Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
Ara; $0 fillér Világ proletárjai, egyesüfjetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 25. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. január 30., oént*4 A magyar vezetők üzemlátogatása az NDK : iparának fellegvárában Berlinben csütörtökön szüneteltek a hivatalos tárgyalások. Kádár János és Fock Jenő — kíséretük tagjaival — délelőtt az NDK iparának egyik fellegvárát, a 19 000 dolgozót foglalkoztató „Október 7” Szerszámgépgyártó Kombinát berlin—maraahni üzemét kereste fel. A kombinát, amely az NDK szerszámgépgyártásának 40 százalékát adja, szoros . kapcsolatot tart jónéhány magyar üzemmel, köztük a Lenin Kohászati Művekkel, a DuMpfe-' '■ < ^ ~ < '' \ & ■- % , - JLz 'a r * R ^ ^A ' •••• p' Jk ___ KS /D. NAPLÓ, TELEFOTO VEZETŐINK A MUNKÁSOK KÖZÖTT nai Vasművel, a Ganz-MÁ- VAG-gal és az Országos Gumiipari Vállalattal. A látogatás alkalmából zászlódíszbe öltözött az üzem. A gyárudvaron és az előcsarnokban összesereglett dolgozók nagy szeretettel, tapssal köszöntötték a magyar vendégeket: Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Fock Jenőt, a Minisztertanács (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap . tartotta iüiuött- * gyűlését a Mecsek és Dráva menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége, Pécsett a Járási Tanács dísztermében. A szövetség területén működű hatvannégy termelőszövetkezet képviselőinek számadó tanácskozásán részt vett Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője, Nagy Sándor, a Megyei Pártbizottság mellett működő Szövetkezet- politikai Bizottság elnöke és dr. Földvári János, a Megyei Tanács vb-elnőkhe- lyettese. A fórumon három napirendi pont: a szövetség ellenőrző bizottságának jelentése az 1969. évi költség- vetések felhasználásáról, az elnökség 1969. évi munkájának értékelése és az 1970. évi főbb feladatok megjelölése, valamint a szövetség 1970. évi költségvetésének megtárgyalása és jóváhagyása szerepelt. Papp Zoltán elnök ismertetője után Csötöny Gyula titkár mondott szóbeli kiegészítést az elnökség írásbeli jelentéséhez. — A területi szövetségek egyik alapelve: o tagszövet- kezetek érdekvédelme, az egyben a közösség érdekvédelmét jelenti — mondotta bevezetőjében Csötöny Gyula, majd a termelőszövetkezeti belső ellenőrzés kérdéseivel foglalkozott. Kiegészítőjének további részében a társulások és együttműködések tapasztalatairól beszélt. A közeljövőben szervezésre kerülő társulásoknál — mondotta — nagyon körültekintő elemzés után javasoljanak együttműködéseket, továbbá lényeges a »e- zető személyének jó kiválasztása. A tapasztalatok igazolják — például a ME- CSEKSZ ALÄMI vesztesége, vagy a MECSEKTEJ gazdaságtalan működése — eredményesre fordult a hozzáértő vezetés kezében. E témakörön belül beszélt Csötöny elvtárs a háztáji és közösgazdaságok kooperációjáról. Arról, hogy a háztáji gazdaságok növeljék az árukibocsátást. Azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol a körülmények megengedik — s eszel a tagok igénye m aaegegyezilf —» törekedni kell a sertés.- és szarvqsmarha-tenyésztés maximális fokozására. A nagyobb baromfitermelő gazdaságok természetszerűleg a baromfitartásban, a tojástermelésbem működjenek együtt a háztáji gazdaságokkal. Hasznosítani kell a megyei jó példákat A vitában elsőnek Nagy I Károly, a bicsérdi termelő- | szövetkezet elnöke szólalt fel. I Javasolta egy közös alap lét- ! rehozását. Számokkal bizonyította, hogy a tagszövetkezetek jövedelmének elenyésző százalékából olyan önse- gélyezési összeget lehet képezni, amelyből kétmillió forintot is lehet adni, többek között fejlesztési célokra, egy-egy termelőszövetkezetnek. Czégény József, a szövetség fejlődéséről, tevékenységének