Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
Ara: 80 finér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam,6.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.januárs.,csütörtök Ellenőrzést, de hogyan? A téesz-ellenőrző bizottságok munkájáról, pontosabban e munka fogyatékosságairól gyakran lobban vita mostanában. Érthető ez, hiszen a „felülről” irányított, tervlebontásos , gazdálkodás helyébe, az önálló tevékenység lépett, amelyben fokozottan előtérbe kerülnek olyan követelmények, mint a vezetők egyszemélyi felelősségének növelése, amelynek együtt kell járnia a szocialista demokratizmus erősödésével. Azzal, hogy a szövetkezeti tagok jobban érvényesítik tulajdonosi jogaikat, magukénak érzik és vallják a termelőszövetkezetet, annak minden helyes célkitűzésével, sőt gondjaival együtt Egy időben viták voltak arról: kié a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság, a tagságé-e, vagy pedig a vezetőségé? Helyenként nem kis éllel, úgy tették fel a kérdést: azért választjuk-e az ellenőrző bizottságot, hogy az elnöknek gazsuláljon, vagy pedig, hogy a közgyűlés által rábízott tennivalót hiánytalanul elvégezze? Ha figyelembe vesszük az egyes téeszekben tapasztalt kisebb- nagyobb visszaéléseket, láthatjuk: az illetékes állami szervek ellenőrei komolyan szóváteszik minden ilyen esetben, hol volt az ellenőrző bizottság? Ma már a gyakorlatban is eldőlt, hogy az ellenőrző bizottság a tagságnak tartozik felelősséggel, tevékenységéről á közgyűlésnek felei, vezetőknek és tisztségnélkülieknek egyaránt. Ahhoz tehát, hogy az ellenőrzés javuljon, nagyobb határozottság és ügyszeretet szükséges az ellenőrzést végzők részéről. S megfelelő hozzáértés. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Mert ez az a követelmény, amelynek hiányában soha nem állhatnak hivatásuk magaslatán azok, akik a nagyüzem gazdálkodását, szerteágazó bonyolult pénzügyeit felülvizsgálják. És hiába vesszük be az alapszabályba az ellenőrzés fontosságát, hiába hangsúlyozzuk megúnásig, a hivatástudatra, a közösségi felelősség- érzetre apellálva, ha olyanok végzik, akik nem tudják hová kell nyúlni, ha nincs meg a képességük az eligazodásra. egyebek között a kettős könyvelés elég bonyolult labirintusában. Hozzáértés híján az ellenőrző munka csak külsőségekre korlátozódhat. S ezek a külsőségek esetenként bármilyen lazaságra vessenek is fényt, legtöbbször nem fedik fel a lényegg^ örvendetes, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa beható vita után kidolgozta álláspontját és javaslatait az ellenőrzés megjavításával kapcsolatban. — Megtudhatjuk ebből, hogy a téeszek gazdálkodásának kívülről jövő és belső ellenőrzése egymást szervesen kiegészítő tevékenység. A külső ellenőrzés arra irányul, hogy miként tartja be a közös gazdaság a vállalatokkal és intézményekkel kötött különböző megállapodásokat, s azt, hogy miként biztosítják a téesz vezetők a törvényes előírások, szabályok betartását. A belső ellenőrzéssel kapcsolatban a TOT irányelvei hangsúlyozzák, hogy annak ki kell terjednie a gazdálkodás valamennyi területére, ágazatára, ugyanakkor folyamatosnak kell lennie. Döntő fontosságú az az állásfoglalás, mely szerint az ellenőrző bizottság független a téesz-elnöktől, s valamennyi más vezetőtől a közös gazdaságban. Az irányelvek nagy segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek, amikor kimondják továbbá hogy a „területi tsz-szövetsé- gek küldött-közgyűlésének — amelyen részt vesz valamennyi termelőszövetkezet elnöke is — módjában van és jogában áll demokratikus