Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
6 Dunftntmt nm>!9 1970. Január i. Az optimális vadállomá.iy A vadászati szakemberek sokat vitatkoztak azon, hogy hazánkban tulajdonképpen milyen teltételek között alakulhat ki az optimális vadlétszám, és hogy egyáltalán mit is nevezhetnek optimális szintnek. Á MA- VOSZ most elkészítette tízéves fejlesztési tervét, amely a sok kérdésre választ ad. A számok bi" zonyára megdobogtatják majd a vadász-szíveket. A számok rendkívül érdekesen alakulnak. A fejlesztési terv szerint a nyúlállománynak 954 000 és egymillió 248 ezer között kell lennie. A fácánlétszám akkor ideális, ha 1,2—1,5 millió körül alakul. Az állomány lényegében máris elérte a 25 évvel ezelőtti színvonalat. A szakemberek az állomány fejlesztésében nagy fantáziát látnak, ezért szó van arról, hogy megkétszerezik az 1945-ös „létszámot”. A célkitűzéseket több megye már el is érte, de egyes vidékek messze elmaradnak a lehetőségektől. A sokéves átlag tapasztalatait figyelembe véve a fácánállományból évente 25— 30 százalékot lőhetnek ki a vadászok. A fogolyállomány fejlesztési terve 1 milliós állományt tart optimálisnak. Honfoglalás Baranyában 3. HARSÁNY Február 8: Busójárás Mohácson Mohács készül az évről évre Ismétlődő látványos, vidám mulatságra, a hagyományos busójárásra. Az egész várost megmozgató farsangi ünneoséget február 8-án tartják, sez lesz a nyitánya a Baranyai vasárnapok 1970. évi rendezvénysorozatának. Ezűttal is gazdag program várja a Duna parti város vendégeit: a baranyai népi táncosok bemutatója, a nemzetiségek zenéjéből összeállított műsor, a néprajzosok találkozója, valamint különféle kiállítások, amelyeket „komáromi ládák”. „baranyai főkötők”, „baranyai délszláv temetőművészet fotókon” címmel rendeznek meg. Külön érdekesség lesz a mohácsi maszkfaragók kiállítása. A legújabb, összefoglaló magyar történeti munka, az 1967-ben megjelent „Magyar- ország története” című mű az „Időrendi áttekintés”-ében kérdőjelezve közli Dunántúl elfoglalását 899-es évszámmal. Úgy gondolom, ez arra utal, hogy a magyar és külföldi írásos emlékek nehezen összehangolható adatai alapján még ma sem sikerült teljesen tisztázni, hogy mikor zajlott le Dunántúl magyar foglalása. Számunkra nem is ez a leglényegesebb Megelégedhetünk azzal, hogy a foglalás 900 körül történt. Lényege- í sebb, hogy Dunántúl s ennek keretén belül Baranya foglalása kinek a nevéhez fűződik s ki birtokolta e tájat leg- | elébb. KURSZÁN BARANYÁBAN? Mint a „Honfoglalás Ba- I Tanyában” című első írásomban már tárgyaltam, Anonymus, a magyar krónikák s a „Bíborban született” Árpád vezető szerepéről tudnak. Anonymus nemcsak egész i foglalás történetét köti Álmoshoz és fiához, Árpád fejedelemhez, hanem azt is elmondja, hogy Álmost azért választotta vezérül a hét fejedelmi személy, mert jeles volt nemzetsége, hatalmas volt a hadban s amellett a szállongó hírek szerint az a Pannónia, hol maguknak szál- í lást kívántak foglalni, Attila király földje. „Álmos vezér pedig az ő ivadékából származott.” Ezzel szemben Aventinus s más nyugati források is Kus- sal „király” szerepét emelik ki a honfoglalásban. Az ellentmondásokat Győrffy György hidalja át, amennyiben 1950-ben megjelent „Tanulmányok a magyar állam eredetéről” című művében azt írja, hogy a „honfoglalás küszöbén a magyar törzsszövetség kettős fejedelemség vezetése alatt állott. A szakralis jellegű főfejedelem Kuszán, a törzsszövetség ügyei- ' nek tényleges intézője pedig j Árpád”. I Győrffy a továbbiakban úgy gondolja, hogy a besenyő csapást követően, egész Kuszán haláláig Árpád irányító szerepe kissé háttérbe szorult. S szerinte erre utal az is, hogy Dunántúl foglalása után „Kurszán” szállásközpontja Óbuda területén feküdt, azaz ő az ország természetes központját választotta székhelyül. Vajon Baranya foglalásában milyen szerepet töltött be