Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
1573. Január 29. «iinantmi napi« ÉTTERMEK AZ ÜZEMEKBEN Kitünően fősnek — A hiba a mérlegekben van? A vendég sem angyal — Mit főztek? — Daragaluska levest, znai- mi sertéssültet, alföldi rántottszeletet, zöldborsófőzeléket sertésoldalassal, diósme- íéliet. Vacsorára tarhonyás marhahúst, vagdalt bifszteket adunk. — Es tegnap? — Zöldséges tarhonyalevest, fej-lábpörköltet, erdélyi rakottkáposztát, lencse- főzeléket párolthússal, ízes- fánkot. A vacsora lecsósfel- sál és gombás marhaszelet volt. A beszélgetés a BCM éttermében hangzott el, amikor a Baranya megyei Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai az üzemi éttermek és konyhák vizsgálata közben a beremendi étterem vezetőjét is megkeresték. Másutt is hasonló a helyzet. Az előfizetéses étkezőknek .álfa-. Iában három féle választékot kínálnak a főételekből. Az étlapokról kiderül, hogy az üzemi konyhákon változatosan főznek. A kitűnő szakácsok, étteremvezetők által összeállított étrendekkel ma már nemigen tudnak a háztartások lépést tartani. Ezért mind kevesebb a panasz az üzemi konyhák főz tjére. Lehet egy kilóval kevesebb? — Adagellenőrzés! — Ahol pontatlanul mérnek, számolnak, ugyancsak riadalmat kelt Molnár Károly kereskedelmi felügyelő bejelentése. Kovacsik Andrásné, a Vörös Csillag étterem (500-as Ipari- tanuló-iskola) helyettes vezetője sorra méri az ebédhez kiadott anyagokat. A csirke 9,40 kiló helyett egy kilóval kevesebb és cérnametéltből a kalkulált 19,20 kiló helyett mindössze 12 kiló van a konyhán. A Bakonya étteremben a védőebéd nyersanyagából több, mint egy liter tejföl, 3 deka bors, egy tojás, a védővacsorának szánt kolbászból 12 adag hiányzik. — Az építők újmecsekaljai éttermének konyháján a 120 személyes ebédhez előkészített, 16,38 kilónak feltüntetett belezett Csirkéből mindössze 14,85 kiló lesz. miután a felügyelőség munkatársai lemérik. Kemény Zsoltné áru- kiádó: Este csirkeaprólékot főztünk, de nem volt elegendő az elkészített mennyiség, ezért kivettem egyet a mára szánt csirkék közül. Igaz, sem a főnöknek, sem a szakácsnak nem szóltam róla... Az AKÖV pécsi konyháján az ellenőrzésnél kiderült, hogy túróból a szükséges mennyiség kétszerese volt előkészítve és valószínűleg mérési hibákból túladagolták a pincepörkölthöz, rizseshúshoz, gulyásleveshez kiadott húsokat. Plusz, mínusz eltéréseket csaknem minden konyhán találtak az ellenőrzésnél. A Kereskedelmi Felügyelőségen azzal magyarázzák az adagolási hibákat, hogy a konyhák, éttermek többsége nem rendelkezik jó mérleggel. — Ezenkívül a szakácsnők nem ellenőrzik, hogy mit kapnak a raktárból, többségük ezt nem ist tartja fontosnak. (!?) ti» Piszkos falak — eső hull a mennyezetről Bár az Üzemélelmezési Vállalat évente nagyobb ösz- szeget fordít felújításokra, jónéhány egységnek nívója méltatlan a ma már jó hírnévnek örvendő vállalathoz. Vegyünk sorra néhányat. Kazinczy: 50 párnázott szék hónapok óta törötten a padláson hever. A bárszekrény üveglapjai töröttek, belső világítása rossz, a falvédő furnír felszakadozott, a parketták töredezettek, a konyha, mosogatók, raktárak, sön- tés falazata piszkos, a kőpadlózat feltöredezett, a konyha udvari ajtaja kidőléssel fenyeget. Mindemellett a 300 főre méretezett üzemben ezer személyre főznek! Szigetvár, cipőgyár: használhatatlan a szellőztetőberendezés. Ugyanez a panasz a Vörös Csillag étterem konyháján is. AKÖV étterem: nincs szellőzőberendezés, a mosogató mennyezetéről sűrű csöppek- ben hullik vissza a lecsapódott gőz, mintha állandóan eső esne. Szabadság étterem, Vasas: A konyha, előkészítő, mosogató, étterem falazata elhanyagolt, vakolathiányos. A konyhai személyzet panaszainak lényege: rossz körülmények között dolgoznak, ha elromlanák a munkájukat megkönnyítő gépek, hónapokig várhatnak a javításra, mert nincs alkatrész. Sok gépük csak balesetveszély közepette használható. — A gázsütők, elektromos sütők többsége rossz, a hűtőszekrények belsőrészei erősen