Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

t9?9. Jonuár It, Dtmantmt narno 3 Jól fejlődnek a termelőszövetkezeti társulások A lakosság érdekében Tizennégy közös vállalkozás — A kooperáció fokozza a gazdaságosságot a termelési KOOPERÁCIÓK a termelőszövetkezetek éle­tében nem új keletűek. A me­zőgazdasági üzemek gazdasá­gi kapcsolatainak lehetőségét elsőizben a termelőszövetke­zetek segéd- és feldolgozó üzemi tevékenységét szabá­lyozó 1954. évi Miniszterta­nácsi határozat és a végre­hajtásra kiadott földművelés- ügyi miniszteri rendelet sza­bályozza. E rendelkezések nem tartalmaznak részletes szabályozást a kapcsolat szer­vezetéről, működéséről. A hi­vatkozott miniszteri rendelet azt is lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek a házi­ipari tevékenységet a házi­ipari szövetkezettel közösen folytassák. A jogi lehetőség ellenére ebben az időben még kevés együttműködéssel találkoz­hattunk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését követő időben azonban — elsősorban a tsz- ek kezdeményezésére — kezdtek terjedni a kooperá­ciók. Részletes szabályozás hiányában szervezeti, pénz­gazdálkodási és általában út­keresési problémákkal küsz­ködtek a társulni kívánó termelőszövetkezetek. Ilyen körülmények között került kiadásra, a termelő- szövetkezetek közötti kapcso­latokról szóló 1961. évi föld­művelésügyi miniszteri ren­delet, amely már szabályoz­za a kapcsolatok kereteit, a működés feltételeit, az együtt­működések szervezését. Ez a szabályozás a kezdeti idő­ben tovább segítette a tár­sulások kialakítását, fejlődé­sét, később azonban a koope­ráció szélesebb körű elterje­désének gátjává vált. Külö­nösen a tevékenységi kör korlátái és a társulás létesí­tésének engedélyezésével kapcsolatos eljárási szabá­lyok hátráltatták a gyorsabb ütemű fejlődést. A gazdaságirányítás re­formjának bevezetését meg­előző munkálatok feltárták a társulásokkal kapcsolatos problémákat is és ennek megfelelően az új termelő­szövetkezeti törvény jelentős mértékben könnyítette az en­gedélyezési eljárást, szélesí­tette a társulási lehetőséget és bővítette a kooperációk üzemi tevékenységének kö­rét. Ilyen előzmények után egyre gyakrabban jelentek meg a termelőszövetkeze­tek, valamint a termelőszö­vetkezetek és más szocialista vállalatok összefogásán ala­puló termelési, értékesítési kooperációk. A társulások kialakulásának és továbbfej­lesztésének több gyakorlati előnye van. Az anyagi esz­közök és szellemi képességek egyesítése révén olyan ter­melési feladatokat valósíta­nak meg. amelvre egy-egy tsz önmagában nem képes. A kooDeráció segítségével fo­kozható a jövedelmezőség, nő a felhalmozási lehetőség és ezek a társult üzemek gyor­sabb fejődését segítik elő. Az újabb munkalehetőség jobban biztosítja a tsz-tag- ság egvenletesebb. folyama­tsabb foglalkoztatását. HOZ- z/'^rul a termelés célszerű p-.-'-n-ftásáhoZ. Ezé’- a tényezők tükrözik a tag1-"? és a termelési kol- jpV+iVák érdekeit. Népgazda- sá^ilag is hasznosak, mert biztosítják a helyi lehetősé­gek, erőforrások koncentrált kihasználását és ennek alap­ján a lakosság és a helyi szükségletek (szolgáltatás, javítás, építés stb.) maga­sabb szintű kielégítését. A maavc terrrelőszövetke- lai sa’mns env>"ttműködést -.•-vív it-v i.-j egymás között. 