Kurszán? Történetírásunk eddig Baranyával kapcsolatban még nem említette az ő nevét. Nem csodálom. írásos emlék ezt nem is teheti lehetővé. Nekünk azonban, ha világosan akarunk látni, a helynevek nyomozásával egyidőben alaposabban meg kell vizsgálnunk a kérdést. Köztudomású s írásaimban én is többször említettem már, hogy honfoglalóink általában puszta személynevükkel vették birtokba azt a földet, melyet szálláshelyül választottak. így mi sem természetesebb, mint Baranyában is Kurszán puszta személynevét keresni s eldől, volt-e szerepe Baranya foglalásában A baj csak ott van, hogy nem ismerjük ezt a puszta személynevet. Mint láttuk, külföldi írásos forrásainkban Kussal (Chussal), Kusdal (Chusdal), Kuszán, hazai forrásainkban pedig Kurszán (Curzan), Ku- sid (Kusyd) néven szerepel. Sőt okleveleinkben Kurcsan (Kurchan), Korcsán (Korean) néven is előjön. További probléma, hogy a tőle leszármaztatható nemzetség hol Korzan, hol Kortal néven szerepel s e nemzetsége nevét ma is híven őrzi a Pest megyei Kartal község. Mindezek betetőzéseképp Győrffy, árpádkori történelmünk nagy ismerője az erdélyi Kusaly faluról azt írja, hogy „neve Cussal vezér szálláshelyét nem tarthatta fenn, mert a Meszes hegység közelében egv félreeső völgyben fekszik, ahol X. századi ve- zéri szálláshelyet nem tételezhetünk fel”. Van-e tehát kiút ebből a szövevényből? A NYÉK TÖRZS Talán! Gondolatmenetem a következő: Bíborban született Konstantin „A birodalom kormányzása” című művében feljegyezte a törzsek nevét. Ezek szerint első a kabaroknak a kazároktól elszakadt törzse. Második a Nyék, harmadik a Megyer, a továbbiak pedig Kürtü-Gyermat, Tarján, Jeneh, Karé, Keszi. A magyar törzsek között tehát első helyen a Nyéket, másodikon a Megyert említi. Ha igaz az, hogy a magyarságnak is nevet adó Magyar—Megyer törzs Árpádé volt, ki Győrffy szerint a honfoglalás idején másodszerepet töltött be, úgy fel szabad tételeznünk, hogy az elsőnek említett Nyék törzs valamilyen formában Kurszán főfejedelem érdekkörébe tartozott Rajzoljuk tehát fel a Kárpátmedence térképére a ma is létező, valamint a fennmaradt oklevelek, illetve földrajzi helynevek alapján lokalizálható Nyék-ek helyét s vizsgáljuk elsősorban azt, hogy milyen „puszta személynevek” tűnnek fel azok köz-, vetlen közelében. Meglepődve vesszük észre, hogy nemcsak az óbudai „Kurszán vára”, hanem még A Nyék törzsi települések kapcsolatai a honfoglaláskor számos olyan helynév is feltűnik Nyék-közeiben, mely alakilag igen közel esik a Kurszán névhez. S ezek zöme ma Harsánynak hangzik. Na igen, de hogyan kapcsolható egymáshoz a Kurszán és a Harsány? Éppen a „Kurszán vár” név a perdöntő! Egyrészt ez az, amiről már Anonymus írja, nyilván a Kurszántól leszármaztatható s a krónikaíró korában Pest és Pilis megyékben még virágzó Kurszan-Kartal nemzetség hagyományai alapján, hogy Árpád vezér, midőn a Magyar réven átkelve első diadalmas napjait élte Dunántúl földjén, „nagy jókedvében Kund-nak (Cundunec), Kurszán atyjának (patri Curzan) földet adományozott Attila király városától egész a százhalomig és Gyóig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Kurszán azután ezt a várat a maga nevéről neveztette s ez a név a mai napig sem ment feledésbe”. (46. fejezet.) Tudnunk kell azonban, hogy Anonymus 1209-ban írt S ha ó „Curzan”-nak írt egy nevet, azt ma már lényegesen nyíltabban kell ejtenünk! Ugyanis az egykor Óbuda déli határán, hihetőleg a római katonai amphitheátrum helyén állott „Kurszán vára” nem folyamatosan élő helynév. A XV. században ugyan élt még a név, de a török kiűzése után már senki sem ismerte. Helyneveinkre vonatkozóan leghitelesebb források a magyar hiteleshelyek által kiállított oklevelek. Döntő tehát. hogy a Budai Káptalan a „Kurszán vár” nevét 1332- ben Kurchan-nak írja. 1373- ban ugyanez azonos néven szerepel. Én ezt a szót Kurcsán-nak olvasom. i Ha ez a