Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

1970. január 7. Durran roii napio A hagyományos beszélgetés az általános Tesztvizsga, vizsgáztató gép Csökken a túlterhelés Gyakorlatiból nem lesz házi feladat „A vallatáskor minden ki­derül” — így mondják. Ha úgyis kiderül, akkor em­bertelenség lenne, ha most megkérdezném valamelyik vizsgára váró joghallgatót, mi a véleménye a vizsgázta­tásról. Azt hiszem, előre tu­dom a választ. Tulajdonképpen a tanárok sorsa sem irigylésre méltó, ha arra gondolok, hogy az Ál­lam- és Jogtudományi Ka­ron ebben a vizsgaidőszak­ban 300 nappali, 150 esti és 338 levelező hallgató ad szá­mot a tudásáról. A hagyo­mányos, beszélgető módszer­rel egy-egy vizsga meglehe­tősen időigényes, ezért kísér­leteznek gyorsabb és objek- tívebb elbírálási módszerek­kel. — Nálunk dr. Bihari Ottó egyetemi tanár kísérletezik már hosszabb ideje a teszt­módszerrel. I. évfolyamon ál­lamjogból már a félév folya­mán, októberben, november­ben és decemberben készíte­nek a hallgatókkal teszteket, ahol írásban kell kérdésekre válaszolniuk. A félév végére a tesztek jegyei alapján vagy tiszta vagy hozzávetőleges kép alakul ki a vizsgázókról, s a vizsgán csak azokkal be­szélget el komolyabban a professzor, akit a tesztek alapján nem lehet egyértel­műen értékelni— mondja dr. Krauth János, a tanulmányi hivatal vezetője. A szomszédos Orvostudo­mányi Egyetemen szokatlan, „viharszünet” alatti csend fo­gad. Mint kiderül, ma ebben az épületben nincs vizsgázta­tás. Dr. Szabó Dezső rektor­helyettes kérdésemre elmond­ja, hogy az Orvosegyetemen nincs teszt-vizsga. — Vannak viszont olyan beszámolók, ahol a vizsgáz­tató a hallgató egész félévi teljesítménye alapján a kö­zepes vagy ennél jobb jegyet megajánlhatja a vizsgázónak, s ha elfogadja, akkor nem kell beszámolnia. De a szi­gorlatokon már rendes, ha­gyományos módon kell rlzs- Ctázni. A Tanárképző Főiskola mű­szaki tanszékén Márk Berta­lan tanszékvezető leültet egy kapcsolókkal teletűzdelt gép elé. Rajtam is vizsgaizgalom vesz erőt, bár a gép be sincs kapcsolva. — Hát ez az — mondja. — Talán az a legnehezebb vizs­gáztatáskor, amikor a felelet után elemezni és értékelni A tárgyalóteremből Csalót ítéltek el A napokban tárgyalta a Pécsi Járásbíróság Kordé Gyula kiskereskedő, Pécs, I. kér., Dankó Pista u. 11. szám alatti lakos bűnügyét. Kor­dénak és feleségének fele részben volt tulajdona egy Basamalom úton lévő ház, a hozzátartozó kerttel. Az in­gatlan másik felét 14 tulaj­donos birtokolta. A vádlott értékesíteni kívánta a ház- részt, ám a jelentkező ve­vőnek az egész ingatlant el­adásra kínálta úgy, mintha az az övé lenne. A Bács- szentgyörgyről érkező idős férfivel szóbelileg meg is ál­lapodtak 100 ezer forint el­adási árban. A vevő a falujában eladta a házát és az árából 80 ezer forintot kifizetett Kordéék- nak. A megvásárolt ingat­lant azonban nem tudta bir­tokba venni, hiszen az nem volt átírható. Amikor kide­rült, hogy Kordéék becsap­ták. a vásárló polgári bíró­sághoz fordult orvoslásért. 1967-ben kötelezte is Kor- déékat a bíróság a 80 ezer forint visszafizetésére, en­nek azonban a mai napig sem tettek eleget. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Kordé Gyulát csa­lás bűntettében és ezért 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Amíg a többiek bent vannak, még egy gyors ismétlés következik a Jogi Karon a tudományos szocializmus vizsga előtt. A tanulók túlterhelésében — sok iskolában —. az is közrejátszik, hogy a gya­korlati foglalkozáshoz kap­csolódóan is kapnak házi feladatokat a gyerekek. A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása ezért kimondja, hogy az ál­talános iskolai és gimná­ziumi gyakorlati foglalkozás körében nem szabad házi feladatot előírni, illetőleg a tanítási órán megkezdett munka otthoni befejezését elrendelni. E tantárgyból a diákok elbírálásának alapja a tanítási órán végzett mun­ka. Az órán kívül önként és önállóan (szakkörben, mozgalmi tevékenység so­rán) végzett munkát —, ha annak önállóságáról a tanár , meggyőződött —, a tantárgy | végső osztályzatának megál­lapításánál figyelembe lehet venni. A tilalom nem vonatkozik a gimnáziumban gyakorlati foglalkozásként oktatott mű­szaki rajzra és gyorsírásra. A tanítási órán kívüli fel­adatok csökkentésére azon­ban — a tanítási óra minél jobb megszervezésével és kihasználásával ezeknél a tantárgyaknál is törekedni kell. A ház» feladatok mértéké­ről — sőt. egyes tantárgyak­ban mellőzéséről —, a kö­vetkező tanévben megjelenő miniszteri módszertani levél részletes utasítást és útmu­tatást nyújt majd. Szüksé­ges azonban, hogy addig is egységes eljárás alakuljon ki a gyakorlati foglalkozással kapcsolatban. kell a teljesítményt. A vizs­gáztató is fárad, a huszadik delikvens után már könnyeb­ben téved, azaz válik szub­jektívvá az ítélete. Ezt sze­retnénk elkerülni ennek a készüléknek az alkalmazásá­val. A gép homloklapján a hall­gató válaszának értékelési szempontjai: „Érti-e?”, a fe­lelet „Logikai szerkezete”, „Előadásmód”, stb. Ezekre a kapcsolók állításával általá­ban három minősítés adható, jó, rossz vagy közepes lehet a válasz. A gépbe előre be­programozzák, hogy melyik szempont milyen súllyal esik latba a végső jegyben. A ta­nár tehát vizsgáztatás köz­ben figyeli, hogy a hallgató például milyen szemléltetést alkalmazott, s a kapcsolót mondjuk „jóra” állítja. — Ugyanígy a többi szempont esetében is. Végül az adatok befutnak egy számológépbe, s egy skálán leolvasható az eredmény, az öt osztályzat valamelyikének formájában. — Ha két számjegy közölt áll meg a mutató, akkor a tanár dönti el a jegyet. — Egyébként sem szentirás az, ami kijön. Gyakran a hall­gatóval közösen állítjuk be a megfelelő kapcsolókat, s ál­talában bele is egyeznek a végső eredménybe. Eddig elektrotechnikai tárgyak vizs­gálatakor használtuk. A má­sik szerkezet a félévi gya­korlati jegyek tárgyilagos megállapítására alkalmas. — Minden hallgató kap egy lyukkártyát, amelyre az el­végzett feladatok, mérések után belyukasztja a megfe­lelő minősítést. A kártyát behelyezzük egy KM—2-es számológépbe, s az megmu­tatja az eredményt. A hall­gató nincs tehát a gyakorlat­vezető tanár emlékezetére bízva, s év közben is ellen­őrizheti az addigi munkáját. — mar — Amikor a tv-ben Kloss kapitány hadakozik. 2300 számláló 1896 körzetben Kétezerháromszáz ember végzi ezekben a napokban a népszámlálást megyénkben. A számlálókörzetek száma 1896. A központ — ahonnét irányítják ezt az óriási mun­kát — a KSH Baranya me­gyei Igazgatósága a Geisler Eta utcában. Múlt hét pén­tekjétől kezdve — beleértve a vasárnapot Is — reggeltől estig tart a munkaidő nem­csak itt, hanem a járási fel­ügyelőségeken is. A telefonok szinte szüntelenül csengenek, kérdések, felvilágosítások hangzanak el. Mohácsról pél­dául éppen most jelzik Laky Andrásnak, az igazgatóság vezetőjének, hogy lassan el­fogynak az összeírólapok. A szobában tartózkodik dr. Erdélyi Ernő is, a népszám­lálás megyei felelőse. Fel­jegyzi a mohácsiak kérelmét. Kicsit nehezen informáló­dom, mert mondom, felvált­va emelgetik a telefonkagy­lót. — Hány összeírandó la­kos jut egy főre? Ez változó, mert például a barna színű összeírólapon több adatot kell feltüntetni, mint a zöldön. És aztán a távolság. Előzetes számítás szerint belterületen mintegy 300 lapot kell kitöltenie az összeírónak ebben a két hét­Az elsők Gondos „keresztmamák” féltő szeretettel simították végig a sárgapihés .