Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
6 Bunantmt naui» 1970. Január 14. Szót kér az olvasó Engedjék meg, hogy a Napló november 12-i számában megjelent „Utcáról utcára” című cikkhez hozzászóljak a Nap utcaiak nevében. Sajnos, igaza van az újságírónak, a Nap utca valójában rendezetlen, sáros, nincs lecsatornázva. Tudomásom szerint már több esetben szó volt a szennycsatorna megépítéséről, hogy milyen okból, nem tudom, de ez mindig elmaradt. Az utca felső végén most épül egy társasház és egy másik építését is tervbevették. Már kezdtünk örülni, hogy most legalább a csatorna és az út is ki lesz építve. Az öröm korai volt, mivel később arról szereztünk tudomást, hogy ezektől a házaktól — a magántulajdont képező kerteken át —, a Tettye utcára fogják a csatornahálózatot kiépíteni. Gondolom, jogosan kérdezzük, miért nem a Nap utcát csatornázzák le és . abba kötik a társasháza- > kát is? Farkas Pál Nap u. 16. S A november 12-i számunkban szereplő „Ut- cáról-utcára” című cikk a Nap, Tettye, Ignácz és Ötemető utcák szennyvíz szennyeződését és a lakóépületek WC-problémáit fejtegeti. Ezzel kapcsolatban a II. kerületi Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelőség vezetője, dr. Balogh Jolán az alábbi választ adta: „Az említett utcák köz- és magánterületeinek körülményei az egészségügyi felügyelőségnek is sok gondot okoznak közegészségügyi szempontból. A cikk írója által megoldásként említett derítőgödrös elképzelés a felületi lejtés és a talaj szerkezete miatt az adott területen nem lehetséges. A résmentesen kiképzett aknák szippantásos ürítését a Talajerőgazdálkodási Vállalat — az utak állapota és szakadékos távoli elhelyezés miatt — vállalni nem tudja. A megoldás egyedüli módja a terület becsa- tornázása lenne, azonban az építési és közlekedési hatóság a részére biztosított keretből ezt eddig megoldani nem tudta. Értesülésem szerint városrendezés keretén belül országos pályázati hirdetés készül a mecseki városrész ezen területének rendezésére.” Az illetékesek válaszolnak „Huszonnyolcmilliót kér a Köztisztasági Vállalat” A terveket most készítik A cikkben szereplő kérdéseket Hirdi Ferenc, a Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési osztályának vezető főmérnöke pontokba szedve válaszolta meg. © A közismerten elavult gépparkkal rendelkező Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat részére a Végrehajtó Bizottság 1969-ben 3 millió 900 ezer forintot biztosított. Ezzel a gépesítési és javítási problémák egy része megoldást nyert. © A negyedik ötéves terv fejlesztési elképzeléseit a felügyeletünk alá tartozó vállalatok 1970 első félévében állítják össze. A javaslatok átvizsgálása után dönt a VB. arról, hogy milyen összegű fejlesztési alapot tud biztosítani. © A reklámcédulák szórása a gyakorlatban nem jelenti a közterületek rendszeres szennyezését, miután a ténykedés igen ritkán fordul elő. @ A Szalai András utcai parkolóhely rendezése érdeké- ■ ben átiratot intéztünk a II. kér. Tanácshoz. Szóbeli tárgya- I lásunk alapján közlöm, hogy a kerületi tanács a szükséges hitelfedezet biztosítása után a portalanítást elvégezteti. „Sehol nem találom az igazamat?” 