Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
V t?7C. Január 4. Bttnantmi napin Tizenhat centiméteres süllyedés után Folytatódik , a siklósi kenyérgyár építése A Központi Döntőbizottság a szakértői vélemények alapján elmarasztalta a tervezőket Az elmúlt hónapok huzavonái és kellemetlenségei után a beruházók és az építők legszívesebben épp úgy elfelejtenék, hogy valaha is építettek Siklóson egy kenyérgyárat. mint az Élelmezésipari Tervező Vállalat illetékesei, a tények azonban makacsok: a külsőre nagyon is reprezentatív épületet immár hat hónap ófa hatalmas vas- és fatámok tartják. Ki a hibás? Az eredeti tervek szerint 1969. augusztus 31-én kellett volna üzembeállítani az országos viszonylatban rendkívül korszerűnek ígérkező gyárat, a néhány héttel korábban észlelt repedések azonban oly gyorsan növekedtek, hogy nemcsak a munkát kellett leállítani, de a már beszerelt gépeket, berendezéseket is azonnal ki kellett telepíteni. Az énítők a tervezőket, a tervezők az építőket okolták — így aztán a múlt év. szeptemberében a Központi Gazdasági Döntőbizottság elé került az ügy. A botránnyal fenyegető siklósi vitáról annak idején szinte valamennyi magyar lap beszámolt, sőt nyomozás is kezdődött az ügyben. A kép azóta némileg pontosabb lett. egyértelműen tisztázódott például, hogy az első híradásokkal ellentétben nem a toronyszerű siló-épület dőlt meg, hanem az úgynevezett manipulációs szárny kezdett él süllyedni. A múlt év szeptember 15-én egyetemi szakértői bizóttság járt a helyszínen. mely műszeres mérésekkel megállapította, hogy a manipulációs épület — legfelső födémének magasságában — 10—12 centiméterrel távolodott el a főépülettől. A földszint magasságában a hézag csak 1—2 centiméteres volt Az épület tehát hossztengelye irányában billent meg. A KGD a Budapesti Műszaki Egyetem szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékének szakértői véleménye alapján egyértelműen elmarasztalta a tervezőkef. Mint a vizsgálatok alapján megállapították: az épület károsodásának két alapvető oka volt. Az egyik: a kedvezőtlenül megválasztott szerkezeti rendszer, s a másik: a szerkezeti elemek részletmegoldásainak rossz megtervezése. Mit lehet tenni? Az építési „menetrend" felborulása minden beruházás esetében gondokkal jár, különösen éles azonban a különböző szervek és a lakosság reagálása a szolgáltatás jellegű építkezések elhúzódásánál. Siklós körzetében mindig is sok panasz volt a kenyérellátással kapcsolatban. ezért is került sor e nagyszabású beruházásra. Harkány, Nagyharsány és Siklós pékségeit a kenyérgyár terveinek elkészítése óta nem fejlesztették, a helyzet tehát a szó legszorosabb értelmében napról napra romlik. A Sütőipari Vállalat a bizonytalan jövő miatt 1970- re megfelelő szakmai terveket sem tudott készíteni, ezért is volf olyan határozott a döntőbizottság állás- foglalása. mely szerint a tervezőnek és a kivitelezőnek a lehető legrövidebb időn belül meg kell teremtenie az átadás és a biztonságos üzemeltetés minden feltételiét * Az Élelmiszea-ipari Tervező október 15-re elkészítette az alapozás megerősítésére, illetve a dúcolásra vonatkozó tervdokumentációt, október 31-re pedig azokat a terveket, melyek a felső szerkezetek megerősítését írják elő. A KGD kötelezte a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot, hogy a megerősítési munkálatokat — a kapott tervek alapján — február 20-ig végeztesse el. A felső szerkezetek kijavítására, illetve a tulajdonkéo- peni kivitelezési munkák folytatására csak ezután kerül sor. Egyszóval: a határidőket illetően továbbra is minden bizonytalan... Ki mit fizet? A Siklósi Járási Pártbizottság a közelmúltban végrehajtó bizottsági ülésen vitatta meg az ügyet. A vb-ta- gok egyöntetű véleménye volt: súlyos mulasztások történtek. A károkat 1,5 millió forintra becsülik, ez az ösz- szeg. persze, még változhat. A döntőbizottság határozata értelmében egyébként