„elsőszü­lötteket” tegnap a Baranya megyei Mezőgazdasági Válla­lat pécsi telepén. A gépkot- lósből kikeltek az év első kiscsibéi és vidám csipogás­sal adták tudtára mindenki­nek : jól érzik magukat. Három héttel ezelőtt 12 000 tojást helyeztek a keltető­gépbe, és január 6-án 98000 hampshire csibe látta meg a villanyvilágot a kel­lemesen temperált helyiség­ben. A pelyhes aprójőszágok ma máris útrakelnek. A vállalat saját gépkocsiján a Fejér megyei Lajoskomáromba szállítja őket, ahol ÁFÉSZ közvetítésével háztáji gazda­ságokba kerülnek. A január 7., 8., és 9-én ke­lő csibék szintén Lajosko- > máromba kerülnek, a 10-én kelők pedig Villányba. A Mezőgazdasági Vállalat vezetői szerint — az elmúlt januárokhoz számítva — ez a január legjobb az időben és mennyiségben kelt csi­bék számát tekintve, mert csupán e héten 40 000 kelést várnak, januárban összesen 00°—300 000 csirke világra­jövetelére számítanak. ben. Külterületen körülbelül ennek felét — Kik kapják a barna, il­letve zöld lapot? — A barna lapra a lakos­ság huszonöt százalékának adatai kerülnek. Itt a kérdé­sek részletesebbek. Többnyi­re munkaügyi vonatkozá- súak. Például ilyen: mennyi időt tölt el utazással mun- kábamenet, aztán milyen közlekedési eszközt vesz igénybe, milyen távolságról jár be dolgozni? — Hogy történik a 'kivá­lasztás? — Emjítettük már, hogy a megyében — beleértve ter­mészetesen a városokat is — 1896 számlálókörzet van. — Nos, elölről számítva min­den negyedik számlálókör­zetben barna ívet alkalma­zunk, melléje persze külön a lakásösszeíró űrlapot is. — A lakosság hogyan fo­gadja az összeírókát? — Amit már a napokban több lap is megírt: jól. Ud­variasak, készségesek, ked­vesek. Kisebb-nagyobb zök­kenők persze akadnak, de ezeknek is inkább humoros csengésük van. Gyakori tapasztalat, fő­ként falvakban: nemcsak az adatokat mondják be, ha­nem „mesélnek” is hétköz­napjaikról, gondjaikról, örö­meikről. Az Uránvárosban egyik legifjabb családtag — Zsolti névre hallgat — az összes játékait előszedte, amelyeket a Télapótól ka­pott és bemutatta a tollal, aktatáskával, papírokkal föl­szerelt pedagógusnak. Ad­dig szó sem lehetett össze­írásról. Másutt a társbérlő várta meg az összeírót a fo­lyosón és érdeklődött, hogy kontratársbérlője „igazat” mondott-e a lakással kapcso­latosan, „ ... mert tetszik tudni a spájz közös, de ez nem enged betenni nekem egy kiló krumplit sem, mert...” Aztán ne adj isten, ha valamelyik népszámláló akkor toppanjon be egy la­kásba, amikor a tévében Kloss-kapitány hadakozik Egyik családnál leültették az összeírót. maradjon csak nyugodtan, tessék fogyaszta- I ni egy kis süteményt, mind- J járt vége az adásnak ... Az­tán ... hm ... olyan is van, hogy a lakáson idegen hölgy tartózkodott (a Ludas Matyi falra festette az ördögöt), aki a rendelkezés értelmében, szigorú őszinteséggel beval- j lotta, hogy ő nem feleség, j még csak nem is élettárs, j hanem „Ennek az úrnak a | szeretője vagyok...” A népszámlálás félidőnél ! tart. Jó tíz tonnányi kitöltött ; lap érkezik majd be Pécsre, j a KSH Fürdő utcai hivata- • lába. A megye különböző helységeiből postán érkeznek majd a csomagok. Illetve... A Szigetvári Városi Tanács és a Járási Tanács