úton olyan határozatot hozni, amellyel az igénybe vevő szövetkezetek részére — külső szakmai szakértők segítségével — rendszeressé teszi a termelőszövetkezetek működésének és gazdálkodásának számviteli adatok alapján történő ellenőrzését”. Még nem telt el sok idő, mindössze pár hónap a TOT irányelveinek megjelenése óta, de megfigyelhető, hogy egyes téeszek máris élnek a megnövekedett lehetőségekkel, közülük számosán kérik külső szakember segítségét, egy-egy átfogó belső ellenőrzés lefolytatásához. Lépéseket tettek az ellenőrző bizottságok elnökeinek szervezett továbbképzésére. Nem kevésbé fontos, új fejlemény, hogy a közgyűléseken, sőt itt-ott a brigádgyűléseken is jobban megjön a téesz-tagok hangja az ellenőrzés tennivalóival kapcsolatban. átják, hogy van értelme szólni, visszásságokat fölvetni, s erősödik gazdatudatuk, tulajdonosi beállítottságuk. Korrupcióról, visszaélésekről mentes tiszta légkörben pedig — ahol ez már megvalósult, ott mindenki látja, érzékeli — a vezetők munkája is könnyebb, s hatékonyabb. Meggyorsul a gazdaság fejlődése, mert minden visszaélésnek útját álló demokratikus közszellem légkörében kölcsönös bizalom jellemzi a közösség tagjainak mindennapi életét. L A 12-es AKÖV 1970. évi programja Hetvenegy új autóbusz Javítják a személy- és áruszállítást — Új nemzetközi járatok Pécs—Zágráb között — Bővítik a szigetvári telepet, uj öltözők, fürdők a mohácsi vasúti rakodón— Üzemanyagtartályt építenek Komlón és Siklóson — Három és fél millió forint bérfejlesztésre A tartalomból* t okozódik a harc Dél-V ietnamban (2 oldal) Már megint sok a panasz (3 oldal) Államigazgatásunk húszon I esztendeje (3 oldal] Díszpolgárokat avat Mohács (S. oldal) Meszesen lesz az új hányaközpsnt (5. oldal.) A három és fél ezer emberrel dolgozó, naponta — csak Pécsett —, közel 200 000 utast és jelentős mennyiségű árut szállító 12-es AKÖV az 1969-es gazdasági évet eredményesen zárta. Termelékenységét növelte, a személyforgalmi gépkocsivezetők munkaidejét 12— 14 órával csökkentette és a munkbéreket átlagban 4,5 százalékkal emelte. Pécsett, Komlón új pályaudvart, Siklóson új telepet épített. A IV. ötéves tervet megalapozó 1970-es évre milyen programot állított össze a vállalat vezetősége? Erre kértünk választ Papp János igazgatótól. Ez évben 95 millió utast szállítunk — A városok személyforgalmát, a helyi közlekedést fejlesztjük Pécsett, Mohácson és Komlón. Pécsett, a 10-es, 20-as járatokat sűrítjük. és, ha az útviszonyok lehetővé teszik, az Északi- kőrúton is indítunk kocsikat. Baranyában ez évben kilenc bekötőút épül: Má- rok. Köblény, Ág, Jágonak, Lothárd, Drávapiski, Személy, Öfalu és Ózdfalu lesz bekötve a közlekedés vérkeringésébe. Ha az utak elkészülnek, mi kocsikat biztosítunk. — Számítunk Baran'.ajr i- rának felendülésére. Elsősorban a BCM-re gondolok, ide Siklósról kell munkásokat szállítani. A Szigetvári Cipőgyár 1970-ben a rekonstrukció során egymillió pár cipővel többet termel. Munkásokat — felmérések szerint — Somogyból vár. Utaztatásukra szintén készülünk. — Ismert a Pécs—Eszék közötti nemzetközi járatunk. Programunkban tervezzük Pécs—Zágráb közötti autóbusz indítását, Barcson keresztül. Ez az új járat a tavaszi, nyári turistaforgalom növekedésével indul majd. Újszerű kezdeményezés az úgynevezett TRANSZVER- ZÁL-is járat is. Lényege, hogy a vasútvonalakra merőlegesen közlekedik. Mi elsőnek Pécs—Kecskemét között szándékozunk ilyen járatot indítani. De fejlesztési tervünkben szerepel a bélés külföldi különjáratok ismételt beállítása is — Számításunk szerint 1970-ben 95 millió utast szállítanak járműveink. Erre felkészültünk. 