Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
6 1970. Január 28. »nncmttiu namo A SZERKESZTOSEG ÍA/ÍaJ-Á 1/} fii flő fim fwi üi vtfiAjj \j L Szellemi vetélkedő Vállalatunk hét szocialista címért küzdő brigádja közül hat benevezett és részt vett hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett „Felszabadulási szellemi vetélkedőn”, melynek történelem, irodalom, gazdaság- politika és szakmai ismeretek volt a témaköre. Mint újszerű kezdeményezés komoly felkészülést követelt a vetélkedőn résztvevőktől. Brigádonként elég szoros küzdelem alakult ki, az Ybi Miklós brigád az első helyet biztosította magának, a megszerezhető 20 pontból 19-et ért el. Ács Vilmos igazgató elvtárs az első három helyezett brigádnak serleget adott át. Ügy gondoljuk, hogy a szellemi vetélkedő elősegíti majd a termelési feladataink sikeres teljesítését, növeli a szocialista brigád címért küzdők általános szakmai és politikai műveltségét. Baksa László MEZÖBER Remeg a ház A múlt év novemberében a posta kábelfektetői házunk előtt az úttestet keresztben felvágták. Azóta a föld lesüllyedt és kb. 10 centiméteres mélyedés keletkezett. Ezen az utcán bonyolódik a kertvárosi üzletház, szolgáltatóház gépkocsiforgalma. Minden kocsi elhaladásakor megremeg a ház, a képek táncolnak a falon. Kellemetlen ilyen körülmények között pihenni. Kérem az illetékeseket, hogy ennyi idő után javíltas- I sák meg az utat. Sétáló Ferenc Gyulai Pál u. 4. i Amit nem tudnak az utasok A kemény tél nagy gondot okoz Autóközlekedési Vállalatunk dolgozóinak és az utazóközönségnek egyaránt. Gondot okoz vállalatunknak a rossz útviszonyok következtében tönkrement gépkocsik javítása, a forgalomból kiesett gépkocsik elég nagy száma, a síkos útviszonyok miatt a menetrend be nem tartása, a nagyfokú gépkocsivezető- és szerelőhiány, az influenzajárvány és egyéb megbetegedések okozta munkaerőkiesés. Az utazóközönség természetesen türelmetlenkedik. A A türelmetlenség esetenkénti jogosultságát a vállalat szak- szervezeti bizottsága nem vitatja, azonban személyzetünkkel való bánásmódot kifogásoljuk. Szakszervezeti bizottságunk tagjai személyesen győződnek meg naponta, hogy egyes magukról megfeledkezett utasok egy- egy késett vagy meghibásodás következtében kimaradt ' járat miatt a gépkocsikalauzt vagy gépkocsivezetőt agresz- szív, esetenként eléggé drasztikus formában vonják felelősségre, különböző sértő jelzőkkel illetve. Naponta mondanak fel és hagyják el vállalatunkat gépkocsivezetők, kalauzok a magas munkaidő, idegfeszítő munka és egyes utasok sértő magatartása miatt. Szakszervezeti bizottságunk kéréssel fordul az utazóközönséghez. Kérjük, segítsék a fegyelmezett utazást. Ha felszálláskor előre mennek a kocsiban, több utast lehet elszállítani. Ha a hátsó ajtó helyett középen vaav elől szállnak fel, hátráltatják a Egyszer már szóvá tettük Ml vasasi dolgozók egy ízben, — 1969. november 19- én már helyet kaptunk panaszunkkal a lap hasábjain, de sajnos eredménytelenül. Az AKÖV azóta sem könnyítette meg utazási gondjainkat. Különösen vonatkozik ez a Va'sasrol kora reggel 5 és 6 órakor induló autóbuszok gyakori késésere, sőt kimaradásaira is, ami következésképpen a dolgozók munkahelyi késéseit eredményezi. Nem kisebb problémánk az is, hogy az említett járatok eredeti indulási helyét, — melynek tavaly ősszel még a Kossuth tér volt a végállomása. — az új forgalmi rendszer bevezetése óta a Budai vámhoz helyezték át, újabb nehézséget okozva ezzel is az utasoknak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Vasasról bejáró utasok döntő többsége a belváros külünböző üzemeiben dolgozik, és az átszállás, — beleértve a fentebb már említett késéseket is, még tovább növeli a termelésből kiesett drága „percek” számát. Tudomásunk szerint rég helyreállították már a Kossuth teret, ahonnan Ismét rendszeresen járnak az