Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

6 Dunftntmt nm>!9 1970. Január i. Az optimális vadállomá.iy A vadászati szakembe­rek sokat vitatkoztak azon, hogy hazánkban tu­lajdonképpen milyen tel­tételek között alakulhat ki az optimális vadlét­szám, és hogy egyáltalán mit is nevezhetnek opti­mális szintnek. Á MA- VOSZ most elkészítette tízéves fejlesztési tervét, amely a sok kérdésre vá­laszt ad. A számok bi" zonyára megdobogtatják majd a vadász-szíveket. A számok rendkívül ér­dekesen alakulnak. A fej­lesztési terv szerint a nyúlállománynak 954 000 és egymillió 248 ezer kö­zött kell lennie. A fácán­létszám akkor ideális, ha 1,2—1,5 millió körül ala­kul. Az állomány lénye­gében máris elérte a 25 évvel ezelőtti színvonalat. A szakemberek az állo­mány fejlesztésében nagy fantáziát látnak, ezért szó van arról, hogy meg­kétszerezik az 1945-ös „létszámot”. A célkitűzé­seket több megye már el is érte, de egyes vidékek messze elmaradnak a le­hetőségektől. A sokéves átlag tapasztalatait fi­gyelembe véve a fácán­állományból évente 25— 30 százalékot lőhetnek ki a vadászok. A fogolyál­lomány fejlesztési terve 1 milliós állományt tart optimálisnak. Honfoglalás Baranyában 3. HARSÁNY Február 8: Busójárás Mohácson Mohács készül az évről évre Ismétlődő látványos, vidám mulatságra, a ha­gyományos busójárásra. Az egész várost megmoz­gató farsangi ünneoséget február 8-án tartják, sez lesz a nyitánya a Bara­nyai vasárnapok 1970. évi rendezvénysorozatá­nak. Ezűttal is gazdag program várja a Duna parti város vendégeit: a baranyai népi táncosok bemutatója, a nemzetisé­gek zenéjéből összeállí­tott műsor, a néprajzo­sok találkozója, valamint különféle kiállítások, amelyeket „komáromi lá­dák”. „baranyai főkötők”, „baranyai délszláv teme­tőművészet fotókon” cím­mel rendeznek meg. Kü­lön érdekesség lesz a mo­hácsi maszkfaragók kiál­lítása. A legújabb, összefoglaló magyar történeti munka, az 1967-ben megjelent „Magyar- ország története” című mű az „Időrendi áttekintés”-ében kérdőjelezve közli Dunántúl elfoglalását 899-es évszám­mal. Úgy gondolom, ez arra utal, hogy a magyar és kül­földi írásos emlékek nehezen összehangolható adatai alap­ján még ma sem sikerült tel­jesen tisztázni, hogy mikor zajlott le Dunántúl magyar foglalása. Számunkra nem is ez a leglényegesebb Megelégedhe­tünk azzal, hogy a foglalás 900 körül történt. Lényege- í sebb, hogy Dunántúl s ennek keretén belül Baranya fogla­lása kinek a nevéhez fűződik s ki birtokolta e tájat leg- | elébb. KURSZÁN BARANYÁBAN? Mint a „Honfoglalás Ba- I Tanyában” című első írásom­ban már tárgyaltam, Anony­mus, a magyar krónikák s a „Bíborban született” Ár­pád vezető szerepéről tudnak. Anonymus nemcsak egész i foglalás történetét köti Ál­moshoz és fiához, Árpád fe­jedelemhez, hanem azt is el­mondja, hogy Álmost azért választotta vezérül a hét fe­jedelmi személy, mert jeles volt nemzetsége, hatalmas volt a hadban s amellett a szállongó hírek szerint az a Pannónia, hol maguknak szál- í lást kívántak foglalni, Attila király földje. „Álmos vezér pedig az ő ivadékából szár­mazott.” Ezzel szemben Aventinus s más nyugati források is Kus- sal „király” szerepét emelik ki a honfoglalásban. Az ellentmondásokat Győrffy György hidalja át, amennyi­ben 1950-ben megjelent „Ta­nulmányok a magyar állam eredetéről” című művében azt írja, hogy a „honfoglalás küszöbén a magyar törzsszö­vetség kettős fejedelemség vezetése alatt állott. A szak­ralis jellegű főfejedelem Ku­szán, a törzsszövetség ügyei- ' nek tényleges intézője pedig j Árpád”. I Győrffy a továbbiakban úgy gondolja, hogy a besenyő csapást követően, egész Ku­szán haláláig Árpád irányító szerepe kissé háttérbe szo­rult. S szerinte erre utal az is, hogy Dunántúl foglalása után „Kurszán” szállásköz­pontja Óbuda területén fe­küdt, azaz ő az ország ter­mészetes központját válasz­totta székhelyül. Vajon Baranya foglalásá­ban milyen szerepet töltött be Kurszán? Történetírásunk eddig Ba­ranyával kapcsolatban még nem említette az ő nevét. Nem csodálom. írásos emlék ezt nem is teheti lehetővé. Nekünk azonban, ha világo­san akarunk látni, a helyne­vek nyomozásával egyidőben alaposabban meg kell vizs­gálnunk a kérdést. Köztudo­mású s írásaimban én is többször említettem már, hogy honfoglalóink általában puszta személynevükkel vet­ték birtokba azt a földet, melyet szálláshelyül válasz­tottak. így mi sem természe­tesebb, mint Baranyában is Kurszán puszta személynevét keresni s eldől, volt-e szerepe Baranya foglalásában A baj csak ott van, hogy nem ismerjük ezt a puszta személynevet. Mint láttuk, külföldi írá­sos forrásainkban Kussal (Chussal), Kusdal (Chusdal), Kuszán, hazai forrásainkban pedig Kurszán (Curzan), Ku- sid (Kusyd) néven szerepel. Sőt okleveleinkben Kurcsan (Kurchan), Korcsán (Korean) néven is előjön. További probléma, hogy a tőle leszár­maztatható nemzetség hol Korzan, hol Kortal néven szerepel s e nemzetsége ne­vét ma is híven őrzi a Pest megyei Kartal község. Mindezek betetőzéseképp Győrffy, árpádkori történel­münk nagy ismerője az erdé­lyi Kusaly faluról azt írja, hogy „neve Cussal vezér szál­láshelyét nem tarthatta fenn, mert a Meszes hegység kö­zelében egv félreeső völgyben fekszik, ahol X. századi ve- zéri szálláshelyet nem téte­lezhetünk fel”. Van-e tehát kiút ebből a szövevényből? A NYÉK TÖRZS Talán! Gondolatmenetem a következő: Bíborban született Konstantin „A birodalom kormányzása” című művében feljegyezte a törzsek nevét. Ezek szerint első a kabarok­nak a kazároktól elszakadt törzse. Második a Nyék, har­madik a Megyer, a továbbiak pedig Kürtü-Gyermat, Tar­ján, Jeneh, Karé, Keszi. A magyar törzsek között tehát első helyen a Nyéket, másodikon a Megyert említi. Ha igaz az, hogy a ma­gyarságnak is nevet adó Ma­gyar—Megyer törzs Árpádé volt, ki Győrffy szerint a honfoglalás idején másodsze­repet töltött be, úgy fel sza­bad tételeznünk, hogy az el­sőnek említett Nyék törzs valamilyen formában Kur­szán főfejedelem érdekköré­be tartozott Rajzoljuk tehát fel a Kár­pátmedence térképére a ma is létező, valamint a fenn­maradt oklevelek, illetve földrajzi helynevek alapján lokalizálható Nyék-ek helyét s vizsgáljuk elsősorban azt, hogy milyen „puszta személy­nevek” tűnnek fel azok köz-, vetlen közelében. Meglepődve vesszük észre, hogy nemcsak az óbudai „Kurszán vára”, hanem még A Nyék törzsi települések kapcsolatai a honfoglaláskor számos olyan helynév is fel­tűnik Nyék-közeiben, mely alakilag igen közel esik a Kurszán névhez. S ezek zöme ma Harsány­nak hangzik. Na igen, de hogyan kap­csolható egymáshoz a Kur­szán és a Harsány? Éppen a „Kurszán vár” név a perdöntő! Egyrészt ez az, amiről már Anonymus írja, nyilván a Kurszántól leszármaztatható s a krónikaíró korában Pest és Pilis megyékben még vi­rágzó Kurszan-Kartal nem­zetség hagyományai alapján, hogy Árpád vezér, midőn a Magyar réven átkelve első diadalmas napjait élte Du­nántúl földjén, „nagy jóked­vében Kund-nak (Cundunec), Kurszán atyjának (patri Cur­zan) földet adományozott At­tila király városától egész a százhalomig és Gyóig, fiá­nak meg egy várat népe őri­zetére. Kurszán azután ezt a várat a maga nevéről nevez­tette s ez a név a mai napig sem ment feledésbe”. (46. fe­jezet.) Tudnunk kell azonban, hogy Anonymus 1209-ban írt S ha ó „Curzan”-nak írt egy nevet, azt ma már lényege­sen nyíltabban kell ejtenünk! Ugyanis az egykor Óbuda dé­li határán, hihetőleg a római katonai amphitheátrum he­lyén állott „Kurszán vára” nem folyamatosan élő hely­név. A XV. században ugyan élt még a név, de a török kiűzése után már senki sem ismerte. Helyneveinkre vonatkozóan leghitelesebb források a ma­gyar hiteleshelyek által ki­állított oklevelek. Döntő te­hát. hogy a Budai Káptalan a „Kurszán vár” nevét 1332- ben Kurchan-nak írja. 1373- ban ugyanez azonos néven szerepel. Én ezt a szót Kurcsán-nak olvasom. i Ha ez a név történetesen napjainkig folyamatosan él I és töretlenül fejlődik, később j Korcsán-nak. majd Karcsán- I nak hangzott volna. | S tényleg, 1485-ben elő is jön egy oklevélben „Koreán” néven. MA HARSÁNY Még egy körülményt fi­gyelembe kell vennünk! Ami­kor a Budai Káptalan jel­zett oklevelét kiállítja, Buda polgársága kétnyelvű: ma­gyar és német. Ha most azo­nos viszonyokra Baranyában keresünk analógiát, akkor ki­derül, hogy a középkorban elpusztult Horpács falut a magyar—német kétnyelvű Szebény község környékén a magyarság ma is középkori alakjában, Horpácsnak ejti. (Ma dűlőnév.) Míg a helyi és környékbeli német anyanyel­vűek Karpács-nak mondták. S itt a szókezdő „k” betűn van a hangsúly! A tőszomszéd Geresden is megőrzött a kétnyelvű lakos­ság egy középkori eredetű földrajzi helynevet Kar(a>- csán alakban, mely a magyar Harsány-nak egy németes változata. Azaz fel kell tennem, hogy ha az oklevelekben megőr­zött „Kurcsán vára” helynév magyar miliőben fejlődik napjainkig s mindmáig élő helynév lenne, úgy az ma Harsány-nak hangzana. Azaz ki merem mondani: „Kurszán” főfejedelem nevét egy Hurson <-> Horson Hor- san fejlődés után ma magya­rul Harsánynak kell ejteni. Persze a Karcsány helynév is — s ez biztonsággal állít­ható — a főfejedelem fogla­lásának emléke. Baranyában pedig Karcsány és Harsány helynevek egy­aránt előfordulnak. Dr. Zsolt Zsigmond Háromszáz­ezerrel Szoboszló előtt Tavalyi forgalmával az ország leglátogatottabb fürdőhelyévé lépett elő Harkány. Először sikerült a régi „rivális”, Hajdú­szoboszló vendégforgal­mát túlszárnyalni: ott egymillió, a „reumások Mekkájában” pedig en­nél háromszázezerrel több fürdőző fordult meg egy esztendő alatt Az idén még nagyobb vendégostromra számíta­nak Harkányban. A für­dővállalat új létesítmé­nyek átadásával gondos­kodik a fürdőzők kényel­méről. Kora tavasszal el­készül a strand ötödik, ezer négyzetméter alap- területű új meleg vizes medencéje. Bekapcsolják a Siklós— Tapolca és Harkány kö­zötti távvezetéket, amely 25 fokos, tiszta vizet hoz a sportmedencébe az ed­dig helyben nyert, vas­tartalma miatt sárgára színeződött hideg víz he­lyett í A választási harcok Népi demokratikus forra­dalmunk folyamatában a vi­lágháború európai befejezé­se, a fasizmus fegyveres ve­resége, a koalíciós pártok szervezeti kiépülése, a föld­reform megvalósítása, a fa­sizmus maradványainak fel­számolására indított harc után új helyzet jött létre. — Ennek az új helyzetnek a lényegét politikai téren az ideiglenesség jellegének meg­szüntetése képezte. Alapve­tően ezt a célt szolgálták az 1945. évi őszi nemzetgyűlési választások. A választások kiírásának híre Dél-Di'.'.- á ltálon is fel­lendítette a politikai életet. A pártok között, de elsősor­ban a Kommunista Párt és a Kisgazdapárt között to­vább éleződtek az ellenté­tek. A jobboldali erők ha­talomért folytatott harca he­lyenként véres akciókig fa­jult. A Kisgazdapárt jobb­szárnyától a nyilasvilág lap­pangó gonosztevőiig széles fronton indítottak támadást a Kommunista Párt ellen. Mohácson 1945. őszén pus­kával lőttek a Kommunista Párt egyik választási gyűlé­sén részt vevő tömegre. Vé- ménden pokolgépet robban­tottak a kommunisták szék­házában. Különösen erősen támadták a haladó szellemű telepeseket. Ennek következ­tében helyenként csökkent a párt tagjainak száma. „A helyi kommunista szervezet megsemmisül, ha nem ka­punk segítséget” — írták a mohácsi járásból 1945 szep­temberében. A Kisgazdapárt jobbszár­nyán külön brigádok alakul­tak, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a Kommunista Párt választási plakátjait, falragaszait letépjék. Fékte­len rágalomhadjárat indult meg a munkásosztály for­radalmi pártja ellen. A Kommunista Párt tisz­ta, a koalíció elveit nem sértő módszerekkel indult a választási küzdelmekbe. Ba­ranya megyében több alka­lommal felhívták a vidéki szervezeteket, hogy „a párt érdekében folyó választási, szervezési és propaganda munka olyan legyen, amely nem sérti más pártok érde­keit.” A Dél-Dunántúli Te­rületi Titkárság nyomtatott könyvecskét adott ki, amely­ben a választások alapelveit, a törvényességi előírásokat, a szavazásra jogosult és nem jogosult egyéneket, stb. rög­zítették. A röplapok, plaká­tok, felhívások tömege fog­lalkozott az MKP tíz hóna­pos legális múltjával, a kom- I munisták hazafiságával és I nemzetköziségével. A párt ! választási politikáját össze- I kötötte az újjáépítésért, az i ország gazdasági felemelke- I déséért vívott harccal. | A Kisgazdapárt a magán- í tulajdon védelmével, a füg­getlenséggel, az Istenhittel In­dult a választási hadjárat­ba. „Ha magántulajdont akarsz és függetlenséget vársz, csak az FKGP sorai­ba állsz!” „Ha magyar vagy, van hited, a szebb jövőt akarod, nem gondolkozol, szavazatodat