — a kereskedelemben pedig viszonylag egyenletes volt a fejlődés. A megyében 1969. évben az ipar 2 százalékkal, az építőipar 7JS százalékkal, a kereskedelem — összehasonlítható árakon — mintegy 8 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el, mint az előző évben. A mezőgazdaságban is nagyobb volt a termékkibocsátás. Ipar A megye} ipar termelésfejlődésének üteme 1969. évben 2 százalékra mérséklődött. Mivel azonban a megyei ipar értékesítése közel 2 százalékkal meghaladta a termelés értékét. 4 százalékkal több ipari termék és szolgáltatás jutott a lakossághoz, illetve export és beruházási célokra, fis ha figyelembe vesszük a megyei építőipar termeléstöbb letét, a mezőgazdaság magasabb -árukibocsátását és a kishatármenti árucseréből eredően az importcikkek bővülését, megyei viszonylatban !s érvényes — az országos megállapításoknak megfelelően, — hogy 1969 évben mintegy 5 százalékkal több termék állt a népgazdaság rendelkezésére, mint egy évvel korábban. A termelésfejlődés mérvénél figyelembe kell vennünk azt is, hogy 1969. évben 2 munkanappal kevesebb volt, mint az előző évben. A szabad szombatok feláldozása és egyéb vállalások ellenére is 8.3 százalékkal kevesebb szenet tudtak felszínre hozni a negyedik negyedévben, mint 1968. IV. negyedében a váratlan elemi károk következtében. Nagyrészt az elégtelen szénellátás következménye egyébként a Pécsi Hőerőmű villamosener- gia-termelésének visszaesése. A kedvezőtlen szénhelyzet kihatott a szénbrikett termelésére is, ahol szintén jelentős a lemaradás. A megyei ipar mérsékelt termelésfejlődésének másik jelentős tényezője az építőanyagipar termelésének visz- szaesése. 1969 évben a vállalatok kevesebbet termeltek zúzott kőből, cementből, mész- ből és téglából, melyeknél a lemaradás általában 10 százalék körüli. A harmadik ötéves terv eddig eltelt négy éve alatt az építőipar mintegy 14 százalékkal növelte termelését. A termelésnövekedés üteme 1969-ben lelassult, 7.5 százalék volt Beruházások A* 1969 évi népgazdasági terv célul tűzte ki a beruházások, köztük elsősorban az építésberuházások vonatkozásában a kereslet és kínálat közti eltérés csökkentését Ezt a célkitűzést sem országos, sem helyi viszonylatban nem sikerült elérni. Országos vonatkozásban mégis kedvezőbb ft helyzet mint Baranya megyében, mivel népgazdasági szinten csökkent a kivitelezés alatt álló építkezések száma. A megyei székhelyű állami építőipar által kivitelezett, folyamatban lévő építkezések száma viszont 1969 év végén Baranyában 55-tel (23 százalékkal) magasabb volt mint egy évvel korábban. 1969-ben területünkkön az építőanyagipar eszközölte a legnagyobb beruházásokat Az építőanyagipar és — következésképpen — az építőipar gondjai e beruházások eredményeképpen azonban egyelőre még nem csökkenhettek. A BCM építkezésénél egyébként a 440 millió forintos 1969 évi előirányzatból 330 millió forintot használtak fel. Nem járult hozzá az 1969. évi ipari termelés növekedéséhez a keresztespusztai téglagyár, amelyet terv szerint már 1969. szeptemberében üzembe kellett volna helyezni, erre azonban csak a kb. féléves késéssel kerülhet sor. Az élelmiszeripart beruházások sorából a Szigetvári Konzervgyár rekonstrukciójának termelésbe lépése, valamint a megye leendő legnagyobb gabonatárolójának, a 2000 vagonos mohácsi gabonasiló beruházásának az előkészítése képezték a legjelentősebb eredményeket Mezőgazdaság A mezőgazdasági üzemek 1969. évi eredményeit a jó növénytermelési és a kedvezőtlen állattenyésztési eredmények jellemezték. A növénytermelési eredmények közül kiemelkedő a kukorica 25.3 mázsás termésátlaga, amely az utóbbi évek eredményeit is lényegesen meghaladta. 1969-ben az állami gazdaságok 32 mázsás, a tsz-ek pedig 26 mázsás hol- dankénti kukoricatermést értek el, 10, illetve 5 mázsával többet az előző évinél. Kenyérgabonából is rekordtermést takarítottak be a mezőgazdasági üzemekben, búzából 17.8 mázsa termett kát. holdanként, egy mázsával több mint 1968-ban. A fontosabb őszi betakarí- tású növények mind az előző, mind a korábbi évek átlagánál jobb termést adtak. 