07 a’ oovs4g vonatko­z '"o is. I’ven a lionái és a drávaszabolasj termelőszö­vetkezetek között létrejött állattenyésztési és tartási együttműködés. (Drávasza- bolcs tehenet tart, utódot ál­lít elő, Lippó a hizlalásra alkalmas utodot megveszi és csak hizlalással foglalkozik.) Értékesítési együttműködés van Lippó, Véménd és Ma­gyarboly között a tojás és baromfi vonatkozásában. Az együttműködés egyik formá­ja az is, amikor több terme­lőszövetkezet alkalmaz meg­határozott cél érdekében egy szakembert (pl. erdőmérnök, növényvédelmi szakmérnök, revizor stb.) Egyszerűbb gazdasági együttműködés alakult ki több termelőszövetkezet és állami gazdaság között. A majsi tsz és a Bogádmind- szenti Állami Gazdaságok kö­zött tojáskeltető közös üze­meltetése, vagy a Bogádmind- szenti Állami Gazdaság lát­ja el hízó alapanyaggal a görcsönyi termelőszövetkeze­tet. A termelőszövetkezetek 14 közös vállalatot létesítettek mint magasabb együttműkö­dési formát. A fentiből leg­több (6) közös vállalkozás az építőipar területén jön létre. Ebben kifejezésre jutott, hogy a termelőszövetkezetek építési beruházásának kivite­lezésére nem állt rendelke­zésre elegendő kivitelező ka­pacitás. Az építési TÖVÁLL- ok 1968. évi árbevétele 53 millió forint volt. A termelő- szövetkezetek részére végzett munka mintegy 45 millió fo­rint volt. És ezek a számok 1969. évben tovább nőttek és javult a TÖVÁLL-ok gépe­sítése is. SOKRÉTŰ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS a termelőszövetkezetek és más szocialista vállalatok kö­zött is. Szinte valamennyi tsz igyekezett tagjai részére megfelelő munkaalkalmat és jövedelmet biztosítani. — A nagynyárádi tsz a Mohácsi Gépgyár részére megbízás­ból végez előkészítő munkát (előforgácsolást), a hímes- házi tsz nyílászáró szerkeze­teket gyárt a szekszárdi TÜZÉP részére. A pogányi tsz malac önitatókat gyárt az AGROKER Vállalat részére. De számtalan kooperációjuk van a tsz-eknek a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalattal, a Húsipari Vállalat­tal, a Szigetvári Konzerv­gyárral, a MÉK-kel, ÁFÉSZ­ekkel, és kisipari szövetke­zetekkel. Akár a társulásokat, közös vagy vegyes vállalkozásokat nézzük, mindegyikében van­nak egészen jól működő, a célnak megfelelő, az ügyet előrevivő kooperációk, de van egy néhány nem a leg­jobban sikerült együttműkö­dés is. Egyesek egyenesen rossz példát mutatnak és mű­ködésükkel, belső ellentéteik­kel az összefogás gondolatá­nak mintegy ellen propagan­dául szolgálnak. Mint pél­dául a volt szentlőrinci Tö- VÁLL, a komlói „Mecsek szalámi" vállalkozás. Mindent egybevetve meg­állapíthatjuk, hogy a terme­lési társulások helyzete meg­nyugtató és jó irányban fej­lődtek, melyet a pénteki me­gyei mezőgazdasági aktíva is megerősített. Megfelelő elő­készítés után továbbra is ez- irányba kell haladni. Szabó József, az MSZMP Megyei Bizottsá­gának munkatársa Exporttükör I. Mit hős az idei esztendő? Azt várjuk 1970-től, hogy Baranya ipara még élénkeb­ben bekapcsolódik a világi- gazdaság vérkeringésébe, to­vább fokozódik az export. — Természetesen azoknak a cik­keknek a fokozódó exportjá­ra . gondolunk, amelyekért ol­csóbban kapunk egy dollárt vagy egy rubelt. Mit ígér az idei esztendő? Jó konjunktúra a kesztyűpiacon A megye hagyományosan jó exportcikke a kesztyű, zö­mében tőkés piacokra szállít­ják. A kesztyű pozíciói az idén tovább stabilizálódnak. Ami a múlt évet illeti: a Pé­csi Kesztyűgyár nagyon ki­futott 1969 kiemelkedően jó év