rozsdásodnak. Amit ezzel szemben a konyhai dolgozók rovására lehet írni: nem alkalmazzák a KÖJÁL által előírt háromfázisú mosogatást, vagy a fertőtlenítést, vagy az öblítést rendszeresen elhagyják. Mennyi poharat fogyaszt a „kedves“ vendég ? j Megdöbbentő látvány Bakonyáról: kézbeveszik a vizespoharat, elmennek vele a vízcsaphoz, isznak belőle, utána belehajítják a kagylóba. Havonta 600—700 vizespoharat törnek így össze. Az üzletvezető szerint minden hónapban 400—500 kést kell pótolniuk, nem beszélve más evőeszközökről, ötven darab sótartó, paprikatartó és fogvájótartó két nap alatt elfogyott. Tornai Ottóné, helyettes: — A bányászok azt felelik kifogásainkra, mit akarunk, ez mind fogyókészlet, akkor hadd fogyjon! Most kistányérokban rakunk sót az asztalokra, azt nem viszik el... Az ércosztályozó étterem vezetője: — Még a székeket is elviszik kérem, tőlünk 24 széket hordtak el egy hónap alatt, pedig az üzemből ezt már tényleg lehetetlenség kivinni. Ha nem kerülnek elő, megfizethetem. A kulturáltság nemcsak a MÜV-re kötelező, hanem minden étkezőre, de elsősorban azokra, akik önkiszolgáló étteremben jutnak olcsó, ízletes reggelihez, ebédhez, vacsorához. Harsányi Márta Búzáit alászok az üvegházban felére csökken a nemesítést idő A Dél-alföldi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet kiszom- bori nemesítő telepén az üvegházakban 4500 tenyész- edényben nevelnek búzát. A különböző szakaszokban vetett kenyérgabonák közül a koraiak már kalászolnak. A kiszombori „búzaműhelyben” a téli termesztéssel felére csökkentik az új fajták nemesítési idejét. 7 éve folytatnak ilyen jellegű kísérleteket, amelyek eredményeként született meg a K—1-es intenzív magyar búza. Ez a fajta előzetes fajtaelismerést kapott és az idén mintegy 1000 holdon termesztik a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ugyancsak itt nemesítették ki a szaporításra engedélyezett Szegedi 423—3-as, rendkívül bőven termő takarmány- búzát. Bankhitel és állami támogatás a veszteséges tsz-ek talpra állításához Megalakultak a szanálási bizottságok Az országszerte zajló termelőszövetkezeti zárszámadások a közös gazdaságok általános további erősödéséről tanúskodnak. A tsz-ek mintegy 3 százaléka azonban veszteséges,- ezek helyzetének rendezésére szanálási eljárást hajtanak végre. A szanálási bizottságok valamennyi megyében megalakultak, a megyei tanácsok vb-elnökei átadták a tagoknak a megbízóleveleket. Egyes megyékben a bizottságok már meg is kezdték a helyszíni vizsgálatot A bizottságok „alapállása” nem a felelősségrevonás — természetesen ott, ahol szükséges, erre is sor kerül! —, hanem a segíteni akarás, — hangsúlyozták a MÉM illetékesei. A bizottságok kiderítik a fizetésképtelenség okát, mégpedig olyan alapossággal, amit csak a nagyon gondos üzemi-közgazdasági elemzésektől lehet elvárni. Pontosan meghatározzák például, hol bomlott meg a helyes gazdasági egyensúly, és melyik termelési ágazat, eredménytelensége járult hozzá leginkább a gazdaság csődjéhez. A szanálási eljárást tehát lényegében nem a pénzügyi helyzet azonnali rendezése érdekében folytatják, hanem javaslatokat adnak arra. hogy a közös gazdaság miképpen állhat ismét talpra. A minisztérium illetékesei rámutatnak: amíg a hatvanas évek első felében évente legalább 400—500 közös gazdaság pénzügyi helyzetét kellett az államnak nagyobb juttatásokkal stabilizálnia, ta_ valy ez a szám — az 1968. évi termelés alapján 80— 90-re csökkent Az elmúlt évi munka ismeretében úgy látszott, hogy idén további lényeges javulás várható. Az év végi tiszántúli belvízkárok azonban némileg rontottak a helyzeten, de még | így is kilátás van arra, hogy ' a tavalyinál kevesebb szaná- I lási eljárásra kerül sor. I A bizottság a helyszínen 30 nap alatt elvégzi a vizsgálatot és a javaslat a megyed tanács vb. elé kerül, ahol döntenek a segítség-adás módjáról. A szanálási eljárás alá kerülő közös gazdaságok egy része a banktól rövidlejáratú hitelt vehet fel és a következő években saját