1969- ben jó szőlő- és gyümölcs- termés került betakarításra. A megye szarvasmarhaállo- mánya a III. ötéves terv első négy évében elsősorban a kisüzemi szarvasmarhatartás visszaesése miatt folyamatosan csökken. A sertésállomány hazánkban ciklikusan ingadozik, a periódusok háromévenként ismétlődnek. — 1969-ben a sertésállomány az 1968. év végi száj- és köröm- fájási járvány miatt a korábbi években tapasztalt csökkenésnél nagyobb mértékben esett vissza. Az elmúlt esztendőben több nagyobb értékű kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmény készült el Baranyában, illetve Pécsett. Üjmecsekalján átadták rendeltetésének a 24 millió Ft-os beruházással létesített „Mecsek” áruházat. Mohácson az új lakóövezet közelében ABC áruházat létesítettek és a belvárosban új üzletsort nyitottak. Harkányban csaknem egyidöben két szállót is átadtak rendeltetésének: a 144 férőhelyes turistaszállót és a 90 férőhelyes szállodát. 1969-ben pécsi viszonylatban nem sok előrehaladás történt az állami lakásépítkezések kapcsolódó beruházását képező üzlethálózatfejlesztés terén. Üjmecsekalján pl. már 1968-ban átadták az Endresz utca mentén épített lakóházakat, a hozzájuk tartozó ABC áruház kivitelezési munkáit azonban még meg sem kezdték. A Szigeti városrész rekonstrukciója során építendő magasházhoz ugyancsak csatlakozik majd egy ABC áruház. Ezen a területen 655 új lakást adtak át 1969. év végéig, az ABC áruház azonban nem épül meg egyhamar, bár 1970-ben tömegesen folytatódnak a Szigeti városrész lakásátadásai. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottság 1969 évben is tovább bővült a megyében. Az ipar közel 3 százalékkal, az építőipar és kereskedelem 8 százalékkal növelte dolgozóinak számát. A mezőgazdaságban azonban kis mértékben csökkent az állami gazdasági dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok száma. A munkaidőcsökkentést nagyrészt 1969 évben valósították meg. Ennek következtében mintegy 3 százalékkal csökkent az egy fő által teljesíthető óramennyiség, lgv az iparban a létszámnövekedés ellenére sem tudtak any- nyi munkaórát teljesíteni, mint az előző évben. Ha tehát az egy órára jutó termelést vizsgáljuk, az 4.2 százalékkal nőtt az előző évihez mérten. A munkaidőcsökkentésen kívül még néhány egyéb té(Tolptatás a 3. oldalon.) Az egyházasharaszti termelőszövetkezet kertészetében megkezdték a hollandágyak készítését. Kilenc asszony és lány, ugyanannyi férfi, két zetor és két lovaskocsi hordja a trágyát a melegágyakba, amelyből tizenhat van a gondozott területen. Nyolc ágyba káposzta, kettőbe karalábé, és másik kettőbe zeller magot vetettek. Az üveg alatt lévő paradicsom már zöldeL Előreláthatólag február 20- ig befejeződnek megyénkben a zárszámadások, elkészül tehát az elmúlt év pontos mezőgazdasági /mérlege. Figyelmünket azonban ideje A tartalomból! Gyújtogatás a müncheni zsidónegyedben (2. oldal) Másfél millió munkás vándorúton (3. oldal) A beremendi pinceklub (3. oldal) Tízéves a pécsi balett (5. oldal) Tudósítás az ételmérgezésrfil (9. oldal) az 1970-es év feladataira összpontosítani. Felmerül a kérdés: hogyan sikerült az őszi felkészülés, melyek azok a feladatok, amelyek sürgős elintézésre várnak? Milyen állapotban érte a tél a mezőgazdaságot és hogyan vészelték át a telet a vetésék? Köztudott: az elmúlt év jó növénytermesztési eredményei — néhány tsz-től eltekintve, — a betakarítás szempontjából sok problémát okoztak. Rendkívül megviselték a gépparkot, és ahol gépek hiányában kéri betakarításra kényszerültek, ez nem fejeződött be időben. Sok helyen idén tehát az első feladat a kukoricatörés. Megyénkben mintegy kétezer vagon betakarítása van hátra. Részben emiatt nem sikerült sok helyen az őszi mélyszántást a tervezettnek megfelelően elvégezni. A lemaradás megközelítően 30 százalékos. Jelenleg megfeszített erővel folyik a szerelőműhelyekben a gépek felkészítése, javítása. Előreláthatólag sikerül a