név történetesen napjainkig folyamatosan él I és töretlenül fejlődik, később j Korcsán-nak. majd Karcsán- I nak hangzott volna. | S tényleg, 1485-ben elő is jön egy oklevélben „Koreán” néven. MA HARSÁNY Még egy körülményt figyelembe kell vennünk! Amikor a Budai Káptalan jelzett oklevelét kiállítja, Buda polgársága kétnyelvű: magyar és német. Ha most azonos viszonyokra Baranyában keresünk analógiát, akkor kiderül, hogy a középkorban elpusztult Horpács falut a magyar—német kétnyelvű Szebény község környékén a magyarság ma is középkori alakjában, Horpácsnak ejti. (Ma dűlőnév.) Míg a helyi és környékbeli német anyanyelvűek Karpács-nak mondták. S itt a szókezdő „k” betűn van a hangsúly! A tőszomszéd Geresden is megőrzött a kétnyelvű lakosság egy középkori eredetű földrajzi helynevet Kar(a>- csán alakban, mely a magyar Harsány-nak egy németes változata. Azaz fel kell tennem, hogy ha az oklevelekben megőrzött „Kurcsán vára” helynév magyar miliőben fejlődik napjainkig s mindmáig élő helynév lenne, úgy az ma Harsány-nak hangzana. Azaz ki merem mondani: „Kurszán” főfejedelem nevét egy Hurson <-> Horson Hor- san fejlődés után ma magyarul Harsánynak kell ejteni. Persze a Karcsány helynév is — s ez biztonsággal állítható — a főfejedelem foglalásának emléke. Baranyában pedig Karcsány és Harsány helynevek egyaránt előfordulnak. Dr. Zsolt Zsigmond Háromszázezerrel Szoboszló előtt Tavalyi forgalmával az ország leglátogatottabb fürdőhelyévé lépett elő Harkány. Először sikerült a régi „rivális”, Hajdúszoboszló vendégforgalmát túlszárnyalni: ott egymillió, a „reumások Mekkájában” pedig ennél háromszázezerrel több fürdőző fordult meg egy esztendő alatt Az idén még nagyobb vendégostromra számítanak Harkányban. A fürdővállalat új létesítmények átadásával gondoskodik a fürdőzők kényelméről. Kora tavasszal elkészül a strand ötödik, ezer négyzetméter alap- területű új meleg vizes medencéje. Bekapcsolják a Siklós— Tapolca és Harkány közötti távvezetéket, amely 25 fokos, tiszta vizet hoz a sportmedencébe az eddig helyben nyert, vastartalma miatt sárgára színeződött hideg víz helyett í A választási harcok Népi demokratikus forradalmunk folyamatában a világháború európai befejezése, a fasizmus fegyveres veresége, a koalíciós pártok szervezeti kiépülése, a földreform megvalósítása, a fasizmus maradványainak felszámolására indított harc után új helyzet jött létre. — Ennek az új helyzetnek a lényegét politikai téren az ideiglenesség jellegének megszüntetése képezte. Alapvetően ezt a célt szolgálták az 1945. évi őszi nemzetgyűlési választások. A választások kiírásának híre Dél-Di'.'.- á ltálon is fellendítette a politikai életet. A pártok között, de elsősorban a Kommunista Párt és a Kisgazdapárt között tovább éleződtek az ellentétek. A jobboldali erők hatalomért folytatott harca helyenként véres akciókig fajult. A Kisgazdapárt jobbszárnyától a nyilasvilág lappangó gonosztevőiig széles fronton indítottak támadást a Kommunista Párt ellen. Mohácson 1945. őszén puskával lőttek a Kommunista Párt egyik választási gyűlésén részt vevő tömegre. Vé- ménden pokolgépet robbantottak a kommunisták székházában. Különösen erősen támadták a haladó szellemű telepeseket. Ennek következtében helyenként csökkent a párt tagjainak száma. „A helyi kommunista szervezet megsemmisül, ha nem kapunk segítséget” — írták a mohácsi járásból 1945 szeptemberében. A Kisgazdapárt jobbszárnyán külön brigádok alakultak, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a Kommunista Párt választási plakátjait, falragaszait letépjék. Féktelen rágalomhadjárat indult meg a munkásosztály forradalmi pártja ellen. A Kommunista Párt tiszta, a koalíció elveit nem sértő módszerekkel indult a választási küzdelmekbe. Baranya megyében több alkalommal felhívták a vidéki szervezeteket, hogy „a párt érdekében folyó választási, szervezési és propaganda