Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
J573. Januőr 28. mmommi nauto 3 Ősszel megindul az oktatás a Pécsi Műszaki Főiskolán: Ezernél több hallgatót vár az új főiskola Százötvenmillió forintba kerül — Öt szak, tizenhét tanszék Több, mint száz éve oktatnak a Halászbástya alatt álló intézet íalal közt. Valaha Ferenc József intézetnek hívták — a kiváltságosak gyermekei szerezhették meg itt a kardbojtviselés jogát. A háború erősen megrongálta az épületet. A. felszabadulás után társadalmi összefogással helyreállították, - és megindult a középfokú oktatás — az ország első épületgépészeti technikumában. 1961- ben felsőfokú technikum lett. Azóta az itt végzettek között sokan vállalati főmérnökök, magas beosztású gépészeti szakemberek. Az építőipar jól képzett szakembereket kér Eddig a történet. A fejlődés azonban egyenes vonalat mutat felfelé. Az építőipar szakembereket követel, méghozzá jól és sokoldalúan képzett szakembereket. A Felsőfokú Építő- és Építőanyagipari Gépészeti Tecni- kum azonban jelenlegi helyén — Budapesten a Szabó Ilonka utcában — városképi és műemléki szempontokat figyelembe véve nem bővülhet. így merült fel a vidékre település gondolata. A választás Pécsre esett. Itt a legkedvezőbb az oktatási és ipari bázis, amely szükséges egy ilyen jellegű Iskolakomplexum működéséhez. A jelenlegi három szak — épületgépész, éoületvillamosí- tási. és szilikátgéóész — két további szakkal bővül a letelepedés és felfutás után. A két rűiabb az építőiosrt és mélyépítési szak, tehát itt Pécsett, a Damjanich utcai hatalmas épületben alakul meg. Az országban először — és egyetlen helyen — képeznek ki ebben az iskolában az éoűletvillamosítási szakon felvonós szakembereket, akikből bizony nagy hiány van. Jövőre öt szakon indul az oktatás Szeptemberben azonban nem kezdődik megvalameny- nyj szakon az oktatás — az építkezés elhúzódása miatt. A két új szak egyelőre nem indul, a meglévő szakok első évfolyamai kerülnek letelepítésre. Ez természetesen összefügg a kezdeti nehézségekkel. amelyek leküzdése után — már valószínűleg a jövő évben — öt szakon há- romszázhatvan napnali tagozatos hallgató kezdheti meg a tanévet. Néhány év múlva 1030 nappali és 600 esti és levelező tagozatos hallgatnia lesz ,az intézménynek. A beiskolázás országos lesz — hiszen nvoloszáznegwen férőhelyes kollégium énül — de a hallgatók legalább hú«z szá zalálrg kerül ki a pécsi. Pécs környéki fiatalokból Az érdeklődés nagy, a felvétel szigorú. A felvételi anyag teljes egésze megtalálható a középiskolák számára megküldött „Felsőoktatási intézmények felvételi vizsgaanyagában”. De beszéljünk most egy kicsit a „házról" ahova a felsőfokú technikum már mint Pécsi Műszaki Főiskola költözik. Az oktatási szárnyban helyet kap egy 400, három 100. hét 80, és huszonöt 30 férőhelyes tanterem, valamint négy nyelvi laboratórium. Az igazgatási szárny az iskola igazgatóságának, gazdasági hivatalának, tanulmányi osztályának ad otthont, ezenkívül tizenhét tanszék, könyvtár, irattárak nyernek itt elhelyezést. A kollégium külön színfoltja lesz a városképnek: 840 férőhelyes, korszerűen felszerelt, kétágyas szobákkal, kiegészítő helyiségekkel ellátott tízszintes épület. Az iskolakomplexum negyedik részét képezik a műhelyek, laboratóriumok — valamennyi épület alagsorában, valamint különálló pavilonokban mintegy huszonöt különböző műhely, laboratórium áll majd az oktatás rendelkezésére. Végül, de nem utolsó sorban a sport- létesítmények kerülhetnek említésre: a nagyméretű, ' nemzetközi mérkőzések lebonyolítására alkalmas tornacsarnok, különböző szabadtéri pályák és később önerőből — az építkezés területén felfakadt forrásvíz felhasználásával — egy 33 méteres úszómedence építése. Az intézménynek ma 45 főállású, 30 másodállású és 31 óraadó tanára van. Pécsett teljes felfutás esetén — ha mind az öt szakon három évfolyamot oktatnak — 140— 150 főállású tanárnak megfelelő oktatógárdára lesz szükség. A tantestület 85 százaléka vegyész, génész. építész- mérnökökből kell álljon. Ez a kérdés