Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
Xra: 88 fiffSr Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXV n. évfolyam, 23. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. január 28., szerda Hórom feladat P écs város lakói az elmúlt évek során számos alkalommal bizonyították: nemcsak szeretik városukat, hanem annak fejlesztéséért, szépítéséért, önként felajánlott munkájukkal is szívesen járulnak hozzá. A megállapítást maradandó, mondhatni látványos objektumok létrehozása is bizonyítja, — például a mecseki vidámpark, az állatkert, de erről tanúskodnak többek között a társadalmi munkában elkészült utak, járdák, kilométerei is. Erről van szó ismét Az elmúlt év végén lapunk hasábjain helyt adtunk a város vezetői részéről kezdeményezett „vitának”, — azzal a céllal, hogy a hozzászólásokból ismereteket gyűjt- sünk: milyen feladatok, városfejlesztési elgépzelések érdekében vállalna a lakosság társadalmi munkát. A beérkezett javaslatok összesítése után három konkrét létesítmény megvalósítására érkezett a legtöbb szavazat. Az egyik: ifjúsági tábor létrehozása a Mecseken, — a másik: tárjuk fel és az Idegen- forgalom számára is tegyük hozzáférhetővé a jakabhegyi kolostort, — a harmadik: fejlesszük tovább a mecseki sétányt. A járásiatok tetszetősek. valóban a várcw szépítését szolgálják. Mert — úgyvélem — még vitatkozni is alig lehet például az ifjúsági tábor létrehozásának célszerűségéről, de úgy Is mondhatnám: közérdekűségéről. A jakabhegyi kolostor feltárásával, rendbehozásával, tönkreme- r ősének megakadályozásával Pécs újabb Idegenforgalmi látványosságot nyerne — ez sem lehet közömbös senki számára. A sétányrendszer további fejlesztésével ismét visszanyerhetnénk az elvesztetteket — ez sem lenne megvetendő. PH Ö tletekben, célokban tehát nincs hiány, az igények — mondhatni — korlátlanok, a lehetőségek viszont gátat szabnak, nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy csupán társadalmi munkával megoldani bizonyos feladatokat, — nem lehet A társadalmi munka nagyban segíti a cél elérését a rendelkezésre álló anyagi alapot kiegészíti, — de egymagában kevés. Az ' említett javaslatok valóra- váltásához megfelelő anyagi alappal kell rendelkeznie a tanácsnak, csak így lehet a társadalmi munkát hatékonyan felhasználni. A feladatok adottak, most már el kell dönteni: milyen sorrendet állapítsunk meg, — mit építsünk először? Annál is sürgetőbb ennek meghatározása, mert a döntés évekre megszabja tnajd: a legtöbb táreadalmi munkára hol lesz szükség, hová összpontosítjuk fő erőinket? Mielőbb hozzá kell tehát látni a sorrend kialakításához, szervezéséhez, majd a konkrét munkához. Erről beszélgetve a város vezetőivel — értesültünk: a közeljövőben eldöntik a sorrend és még esetleg felmerülő egyéb javaslatok megkérdezésének módszerét, azt, hogy milyen eszközöket használnak fel a lakosság ilyenirányú véleményének megismeréséhez. Erről — mint ígéretet kaptunk — a jövő hónapban lapunk hasábjain is taiékoztatják Pécs város lakosságát. Garay Ferenc 1970. július 3—13 IP arl vásár és Pécsett Százhúsz kiállítóra számítanak — Külföldi régek is bemutatják gyártmányaikat Reális elképzelés. Pécs város az idei ipari vásárral és kiállítással bekíván lépni a vásárvárosok sorába. A tavalyi rendezvénysorozat sikere a bemutatott termékek széles skálája, méltán jogosítja a rendező szerveket, hogy törekedjenek e kitüntető rang megszerzésére. A hétfőn nyílott vásárirodán — a Városi Tanács épületének félemelet 26-os szobájában — Molnár György és Asztalos Ferenc már „nyakig” munkában vannak, szerveznek, tárgyalnak, postáznak, felméréseket végeznek. Elkészült a részvételi szabályzat, — ebben a jelentkezés feltételeit ismertetik—, ebből 500 példányt postáztak — szintén a hét elején — és megküldték az ország jelentősebb ipari és kereskedelmi vállalatainak. 1969-ben 86 kiállító reprezentálta termékeit, gyártmányait az akkori ipari seregszemlén, és százezernél több látogató tekintette meg a vásárt. Ez évben 120 kiállítót várnak. Mig tavaly 10 000 négyzetméter területen helyezték el a résztvevőket, 1970-ben 15 000 négyzetméter nagyságú területet igényelnek. A vásár céljára berendezik a Közgazdasági Technikum épületét a mellette lévő iskolatömböt és a Köztársaság tér egy részét, valamint a Rét utca bizonyos szakaszát. Az 1970. évi pécsi ipari vásár és kiállítás egyben bemutatja a szocialista ipar negyedszázados fejlődését is. A vásárirodára beérkeztek az első nevezések. Pécsről a Sopiana Gépgyár, az Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat, a MERUKER, a Textil Nagykereskedelmi Vállalat, a FÜSZÉRT, Budapestről a Vegyiművek, a MIGÉRT, a Selyemipari Vállalat, a Pamutnyomó Vállalat és a Pamut- Textil Vállalat kérte biztosítsanak területet. Űj vonása lesz a vásárnak a külföldi kiállítók bemutatkozása. Romániai és jugoszláviai gyárak kérték vegyék fel a nevezési listára. Az előrejelzések szerint más külföldi országok is érdeklődnek a pécsi vásár iránt Az idei rendezvényen már több szolgáltatást végző üzem, intézmény képviselteti magát, és nagyobb számú kisiparos munkája lesz látható. Vásári katalógus ad tájékoztatót a látogatóknak és tervezik egy ipari televízió felállítását hogy a vendégek a vásár területén történő bemutatókat távolról is megfigyelhessék. ! A II. Pécsi Ipari Vásár és i Kiállítás fantázia nevet nem j ölt magára ez évben, és rö- I vidítést sem hasznáL Kádár János és Fock Jenő elutazott az NDK-ba Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának else titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa meghívására kedden délután baráti látogatásra az NDK-ba utazott. Búcsúztatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, miniszterelnök-helyettes, Benkei András belügyminiszter- dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Herbert Plasehke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Plusz 8 fokra emelkedett a hőmérséklet Vigyázat! Belvízveszély Repülőgépről figyelik a határt iiwwwrni —. - l ^ .4 Mecseki Erdőgazdaságban: . 1 11 .......... """■"***■**" '■1 1 '■ Ál talános törekvés I i az automatizálás Nehéz esztendő után zárt eredményes évet a Mecseki Erdőgazdaság. Az év első felében gyakran kínlódtak al- katrészproblémávaL Főként a nyugati importból származó fakitermelő gépek, daruk veszteglése jelentett kiesést, A piaci viszonyok alakulása is állandó problémákat tartott napirenden, — mondta tájékoztatójában dr. Kassai Imre, a közgazdasági és fejlesztési csoport vezetője. — Egyes felvevő szektorok készletgazdálkodási manőverezése népgazdasági szinten is károsan hatott. Tüzifakészle- tünk nagy része eladatlan maradt az év első felében. — Ezért export akciót kezdeményeztünk. Kedvező értékesítési feltételekkel sikerült betörnünk a jugoszláv piacra. Azonban mielőtt leszállíthattuk volna kötelezettségeinket a belkereskedelem jelentkezett olyan igényekkel, amelyeket azóta is csak feszített ütemben tudunk, főként az időjárás viszontagságai miatt, kielégíteni. Fő termelési tevékenységük gyakorlatában és értékesítésében mutatkozó problémákkal szemben a mellék- tevékenység a vártnál jelentősebb eredményeket hozott. Különösen szembeszökő a félkész termékek exportjából adódó jövedelem, valamint a tölgymakk export és a vadászat; azaz a bérkilövések valutahozama. Ennek köszönhető, hogy egymillió forinttal túlteljesít- | hették a tervezett tizenhét és ! félmilliós termelési értéket j 1969-ben. Az elmúlt évben üzémbe helyezett vajszlói fafeldolgozó üzemet, további fejlesztése során tároló színekkel látják el, így ez évben már teljes kapacitással üzemel. Megkezdik Kárászon egy modern faipari \ feldolgozó üzem építését, amely mellett manipulációs rakodót képeznek. I A nehéz testi munka kiküszöbölése érdekében történő további automatizálás a vállalat általános törekvése. Négymillió forint feletti értékben korszerűsítik gépparkjukat. Saját beszerzési alapjukból új kérgező gépek, robbanómotoros láncfűrészek, szovjet hasítógépek kerülnek megvételre további egymillió forint értékben. A távlati fejlesztési terv 6—8 millió forintot irányoz elő évente az erdei utak építésére. Ez évben tíz kilométerrel növekszik az erdei kőpályás utak hossza. Kétmillió forintot fordítanak az anyagmozgatást köny- nyitő beruházásokra. Gépkocsik mellett elsősorban a finn FISKARS hidraulikus daru beszerzése jelent majd nagy segítséget I 1 A tartalomból: ősszel megindul az oktatás az új Műszaki Főiskolán (3. oldal) Mi történt liosszúmezőn? (3. oldal) Javuló kapcsolatok (5. oldal) Jobb törődést a munkáslakta kerülettel! (5. oldal) Török kori pince az Elefánt alatt (5. oldal) Az évszakhoz képest rendkívüli időjárást rögzítettek naplójukba a Pécs környéki meteorológiai állomások, 1970. január 27-én. A pogá- nyi intézet munkatársa óránként mérte a hőmérsékletet; a hőmérő higanyszála délután plusz 8 fokig emelkedett. 1969. január 27-én mínusz egy fokot mértek, a tegnapi mérések pedig kilenc fok eltérést mutattak az el- | múlt év hasonló napjához viszonyítva — a meleg javára... De veszélyt is hozott magával a délről érkező meleg légtömeg, a belvízveszélyt, amire nyomban fel kell készülni. A Vízügyi Igazgatóság ügyeletére tegnap belvízi elöntésről ugyan nem érkezett jelentés, de ma már repülőgépről figyelik a határt, a vízelvezető csatornákat, hogy nagyobb olvadás következtében előálló problémák elhárítására megtegyék a szükséges intézkedést. Bár a hóréteg teteje ép, de közvetlen a talaj fölött olvad, viszont a jeges rétegnél a víz földbe jútni nem tud. Éppen ezért a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának vezetői kérik a mezőgazdasági üzemek vezetőit, járják körül a határt és a vetésterületekről a vízelvezetést gyorsítsák meg. a lefolyó árkok átereszeiből pedig távolíttassák el a hótorlaszokat KSzel Öt milliárd forintos áruforgalmat bonyolított le 1969-ben Baranya kereskedelme Javult az élelmiszer-ellátás Összesítették a Baranyában működő kereskedelmi egységek elmúlt évi forgalmi adatait. Ezekből kiderül, hogy megyénkben ismét jelentősen — 448 584 000 forinttal — emelkedett a kereskedelmi forgalom az előző évihez képest A baranyai össz-árufor- galom 1969-ben 4861 millió forint volt A főárucsoportok közül az PECS, KÁPOSZTÁS VÖLGT. Búb János felvétele ! élelmiszer vezet 1632 millió | forinttal, majd a vegyesipar- ! cikk következik 1597 millió- í val, harmadik helyre a ru- j házati szakma került 890 mil- | liós évi forgalmával, majd ! a vendéglátás zárja a sort 742 millió forintos bevétellel. Az élelmiszerek forgalma 180, a vegyesiparcikkeké 140, a ruházaté 70, a vendéglátásé 62 millió forinttal növekedett az 1968. évihez képest. Az élelmiszerek nagyfokú forgalomnövekedése főként a javuló ellátásnak köszönhető. A vegyesiparcikkek forgalmi adataiból kiderül, hogy ismét sokat költött Baranya lakossága tartós fogyasztási cikkekre. Rádiót 21494, televíziót 8956, porszívót 5889, mosógépet 5720, centrifugát 3704, hűtőgépet 9119, gáztűzhelyet 7994, villanyboilert 699, gázboilert 519, lemezjátszót 1197, gyermekkocsit 2253 család vásárolt. A motorkerékpár-tulajdonosok száma 2975-tel gyarapodott és 1030- an vásároltak személygépkocsit. S még két adat: fényképezőgépekből 3582. órákból 25 590 darabot adtak el az üzletekben. A kereskedelmi szektorok között a következőképpen oszlik meg a tavalyi forgalom: tanácsi kereskedelem: 46.4 százalék, egyéb állami egységek (Centrum, TÜZÉP, OFOTÉRT stb.): 20,9, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek : 30,5, egyéb szövetkezetek (KISZÖV, OKISZ): 1,6, magánszektor 0,6 százalék.