a javítási terveket díjtalanul köteles elkészíteni a tervező vállalat, s neki kell fizetnie a tervek alapján elvégzett * állagmegóvási, illetve ve- szélyélhárítási munkálatok költségeit is. A beruházót (Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat) az értéknövelő költségek terhelik. A szakértői illetve döntőbizottsági eljárásokat ugyancsak az Élelmezésipari Tervező Vállalatnak kell finanszíroznia. Az ünnepek elmúltával viszonylag nagy erőkkel ' kezdenek majd munkához az építők, az időjárás azonban minden ütemezést felboríthat. A megsüllyedt pilléralapokat ki kell szélesíteni, a villamos és fűtési vezetékeket helyre kell állítani — s mindezt pillérek között, hihetetlenül szűk helyen dolgozva. A végleges befejezési határidőről még senki sem hajlandó nyilatkozni, így aztán hiába talált a KGD a különböző fizetni valókhoz gazdát, végső soron ezt a tandíjat is a legártatlanabbak: a fagyban-hóban alapot ásó munkások és persze a jó kenyérre váró nagyközönség fogja megfizetni. Békés Sándor Munkavédelmi szakmérnökképző tanfolyam Az élelmiszergazdasági munkavédelmi szakmérnökképzést több rendelet és utasítás írja elő, hogy az élelmiszergazdasági üzemekben a munkavédelmi feladatok ellátására, "és ellenőrzésére szakembereket kell kijelölni. A rendelkezések végrehajtásának biztosítására a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán az év elején újabb élelmiszergazdasági, munkavédelmi szakmérnökképző tanfolyam indult. A szakmérnököket két év alatt, levelező tagozaton képezik ki. A tanfolyam a második évben mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatra tagozódik. A szakmérnökképzésben egyetemi végzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Öntöde a moziban A sásdi ÁFÉSZ vállalkozásai A sásdi járás olyan fehér folt az ország ipari térképén, akárcsak Szabolcs megye. A férfi munkaerő még csak- csak talál munkát, vagy eljár dolgozni. De a nők? Ebben a sok kis községből álló járásban több ezerre tehető a fölös női munkaerő. Üzemek kellenének, de legalábbis egy komoly üzem. Annak idején, amikor beharangozták, hogy egy sor üzemet kitelepítenek a fővárosból, Sásd is közölte „igényeit”. Üzemek kitelepítéséhez, fogadásához azonban pénz kell. A Sásdi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet már eddig is tett egy s mást, hogy bekapcsolódjék az Méterről méterre a hófúvások ellen Hómarók az országutakon Az út hepehupás, mégis örülni kell, hogy az autó egyáltalán menni tud. Kétoldalt másfél-kétméteres hófal — cudar idő lehetett erre. Nem is csodálom, hogy a Közúti Igazgatóság legerősebb hómaróját küldte ide Mágocs alá, a dombóvár— bonyhádi útra. Sárgára festett hatalmas ZIL. Elég felkapaszkodni a kormányházhoz. Mire sikerül, recsegve leáll a gép, elkapta a kilométerkövet. Nem lehet itt látni az út szélét, csak a fák adnak némi támpontot... Annyit, mint az emberek Mágocson. Senki sem tudja: járt-e erre a hómaró. Pedig olyan monstrum, hogy nehéz nem észrevenni. De hát ki figyel rá, ha nem szükséges? Karácsonykor Pest felé mentem — legalább 10 autó volt eltemetve. Másnap már csak egyet láttam, messze benn a földeken, átbukfencezve az árkon. Az út nagy részén betonon kopott a gumi, pedig két nappal előbb még azt mondta a rádió: csak az utazzék, akinek nagyon sürgős, pár napi élelmet pedig vinni kell. Százkilométeres hóvihar többméteres hótorlaszokat épített... Akkor mindenki tudott róluk: a hószolgálatróL Pécsett a 21-98-as telefonszámot kell tárcsázni, megmondják merre mehet, merre nem az ember. S még azt is, Ax Öntödék legfontosabb feladata Az 50 millió forintos selejt csökkentése Az Öntödei Vállalathoz tartozó gyárak vezetői szombaton értekezletet tartottak a KGM-ben, ahol dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes értékelte az 1969. évi eredményeket, s vázolta az idei feladatokat. A vállalathoz tartozó öntödékben a munka hatékonysága tavaly javult, a termelés 9,8. a termelékenység pedig körülbelül 5 százalékkal nőtt A selejt csökkentésében azonban továbbra sem sikerült számottevő eredményt elérni. A vállalat tavalyi se- lejtkára mintegy 50 millió forint volt. Ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy szilárdabb fegyelemmel és műszaki fejlesztéssel lényegesen javítsák a minőséget. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az országnak 1970-ben jóval több vas- és acélöntvényre lesz szüksége, mint amennyinek a gyártását a vállalat tervezi, s az öntvényhiány akadályozza - a közúti járműgyártás fejlesztését Szükséges, hogy elképzeléseiket felülvizsgálják, több és jobb minőségű öntvényt gyártsanak.- Kiemelte, hogy a hengerperselyek gyártása nem kielégítő. 320 ezerre volna az idén szükség, de csak 110 000-nek a gyártását vállalták. Fontos, hogy e vállalati tervet módosítsák. Hangsúlyozta, hogy az öntvények exportjára csak akkor kerülhet sor, ha a hazai igényeket kielégítették. Az új mechanizmus bevezetése óta az Öntödei Vállalat 370 millió forint értékű új beruházással gyarapodott, az idén további 30 millió forintot költenek fejlesztésre. Szükséges, hogy az új berendezéseket az eddiginél jobban kihasználják. * Szóvá tette azt is, hogy az öntödékben túlzottan nagy a munkaerővándorlás; ennek egyik oka, hogy a béreket nem megfelelően szabják meg. Az újonnan felvett dolgozók átlagbére magasabb, mint a kilépő, a régi dolgozóké. Hangsúlyozta, hogy anyagilag is érdekeltté kell tenni a törzsgárdát a vállalat iránti hűségeim. A hómaró teszi szabaddá azokat az utakat, melyeket tolólapátos Járművel nem lehet megtisztítani. Szokolai fel». hogy a 2200 kilométeres ba- ‘ ‘ranyai utakon a hómarók, gréderek, egy- és kétlapátos hóekék, sószóró autók több mint félszázas serege takarít, a négy útmesterségnél 40, a pécsi központban pedig három ember dolgozik a hóügyeletnél. A sásdi útmestérséget a dombóvári úton a sorompó mellett könnyen megtaláljuk. A salakdomb és sóhegy árulkodik. — Mennyi sót szórnak szét évente? — Van, hogy 120 tonnát is — mondja Illés István telefonügyeletes. Rajta kívül Gyura János, Kopasz Gyula és Koczor József van „itthon” — ketten kint vannak az úton. — Arra valahol Mekényes, vagy Szászvár felé. Még nem jelentettek... Vastag, szamárfüles füzet. Látszik sokat használják. Találomra belapozok: a dombóvár—bonyhádi úton, a 27,4 kilométerben, egy gazdátlan nyergesvontató van a hóban. Menteni nem lehet, fúj a szél, hordja a havat... Bikáiból jelenti 1969. XII. 31-én 24 órakor a „9. rajonos”. — Vagyis az őrjárat. Mint ahogy a mezőgazdász — ag- ronómus, az őrjárat — rajonos ... — mondja Illés. Találtak már autót a hóban? Ügy gondolom, hogy amikor már benn volt a „darálóban ?” Ditrich Dezső, a kimaró vezetője éppen a „húsdaráló” lapátjai között kínlódik a csavarokkal. Olyan orsók, hogy egy embert könnyen bedarálnának. Talán le sem állna. A kilométerkővel viszont nem bírt. Elszakadt néhány csavar. — Azt hittem róka. Halvány piros fényt láttam — valahol Kaposvár fele volt. Kiszállok. Nézem. Hát ’a Trabant hátsó lámpája világított a havon keresztül. — Centimétereken múlott, hogy a daráló nem ölte be, a hatalmas turbóventillátor pedig nem dobta 30—40 méterre az árkon túl, ahova most a havat szórja. Persze, lehet, hogy csak összetörte volna. De az biztos: 200 lóerős motorja mindenen keresztül gázol. Örán- 1 ként 25—30 liter olajat eszik. ! Az előző ennél is erősebb, 400 lóerős volt. Méteres hóban 8 perc alatt 50 métert teszünk meg. Ditrich Dezső a hatalmas főkuplunggal birkózik. — Ez a legnehezebb, ezt ki-beengedni. Bár a kormányt sem könnyű fogni. Meg még sok minden más nem könnyű itt a gépen. Karácsonykor otthagyni a családot, szilveszterre hazajutni. Üjévkor már ismét az úton. Aztán a hideg. Étel csak a zsebben. — Megfizetik? — Kettő, kettő és félezer. — Milyen magas hóban lehet előrejutni? — Bementem én már Olyanba is mint az autó. — Alagutat