munka olyan legyen, amely nem sérti más pártok érdekeit.” A Dél-Dunántúli Területi Titkárság nyomtatott könyvecskét adott ki, amelyben a választások alapelveit, a törvényességi előírásokat, a szavazásra jogosult és nem jogosult egyéneket, stb. rögzítették. A röplapok, plakátok, felhívások tömege foglalkozott az MKP tíz hónapos legális múltjával, a kom- I munisták hazafiságával és I nemzetköziségével. A párt ! választási politikáját össze- I kötötte az újjáépítésért, az i ország gazdasági felemelke- I déséért vívott harccal. | A Kisgazdapárt a magán- í tulajdon védelmével, a függetlenséggel, az Istenhittel Indult a választási hadjáratba. „Ha magántulajdont akarsz és függetlenséget vársz, csak az FKGP soraiba állsz!” „Ha magyar vagy, van hited, a szebb jövőt akarod, nem gondolkozol, szavazatodat a kisgazdáknak adod”. „Isten vagy nem Isten — válassz!”, „Ha Istenben, fajtádban és hazádban hiszel, a Kisgazdapártra szavazol !” A választási küzdelmek idején egyik párt sem harcolt a kismagántulajdon ellen, különösen nem az ország függetlensége ellen. Hiszen éppen a Kisgazdapárt jobbszárnya várta áhítattal az angolokat. Egyik párt sem tűzte ki a vallás elleni küzdelmet. Mégis a Kisgazda- párt a magántulajdon, a függetlenség és a vallás védelmében lépett fel, s a zömmel kistulajdonosi, vallásos Dél-Dunántúlon ez jó választási módszernek bizonyult. A kommunistákat azzal vádolták, hogy elveszik a földet és kolhozokat szerveznek, állami falansztereket hoznak létre, elveszik a családtól a gyermeket, vagyon- és nőközösség lesz. A Horthy korszakból ismertek voltak ezek a rágalmak. A választási harcok alapján úgy tűnt, hogy a kisgaz- da-burzsoa irányzat valóban felkészült a hatalom átvételére, a baloldali elemek kormányból való kiszorítására. Ezt még nyíltan is megfogalmazták. Nagy Ferenc, az ország kisgazdavezére 1945. október 21-én pécsi választási beszédében az alábbiakat mondotta: „Mi a klasz- szikus nyugati demokráciának magasabbrendű faját szeretnénk megteremteni, olyan értelemben, hogy azoknak a pártoknak, amelyek nem kapnak többséget, nemcsak a kritikai jogot biztosítanánk, hanem részt juttatnánk a hatalomból is.” Varga Béla a Kisgazdapárt országos ügyvezető alelnöke a választási győzelem biztos tudatában kijelentette, hogy „a munkásosztály is olyan | értékes része a nemzetnek, I mint a parasztság. A mun- j kásosztály ne féljen tőlünk”. A választási előkészületek j folyamán a Kommunista i Párt egy kissé túlértékelte I tíz hónapos munkájának ha- 1 tását Igaz, hogy a falvak[ ban megváltoztak a tulaj| donviszonyok, tény volt, hogy a munkások is beleszólhattak az üzem, a gyár irányításába, de a tudat nem változott meg olyan gyorsan. „A tömegek már jól iskolázottak — vallották a baranyai kommunisták —, s különbséget tudnak tenni a Kisgazdapárt szaval és a Kommunista Párt tettei között.” A Kommunista Párt a választások előtti hónapokban — 1945 szeptemberében és októberében — feloldotta a korábbi szigorú tagfelvételi feltételeket. Ennek során jelentősen emelkedett a párttagok száma. Sok becsületes, a népi demokratikus forradalomban aktívan tevékenykedő dolgozó lett tagja a pártnak. A számbeli növekedés együtt járt a párt politikájának szélesebbkörű is- mertetéséyel, elfogadtatásával is. De a számbeli növekedés ugyanakkor a párt felhígulásának az élcsapat jelleg eltorzulásának a veszélyét is magában hordta. Ezt csak tudatos politikával lehetett megakadályozni. ©r. Fehér István« i M N yék 4- Karosán — Harsa» iielynevek és okleveles előfordulásuk. Kurcson Korcsán vára 1332—1485. Horsan Harsán 1261—1333« Hurson _> (Karosán) 1312. Harsan ^ Harcsán 123Ä—144®* Korcsa(n) Károsán 1215—125& Hurusun _> Haracsán 1186—1425. Horson (-dorf) Harsaa (-dorf) 1370—1377. i Hártyán (1969). i Karacsány (1969). i Harsány (1969). Horsan -» Harsány 1267—15«« ) Harsan 1231. i Harsan _> Harsány 122®—155®.