természetesen még nem megoldott —‘de a teljes felfutás idejére bizonyára megoldódik. Mert érdemes lesz ebben a szép intézményben oktatónak lenni. A koncentrált, sokoldalú mérnökkapacitás ugyanis lehetővé teszi a nagyvonalú kutatási munkák végrehajtását. Ezen a területen már ma is erőteljesen hekancsolódtak az intézet oktatói az ipar vérkeringésébe. Ezt az előrelátható kezdeti visszaesés után fokozni lehet és kell is. A tudományos életben is számítanak az intézetre Az ország tudományos életében az intézetnek fontos feladatai lesznek. A már i®en sokoldalú külföldi érdeklődés után — Szovjetuniótól Marokkóig érdeklődnek tudományos együttműködés érdekében — várható a jelenleginél szélesebb körű nemzetközi kapcsolatok kiépítése, Magyar—olasz történésztoferencia Budapesten A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Római Egyetem történeti. illetve modernkori történeti intézete január 28—30-án háromnapos magyar—olasz történészkonferenciát rendez Budapesten a XIX—XX. századi olasz és magvar gazdasági és nemzeti fejlődés kérdéseiről. A tanácskozás a Rómában magyar történészek részvételével megrendezett korábbi konferencia folytatása lesz. A háromnapos tudományos tanácskozásra olasz törté- nészdelesáció érkezik hazánkba Franco Valsec^hi professzornak, a Római Egyetem történeti intézete igazgatójának vezetésével. A művelődési autók teljesítménye: Évente negyven községnek szállítanak rendszeresen kultúrát 1965-ben „Mozgó művelődési ház” néven vált ismertté a Megyei Könyvtár és a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó közös kezdeményezése, mellyel megyénk kisközségeinek kulturális igényeit igyekeztek kielégíteni. 1968-tól kezdődően viszont a feladatok megoldását a Megyei Könyvtártól függetlenül a Népművelési Tanácsadó végzi. 1968-ban a járásokkal közösen megállapodtak abban, hogy melyek azok a községek, amelyeket rendszeresen látogatnak majd. — Összesen hatvannégy kisközséget ütemeztek be munkaprogramjukba. Megindult a munka. Három gépkocsi járta a baranyai falvakat. Az Mi történt Hosszúmezőn? Január elsején bezárták a hörnyéki cigányiskolát. A bezárást avval indokolták, hogy a Környékhez közel í eső Hosszúmező nevű erdei cigányteiepölés csaknem elnéptelenedett. Lakóinak többsége elköltözött; így alig maradt gj’erek a cigányiskolában. Ml történt Hosszúmezőn, hová költöztek a cigányok? Erre kerestem választ a I helyszínen. J öjjenek, csak jöjjenek! , Legalább meglátják, i hogy élünk a XX. században. Az atomkorszakban! így fogadnak bennünket I Hosszúmezőn. Hét putrit látok még magunk körül, disznóólakkal meg kapirgáló tyúkokkal, aztán végre észrevesszük, kitől ered a harcias hang: egy magas cigányasz- szony hív bennünket az egyik putri ajtajából. Nem minden cigány használ ilyen szavakat, mint a XX. század meg az atomkorszak. A putri belsejében kiderül, mi a magyarázata, A magas, széparcú cigányasz- szony könyveket tart és nagyon sokat olvas. Fejből elsorolja Jókai, Mikszáth, Móricz jónéhány regényeimét, panaszkodik a modern írókra, mert azok nem fejezik be a cselekményt. Elég szokatlan panasz egy szűk kunyhóban, ahol alig lehet megtenni néhány lépést, ám a cigányasszony ezt is megokolja: — Amikor olvasok, elfeledkezem arról, hogy putriban élek, petróleumlámpa mellett vakoskodok, hogy még mindig erdei vadember vagyok. Meguntuk már ezt az életet uram. Tíz éve még huszonhat család élt ezen a telepen, ma már csak hét, s ez a hét is alig várja, hogy elköltözzön, s emberi körülmények közé kerüljön. Tíz-tizenöt éve dolgoznak már férjeink a bányában, hosszú idő óta ku- porgatunk, minden család összegyűjtött már tíz-tizenöt- ezer forintot, mert menni akarunk uram ... Uszersjte a ház'ala’i 25 éw3l ezelőtti feliratai Érdekes filmek a felszabadulás 25. évfordulójára A katonai filmstúdió több új alkotással lép a közönség elé a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából. A közelmúltban fejezték például be az „Üzenetek” című filmet; készítői azokat a budapesti házakat kutatták fel, ahol még ma is láthatók az aknamentesítő