volt. A piacot hihetetlen konjunktúra jellemzi. Tavaly 1 millió 800 ezer pár kesz­tyűt adtak el a külföldnek, ebből félmilliót a KGST or­szágainak. Az 1 millió 800 ezer párban egyébként benne van az 1968-ban termelt, de ki nem szállított termelés is. Az idei exportterv: 1 millió 820 ezer pár kesztyű. Az idei megrendelések jóval koráb­ban futottak be. Míg azelőtt A kemény, havas tél bizony Jelentős károkat, fel'agvásokat okozott az útburkolatokban. Sándor Ferenc öttagú aszfaltozó brigádja a város útjait kátyúzza, a kifagyásos gödröket el­törni. Naponta nyolc-kilenc tonnányi aszfaltmasszát használ­nak fel. Szokolal felv. az első negyedévek amolyan uborkaszezonnak számítottak, most az 1970 év első negyed­évének megrendeléseit már tavaly év végén feladták, sőt befutottak a II. negyedév megrendelései is. Az idén 120 ezer pár kesz­tyűvel többet szállítanak tő­kés exportra, tehát bizonyos eltolódás következik be. Leg­nagyobb piacukra, a kana­daira 340 ezer pár kesztyűt szállítanak, 20 ezerrel töb­bet, mint tavaly. Húsz szá­zalékkal több kesztyűt kap a svéd piac, de a tavalyinál nagyobb tételek mennek Ausztráliába és Üj-Zálandba. Tavaly már szó volt arról, hogy a Kesztyűgyár betör az amerikai piacra. Egyelőre nem találtak biztos ügynököt, stabil partnert, s csak jövőre kívánnak komolyan foglal­kozni az amerikai piaccal. — Végezetül fontos momentum: a növekvő termelés mellett sem tudják kielégíteni a ke­resletet. A tőkés piacokon az idén áremelkedés várható. Ez nem csupán a konjunktúra, de a jobb piaci munka és az egyre jobb minőség ered­ménye is. A Pécsi Kesztyű- és Bőr­konfekció Ktsz kizárólag tő­kés piacokra szállít. A tavalyi termelés: 522 ezer pár kesz­tyű. A kiszállítás: 498 ezer pár. Az idei termelési terv 540 ezer pár kesztyű, egy szá­lig ki szeretnék szállítani, -r-. Legnagyobb partnerük svéd cég, régi, stabil vevő. — Az idén 10 százalékkal több kesztyűt vesznek át, ezzel a szövetkezet termelésének kö­zel 80 százalékát ők viszik el. A ktsz elnöke is az erős, előreláthatólag 10—15 évig tartó konjunktúráról beszél. Az igények nagyok, a kínálat alatta marad a keresletnek. De az ipar eléggé tőkesze­gény, a fejlesztési lehetősé­gek szerények. A ktsz fo- nyódi telephelyén még to­vábbi fejlesztésre van lehe­tőség, de ehhez pénz, gépek kellenének A létszámot 180 főről 250 főre, a termelést 85 ezer párról 125 ezer párra lehetne növelni. Megrendelés volna, egy francia cég na­gyobb mennyiségben átven­ne sí- és sportkesztyűket. A ktsz egy másik, sokkal lényegesebb fejlesztési el­képzelése az Országos Terv­hivatalban fekszik. Arról van szó, hogy 12 millióért meg­vásárolnák a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz üzemépületeit, a Kossuth Ktsz pedig 30 vala­hány millióért új telephelyet építene. Ehhez természetesen Tél a Dráva mentén Ö reg ember jön a Dráva felől. Esőkabátja a csizma száráig ér. Mi félci­pőben toporgunk, a hómező­ben vágott keskeny ösvé­nyen, amelyet a határőrök lovai vágtak Csak 100—150 méterre a folyó, de jó 5 per­cig tart mire hozzánk ér... Tudja: őt várjuk — minek siessen? Legalább átgondol­hatja mifélék lehetünk. Víz­ügytől ... ? Határőrségtől...? Mi úgy gondoljuk bokorug­rónak is nézhet bennünket — igaz, volt pillanat, amikor azt hittük: ő meg odaátról jön. Sok minden történhet itt a határon... — Fenét! Ki az a bolond, aki ilyenkor nekimegy a