erőből fizeti majd vissza az ösz- szegeket. Állami támogatásban csak kevés közös gazdaság részesül majd; kizárólag azok, amelyeknél még arra sincs remény, hogy a hitel segíthet. Országosan már csak néhány ilyen gazdaságról lehet szó —, ami a tsz-ek általános megerősödésére utal. Híres borok pincéje ARADI VÉRTANÚK ÚTJA 55. Kicsit illúziót sértő a látvány, amint az ember bebotorkál a köves, kátyús, sáros udvaron a borpincéig, éppen a székesegyház nyugati végére. Mert ez az igazi, szép, boltíves pince — amelyben a Pécsi Állami Gazdaság híres rizlingjei, cirfandlijai „pihennek”. A PINCE: szárnyai H-ala- kot képeznek. Jónéhány lépcső lefele, amelynek párhuzamos gerenda-ágyain — még évekkel ezelőtt is — hordókat eresztettek, illetve húztak fölfele — ma már csöveken át szivattyúzzák a bort az udvaron álló teherkocsik hordósorára. A két szárnyat összekötő kis folyosón zöldcsempés betonasztal, itt bonyolítják le a mintaborok töltését meg a nem is kevés adminisztrációt. A két szárny falai mentén piros-abroncsos hordók sorakoznak és hátul van egy kis helyiség, ahol kovácsoltvas lámpák adnak kellemes világítást. Itt is lehet kóstolgatni (igazgatói engedéllyel persze) igazán jó borokat. De milyeneket? Olasz riz- ling, furmint, rizlingszilváni, bánáti rizling. kevéske leányka és cirfandli. Eszembe jut — talán két esztendeje — a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet vezetője, Németh Márton előadásában hallom az óvó figyelmeztetést: a Mecseken rizlingf ajtókat vagy semmit. Ez a hazája, itt szép, jó zamatú bort ad, ha a termelők szívüket, szeretetüket és munkájukat nem sajnálják .: . POTZ GÁSPÁR brigádvezetőtől tudom, hogy a gazdaság mi mindent áldoz erre a 63 holdnyi szőlőre. A korszerű szőlőtermesztési technológia meghozza a mennyiséget és a minőséget, de „kirabolja” a földet is, azaz, rabolná ha nem pótolnák évente. És ez eléggé költséges dolog hiszen a gazdaság Ma- kár-dűlői, donátusi, meszesi szőlői holdanként minden évben megkapják a jó 220 mázsa szerves, illetve műtrágyát, ami sok egyebek (metszés, kapálás, permetezés) mellett szinte életeleme az elfogadható termésnek. És a termés, tavaly is szép volt. — Hideg volt az augusztus, jeges is, esős is — mondja Potz Gáspár —, de az átlagos holdankénti 50 mázsát leszedtük, 20 cukorfokos átlaggal. De mondom, a rizlingszilvánink például 23 cukorfokos volt, még ilyen j rossz időjárás ellenére is. — Elég sok szőlőtermelő „befürdött” az őszi szürettel ... — jegyzem meg. — Persze, ha korán szüreteltek. Pedig már többéves tapasztalatból mondom, nem szabad a rizlinget szedni szeptemberben, csak október végén. Inkább legyen valamivel kevesebb, de jobb. Aztán a minőség — tulajdonképpen —- a téli hónapokban derül ki. A présházakból behozzák a mustot, 8—10 napig erjed és akkor kap egy gyorsfejtést, ötszázalékos kénessav-oldattal óvják meg a bamatöréstől, majd december elején ismét lefejtik a bort. Ezután minden hordóból egy-egy 7 de- cis palackot töltenek, s ezt megkapja a Minőségvizsgáló Intézet. A vizsgálat révén meghatározzák: mennyi sár- gavérlúgsó adagolandó a bor hektoliterjéhez. Ez az anyag leválasztja a fehérjét és a bor vas tartalmát. Utána — ugyancsak szigorúan meghatározott mennyiségű bentoni- tot kap a bor, amely letisztítja, és most már egy-egy palack ismét az intézethez kerül, ellenőrző vizsgálat miatt. Aztán ha minden stimmel, következik a szűrés és a csillogó, zöldessár- ga, tiszta bor szállításra kész. — Ki a partner? — Az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája. Jó pénzt adnak érte, legalább kétszeresét, mint korábban más kereskedelmi szervek. Ez így leírva — a borkezelés, sőt, az azt megelőző szőlőművelés — eléggé egyszerűnek tűnik. Pedig hát Potz Gáspár és helyettese, Merling Bálint a megmondhatója, hogy mennyi gond, mennyi bizonytalanság, teljesült és teljesületlen remény fűződik egész esztendei munkájukhoz. Szemtanúja voltam — 1964 augusztusában —, amikor egy szép nyárvégi délutánon, alig valamivel két óra