szovjet katonák 25 évvel ezelőtti feliratai. — A „Vallomás a hazáról” című lírai dokumentumfilm négy mai költőnk hazáról szóló verssorait eleveníti meg, képekben. Egy Heves megyei faluban forgatták a „Kubi- kosok”-at, amelyben régi földmunkások fiaival készítettek riportot. Szalvay Mihály altábornagy életéről szól a „Népünk igazi fiaihoz méltóan” című alkotás. Lestár János Balázs Béla-díjas rendező pedig április 4-én forgat majd színes riportfilmet „Díszszemle 1970” címmel. A szomszédos putri gyász- ruhás asszonya is menni akar. Férje a bányában veszett, havi 2760 forintot kap utána, s még ebből is félrerak havi ötszázat, néha még többet is. Huszonhatezer forintja van már a takarékban. — Akkor jutott eszünkbe a költözés, amikor a gyerekek iskolás korba léptek — mondja. — Háromnegyed órára van a hörnyéki iskola, nem akartuk, hogy annyit gyalogoljanak a hóban és sárban, hogy ők is itt éljék le életüket az erdőben. A mi életünk már megtanított bennünket arra, hogy aki az erdőben lakik, az buta marad, mert nem tudja, mi történik a világban. Mi történik a világban ... Erre a felnőttek is kíváncsiak. A hét hosszúmezői család gyakran lejár Godisára, ahová a többiek költöztek. Állandóan nézik a tévét, pontosan tudják, mi történik Kloss kapitánnyal. Igényeik vannak. Valószínű a tévének is nagy szerepe van abban, hogy az ősi hosszúmezei cigánykolónia annyira megbolydult a legutóbbi tíz évben. A nagyapáik még földkunyhóban éltek, s alig volt néhány használati tárgyuk. Nekik ez már nem volt jó, ők már putrit építettek maguknak. Megpróbálták lakályossá tenni, s — mint ez a gyászruhás asszony is — telezsúfolták bútorokkal. E szobában is két ágy, egy asztali tűzhely, egy konyhaszekrény látható, a falak tele vannak fényképekkel, a konyhaszekrény pedig edényekkel. Az egész putribelső arról tanúskodik, hogy nagyon szűk már nekik ez az egyetlen kis szoba, nem férnek el már, nagyobb és jobb házat akarnak. No, de milyenek azok a nagyobb és jobb házak? Erre kerestünk választ Godisán, Szilágyi Mihály sásdi tanácselnökkel Szilágyi Mihály nagyon sokat tett a cigányokért A Sásdi Építő Ktsz vezetőivel karöltve a közelmúltban tárgyalt a budapesti Kontakta Gyárral. Megállapodás született, mely szerint hamarosan egy — villamos alkatrészeket gyártó — félautomata üzemet fognak megnyitni az egykori hörnyéki cigányiskolában. Hatvan fővel indulnak, később háromszázra nő a létszám, s munkaalkalomhoz jut sok cigány asszony is. További tárgyalásokat folytat a felsámindszenti tanácscsal, tehát avval, amelyhez Godisa tartozik. A megbeszélés eredményeként hamarosan telekhez jut az a hat hosszúmezei család is, aki még odafönt él. (A hetedik család Baranyahidvégre költözik.) Két-háromezer forintot kell csak fizetniök 200 négyszögölért. Minden cigánycsalád 65 ezer —, ha sok a gyerek, esetleg még több — i építési kölcsönt kap, harminc éves törlesztésre. Ezek olyan j kedvezmények, amelyek való- ban lehetővé teszik, hogy a cigányok kitörjenek az erdő- bői. ) Így tört ki az a tizennyolc hosszúmezei család is, aki : most Godisán éL A godisal újtelep szélén ^ állunk. Cigányok lakják. Tizennégy négyszögletes, vakolatlan házat lehet megszámolni, kívülről látni, hogy két szobásak. További kettő egy szoba-konyhát sejtet. Ezenkívül még négy putri néz le a dombtetőről, melyeket téglarakások és épületfák öveznek. Szilágyi Mihály azt mondja, hogy a putrik lakói a tavaszt várják, amikor építkezni lehet. Valóban így — először egy kis putrival — kezdte özvegy Balogh Mátyásné illetve Orsós György is. Ma mindkét család kétszobás házban él, Orsós György még egy üvegezett tornácot is „ragasztott” a bejárathoz. A lakás belseje meglepő látványt nyújt. Barna. hordozható cserépkandalló árasztja a meleget, fehér nyomógombokkal ellátott rádió áll a polcon, újságok hevernek az asztalon. Nem is egy, tehát a ház lakói rendszeresen olvasnak. Benyitok a nagyobbik szobába: nagyképernyős tévé-készülék, széles ágyak, esküvői fénykép ... A többi lakás is hasonló belülről. fM iben különböznek ezek az