Drávának*... ? Meg aztán úgyis visszaadják. Nem is emlékszem mikor volt itt ha­társértés — mondja, amikor bemutatkozunk. Igaz, könnyen kitalálhat­tuk volna mi dolga lehet a folyóparton, ebben a csikor­gó hidegben ... De hát a fan­tázia . . Szilovics József gát­őr Zaláta és Drávasztára kö­zött. Nyolc kilométeres sza­kasz az övé. Ma végigjárta. Minden reggel jelentenie kell 1 Sellyére a vízmagasságot. — Pénteken 118 centi — ami­kor az olvadás volt 124-re is emelkedett Visszajön velünk a folyó­hoz. Nagy kanyart ír le, itt Drávasztára alatt. Csaknem megfordul, mielőtt kiegyene­sedik. A kanyarban valósá­gos tóvá szélesedik. Ügy vál­toztatja medrét, mint asszony a szavát. A határkő például a túlsó parton van. — Ott, ahova néznek! De itt a kanyarban ezen a fe­lén, pedig hát tulajdonkép­pen a folyó a határ. Lemegy a mércéhez. Ha már vissza­jött mégegyszer megnézi. Sokkal mélyebbnek gon­doltam, mint amit a számok mutatnak. Sötéten bukdácsol­nak a hullámok, néha zörög is. Mintha üveget törnének. A partról leszakadt jégtáblák ütköznek össze. Nehezen fagy be a Dráva. Sebes a folyá­sa... — Persze, hogy mélyebb. A „0” centi alatt legalább 11 méter van. Messze a parton őzek jár­nak. Négy, öt, vagy talán több is. A fácánok is közel me­részkednek. Söréttel egyszer­re kettőt is lelőhetnénk. A tél kegyetlensége erősebb, mint az embertől való félelem F»- cán és rókanyomokat lá­tunk. Drámát sejtünk a folyó­parton. Szeretnénk a nyomo­kat követni, de nem taná­csos. Könnyen a vízbe csú­szik az ember. — A halászásnál sem le­het itt elmélázni. — Kijár még? Volt a télen fogás ? — December óta nem. Nem jó hónap a január. Április­ban jöjjenek! Egész őszig van itt fogás. Megsütjük nyárson. Hal, szalonna, pap­rika ... Nincs annál fino­mabb. Mondják 100 kilós harcsát is fogtak itt. Az öreg gátőr 6,2 kilósat fogott az őszön. Erősen vitatják, hogyan kel­lett volna elkészíteni. Agyag­ban, szalonnával bélelve, vagy nyárson. K/d ielőtt a falu felé indu- 1 ■ lünk mégegyszer át­nézünk a folyón a határon túlra. Noskócz, Pedró, Váska és Csagyavicsa községek van­nak arra. Régebben azt hit­tem, a határ olyan vonal, amelyen túl megváltozik az ég kékje, a fű színe, a víz ... Talán ott is olyan faluk van­nak, mint Drávasztára? Biztos. A község ezer né- hányszáz lakosának 95 szá­zaléka délszláv. A régi köz­séget a törökök elpusztítot­ták. Az itt élő nép azonban újból felépítette. Többször is. A mondák szerint 1872-ben az árvíz betört a községbe is — azóta akkora vízre nem is emlékesnek. Alig két évtized múltán tűz pusztított a falu­ban. A szalmatetős épületek fáklyaként világítottak. Az­tán a II. világháború sem kí­mélte a környéket. Igaz, most egyáltalán nem látszik a fa­lun a sok katasztrófa. Húsz éve templomot, két éve mo­zit, tavaly üzletházat építet­tek. Valamikor a mostani Kossuth utcában halásztak az emberek, úgy bejött a víz — később csatornázták a kör­nyéket, elvezették a vizeket. Valamennyi ház frissen tata­rozva. Legtöbbön nemesva­kolat. Szorgalmas nép lakik erre. Látszik ez a tsz tartó­sító üzemében is. Az nem messze van a fo­lyótól. A kertészet a Dráváig húzódik. A folyóból 5—6 szi­vattyú emeli ki a vizet. Itt termelnek mindent: paprikát, uborkát, káposztát; amit a tartósítóüzemben konzervál­nak. A kertészet most alszik, ötvencentis hó fedi. Csendes a halásztanya is, kéményét összedöntötte a szél. — Az üzemben viszont