csináltam, akkor vissza. Leszakadt Kimartam, aztán újból... Egy Dutra kíséri. Herczóg János vezeti, a sásdi körzetből. Ribasz György a marón segít. Mert figyelni sem könnyű. Messziről már csak a sárga lámpa villogását látom. Tudom: sárga hóval fecskendezi be a mezőn lévő szűzhavat ... Centiméterről centiméterre fúrja magát előre. Reggel már nyugodtan mehet a kenyeres autó ... Lom hősi Jenő ország gazdasági vérkeringésébe Jövőre újabb kisüzemet szeretnének beindítani. Akik bábáskodnak megszületése körül: Baktay Alfréd főkönyvelő (az elnök pillanatnyilag beteg) és Almamellé- ki Károly osztályvezető. — Hogy miről van szó? a DÉ- DÁSZ megüresedett üzemépületeiről. Ennek tulajdonba vétele folyamatban van, várják a felértékelési eljárást, a tanácsi kiutalást; miután egy fontos akadály elhárult. Az, hogy a DÉDÁSZ üzemépületét először a GÉL- KÁ-nak akarták adni. Az ÁFÉSZ úgy oldotta meg a kérdést, hogy helyette üzlet- és raktárhelyiséget biztosított a GELKÁ-nak. Milyen üzemet akarnak létesíteni? Félig-meddig nyitott a kérdés. A végleges döntéshez az kell először is, hogy tulajdonukba kerüljön az elárvult DÉDÁSZ telep. Az bizonyos, eléggé előrehaladott tárgyalások folynak egy fővárosi alumínium nyomó vállalattal, amelynek Budapesten nincs már terjeszkedési lehetősége, munkaerőhiánnyal küszködik. Tehát kooperációról, közös üzemeltetésről lenne szó. Az elképzelések szerint a fővárosi vállalat adná a gépeket és betanítaná a munkaerőt. Sz*z-szózhúsz főnek biztosíthatnának munkát, elsősorban nőknek. De akár még többnek is. Terület van, ha egy nagyobb csarnokot felhúznának — I—1.2 millió forintba kerülne — akár 150 embert is foglalkoztathatnának. Nem csoda, alig várják, hogy a DÉDÁSZ üzemépülete — a műhelyekkel, raktárakkal, garázsokkal — tulajdonukba kerüljék, megtörténjen a kiköltözés, ugyanis két lakásban még laknak. Végezetül mutassuk be a Sásdi ÁFÉSZ fiatal, vállalj kozásait. 1967 decembere óta, működik három műanyag üzemülí — Baranyajenőn, Bikaion és Pécsett. Az uzson- nás zacskótól a műanyag zsákig, a hajtató alagúttól a vízvezeték idomokig, a reklám-mappáig — széles a profil. Egy hónapja hozták létre Vásárosdombón 100 ezer forintos költséggel öntödéjüket. Ahol most a kemence, az olvasztó tégely kapott helyet, ott azelőtt filmeket vetítettek, mozi volt. Színesfém öntvényeket gyártanak, eddig a Sopiana Gépgyár élelmiszeripari gépeihez szállítottak alkatrészeket. Az öt ember havonta 120—130 ezer forint termelési értéket produkál. Az ÁFÉSZ tevékenységi körének mindez természetesen a kisebb részét jelenti, hiszen emellett kiterjedt bolt- és vendéglátó hálózatot üzemeltetnek. Ezeknek fenntartása, felújítása, újak építése, bizony, meghaladják erejüket. A sok kis bolt, kocsma ráfizetéses, a, fejlesztési alap nem valami nagy. Ennek ellenére vállalkozni kelL Ebben nincs is hiba. — Ha egy kiselejtezett nyomdagépet tudnánk szerezni. Csodát csinálnánk vele — cseng még fülembe Baktay Alfréd, a Sásdi ÁFÉSZ őszhajú főkönyvelőjének sóhaja. Miklósvári Zoltán Hófúvás, hideg Az új év első vasárnapjára hamisítatlan téli időt ígér a meteorológia. A hegyeket sportolásra alkalmas hó fedi. A sízőknek nagyon kell viszont ügyelniök, nehogy a szélrohamok eltérítsék őket útjukból — ez ugyanis súlyos balesettel járhat, a hegyi kirándulóknak még egy figyelmeztetés: a szeles idő ráadásul hideggel is párosul. A meteorológiai előzetesből kiderül. hogy a , sík vidékeken is várhatók hófúvások, különösen az ország északi vidékein. A hófúvások zónájáb< ezúttal sem maradnak ki középdunántúli részek, a bs konyi, illetve a Fejér megy* területek. Jó, ha az oda ir dúló gépkocsis kiránduló] hólapátot is visznek magul kai, függetlenül attól, hog az indulás előtt milyen útv szonyokról adott tájékoztí tást a KPM ügyelete. A m< teorológusok szerint ugyan: egy-két óra alatt gyökerese megváltozhat a helyzet, fél egy méter magas torlaszo: képződhetnek. /