megfelelő számú munkaerőgépet biztosítani, de az alkatrészhiány —mint állandóan visszatérő probléma, — most is jelentkezett Világszínvonalú létesítmény lesz a petéd szállítóakna A jövő év első napjaiban indulnak a kasok Három torony áll egymás mellett a mecseki Petőc- puszta közelében. Az egyik fából, a másik vasból, a harmadik betonból készült. — Mindhárom rendeltetése niás és más, mégis kapcsolatban vannak egymással. A fából épült országos háromszögelési pont. Segítségével mérték be és jelölték ki, a betontorony helyét A toronydaru nélkül egyetlen métert sem nőhetett volna az akna, amely 55 méter magasságával a fák koronája fölé emelkedett. — Alapja 8.5 méteres mélységben kapaszkodik a földbe. Alapmérete 15.5-ször 21 méter. Óriási testében 3500 köbméter betont és 3800 mázsa vasat építettek be. A nagy számok sorolásánál érdemes még néhányat megemlíteni: a torony építési költsége 32, a gépekkel és szereléssel együtt 59 millió forint. Újdonság, hogy a kasokba szerelt telefonok segítségével, élőhangon lehet a szállítógépésszel az aknából beszélni. Az automatikus berendezések segítségével megoldották, hogy a csilléket gombnyomásra tolja be, illetve ki a kasból egy szerkezet. A tornyot, misinai tv-to- ronynál és az újmecsekaljai 17 emeletes lakóépületnél már alkalmazott, csúszózsalu- zásos módszerrel építették fel, másfél hónap alatt. A további munkák azonban még egész esztendő folyamán feszített ütemben folynak. A szállítógép-szintet május 1„ a Ward-Leonard szintet pedig június 1-re kell, hogy kiképezzék. A többi szintnek — a csilleforgalom épületével együtt augusztus 15- ig a legkisebb határidő csúszás nélkül el kell készülniük. Az OBV és VERTESZ csak ebben az esetben tudja a szállítógépet 1971. január elején üzembe helyezni. Természetesen az is szükséges, hogy erre az időre elkészítsék az üzem fürdő és öltöző- épületeit, hiszen egy bányaüzemben ezek az aknával egyenrangú létesítmények. Most már tehát a 31-es Építőipari, a B. m. Állami Építőipari, az OBV és VERTESZ tartja kezét a gombon, amely a jövő év első napjaiban megindíthatja a kasokat I A ta vaszi munkák nagy feladata a talajelőkészítés, a megfelelő trágyázás is. A kellő mennyiségű műtrágya biztosítása elsőrendű feladat — kihordása pedig sok erőgépet vesz igénybe. Az időjárás kettős gondot okoz: s talajról a csapadék sok helyen nem tudott lefolyni, sok a „pangó víz”. Ez megnehezíti a nitrogén es fej trágyázást, nem lehet a földekre rámenni. Nagyobb fagy esetén pedig az eddig kitűnően áttelelt és szépen fejlődő ve tések elfagynának. A tsz- szövetségek tanácsát nem lenne rossz megfogadni: fogjanak össze az elnökök és közösen bérelt műtrágyaszóró repülőgépek segítségével oldják meg ezen irányú feladataikat. Tíz állami gazdaság van Baranyában, mintegy százezer katasztrális hold területen gazdálkodnak. Jelenleg az elmúlt évi, november 30-i adatok állanak rendelkezésünkre, amely szerint a tervezett őszi mélyszántás 83,2 százalékát végezték el, ez mintegy 28 ezer holdat jelent. Az őszi vetés teljes mértékben a tervezettnek megfelelően alakult, 16 400 katasztrális holdon végezték el. A kukorica betakarításánál lemaradás nem történt. A szentlőrinci termelőszövetkezet legégetőbb problémája a 250 katasztrális hold | kukorica letörése — jelenleg is végzik. A tervezett őszi vetés időben, megfelelő műtrágyafelhasználással sikerült, az őszi mélyszántásnak viszont 40 százaléka elmaradt. A tavaszi munkák befejezését március 31-re tervezik. A Pécsi Állami Gazdaság 6200 hold szántóval rendelkezik — rendkívül megviselte gépparkjukat a bő termés betakarítása. Jelenleg ezen gépek főjavítása folyik — alig várják a megfelelő időt. hogy a visszamaradt trágyázást befejezzék. Bi- csérden a tervezett 1978 katasztrális hold őszi mélyszántás helyett csak 1210 holdon végezték el a munkát Kint a határban 356 hold a betakarításra váró kukorica. Felsőmindszenten, ha ki lehet menni a földekre, szintén kukoricatöréssel kezdenek: 150—180 katasztrális holdon várat magára a munka.