annál na­gyobb a munka. Az asszo­nyok nyáron a kertészetben, télen itt dolgoznak. Beton­kádakban, hatalmas hordók­ban savanyodik a rengeteg káposzta. — Ne higgye — mondja a brigádvezető — még több kel­lene. Húsz vagonnal az NDK- ba, 10-zel Jugoszláviába kér­nek. ötven vagonnal is át­vennének, ha lenne annyi. Az elmúlt évben 5 millió forint bruttó termelési érté­pénz kellene. Döntés még nincs. A kesztyűsök remé­lik, támogatják a tervet, s néhány éven belül sor kerül a cserére. INő a ruházati cikkek exportja Ami a ruházati cikkek ex­portját illeti, elsősorban a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat idei terveit kell szá­mításba venni. A vállalat ru­házati exportja 1967-ben 21 millió, 1969-ben 24 millió, az idei tervezett: 30 millió fo­rint. Ennek fele a szocialista országokra jut, ez növekvő részarányt jelent. Az első ne­gyedévre holland, nyugatné­met és líbiai megrendeléseik vannak, de további tárgya­lások folynak tőkés orszá­gokkal. A szocialista piac vonatkozásában eddig szov­jet és cseh megrendelés fu­tott be, de további tárgyalá­sok folynak a Szovjetunióval és az NDK-val. Sőt, készítik az 1971-es kollekciót, ame­lyet szovjet vállalatoknak mutatnak be. A komlói vál­lalat a termelését a nem esz­közigényes bedolgozói hálózat szélesítésével kívánja fokoz­ni. A felfutás éve a Szigetvári Konzervgyárban A rekonstrukció után a felfutás éve lesz az export­ban az idei esztendő a Szi­getvári Konzervgyárban. A tavalyi export: 1890 vagon, az idei terv 2720 vagonra szól. Ezen belül a tőkés export megháromszorozódik tavaly­hoz képest, 1970-ben 170—180 vagon lesz. A tőkés export után plusz felárat, 10—30 szá­zalékot kapnak, ezért min­dent elkövetnek a jobb mi­nőségért. A kivitel ugyanis továbbra is a hagyományos: csemegeuborka, savanyúság, dzsem. A rekonstrukció eredmé­nyeként a termelékenység 15— 20 százalékkal növekszik, az önköltség 6—8 százalékkal csökken. Erre nagy szükség van. A konzervipar jelenleg jelentős export-szubvenciót kap. a negyedik 5 éves terv­ben azonban az állam foko­zatosan csökkenti az export- támogatást. Az önköltséggel le kell szállni. két állítottak elő — mintegy 450 ezer forint tiszta jövedel­met hoztak a tsz-nek. Idén már 8 milliót terveznek, en­nek egyrésze a Szigetvári Konzervgyár számára fél­készáru, — sósuborka — há­rom millióért megy káposzta exportra, a Pécsi FÜSZÉRT- nek pedig paprikát, vegyes- vágottat. uborkát, cseresznye­paprikát szállítanak. Kicsi már a mostani gyártócsarnok, ezért is épül a másik. Sajnos abban nem sok örö­mük telik. A nap éppen a Drávába bukik mögötte, da azért jól látni a beszakadt hullámlemeztetőt, meg csava­rodott vasgerendákat, össze­dőlt falakat. A szerda éjsza­kai szélvihar döntötte romba. Csaknem félmillióért építik. Ennyiért jobban kellene! Itt valaki fizetni fog! Mondják, a Siklósi TÖVÁLL építi. KI agyon lehűlt a levegő. Tetőzik a tél. Csiko­rog a hó a gépkocsi kerekei alatt. A fácánok alig akarnak az útról elszállni. A kukori­cás szélén vadász bóklászik a térdig érő hóban. A Dráva felé tart. Ritkás facsoportban gémeskút. Pihen a konda. Néhány disznó egymás he- gyén-hátán. Ilyenkor szokták a mamák mondani: kis­lányom ne nézz oda. A ka­nász egykedvűen áll. Gör­nyed a télben Az állatok vi­szont valahol, valahol meg­érzik: úgyis tavasz lesz... Lombost Jen#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents