Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
) ffW. fmmér 7. 39tmantmt nopio As Vt magyar játékfilmszemlén már érződött a hatásuk Hogy állunk a filmklubokkal? A pécsi játékfilmszemlék alatt, egy-egy nehézkesen induló színész—közönség találkozó alkalmával az illetékesek feltették a kérdést: „Hol vannak most a filmklubo- eok?” A legutolsó filmszemle alkalmával felmerült az is, hogy külön találkozókat kellene szervezni a klubtagok részére. Aztán mégis a hagyományos üzemi találkozókat rendezték meg. Viszont ez volt az első filmszemle, amelyen már érződött annak a hatása, hogy Pécsett és Baranyában több év óta működnek filmklubok, ahol a látogatók rendszeresen megalapozott filmesztétikai ismereteket kapnak, ahol megtanulják, hogyan kell egyáltalán filmet nézni. Némi túlzással egyes vendégek azt is megjegyezték, hogy azokon az üzemi találkozókon, ahol klubtagok is részt vettek, pezsgőbb vita alakult ki, mint a szakmai közönség részére szervezett találkozókon. Sok látogató — kis hatékonyság Hazánkban a filmklubok ügye a Filmtudományi Intézet hatáskörébe tartozik. A 60-as évek elején Baranyában a TlT-en belül működtek a klubok, majd a 60-as évek közepén határozat született arra vonatkozóan, hogy más szervek is foglalkozhatnak filmklubok szervezésével. 1967-ben a Baranya megyei Moziüzem Vállalat vette kézbe a klubok szervezését, s így indult meg még ez év őszén a Balázs Béla Filmklub. Pécs-Baranyában összesen 2427 tagja volt a filmkluboknak, 1968 őszén 2715-re emelkedett, télen már 2775 bérlettel rendelkező érdeklődőt tartottak nyilván, majd a létszám 1969 tavaszán tetőzött, amikor elérte a 3804- et Egy-egy filmbemutatót rövid előadás vezet be, amelyet általában a Filmtudományi Intézet munkatársa tart, majd sor kerül a film bemutatójára. Általában olyan filmeket vetítenek, amelyekhez egyébként nem juthatna hozzá a közönség. A 6—10 előadásból álló sorozatokban szerepelnek a filmtörténet nagy korszakai, irányzatai és stílusai, pl. a 30-as évek magyar filmjei, — Vasfaps-aketó. December hónapban Szabadi József, Bánffy György és Mester István kapták a legtöbb szavazatot a Pécsi Nemzeti Színház által indított Vastaps- akcióban. a francia új hullám, a német némafilm stb. A Balázs Béla filmklubban vetítésre kerülő filmeket újabban elviszik Dunaszekcsőre, Dunafalvára, Siklósra, Mágocsra, Villányba. A „nagyterem" hátrányai Ha végigfutunk a számadatokon, feltűnik, hogy meglehetősen szép számú közönsége van a klubelőadásoknak. Ugyanakkor a számokból nem derül ki, hogy ezek a foglalkozások nem eléggé hatékonyak, mert ún. „nagytermi” módszerrel folynak. Az előadó „elmondja a magáért”, a nézők megtekintik a filmet, s utána szétszélednek anélkül, hogy megvitatnák, elbeszélgetnének a látottakról, hallottakról. S ennek oka elsősorban az, hogy nincs megfelelő klubterem, az előadások a Petőfi és a Kossuth moziban zajlanak le. A nagytermi módszer hátrányainak kiküszöbölésére a Népművelési Tanácsadó már tavaly kezdeményezte „kis- termi” filmklubok kialakítását vidéken, ahol archiv- és művészi filmeket mutattak be. Idén 6 községben indultait ilyen foglalkozások, kísérleti jelleggel. A filmklubok számának növelésére azért is megvolna a lehetőség, mert a Filmtudományi Intézetben újabban már kes- kenyfilmek is rendelkezésre állnak, tehát a keskenyfil- mes mozikban is lehet vetíteni azokat az alkotásokat, amelyeket eddig csak normál változatban láthattak a nézők. Gazdaságosság, előadók, differenciált igények... Rögtön jelentkezik viszont a gazdaságossági kérdés. Jelenleg ugyanis nincs olyan szerv, amely dotálni tudná a filmklubokat, alapvető követelmény tehát, hogy rentábilisak legyenek. Ez azt jelenti, hogy nálunk 180 főnél kevesebb jelentkező esetén nem gazdaságos filmklub szervezése. A Moziüzemi Vállalat úgy támogatja új klubok alakítását, hogy a terembérek költségeit csökkenti. A továbblépés mindenképpen az lenne, ha a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat és az egyes művelődési házak között szorosabb együttműködés jönne létre a filmklubok tekintetében, ugyanis a vállalat rendelkezésére álló szervezési s egyéb erői is korlátozottak. Külön problémát jelent az előadók, megfelelő helyi szakemberek biztosítása. Pécsről három személy jár több-kevesebb rendszerességgel Budapestre a Filmtudományi Intézet tanfolyamára. Ezen kívül működik Pécsett is egy kurzus, ahol 25—30 érdeklődőnek nyújtanak filmesztétikai ismereteket. Eredeti terv szerint erre a tanfolyamra a középiskolákban filmesztétikát oktató tanárok is eljártak volna, de az eddigi tapasztalatok szerint ezt nem sikerült megvalósítani, holott az iskolai filmesztétika oktatás nem mindig tudja betölteni igazi rendeltetését. Pécs és Baranya mindezek ellenére országos viszonylatban is előkelő helyen áll a filmklubok tekintetében. Nemcsak az utóbbi filmszemle tapasztalatai, hanem az ugyancsak 1967 óta működő Art Kino is arról tanúskodik, hogy a mag jó talajba került. Az Art Kino igényesebb nézőinek szánt műsorain rendszeresen 270—300 ember vesz részt, nagyrészt a filmklub „neveltjei”. Ezeket a műsorokat is viszik immár vidékre is. A Tanárképző Főiskolán 200 fővel működik egy filmklub, amely ez ideig nem teljesen élt a lehetőségekkel. Az igények differenciáltabb kielégítésére hasznos volna a fenti formákon kívül például egy népművelők részére szervezett filmklub létrehozása is. Marafkő László rp ' 1 * 1 ■ Teli napközi Önálló kutatásokról, időszerű irodalmi kérdésekről.« Magyar tanárok klubja Ilyen klub még nem működött a városban. November elején a Doktor Sándor Művelődési Házban mintegy tizenöt magyar tanár gyűlt össze a város középiskoláiból, hogy megalakítsa a magyar tanárok klubját Az ötlet Bécsy Tamástól származott, aki ősz óta a magyar irodalomtárgy városi szakfelügyelője. — Kértem az egyes iskolák magyar munkaközösségeinek vezetőit, hogy tájékoztassák a kartársakat a klub megalakításának szándékáról. A cél az volt, hogy a kollégák közül azok, akik éppen foglalkoznak valamiKözérdekü vizsgálatok a népi ellenőrök első félévi programjában Dr. Dabrónaki Gyula sajtótájékoztatója A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervéről tartott sajtó- tájékoztatót kedden dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke. Az idei év első felének munkaprogramjában nyolc országos vizsgálati téma szerepel. Széles körben vizsgálják a népi ellenőrök azt, hogyan függ össze egyes fogyasztási cikkek és építőanyagok minősége, továbbá a minőségvédelmi hálózat működése az árak alakulásával. A vizsgálat elsősorban a könnyűipari, építőipari cikkek forgalmazására, minőségére, árára, a kereskedelem munkájára terjed ki. Elsősorban azt akarják megállapítani, hogy a szabályozási rendszer hogyan védi a fogyasztók érdekeit, az ipar és a kereskedelem hogyan kezeli az árut, miként óvja meg annak minőségét. Másik fontos vizsgálati téma az új lakások árának alakulása, különös tekintettel s paneles építkezésre. Ezzel kapcsolatban megnézik, hogy mi indokolja a paneles technológiával épülő lakások magasabb árszintjét. Ugyancsak az első félévi tervben szerepel a postai szolgáltatások helyzetének ellenőrzése. Főként a hírlap-, express-, távirat- és csomagkézbesítést kísérik figyelemmel a népi ellenőrök, mivel ezekkel kapcsolatban elég sok a panasz. Megvizsgálják a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymás között, illetve más szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és vállalatokkal létesített kooperációinak és társulásainak helyzetét, a mezőgazdasági nagyüzemek és felvásárló vállalatok kapcsolatait. Ezzel összefüggésben azt is megnézik, milyen okok akadályozzák azt, hogy ezek a kapcsolatok mindenben a népgazdaság követelményeinek megfelelően alakuljanak. Hat megyében folytatnak összehangolt ellenőrzést a másodállású és mellékfoglalkozású munkaviszony létesítésével, a munkaszerződés teljesítésének szabályszerűségével kapcsolatban. Tíz