300 forint pénzbírság Palotai György jogtanácsosunk útmutatása szerint bir- tokháborítási panaszt nyújtott be október közepén az I. kér. Tanács vb. igazgatási osztályára, szomszédja, Istó- kovics István ellen annak birtokháborító magatartása miatt. Az I. kér. Tanács vb. igazgatási osztálya a bejelentést alaposnak találta és a 7165/ 1969. sz. határozatával a bir- tokháborítót birtokháborító magatartásának három napon belül történő megszüntetésére kötelezte. A panaszos az igazgatási osztályt csak december 1-én értesítette, hogy Istókovics István birtokháborító magatartásával nem hagyott feL Természetesen a bejelentés alapján az igazgatási osztály december 10-én kelt 7156/ 1969. számú határozatában 300 forint pénzbírsággal sújtotta a birtokháborítót, a birtokháborítás megszüntetésére vonatkozó kötelezettségének fenntartása mellett. Az igazgatási osztály az üggyel kapcsolatos eljárása során törvénysértést vagy határidő mulasztást nem követett el. Az ügy késedelmes intézése Palotai György panaszos hibájából következett be, mivel késedelmesen jelentette a hatóságnak, hogy a birtokháborító az eredeti birtokállapotot nem állította helyre. Ismételt bejelentések alapján az igazgatási osztály ismételten kiszabható pénzbírsággal kényszerítheti a birtokháborítót jogellenes magatartása megszüntetésére, illetve az eredeti birtokállapot helyreállítására. Posgay József vb.-titkár. „A Széchenyi tér egyik »kuriózuma«” I öbbször üvegezteltük A Napló december 16-i száma bemutatja az újságárus pavilonnal egybeépített távbeszélőfülke képét az ahhoz tartozó észrevétellel. A kifogásolt üveghiányt jogosan veti fel a bíráló. Azt azonban kissé túlzás állítani, hogy a fülke ablaka egy éve hiányzik. Tavaly júliusban volt utolsó esetben üvegezve és javítva. Ezt követően november 19-én rendeltük meg az üvegezést a Zsolnay Vilmos utcai üveges ktsz-nél. A méretre szabott üvegeket decemberben megkaptuk, 19- én beüvegeztük, 23-án az ajtó üvegét törték be, amit 30- án újra üvegeztünk. Kérdés, a jelenlegi rendezett állapot meddig tart? Megszámlálhatatlan a nyilvános távbeszélőfülkék és készülékek erőszakos rongálásának a száma, amely sajnos a szolgáltatás minőségét rontja. Kántor Sándor igazgatóhelyettes, üzemviteli vezető. „A gyékényes! esti gyors vezetőihez!” Még nagyobb gondot! Az utazóközönséget kellemetlenül érintő csatlakozásmulasztások megelőzése érdekében elrendeltem, hogy az érdekelt szolgálati főnökségek az 1008. sz. gyékényes! gyorsvonat rendességére fordítsanak még nagyobb gondot. Dr. Szabó Tibor, az igazgatóság vezetője. Autóbuszmenetrend Több menetrendi kérelem érkezett hozzánk, melyekre a 12. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatóhelyettese az alábbi válaszokat küldte: „Szabotin Károly kapos- szekcsői lakos menetrendi kérését megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy utazási igénye nagyon egyedi probléma. Az utazóközönség többségének Süsd járási székhelyről a jelenlegi forma szerinti megoldás a megfelelőbb. Azok részére, akik Dombóvár felé szándékoznak utazni, továbbra is csak a jelenlegi átszállásos közlekedést tudjuk biztosítani. Felméréseink azt mutatták, hogy azoknak a száma, akik Sásáról Dombóvárra kívánnak utazni, elenyészően kevés." * A több aláírással érkezett levélre, mely a málomi diákjárat közlekedésére tett észrevételt, a következőket válaszolta a vállalat igazgató- helyettese : „Az őszi megnövekedett fuvarfeladatok szükségessé tették, hogy gépkocsiállomá- ! nyunk forgalmaztatását a legszigorúbb fordarendszerek összeállításával végezzük. A rendelkezésünkre ál- : ló gépjárműpark nem teszi lehetővé, hogy erre a járatra egy új gépkocsit állítsunk be, ezért továbbra is csak a külső telephelyes fordákba beépítve tudjuk biztosítani. A járatok