71 új autóbuszt vásárolunk, közötte öt új típusú IKARUS 250-es, 100 személyes kocsit. Egy ilyen kocsi ára egymillió forint A pécsi oktatási és népművelési intézmények támogatására: összesen 114 millió forint a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának 1970. évi költségvetési kerete. Ebből a pénzösszegből 52 millió forintot fordítanak bérezésre. A fennmaradó 62 millió forintot az oktatási és népművelési intézmények üzemeltetésére fordítják. Az alsó fokú oktatási intézmények állami támogatása ebből a pénzből a következőképpen alakult. Az első kerületben az óvodák, általános iskolák, iskolai napközik költségvetése munkabérrel együtt kereken 16 millió forint. A második kerületnek 19 millió 500 ezer forintot, a harmadik kerületnek pedig 26 millió 500 ezer tarin tot juttatnak. 114 millió forint A középiskolákra, kollégiumokra, szintén jelentős ösz- szeget fordítanak, összesen 26 millió forintot. Ebből 15 millió 500 ezer forintot a középiskolák, 10 millió 500 ezer forintot pedig a kollégiumok kapnak. Ezeken az összegeken kívül a Zeneiskola egymillió forintot, a Gyógypedagógiai Nevelő Intézet 4 millió 30o ezer forintot kap kulturális célokra. A 114 millió forintból megmaradó 20 millió 700 ezer forint a következő csoportosításban kerül elosztásra. A Nemzeti Színház 9 millió 200 ezer forint állami támogatásban részesül, a Mecseki Kulturpark 600 ezer forintot kap az 1970-es évben. A Városi Tanács művelődésügyi osztálya által elosztott összegeket többek között szemléltető eszközök vásárlására, nyelvi laboratóriumok létesítésére, valamint négy óvodai foglalkozási terem kialakítására fordítják. Ami a 114 millió forintból a felsorolt költségvetési ösz- szegeken kívül megmarad, a pedagógusok jutalmazására, továbbképzésére, rendkívüli segélyezésére, fizetési fel- jebbsorolásokra és népművészeti rendezvények támogatásaira fogják felhasználni. — A taxikról néhány mondatban. Pécsett 31 közlekedik. Valamennyi önelszámoló rendszerben. Ismereteink szerint az utasok elégedettek. Sajnos, a kocsik műszaki állapota romlott. Ezért ez évben 18 Volga gyártmányú kocsit szeretnénk vásárolni. A három bérelhető gépkocsink — az XX-esek — bejáratása megtörtént. Most már igénybe vehető, ha... a bérlő az előírt követelményeknek megfelel; tudjon vezetni és legyen jogosítványa. —■ A teherszállítás 1970- ben gyors ütemben fellendül. Több. mint négymillió tonna teherszállításra készülünk. A kis kapacitású kocsijainkat kiselejtezzük és 170 különböző típusú tehergépkocsit vásárolunk. Állományunk egyharmadát billenőplatósra fejlesztjük, és 6 tonnásnál nagyobb teherbírású járművekkel fokozzuk a teljesítőképességet, a pótkocsik beszerzésénél is hasonló szempontok szerint cselekszünk és beszerzünk egy Skoda gyártmányú RTO zárikocsit, amit költözködéshez és darabáru szállításhoz biztosítunk. Korszerűsítjük a gépparkot — Rakodógépeink elavultak, de hogy a MÁV műszaki fejlődéséhez igazodjunk, a korszerűtlen gépeinket selejtezzük, helyettük kilenc nagy teljesítményű gépet vásárolunk, így hat T—174-es gépet a vasúti rakodáshoz, két VOLVO gyártmányú gépet a kőbányában történő rakodáshoz és egy földgépet az útépítésekhez. Hárommillió forintért, többi között motoros emelőtargoncát, aknaemelőt. esztergapadot, kompresszort vásárolunk a technológia korszerűsítésére, a fizikai munka könnyítésére. — Egyéb beruházásaink között szerepel a szigetvári telep bővítése, erre hárommillió forintot- költünk. Mohácson, a vasúti rakodón öltözőt. fürdőket