autóbuszok. Kérdésünk: miért nem helyezik hát vissza a mi autóbuszunk végállomását is a Kossuth térre? Cservenyák Gyula és 85 aláírás Szerkesztői üzenetek B. J. Mohács: Ha tsz-tag, akkor megjár az illetmény- föld, ha nem lakik helyben. * A. E Pécs: A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete szerint a 34/1967 (X. 8.) korm. sz. r. 66. § (1.) bek. értelmében a jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. * P. I. Komló: A nyugdíjasnak nincs meghatározva, hogy' hány órát köteles dolgozni, ez a szerződésétől függ. M. I. Komló: A Társadalombiztosítási Igazgatóságtól kapott fizetési meghagyást vigye be az Állami Biztosítóhoz és az a kötelező gépjárműszavatosság alapján kifizeti a munkatársa ápolási költségeit. * Horváth Ferenc ny. bányalakatos: Lakcím hiányában levelére nem tudunk vála| leszállást, mely minden esetben járatkésést idéz elő. Továbbá kérjük, hogy ne sértegessék, ne idegesítsék személyzetünket. mert az amúgy is veszélyes útviszonyok mellett a rossz idegállapot tragikus balesethez vezethet. Mindent elkövetünk, hogy személyzetünket az udvariasságra neveljük és ha szükséges, fegyelmi felelősségrevo- nást is alkalmazunk. Kérjük a kedves utazóközönséget, hogy segítsék elő a fegyelmezett utazást. A jogosnak vélt panaszt ne az utazószemélyzetünknek indulatosan tolmácsolják, erre megvannak a vállalat illetékes vezetői. Ha utazóállományunk a jelenleginél tovább csökken, még kritikusabbá válhat az utasszállítás megyénkben, városunkban. Eperjesi Ferenc VSZB titkár Pécsett a Rókus utcában betemették a pinceszakadást, a napokban elkészülnek az utca Steinmetz téri torkolatánál a távfűtővezeték csatornájának betonozásával és rövidesen ismét megindulhat a forgalom. Az illetékesek válaszolnak Nem árusít már pálinkát a pécsi MÁVAUT-büfé szólni. Kérjük figyelje továbbra is írásainkat és közölje észrevételeit, amit előre is köszönünk. * A. P. Pécs: az 1/967 (XI. 22.) MüM EÜN—PN együttes rendelete a' csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szól. * P. A-né Siklós: Igen, testi vagy szellemi fogyatékos egy gyermek után is jár családi pótlék. Nagy Zsigmond Szűr: Televíziókészülékét megjavították’ érte lehet menni. A GELKÁ csak a hét végén tudja a helyszínre szállítani. * B. I. Mágocs: Ha valaki egy vállalatnál felmond és újra visszamegy dolgozni, akkor a hűségjutalomból kizárhatják, nem követelheti. I A cikkre, amely az Utasellátó Vállalat részéről üzembentartóit pécsi MÁVAUT büfét bírálta, Pengősi Gyula a pécsi kirendeltség vezetője az alábbiakat válaszolta: „Messzemenően egyetértünk a szeszmérés rendeletileg szabályozott beszüntetésével olyannyira, hogy a fél- decis kiszerelésű útipalackos töményitalokat kivontuk egységünkből. Ugyancsak az alkoholellenes küzdelem jegyében — segítőkész figyelmeztetésnek fogadva a megjelent cikket — azóta a palackozott szeszeket (minden kiszerelésben) kivontuk a forgalomból és a büfé teljes készletét raktárra szállítottuk. Figyelembe vettük azonban azt a jogos fogyasztói igényt, hogy továbbra is kiszolgáljunk üdítőitalt, palackos sört, bontatlan palackos „Utcáról ntcára” Rendbe hozzák az udvart A Dunántúli Napló november 26-i számában megjelent cikkel kapcsolatban az alábbiakat közli a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya: „A Rákóczi u. 50. (Bajcsy- Zs.