fontosságára való tekintettel autóbuszállomásunkon indítási sorrendet állítottunk össze és ebbe a rangsorba a bányász- és munkásjáratok biztosítása után közvetlenül a diákjáratok forgalmának fenntartása szerepel. Ügy gondoljuk, hogy ezzel az intézkedésünkkel a problémájuk megoldódik. * A borjádi és nagybudmé- riaknak viszont az alábbi választ adta: „Felmérésünk szerint, melyet alátámaszt hosszú évek során szerzett tapasztalatunk is, a villányi vasútállomáson a reggeli csatlakozás biztosítása a lényegesebb. A vonatok késése következtében azonban a reggeli és esti csatlakozást egyformán biztosítani nem tudjuk, ugyanis járati gépkocsi- vezetőnk 4.30 órakor kezdi a munkáját és 19.25 órakor fejezi be. Ez idő alatt Villány vasútállomáson az esti vonatra csak 10 percet tud várni, mert ellenkező esetben a pihenő idő hiánya miatt épp a fontosabb, a reggeli csatlakozást nem tudná biztosítani. A vonatok késése pedig nem általános, így csak esetenkénti csatlakozás-mulasztás jöhet szóba." Leveleink nyomában Jogi If®ff?ácsadó Papp Imre olvasónk részére rokkantsági nyugdijat állapítottak meg, de nem az egy éves ke.eset alapján, annak ellenére, hogy balesetet szenvedett. Kérdése, hegy kinek és milyen esetben ieüet balesetből eredően rokkantsági nyugdijat megállapítani az egy évi " kereset alapján. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében baleseti rokkantsági nyugdíjra az a személy jogosult, aki üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében megrokkant. Ugyancsak baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani annak a részére is, akinek a rokkanfr- ságát túlnyomó részben üzemi baleset okozta. Ezekben az esetekben a baleseti rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlagot a balesetet közvetlenül megelőző egy év alatt elért munkabér figyelembevételével kell kiszámítani. Olvasónk leveléből nem állapítható meg, hogy a balesetből eredő munkaképességcsökkenés milyen mértékű. Ezért a közölt adatokból arra a megállapításra jutottunk, hogy rokkantsága egészben, vagy túlnyomó részben nem a balesetének a következménye. Csak ilyen esetben kerülhet arra sor, hogy a rendeletekben előírt időszak alatt elért keresetet vegyék figyelembe. Ha a megállapító határozattal nem ért egyet, úgy jogában áll a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élni és kérni a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítását. Ha rokkantságát egészben, vagy túlnyomórészben az elszenvedett üzemi balesete okozta, úgy baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. Ez esetben a balesetet közvetlenül megelőzően elért egy évi munkabér alapján állapítják meg a nyugdíjának összegét. Szerkesztői üzenetek „Lehetséges?’* Jeligére üzen- ) jük, hogy bővebb felvilágo- <j sításért forduljon a Köz- S ponti Stomatológial In- ) tézet vezetőjéhez, Budapest, ( VIIL kér., Szentkirályi u. 40. * 5 V. A. Pécs: Ha szüleinél ( állandó bejelentett lakása } van, akkor megfelelő ható- t sági határozat nélkül nem s tehetik ki a lakásból. •k j Kovács István Szászvár: s Táskarádióját megjavították, ) a mázai boltban átveheti. ( * ) F. F. Vajszló: Az ön eseté- ) ben sajnos nincs lehetőség új ( nyugdíj megállapítására. ; * \ S. Ferenc, Mágocs: Családi- s pótlék a kislány 16. születés- > napjáig jár, tehát az ön ese- ? tében 1970 májusig. ) * H. M.-né, Pécs: A terület j adatainak megállapítását a ) Földhivataltól kell kérnie. J * í P. J.