előtt tíz egynéhány perc alatt annyi jég zúdult Aranyhegyre, hogy a gazdaság szőlőjének barázdáiban tenyérnyi vastagon állt meg a jég. Felszakadtak a bogyók és a szőlőlé — ami a héj és a kocsonyás rész között dúzzasztotta a „bőrt” s ami éppen a legtöbb cukrot tartalmazza — kicsordult, ki pergett. — Efölött csak sírni lehet, meg káromkodni ... — mondják. AMI A MUNKÁT ILLETI, itt a pincében sem könnyű. Most van vagy 1900 hektoliter bor a hordókban. Ezért felelni kell. Kettőjüknek. Egészségükről viszont kinek adnak számot? Senkinek. Ez olyan foglalkozás-betegség: reuma, asztma. Ahol pince van, ott hűvös is van és rendszerint a levegő is nyirkos. Merlig Bálint 18 esztendőt tölt el már a pincében, még másfél év, aztán nyugdíjba viszi a reumáját. Üdülni kéne néha, évente mondjuk, bár az a néhány hét... — Voltam már, tulajdonképpen minden esztendőben kapok beutalót Szoboszlóra, csak tavaly nem mentem — mondja Merling bácsi. Potz Gáspár a szívére panaszkodik, ha alkalma nyílik rá — beutalóval — Füreden k#r ál tatja magát. A gazdaság megadja a beutalót, ebben nincs is hiba. — Csak hát úgy van az ember az üdüléssel is, hogy az első napokat végigalusz- sza, a következő héten meg már jönne vissza, haza, le a pincébe, körülnézne, hogyan viselkednek a hordók? Együttműködési szerződés KÓSTOLGATJUK, gyertyafényre tartjuk a borokat (Merling bácsit kivéve, 9 év óta egy kortyot nem ivott, ha ízleli, csak „szakmailag”, aztán kiköpi), szóval kóstolgatjuk s Potz Gáspár mondja, talán az előbbihez fűzve: — Nem lehet magára hagyni a bort. Olyan, mint a fiatal menyecske: jobb ha szemmel tartja. Aztán ha túl fiatal, akkor sem jó, ha meg öregszik, szintén nem. Ez a pécsi borokra vonatkozik. Egy, másfél év a legjobb, sziklás talajon termett, testes, markáns bor. De aztán hamar elöregszik. ... Amit persze bűn lenne megvárni, legalább is az előttünk lévő kancsót illetően, így hát hamarjában elejét vettük az ilyen — később esetleg megbocsáthatatlan — mulasztásnak ... Rab Ferenc A Baranya megyei Építőipari Vállalat staza üzemében Jelenleg nagyjavítás folyik, de párhuzamosan ezzel, ha csökkentett mérték!, en is, termel az üzem. Teljes kapacitással március 1-én kezdenek dolgozni. Ebben az évben 150 ezer négyzetméter födémelemet gyártanak négy típusban. Ebből 15—20 százalékot a vállalat saját építkezésein használnak fel, a többit a megrendelő cégeknek adják át. Az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek szellemében szerdán Gödöllőn ötéves szocialista együttműködési szerződést kötött az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. A szerződés a gyakorlatban is érvényre juttatja azt az elvet, hogy az egyetemi tanszékeket az eddiginél fokozottabban be kell kapcsolni a kutató munkába. Az egyetemi oktatók ezentúl részt vállalnak a kutató intézeti témák kidolgozásában. Lehetőség nyílik arra is. hogy az egyetemi oktatókat néhány hónapra a kutató intézet „kölcsönkérje”. A megállapodás kétoldalú: nincs akadálya annak sem, hogy az intézet gépészmérnökei a legújabb gyakorlati tapasztalatokról előadásokat tartsanak az egyetemi hallgatóknak. Első lépés a gázmérkezések megelőzésére lünk műszaki és gazdaságossági szempontból legkedvezőbbnek ígérkezőt. A módszer lényege, hogy a gázt vízgőzzel hozzák kapcsolat- ba, amikoris megfelelő Vegyi- anyag — az úgynevezett katali- zátor — jelenlétében a gőz-állat- potú víz oxigén atomja a rendkívül veszélyes szénmouoxidhoz kapcsolódva azt ártalmatlan szén- dioxiddá alakítja át, a vízgőzből pedig megmarad a két hidrogén atom. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megtette az első lépéseket a vidéki gázgyárakban előállított városi gáznak az any- nyi halálos balesetet okozó szén- monoxidtól való megszabadítására, A tröszt megbízása alapján a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat szakemberei az elmúlt hónapokban a legújabb hazai és külföldi szakirodalom áttanulmányozása alapján kiválasztották az ilyen célra eddig kidolgozott módszerek közül a ná-