-u. 2. sz.) alatti épület a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat kezelésében van. A cikkben felvetett hibák helytállóak. A PIK Vállalat, illetve házkezelősége január 7-én az épület bérlőivel együttesen megbeszélést tartott A megbeszélésen határozatot hoztak az udvar rendezésére vonatkozóan. Megállapodtak, hogy a szükséges rendezési munkákat a B. m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, illetve a Szövetkezetek Baranya megyei Központja január 31-ig köteles elvégezni. Egyben intézkedtünk, hogy a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat e hó 30-ig a meglévő kukaedények számát hattal növelni köteles. Továbbá köteles a szóbanforgó vállalat a sérelmezett kerítést ez év március 31-ig helyreállítani. A Kossuth Lajos utca 29-es szám alatti lakóépülettel kapcsolatban megállapítottuk, hogy az említett épület nincs állami kezelésben. A tulajdonos és a PIK között az épülettel kapcsolatosan jogvita van folyamatban a Pécsi Járásbíróságnál, mely hivatott dönteni, hogy a dúcolási munkálatok, illetve az épület helyreállítási munkái melyik felet terhelik. Hirdi Peren« MMályveaató iítaárasfc* bort, a zord téli időszakban forraltbort, amit egyaránt szívesen fogadnak melegítőként a buszra várók vagy a hosszabb útról — sok esetben fűtetlen busszal — érkezők. Tisztában vagyunk azzal, hogy a piactér gyakran gyülekezőhelye a lump elemeknek, de úgy érezzük, emiatt nem vonhatjuk meg a lehetőségét sokezer utasnak, hogy egy üveg sört elfogyaszthasson. Az utazóközönség kulturált körülmények között való kiszolgálására irányuló törekvésünk eredménye, hogy a fejlesztési terveinkben szerepel egy zárt fogyasztóterű bisztró építése a jelenlegi büfé melletti területen”. „Húszéves az üzemi vendéglátás” Jobb a mostani megoldás A cikk megemlíti, hogy ,?a MÜVV nem zárkózik el az elől, hogy Pécsett is átvegyék a gyermekélelmezést”. Erre vonatkozóan megemlíteném, hogy óvodáinkban, iskoláinkban saját rezsiben látjuk el a gyermekek, illetve tanulók étkeztetését. A kivizsgáláskor megállapítottuk, hogy az iskolák és óvodák a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a jelenlegi bevezetett étkeztetési forma mellett. Pár évvel ezelőtt Üjmecsekalján két nagy iskolánk uapközi otthonának étkeztetését az Üzemélelmezési Vállalat látta el. Azóta a két nagy iskola is önellátó lett és az igazgatók írásos jelentése alapján sokkal jobb, bőségesebb és ízletesebb az étkeztetés. Tamásy Béla csoportvezető. „Lehetne egy évvel hamarabb?” Munkásszállítás Beremendről A Beremendi Cementmű építkezése esetében kedvező körülmények között vagyunk, mert a kooperációban résztvevő vállalatok jó részével már előzőleg is üzleti kapcsolatban álltunk. A szállítási feladatok megoldására az érdekelt vállalatokkal fuvarozási szerződést kötöttünk, melynek értelmében biztosítjuk Baranya megye községeiből a munkás- szállítást. Ezekben az esetekben a személyszállítás megoldódott. Az építkezések megindulásával párhuzamosan az addig is meglévő Be- remend—Siklós között közlekedő egy járatpárunkat 3 járatpárral emeltük fel, ezzel szándékozunk megoldani az esetenként jelentkező polgári vagy hivatalos ügyben utazók szállítását. Terveinkben szerepel a BCM megindulásával és további munkaerő szükségletével kapcsolatban 3/3-os műszak szállítások beindítása, jelenleg azonban fenti viszonylatokban ilyen igény nincs. Az építő vállalatok különböző munkarendjei nem teszik lehetővé, hogy menetrendszerinti járatokat biztosítsunk, ugyanis a közlekedési igény teljesen különböző lenne. A szabad szombatok elhelyezése évközben gyakorta változik, melyben erősen közrejátszanak az ünnepek, a fizetési napok és egyéb munkarendi összevonások. — Az így jelentkező igénylőknek csak különjáratokkal tudunk szolgálni, ha azt megrendelik. Többszöri személyes tárgyalásunk alatt ilyen igényt hozzánk nem juttattak el. Laki Pál, a 12. sz. Autóközlekedési Vállalat Igazgató-helyettese. Dr. Szabó Tibor a MÁV pécsi igazgatóságának vezetője az újságcikkben leírt vasúti vonatkozású igényeket Beremenden az érdekelt vállalatok képviselőivel annak idején megtárgyalta és rendezte. „Közös megegyezéssel rendeztük — írja — a jelenlegi téli időszakban utazók problémáját és megfelelő lépéseket tettünk a jövő év tavaszától várható nagyobb létszámú dolgozók hétvégi utazásának biztosítására. A jövő év tavaszától nagyobb ütemben meginduló építkezésen a