-né, Komló: A tsz-ben J eltöltött ideje beleszámít a ) gyermekgondozási segélyhez ( szükséges időbe, ha az egyéb $ feltételeket teljesítette. ( Tehát csak akkor kaphat baleseti rokkantsági nyugdíjat a balesetet megelőző egy évi kereset figyelembevételével, ha rokkantságát egészben, vagy túlnyomórészben az üzemi baleset okozta. H. I. kérdezi, hogy a szabadság mértékét milyen Í jogszabály állapítja meg, és a dolgozót egy évben menynyi szabadság Illeti meg. A szabadság mértékét, mennyiségét a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendeletéi szabályozzák. Az 1967. évi II. törvény 42 § (1) bekezdése szerint „a dolgozónak minden munka- viszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár”. A 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 49. §-a értelmében a dolgozónak minden munka- viszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. Az ismertetett rendelkezések szerint a szabadság két részből tevődik össze: a) alapszabadság és b) pótszabadság. A kettő együtt adja azt a szabadságot, ami a dolgozót munkában töltött évei után megilleti. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az összes munkában töltött időt szabadság szempontjából egybe kell számítani függetlenül attól, hogy a munkaviszonyok között van-e megszakítás, vagy nincs. Kovács József olvasónk kérdezi, hogy a termelőszövetkezeti jövedelem megállapításával kapcsolatban van-e jogorvoslati lehetőség, ha igen, akkor mennyi időn beiül, hova kell fordulnia. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti tag és a termelőszövetkezet között vita keletkezik akkor, annak eldöntésére a termelőszövetkezet döntésre jogosult szervénél kell panasszal — fellebbezéssel — élni. Ilyen tagsági vita lehet: a) a tagsági viszony létrejöttének kezdő időpontjával és fennállásával (átlépés, munkavégzés, munkaviszony létesítése, föld- és vagyonbevitel stb.), valamint kilépés, vagy törlés útján való megszüntetésével, b) a munkabeosztással, a munkaidővel, szabadsággal, c) a tagot megillető köve~ telésekkel (munkadíj, kiegészítő részesedés, földjáradék, megváltási ár, térítés stb.), d) a háztáji gazdasággal, e) a szociális segélyezéssel és egyéb kedvezményekkel, /; a képzéssel és továbbképzéssel, g) a munkaköri lakáshaszr- nálattal, h) a károkozással, i) a tagsági viszony megszűnése esetére szóló elszámolással kapcsolatos ügyek. (6/1967. (X. 24.) MÉM. sz. r. 221. §.) A kérelmet — panaszt — vagyoni követelés esetén az elévülési időn belül, egyéb esetekben a sérelmes intézkedés vagy mulasztás tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Ha az időjárás megengedi... A pécsi Kalinin u. 47/A—B. számú társasházak lakóinak hozzánk beküldött leveléből: „A Sásdi Építő Ktsz által kivitelezett 2 darab — összesen 25 lakásos társasházunk átvétele, átadása, még 1966. májusában történt, de alig néhány nőnapra rá már szakértői jegyzőkönyvet kellett készíttetnünk az időközben jelentkező, hallatlanul nagy számú kivitelezői hiányosságokról. Igaz, egyrészüket az elmúlt évek folyamán úgy ahogy kijavították, de helyükbe újak és újabbak jelentkeztek, megbolygatva életünket, kényelmünket...” A levélhez mellékelt jegyzőkönyv 31 pontban és vagy háromszor annyi „alpontban” olyan kivitelezői hiányosságokat sorol fel, amelyek meggyőzően bizonyítják az ösz- szecsapott. elfuserált munkát. De miután a lakók szerint ezek egy részét kijavították, nézzük meg, mi mindennel adósak még a sásdi építők. . Paál Lajossal, a társashá- ! zak gondnokával, csak néhány lakót