megyében vizsgálják a kereskedelmi vállalatok belső ellenőrzésének szervezetét, annak hatékonyságát, különös tekintettel a fogyasztók érdekvédelmére. öt megye népi ellenőrei az alkalmazotti létszám alakulását kísérik figyelemmel. Megemlítette dr. Dabrónaki Gyula, hogy több, még a múlt esztendőben megkezdett széleskörű vizsgálatot ez év első felében fejeznek majd be. Ilyen például az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság részére juttatott központi műszaki-fejlesztési hozzájárulással és devizakerettel való gazdálkodás hatékonysága. eredményessége. — Szintén az év első felében 'ér véget a gyermek és diákszociális intézmények (óvodák, napközik) működésének és a nevelő munka feltételeinek a vizsgálata.- / lyen irodalmi témával, ne csak önmaguknak csinálják meg hanem itt megvitathassuk, véleményt mondhassunk róla. Sokszor élőszóban elmondva kerülnek napvilágra egy-egy gondolatmenetnek a hibái. A másik, s nem lebecsülendő szándékom az volt, hogy jobban megismerjük egymást, hiszen gyakran megtörténik, hogy elhangzik egy tanár neve és nem is tudjuk, melyik iskolában tanít. — Milyen témák szerepeltek eddig? — Első alkalommal Giro- doux: Judit c. darabjának pécsi előadásáról beszélgettünk. Másik alkalommal Nagy Imrének, a Gépipari Technikum tanárának Czakó Zsigmondról készült tanulmányát vitattuk meg Pila- szanovich Irén Az irodalmi művek illusztrációit értékelte a harmadik összejövetelünkön. A legnagyobb sikert a két kultúráról rendezett vita aratta, amelyre az Orvostudományi Egyetemről meghívtam dr. Vereczkei Lajost — Az eddigi tapasztalatok alapján hogyan látja a klub jövőjét? Érdemes lenne-e másutt is megalakítani? — Bár az első találkozóhoz képest a létszám csökkent, feltétlenül érdemes folytatni. Általában a kezdeti nehézségek nem közvetlenül egy klub megalakulásakor, hanem némileg később jelentkeznek. Azt hiszem, itt tartunk most. A továbbiakban terveink között szerepel Illyés Gyula Tiszták c. darabjának megvitatása. Kafka kastélyáról szintén tervezünk egy beszélgetést. Valószínűleg érdeklődésre tarthat számot Medo- várszky László vitaindítója egy későbbi időpontban „Modernség és haladás” címmel. Szeretnénk bekapcsolni még több kollégát a munkába, s ez azt is jelenti, hogy nemcsak magyar szakos tanárokat látunk szívesen ezeken a foglalkozásokon, hanem minden irodalmat kedvelő pedagógust. Félig olvadt, jeges, csúszós, kásás hótól szürke és szeles tél odakint — tejfölöscsirke idebent. A tejfölöscsirke, a \ Köztársaság téri napközisek ; ebédje, viszonylag gyorsan ; eltűnik a tányérokról, aztán : a gyerekek visszaőgyelegnek I a terembe, ahol fejkötős ba- j bák, félbehagyott társasjáté- \ kok, padra gyűlt zálogtárgyak j várják gazdáikat. — Mivel telik a szünidő a | napköziben? i — Hát... a Takács tanár néni mesélni szokott, meg diafilmet vetítünk. Kétszer is láttuk a Kincskereső kisköd- mönt, aztán a Nyuszi Pista kalandjait... Ja, a tanár néni tegnap vetélkedőt rendezett, a Krizmanics Melinda nyerte meg, de a második is kapott három szaloncukrot, ö ötöt kapott. — Igen, énekkel nyertem meg viccekkel, ök még csak másodikosok, de én már negyedikes vagyok. Mondjak egy viccet? Jó. Jean, tegyen a tűzre. Igen, uram, székestül? — Zsigó Klári tegnapelőtt épített egy aranyas hóembert. — A Mirtillel csináltuk, hógolyóból gyúrtunk egy sapkát és kivájtuk, hogy beleférjen a feje, és füleket is csináltunk hóból. — A Mártának belement a szájába a hinta, és a doktor bácsi azt mondta neki: ni, a kis ismerős, mert Márta elsős korában aláment egy busznak ... — Motor volt. Klári két hatalmas babával sétál a teremben. Az egyik az övé, a másik az ikertestvéréé, Ildié. A drukkerek buzdítása mellett izgalmas kirakóscsatát vívnak a lányok Erb János felvétele — Be szabad hozni a kedvenc játékukat. Ez a Tündi baba az enyém, a Csilla az Ildié. Bizonyítvány? — Ó, nekem már négy egész volt, az Ildinek háromegész nyolc. De én vagyok az erősebb, mert az Ildi fiatalabb