vállalatok tájékoztatása szerint mintegy 2 ezer vidéki dolgozót foglalkoztatnak, akik közül kb. 800-u, 1000-ren egy-egy hét végén hazautaznak. Ezek elszállítása már csak különvo- natokkal történhet Ezért a Szilikátipari Központi Tervező és Kutató Intézet, — mint az építkezés beruházója — és a KPM Vasúti Főosztály között a közelmúltban tárgyalások indultak Beremend—Budapest között ilyen hétvégi külön munkásvonat beállításának lehetőségeirőL A tervek szerint a munkásvonat pénteken a déli órákban indulna Beremend- ről és oda hétfőn a délelőtti órákban érkezne vissza. Ez ügyben azonban döntés még nincs. A magunk részéről a külön munkásvonat beállítását szorgalmazzuk.” Jogi tanácsadó Nagy L pécsi olvasóul kérdezi, hogy szabadságidó megállapításának a kéréséhez a munkaviszonyait hogy kell igazolni, mit köteles a munkáltatója elfogadni, ha az SZTK nem ad ki igazolást. A szabadságidő megállapításánál minden munkaviszonyban eltöltött időt figyelembe kell venni, amit a dolgozó hitelt érdemlően igazol. Munkaviszony igazolásként elsősorban a munkakönyv bejegyzéseit kell elfogadni. Ezek a bejegyzések hitelesek és azokat a munkáltatók kötelesek elismerni. Ha olyan munkaviszony beszámítását kéri a dolgozó, amely nem szerepel a munkakönyvben, akkor azt munkáltatói igazolással, szolgálati bizonyítvánnyal vagy a Társadalombiztosítási szerv igazolásával lehet igazolni. A Társadalombiztosítási szervek csak akkor nem adnak ki igazolást a dolgozó részére, ha a) a dolgozó nem szerepel a nyilvántartásaikban (a munkáltató nem jelentette be, vagy nem volt bejelentésre kötelezett), b) a kérelmező nyugdíjas és ennek .alapján ellátásban részesül, c) a kérelmező által kért idő nyugdíj határozatában szerepel, d) vagy a:t újmintájú munkakönyv kiállítása utáni munkaviszonyról kér igazolást, ami a munkakönyvben is megtalálható. A többi es etben a Társadalombiztosítási szervek változatlanul adnák igazolást. A fentebb felsorolt esetekben a dolgozónak olyan hitelt érdemlő Társadalombiztosítási szerv Által kiállított irata — Határozata — van, amelyet mindem szerv, vállalat köteles elfogadni. Ezek a határozatok . . . i tartalmazzák mindazokat az adatokat, amelyek a munkaviszony igazolásához szükségesek. Abban az esetbén, ha nyugdíjasnak van sjzüksége a munkaviszonyok igazolására, akkor a nyugdíj megállapító határozatból megállapítható, hogy mikortól meddig terjedő munkaviszonyait vették nyugdíj idő szempontjából számításba. Például a nyugdíjas munkaviszonyba lép és kéri korábbi munkaviszonyainak a beszámítását, akkor a nyugdíj megállapító határozatából a munkáltató meg tudja állapítani, hogy 1929. január 1- től 1969. augusztus 31-ig terjedő időben 30 év és 180 napot ismert el a Társadalom- biztosítási szerv. Tehát ezt az időt figyelembe kell venni. Ehhez nincs szükség újabb igazolásra. Hasonló a helyzet, akkor is, ha a dolgozó nem nyugdíjas, de kérte a nyugdíjhoz szükséges időinek a megállapítását. Ez esetben is határozattal tudja igazolni, hogy részére például 1951. február 10-től 1968. december 31-ig 16 év és 320 napot ismertek el. A határozat az elismert — tehát minden esetben igazolt — időket részletesen tartalmazza. Amint a leírtakból megállapítható, munkaviszony igazolásként mindent hitelt érdemlő igazolást, munkakönyvi bejegyzést el kell fogadni. Ugyancsak el kell fogadni munkaviszony igazolásként a dolgozó nyugdíjazására vonatkozó vagy nyugdíjügyben keletkezett jogerős határozatát is. Ebben az esetben a társadalombiztosítási szerv külön igazolására nincs szükség. A határozatot az igazolással azonos értékűnek kell tekinteni. Ha az igazolni kért munkaviszony nem szerepel munkakönyvben — 1951. július 1. után kiállított — és nincs róla egyéb irat, nyugdíj határozat stb. akkor kérelemre a Társadalombiztosítási szerv, ha a nyilvántartásaiban szerepel, akkor igazolja a kér* időt