színvonaláról beszélt — majd Nagy Károly javaslatát, a szövetkezés elvének tovább szélesítését ajánlotta elfogadásra. Az alkalmazottak arányáról szólva Czégény elvtárs elmondotta, hogy a méretek kedvezőtlenül alakulnak. Minden termelőszövetkezetben a tagok számának növelésére kell törekedni, ellenkező esetben a jövedelem csökken. Felhívta a figyelmet az állattenyésztés fokozására, ezen belül a sertés- és szarvasmarha-állomány növelésére, mert a lakosság húsellátása csak így oldható meg. A tagok jövedelme emelkedik a szövetkezetekben. Javasolta, hogy a szerény növekedés mellett* maradjanak a szövetkezetek. Képezzenek tartalékot, számolva azzal, jöhet kedvezőtlenebb Időjárás, s bekövetkezhet alacsonyabb terméshozam is. Baracs József, a Megyei Tanács osztályvezetője a mezőgazdasági szakmunkásképzés gondjainak enyhítésére több javaslatot tett. Többi között kérte a szövetséget, vállaljon védnökséget a Pécs- váradi Mezőgazdasági Szakiskola fölött, a szövetkezetek alapítsanak ösztöndíjat az ■utánpótlás biztosítására. Komló város ellátásáról szólva elmondta, hogy az ottani városi tanács, a közel negyvenezer ember ellátásának megoldására — zöldség-, gyümölcs-, hús-, tejellátására — bolthálózat felépítését kezdeményezi. Területet ad, hozzájárul az építési költségekhez, csak az áruellátást biztosítsák. Kérte a szövetség elnökségét: tűzze napirendre a kérdéses vállalkozást és segítsen Komlónak, mert ha Baranya nem tudja megoldani, más megyék támogatását kérik. Paluska Sándor, a teklafa- lui tsz elnöke szintén a mezőgazdasági szakmunkásutánpótlás kérdéseiről beszélt, majd Csötöny Gyula foglalta össze a közgyűlésen elhangzottakat. Nagy István A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli t Emelik a nyugdíjakat Ülést tartott a Mini sxter tanács A Minisztertanács csütörtökön többek között megtárgyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Tanácsának és a munkaügyi miniszternek a nyugdíjak és járadékok kiegészítésére vonatkozó együttes előterjesztését. Ennek értelmében 1970. március 1-től a következők szerint egészítik ki a7. 1969. január 1. előtt megállapított havi 1600 forint alatti nyugdíjakat és járadékokat: A munkások és alkalmazottak, valamint hozzátartozóik részére az 1954. október 1. előtt megállapított nyugellátáshoz 20 százalékos, az 1954. október 1. és 1958. december 31. között megállapított nyugellátáshoz pedig 10 százalékos kiegészítés jár. — Ennek összege öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál legalább havi 60, özvegyi és szülői nyugdíjaknál, árvaellátásoknál pedig legalább ! havi 40 forint. Az 1959. ja- : nuár 1. és 1968. december 31. i között megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz j havi 60, a hozzátartozói nyugellátásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. A nyugdíjak kiegészítéssel növelt összege nem haladhatja meg a havi 1600 forintot. A mezőgazdasági termelő- i szövetkezeti tagokra, valamint a kisiparosokra vonatkozó nyugdíjjogszabályok szerint 1969. január 1. előtt megállapított öregségi és. rokkantsági nyugdíjakhoz havi 60, a hozzátartozói nyugélláfásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. A nyugellátások kiegészítése következtében módosul azok legalacsonyabb összege is: így például a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíjainak legkisebb összege a megállapítás időpontjától függetlenül havi 550-ről 610 forintra, az özvegyi nyugdíj havi 385-ről 425 forintra emelkedik. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékosok. valamint a hadigondozási járadékban részesülők — tekintet nélkül a járadék megállapításának időpontjára — havi 40 forint kiegészítést kapnak. A kormány határozatot hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékok további kiegészítéséről az országgyűlés legutóbbi ülésén, e tárgyban elhangzott interpelláció és a mezőgazdasági, valamint a szociális és egészségügyi bizottságok javaslata alapján. A különleges méltá- nyolást érdemlő esetekben, a családi és szociális körülményeket figyelembevéve, egyéni elbírálás alapján a tanácsok a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékokat rendszeres szociális segéllyel egészíthetik ki. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A tartalomból Másfél millió munkás „vándorűton“ (3. oldal) Mit hoz az idei esztendő? (3. oldal) Vizes őrjárat repülővel <5. oldal) A felszabadulás 25. évfordulóján Emlékművet avatnak Komlón Megkezdődtek as előkészületek a jubileumi ünnepségekre Az emlékmű helyét a történelem jelölte ki. Negyedszázaddal ezelőtt Komlót Hosz- szúhetény felől közelítették meg a felszabadítók. A várost Zobák és Gesztenyés között érték el: itt fog állni az az emlékmű, melyet Ba- chmann Zoltán és Klausz Gyula építészek terveztek, s melyet a Művészeti Lektorátus jóváhagyott. Április 3-án, az 1970. évi kettős jubileum alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségsorozat egyik eseményeként avatják fel. Komló város 1969 szeptemberében megkezdte az ünnepségekre való felkészülést. Héttagú operatív bizottság alakult, amely gazdag programot állított össze. Legközelebb Mánián kerül sor a 15 éves korában mártírhalált halt Fábián Béla emléktáblájának leleplezésére, február 28-án. A Nemzetközi Nőnap alkalmából a Nőtanács Az flj városközpont építésiét, az ügyészség és SZTK épülete mögött, a Mailáth utca lebontott házainak romjait takarítják el a gépek, hogy helyet adjanak a soroakövetkező épületek alapozásához. Erb János felvétele ünnepi nagygyűlést rende* a Zrínyi Művelődési Házban, március 6-án. Röviddel ezután megnyitják a Kun Béla- napok rendezvénysorozatát, melynek keretében megkoszorúzzák Kun Béla szobrát is. Április 2-án Komló fasizmus elleni harcban mártírhalált halt szülöttének. Csíz* mazia Gyulának domborművét leplezik le az 501-es, már korábban róla elnevezett szakmunkástanuló intézetben. E napon rendezik a városi díszünnepséget, a Zrínyi Művelődési Házban. Április 4-én a Lenin téren fogadalmat tesznek az avatásra kerülő KISZ fiatalok. 22-én, Lenin születésének 100. évfordulóján nagygyűlés lesz a Lenin téren, egyidejűleg megkoszorúzzák a Lenin szobrot. Ezt követi a Lenini Centenárium rendezvénysorozata. Az ünnepségsorozat május 9-én, a Győzelem Napján ér véget, amikor leleplezik Steinmetz Miklós hősi halált halt parlamenter szobrát a gimnáziumban. A szobor Kun vári Lilla szobrászművész alkotása. Az ünnepi alkalomra különböző pályázatokat írt ki a Komlói városi Tanács. Így március 15-i határidővel ad* hatják be munkáikat azok, akik részt vesznek a dokumentumgyűjtési pályázaton. Ennek témája: Komló 25 éve. Háromféle helytörténeti pályázatra is van lehetőség: a gazdasági élet valamint a város társadalmi szerkezetének alakulásával illetve a Mecsek- gyöngye Tsz történetével kapcsolatban. Megbízást adtak Babits András tudományos kutatónak egy Komló egész történetét feldolgozandó könyv szerkesztői munkaközösségének összehívására, a munkát még az idén megkezdik — a könyv előreláthatólag' két év múlva lesz készen. A városi rendezvények és kiadványok költségeit a Komlói városi Tanács fedezi. E rendezvényeken tűi az egyes Intézményekben külön is megemlékeznek a jubileumokról, Mérlegeit a Mecsek és Dráva menti Tsz Szövetség munkája Létesítsenek kosos alapot a tagssövetkesetek támogatására ÉRDÉK VÉDELEM A KÖZÖSSÉG VÉDELME — KEDVEZŐTLEN AZ ALKALMAZOTTAK ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA — A SZÖVETSÉG PATRONALJA A PÉCSVARADI MEZŐGAZDASÁGI SZAK MŰNK ASKÉPZÖ ISKOLÁT