építünk, Siklóson, Komlón üzemanyag- tartályt helyezünk el, Pécsett darabáru raktárt létesítünk. Ezek költsége meghaladja a négymillió forintot. — Bérfejlesztésre 3,6 millió forintot irányoztunk elő. — Terveink megvalósításához 50 millió forint hitelre van szükségünk, meg arra. hogy a technológiai és a munkafegyelmet betartsuk, illetve betartassuk, s több gondot fordítsunk a társadalmi tulajdon védelmére. Nagy István Viharos erejű szél, hófúvások Baranyában Elrepültek a csiliék a kötélpályáról Jégpályává váltak a pécsi utcák Legfőbb veszély a SÍKOSSÁG Tegnap ismét hűvösebbre fordult az idő, csökkent a hóolvadás mértéke. Ugyanakkor esőt és havazást jelentettek Baranya különböző részeiből. A délelőtt megkezdődött havazást délután erősödő, majd viharos erejűvé váló szél kísérte. A KPM pécsi hószolgálatának jelentése szerint több helyen hófúvások keletkeztek. A 6-os út Pécsvárad—Me- cseknádasd közötti szakasza szerdán délután időlegesen járhatatlanná vált a 60—70 centiméteres hótorlaszok miatt. Azonnal lánctalpas traktor vontatta hóekéket irányítottak a helyszínre, amelyek az esti órákra elhárították az akadályokat. Ugyancsak nehezen volt járható a kővágószőlős—het- vehelyi út, Kővágszőlős—Bakonya közötti szakaszán. A hóekék az úgynevezett kritikus útszakaszokon cirkálszók, mert a síkosság miatt a megállókból nehezen tudtak elindulni. Különösen súlyos volt a helyzet a Tolbu- hin úton, ahol a gépkocsik összetorlódtak, közlekedési dugók keletkeztek. A pécsi Köztisztasági Vállalat automata és félautomata homokszórókat, valamint sós homokkal megrakott platós gépkocsikat küldött a főútvonalakra és a veszélyeztetett pontokra. Elsők közt tették járhatóvá a kórházakhoz vezető bekötőutakat. — Pécs külterületén a patacs— pellérdi elágazási szakaszon, valamint Pécsbánya felé a Kénes úton hóekék dolgoztak a hóakadályok megszüntetésén. A KPM pécsi hószolgálat, valamint a pécsi Köztisztasági Vállalat gépei az éjszaka is szórták az utakat, hogy ma reggel zavartalanul lehessen közlekedni. A tegnapi havaseső, illetve erős havazás ismét rendkívül síkossá változtatta az országutakat. A gyűdi elágazásnál —, ahol ugyancsak korcsolyapálya-szerű az út. árokba csúszott még a megrakott cementszállítú nyergesvontató is. tak. így a pécs—vajszlói, boly—nagynyárádi, pécsvárad—perekedi, mekényes— mágocsi utakon készenlétben álltak a hóeltakarító gépek, hogy hófúvás esetén azonnal munkához láthassanak. Pécsett tegnap délelőtt eső. majd hó esett, s a csapadék a délutáni órákban az úttestekre fagyott. Tizenöt óra körül kezdődött a síkosság és másfél órán belül mintegy jégpályákká váltak az utcák. A rendkívüli síkosság miatt a 12-es AKÖV főmenetirá- nyítója kénytelen volt leállítani a mecseki 34, 35 és 44-es járatokat. A 30-as autóbusz útvonalát is megváltoztatták. A buszok időlegesen a Szabadság út. Rákóczi út és Kórház tér útvonalon közlekedtek. Több helyütt késtek az autóbuViharos erősségű, 55 kilométeres sebességgel fújó szél megbénította tegnap a kötélpályaszállítást István-ak- na és Újhegy, illetve Vasas és Hosszúhetény között. Délután 5 óra körül beszéltünk a Mecseki Szénbányák központi diszpécserével. Elmondotta, hogy a szél miatt 11.20-kor kénytelenek voltak a szállítást Hosszúhetényben leállítani. Később 14.20-kor az újhegyi kötélpálya szögállomásán két csillét lefújt a szél. Az embertelenül nehéz körülmények között dolgozó munkások, alig több mint egy óra alatt, lehetővé tették az István-aknai szén elszállítását A vasas—hosszú- hetényi vonalon beszélgetésünk időpontjában még szünetelt a szállítás.