a kisgazdáknak adod”. „Isten vagy nem Is­ten — válassz!”, „Ha Isten­ben, fajtádban és hazádban hiszel, a Kisgazdapártra sza­vazol !” A választási küzdelmek idején egyik párt sem har­colt a kismagántulajdon el­len, különösen nem az or­szág függetlensége ellen. Hi­szen éppen a Kisgazdapárt jobbszárnya várta áhítattal az angolokat. Egyik párt sem tűzte ki a vallás elleni küz­delmet. Mégis a Kisgazda- párt a magántulajdon, a függetlenség és a vallás vé­delmében lépett fel, s a zöm­mel kistulajdonosi, vallásos Dél-Dunántúlon ez jó vá­lasztási módszernek bizo­nyult. A kommunistákat az­zal vádolták, hogy elveszik a földet és kolhozokat szer­veznek, állami falansztere­ket hoznak létre, elveszik a családtól a gyermeket, va­gyon- és nőközösség lesz. A Horthy korszakból ismer­tek voltak ezek a rágalmak. A választási harcok alap­ján úgy tűnt, hogy a kisgaz- da-burzsoa irányzat valóban felkészült a hatalom átvéte­lére, a baloldali elemek kor­mányból való kiszorítására. Ezt még nyíltan is megfo­galmazták. Nagy Ferenc, az ország kisgazdavezére 1945. október 21-én pécsi válasz­tási beszédében az alábbia­kat mondotta: „Mi a klasz- szikus nyugati demokráciá­nak magasabbrendű faját szeretnénk megteremteni, olyan értelemben, hogy azoknak a pártoknak, ame­lyek nem kapnak többséget, nemcsak a kritikai jogot biztosítanánk, hanem részt juttatnánk a hatalomból is.” Varga Béla a Kisgazdapárt országos ügyvezető alelnöke a választási győzelem biztos tudatában kijelentette, hogy „a munkásosztály is olyan | értékes része a nemzetnek, I mint a parasztság. A mun- j kásosztály ne féljen tőlünk”. A választási előkészületek j folyamán a Kommunista i Párt egy kissé túlértékelte I tíz hónapos munkájának ha- 1 tását Igaz, hogy a falvak­[ ban megváltoztak a tulaj­| donviszonyok, tény volt, hogy a munkások is beleszólhat­tak az üzem, a gyár irányí­tásába, de a tudat nem vál­tozott meg olyan gyorsan. „A tömegek már jól iskolá­zottak — vallották a bara­nyai kommunisták —, s kü­lönbséget tudnak tenni a Kisgazdapárt szaval és a Kommunista Párt tettei kö­zött.” A Kommunista Párt a vá­lasztások előtti hónapokban — 1945 szeptemberében és októberében — feloldotta a korábbi szigorú tagfelvételi feltételeket. Ennek során je­lentősen emelkedett a párt­tagok száma. Sok becsületes, a népi demokratikus forra­dalomban aktívan tevékeny­kedő dolgozó lett tagja a pártnak. A számbeli növeke­dés együtt járt a párt poli­tikájának szélesebbkörű is- mertetéséyel, elfogadtatásá­val is. De a számbeli növe­kedés ugyanakkor a párt fel­hígulásának az élcsapat jel­leg eltorzulásának a veszé­lyét is magában hordta. Ezt csak tudatos politikával lehe­tett megakadályozni. ©r. Fehér István« i M N yék 4- Karosán — Harsa» iielynevek és okleveles elő­fordulásuk. Kurcson Korcsán vára 1332—1485. Horsan Harsán 1261—1333« Hurson _> (Karosán) 1312. Harsan ^ Harcsán 123Ä—144®* Korcsa(n) Károsán 1215—125& Hurusun _> Haracsán 1186—1425. Horson (-dorf) Harsaa (-dorf) 1370—1377. i Hártyán (1969). i Karacsány (1969). i Harsány (1969). Horsan -» Harsány 1267—15«« ) Harsan 1231. i Harsan _> Harsány 122®—155®.

Next

/
Thumbnails
Contents