látogattunk meg. Kezdjük Baracskó Jenőné házmester földszinti lakásával, melynek egyik szobáját már másodízben kellett kiüríteni a betörő esővíz, illetve hóolvadék miatt. Mint mondotta, először 1967 tavaszán öntötte el a víz, de sokszori reklamáció ellenére is csak egy évre rá végezték el a „pótszigetelést”, s egyúttal az újbóli parkettázást is, mert a „régi” időközben elkorhadt. Újabban pedig az idei január eleji hóolvadás talált utat magának a már egvszer „kijavított” szigetelő rétegen át a szobába. Bánki Endre második emeleti lakásának nagyobbik szobájában még ijesztőbb a látvány. A mennyezet felületének majd kétharmada leszakadással fenyeget a tetőről beszivárgó víztől. Jelenleg a konyhában és a kisebb szobában húzódnak meg családostól, bútorostól és fogyatkozó türelemmel várják a segítséget. Három, évvel ezelőtt az ő fejük felett is szigetelték a tetőzetet ilyen eredménnyel. A fentiekhez képest már szinte bagatellnek tűnt a következő lakásban látott „kivitelezői hiba”. Kellényi Zol- tánék „csupán” azt kifogásolták, hogy esőzések idején az erkélyükön összegyűl emlő víz befolyik a lakásukba. — Pedig a gondnokunk többszöri felszólítására, hozzánk is eljöttek a ktsz emberei — mondja a családfő. — De sajnos a munkájuk mindössze annyi volt. hogy a küszöb és az erkélykilépő közé cementhabarcsot ragasztottak, ami néhány hét múltán levált. Azóta úgy védekezünk, hogy rongyot tömünk az erkélyajtó és a küszöb közé, és időközönként kifacsarjuk, ha már jól tele szívta magát vízzel. A tetőket nem másztuk meg ugyan, de a rendelkezésünkre álló jegyzőkönyvből kimásoltuk a lényegesebb jellemzőket. Ilyeneket: „Az épületek bitumenes fedéllemez szigetelése szabálytalan. Ugyanis az oromfal lapostető felé eső oldalán a horganyzott vaslemez felszegélyezése hiányzik, és a meglévő „vízőr” — rész csekély kiállása, valamint a falszegély hiánya miatt a víz, a helvenként elálló és felperdült szigetelő lemez közé. illetve alá jutva beázást okoz”. E szakértői jegyzőkönyv, melyet a sürgető levelek serege előzött met*. és követett soron, még 1938-ban készült. — A leveleink többségére . még választ sem kaptunk — S panaszolta a gondnok, — és amikor egyik-másikát szá- monkértem, még nekik állt feljebb. Az elnökük azt válaszolta, hogy minden szíre- szóra nem ugráltatja, nem küldözgeti Pécsre az embereit. Hát ezek után adtuk át a levelezést az ügyvédünknek, és azóta szembetűnően megjavult a kapcsolatunk a sásdiakkal. Erről különben mi is meggyőződtünk, amikor felkerestük Szabó Józsefet, a ktsz elnökét. — Elismerem, hogy kifogásolható néhány megoldásunk, de hát egy négymilliós munkánál előfordulhat ilyesmi is. Mihelyt az idő megengedi, kijavítjuk a hibákat ... Nos, ami az időt illeti, az elmúlt négy év folyamán nagyon sokszor „megengedte” volna ezt P. Gy. j Gyalog a Budai vámig Pécsett a Kalinin út 47/b alatt lakom. Vasason (Petőfi- aknán) dolgozom. Lakásomtól a 48-as térre gyalog megyek minden reggel. Ezt már éveken keresztül megszoktam. Nem is ez a baj, hanem az, hogy egészen a Budai vámig gyalog kell mennem minden ünnep- és vasárnap, mivel a 14-es onnan indul reggel 5.20 órakor Petőfi-aknára. Ugyanakkor a csuklós autóbuszok reggel 5 óra körül üresen mennek végig a városon — érintve a 48-as teret is —, mivel Fehér-hegy az indulási állomásuk. Nem lehetne ezeket az autóbuszokat igénybevenni, hogy ne kelljen olyan sokat hajnalban, bérlettel a zsebemben gyalogolni? Nein segíthetne ezen az AKÖV? Eadó Ferems t i