emberek tőlünk? — tettem fel magamban a kérdést, amikor az utolsó házból is kijöttünk. Abban talán, hogy feketék, s a legtöbbjük cigányul is tud? De hát mi határozza meg egy család helyzetét? A haj színe meg a nyelv? A havi jövedelem nagysága, a ház mérete és formája, a lakás berendezése meg a többi semmit sem számít? Igaz — a godisai magyarság meg cigányság felnőtt tagjai között — még van valami kulturális nívóbeli különbség. De meddig? A felsőmindszenti tanács szerint a godisai cigánygyerekek tanulmányi eredménye eléri az átlagot A többihez már nem kell nagy képzelőerő. Megérjük még a vegyes házasságok korát is. Ma még talán kuriózum: a jövőben kevésbé. Egy népcsoport egy nemzetiség megtalálja a jövőjét Magyar László 1968—69-es évad végén kimutatást készítettek, hogy a beütemezett rendezvényekből melyik községben hányat sikerült megvalósítani és mennyi maradt el az érdeklődés hiányában. Azokkal a falvakkal, ahol a szervezési munkát nem kísérte siker, a Népművelési Tanácsadó megszüntette kapcsolatait. Jelen pillanatban negyven olyan kisközség van, amelyet rendszeresen felkeres a „mozgó művelődési ház”. A falvakban a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó aü- tójának ajánló jegyzéke alapján kiválasztott programoknak megfelelően állnak a közönség rendelkezésére. Ezeket az ajánlójegyzékeket még az év elején elküldték a községeknek. Az igényfelmérések után összeállították a művelődési autók folyamatos évi programját. Sajnos, problémák vannak az autók körül. Valójában három gépkocsival kellene megoldani a programok lebonyolítását, de az elmúlt év novemberében kapott új Robur autóbuszt 6000 kilométer lefutása után meghibásodás miatt nem tudják használni. A másik kiöregedett Nisa mikrobusz helyett még nem kaptak újat, így egyetlen autóval igyekeznek megvalósítani a három gépkocsira tervezett programot. Ez az egyetlen gépkocsi havonta 3000 kilométert fut. Csak akkor nem használják, mikor kötelező szervizen kell lennie. Legtöbb kisközségben a fáradságos munkát nagy elismeréssel fogadja a közönség. Általában a lakosság 10 százaléka megtekinti a különböző rendezvényeket. Vannak viszont olyan helyek is. ahol 1310 ember közül csupán 32 tartotta érdemesnek, hogy részt vegyen a Népművelési Tanácsadó által szervezett rendezvényen. A A Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó művelődési autójának programjáról csak annyit, hogy megtalálhatók benne a módszertani rendezvények mellett a műsoros rendezvények is, melyek alkalmával ebben az évben először hivatásos előadóművészek is fellépnek. Ezeken túl képzőművészeti kiállításokat. ismeretterjesztő előadásokat és filmvetítéseket szerveznek,1 a mezőgazdaságban dolgozók részére pedig alkalmanként a szakmai Ismeretek bővítése érdekében előadásokat tartanak, pieg- hívott szakemberek. — Üj művelődési házat épített a baranyajenői tanács a járási tanács segítségének, a községfejlesztési alapnak és a lakosság társadalmi munkájának felhasználásával. A művelődési házban ifjúsági és felnőtt klub, mozi és könyvtár van. — A nemzetiségi könyvtárak érdekében. A Megyei Könyvtár felmérést végzett a mohácsi és a pécsi járás nemzetiségi községeiben, hogy mennyi anyanyelvi könyv található a könyvtárakban, s hogy a lakosság mennyit olvas. Vállalatok, intézmények, figyelem! AZ IRODAGÉPTECHNTKA VÁLLALAT ezúton értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy január—február hónapban ■liléi tiplisí irápp és számológép Javítását soron kívül vállalja. Felvevőhelyünk címe: PECS, BAJCSY-ZS. ü. 8. Telefon: 22-98. I közös kutatási munkák vég- I zése. A Pécsre település után ez az intézmény az ország legnagyobb, korszerűen felszerelt műszaki főiskolája lesz. Az itt képzett szakemberek ; hosszú ideig a legkeresettebb ; szakemberek lesznek — hi- | szén ma csak minden tizedik | igénylőt tudnak kielégíteni ; végzett szakemberrel. Az új j főiskola várja oktatógárdáját j és hallgatóit, és néhány év , múlva igen jelentős tényezője lesz a város társadalmi, kulturális és ifjúsági életének. (Kampis)