felaján­lotta. hogy a begyűjtött ívek beszállításáról ők gondos­kodnak s ezzel tehermente­sítik a postát. Bizonyára akad követőjük még a me­gyében. R. F. rl erjed az in /menza Két ember haíáiát okozta — A Dél-Baranyában 1969. decemberében kiala­kult influenza járvány Dunaszekcső, Dunafalva községekben visszafejlő­dőben van — mondotta tegnap dr. Szűcs Endre, a KÖJÁL megyei igaz­gató-főorvosa. — A mohácsi járásban szétszóródott betegségi gócokban azonban mint­egy 3079 influenzás bete­get tartanak nyilván a tegnap beérkezett jelen­tés szerint. Ez a szám a mohácsi járás lakóinak megközelítően tíz száza­lékos megbetegedését je­lenti. Különösen Lippó és Homorúd térségében ala­kult ki nagyobb járvány­góc. Lippón csaknem 740 embert érint az influen­za. Számottevők a Vásá- rosdombón történt meg­betegedések, amelyek el­szigetelt gócként, de már a sásdi járásban jelente­nek veszélyt Az elmúlt hétről- beér­kezett jelentések szövőd­mények (tüdőgyulladás, mandula- és garatgyulla­dás együttes fellépte) megjelenéséről is beszá­molnak, sőt két 60 éven felüli, egyébként kerin­gési elégtelenségben szen­vedő beteg halálát is okozta az influenza. A kórházi elhelyezések szá­ma is emelkedett Mindezek ellenére az influenza járvány me­gyénkben visszafejlődést mutat a számszerűség te­kintetében, ugyanakkor szétszóródik és kisebb gó­cokban újabb terjedési lehetőséget képez. A védekezés jól ismert szabályait, amelyeket a Dunántúli Napló hasáb­jain több hét óta ismétel­ten ismertetünk, saját ér­dekében mindenki tartsa be. Az influenzás megbete­gedés megelőzhető, ha egyéni életünkben a vé­dekezés szabályait betart­juk. Lehetőleg kerüljük a tömegek által látoga­tott helyeket, betegeket se látogassunk. Ha betegnek érezzük magunkat, for­duljunk orvoshoz. Ezzel megvédj ük azokat is, akiknek az életét a jár­vány súlyosan károsíthat­ja. I. Mecsek Kupa bridzsverseny Pécsiek a 3. helyen Tegnap délben az ered­ményhirdetéssel és a díjki­osztással végetértek a VII. Mecsek Kupa nemzetközi bridzsverseny küzdelmei. A decemberi kedvezőtlen időjá­rás ellenére a vártnál na­gyobb mezőny jött össze: a nagyszámú fővárosi és pécsi versenyzőn kívül szegedi, kaposvári, keszthelyi és szi­getvári bridzsezők mérték össze tudásukat. Bécsi ven­dégek részvétele avatta a versenyt nemzetközivé. Az első versenyszám a há­romfordulós párosverseny volt. 44 pár indult, köztük számos I. osztályú. Az élen pesti párok végeztek, az 1. helyet a dr. Berentei—Faragó pár szerezte meg. A legjobb vegyespár a Vasad inc—Ba­logh pár lett, a legjobb vi­déki párnak a szegedi Treff- ler—Horváth pár bizonyult. A jobb pécsi párok a közép­mezőnyben végeztek, a Bach —Matheovits pár szerepelt közülük a legjobban. Az ugyancsak nívós csapat- versenyen 17 csapat vett részt. A 8-as döntőbe a pé­csiek közül a Szeszíay-csapat és egy vegyes csapatban 3 Tatár házaspár került be. A csapatverseny győztese és így egy évre a kupa védője a budapesti Pákozdi-csapat lett, amelynek egyik párja tagja volt az elmúlt évi Európa bajnokságon szerepelt ma­gyar válogatottnak. Komoly siker, hogy a Szesztay-csapat (Bari Istvánná, Bari István, Harsányi Sándor, Szesztay Zsolt) nagy küzdelemben megszerezte a 3. helyet. A Szeged—Pécs vegves csapat a 6. helyen végzett. A verseny résztvevői igen dicsérték a jó rendezést és azt a baráti légkört, amely mindig jellemezte a Mecsek Kupa bridzsversenyt. Remél­hető. hogy a jövőben kedve­zőbb időjárás esetén és eset­leg kedvezőbb időpontban külföldről is több résztvevője lesz a versenynek. i

Next

/
Thumbnails
Contents