nálam. Negyedórával. Mindig napközisek voltatok? — Nem, elsős korunkban otthon voltunk. Mikor apukánknak dolgozni kellett menni, felmentünk a nagymamához. Aztán beírattak bennünket a Kati nénihez a napközibe, de ő már nyugdíjba ment. És te? — Én se voltam mindig napközis, de itt sokkal biztonságosabb .,. A szünidő főprogramja a tévé. Melyik műsor tetszett a legjobban? — Az időalagút — hangzik az áhitatos válasz. A Köztársaság téri iskolában kb. 40 gyerek jár napközibe a téli szünet alatt is. A pedagógusok nagyrésze a népszámlálással van elfoglalva, a többiek a könyvtárt rendezik, így aztán a szünidőre tervezett házi tanulmányi verseny elmaradt. Itt volt viszont az olvadás napjáig a korcsolyapálya, múlt szombatig belépődíj nélkül. Egyszer elmentek együtt megnézni a várostörténeti kiállítást. Délelőttönként tévét néznek, délutánonként egy- egy vidám vetélkedő, társas játék, diavetítés, mese. És közben azt csinálnak, amihez kedvük van, hiszen tennivaló alig akad. Egy kis másodikost kérdezünk még végül: — Kaptatok sok leckét? — Nagyon sokat. De majd megcsinálom vasárnap. Néhányan nyakig mélyednek a képes kirakodó társasjátékba, gyűjtik a zálogot Hátul a fiúk egy labda körül tanácskoznak. A folyosón — a gyerekek készítette játékok, ötletes tárgyak egész kirakatai közepette — komoly harc folyik egy ^dobó- kockás társasjáték körüUeKét kisfiú egy mélyedésbe húzódva komoly képpel varr. Sárga cérna, zöld cérna ga- balyodik a tű nyomán. Kiskocka lesz — mondják szórakozottan. önfeledt játék mindenütt. Ügy tűnik, a gyerekeknek nem is kell program — csinálnak ők maguk. h. * n Pécsi Városi Tanács vb-elnökének utasítása Kötelező munkaközvetítés Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével megszűnt a munkaerő „röghöz- kötöttsége", munkahelyet változtathat bárki, szabadon. Az utóbbi időben azonban a munkaerővándorlás káros méreteket kezdett ölteni. Az elmúlt évben az országban több mint másfél millióan változtattak munkahelyet Ha figyelembe vesszük, hogy a betanulási idő az új munkahelyen 10— 30 nap — az időalap kiesés óriásnak mondható! Az okok — a közgazdasági háttér — úgy hisszük, ismeretesek. A helyzet javítására a Pécsi Városi Tanács VB-elnöke január elsejei hatállyal utasítást adott ki, ebben — a Szakszervezetek Megyei Tanácsával egyetértésben —, a népgazdaság valamennyi ágazatát érintően elrendelte Pécsett a kötelező közvetítést, mégpedig az alábbi munkakörökre: 1. A csökkent munkaképességűek számára alkalmas férfi és női munkakörökre. áthelyezés és vállalati átcsoportosítás esetén is. 2. A Pécsett elsőízben munkát vállaló külföldi állampolgárságú munkavállalókra. 3. Minden olyan munkavállalóra, aki — áthelyezés kivételével — egy év alatt két alkalomnál többször változtat munkahelyet. Az 1970-ben két alkalomnál többször munkahelyet változtatók kiközvetítése csak a Pécsi Városi Tanács munkaügyi osztálya által fontossági szempontból rangsorolt — a felállított sorrend szerint —, történhet. A vállalatok és az ismételten elhelyezkedni kívánó dolgozók egyéni kérését vagy kikérését figyelembe veszik. Az utasítás érdekes pontja: amennyiben valamely munkáltatónál a munkaerőgazdálkodás nem kielégítő, vagy gátolja a tervszerű foglalkoztatást. úgy év közben meghatározott vállalatra, gyáregységre vagy munkakörre is elrendelik a kötelező közvetítést. Az utasítás nem vonatkozik azokra, akiket nem ’ Pécsett, hanem állandó jelleggel vidéki munkahelyen alkalmaznak; mentesítik a kötelező közvetítés alól továbbá a bányászatot, az építőipart, a hírközlést és a vasúti közlekedést stb. —, mint kiemelten fontos ágazatokat. A kötelező munkaközvetítés alól további felmentést — a vállalat indokolt kérelmére, vagy egyéb munkaerőgazdálkodási indokokra tekintettel — a tanács munkaügyi osztályának vezetője adhat. Amennyiben a felsorolf munkakörökben elmulasztják a kötelező munkaközvetítést: a munkaviszony érvénytelen. Az utasítás be nem tartása: munkaügyi szabálysértés.
