Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
8 írananmtt navia 1970. január 23. ősrégi kultúrák nyomában MINDENFÉLE — mindenfelől Az amerikai és eur-afro- j ázsiai óműveltségek meg- j egyező motívumainak száma szinte felsorolhatatlanul sok. Az amerikai és egyiptomi piramis-építészet főbb megegyezéseit Garcia Cuba hét pontban foglalta össze: a helykiválasztás, a négy oldalél elhelyezése a világtájak irányában, a csillagászati délkör metszése a piramis középpontján, a lépcsőzetes építés, az általános szokás, hogy a piramist a Napistennek szenteljék, a „halottak utcája“, az őrszellemek utcája vagyis a piramishoz vezető sír- és szobor-sorok, végül a belső kiképzés. A maya (yu- catáni) építészet minden szerkezeti elemében az egyiptomi párja: a templom; Ilon, a házbejárat, a trapézformájú ajtók és ablaknyílások vagy fali fülkék az egyiptomi kánont követik. A ferdesíkú külső fal és a függélyes belső falazás, ami egyiptomi különlegességnek számít, a perui építkezésnek is jellemző motívuma. Az ún. álbol- íozat az amerikai emlékeken A japán gyermekek jobban olvasnak Régóta foglalkoztatja a pedagógusokat és a pszichológusokat, mtért olyan nehéz az olvasás el- j sajátitása átlagos intelligenciájú tanulók számára is. Kiderült, hogy míg a latin ábécé betűit tanulók között 7—11 százalék rósz- szül olvas, a japán gerymekek között csak 1, ami azért furcsa, mert azt lehetne hinni. könnyebb elsajátítani „26 betűt, mint 1850 írásjelet. De a 26 betű csak látszólag könnyíti a kisdiák helyzetét: túlságosan elvont ugyanis, nincs mihez kösse. A betűk között egyesek csak tükörképei a másiknak b—d, p—q, és a kiejtés nem sokat segít; mert azt a betűcsoportban elfoglalt helye határozza meg. A kínaiból vett írásjelek viszont, amelyeket ma Japánban használnak, modernizálásuk ellenére is még megtartottak valamit a hieroglifák jellegzetességéből: a madarat jelentő írásjelben felismerhető még egy csőr, meg egy szárny, a hegyet jelentő Írásjel hegyalakú. Nem lehet tehát a betűket össze- | cserélni, fordítva írni, nem kell i a kiejtésre ügyelni, ami sok-sok problémát okoz a latin ábécével j írni—olvasni tanuló gyerekeknek. 1 KÉT ÓVILÁQ éppúgy megtalálható, mint a sumeroknál, a régi görögöknél és az etruszkoknál. A legrégibb maya sztéléken az istenalakok feje és lába oldalnézetben van ábrázolva, melle szemből, azaz jellegzetes egyiptomi tartásban. A megtes esült napistenek Egyforma a perui és az egyiptomi teokrácia. A perui inka a megtestesült Napisten, mint a fáraó; a koja, az in Ica felesége, éppúgy mint a fáraóé, saját édes vagy mostoha húga, de mindenesetre vérrokona; mindkét népnél az „isteni vérkevere- dás” törvényét tartják meg szigorúan. A kolumbiai csib- csák királyainak felszentelése hasonlított a fáraók koronázásához. Néhány indián törzs a körülmetélést ugyanoly szertartások szerint végezte, mint az egyiptomiak. Az egyiptomiak hite szerint az Égboltot négy kano- posz tartja, Hor fiai, a világ négy sarlóin: az emberfejű Emszet, a majomfejű Hapi, a karvaly fejű Duat- muft és a sakálfejű Kebeh- zennuf. A mayák úgy hitték, hogy bacabok: Can, Muluc, Ix és Cauac nevű szellemek tartják a négy sarkpontot, s mindegyik más színű: a keleti bacab vörös, az északi fehér, a déli sárga, a nyugati fekete. A holtak belső részeit urnákba helyezték, mindegyikre egy bacabot festettek a maga színében, s az urnákat a koporsó négy sarkára állították. Az egyiptomi balzsamozók hasonló urnákba helyezték a halott zsigereií, de előbb különböző színűre festették: a tüdőt Észak vörös színére, a májat Dél fehér színére, a gyomrot Kelet sárga színére, a beleket Nyugat fekete színére. Amint látjuk, a két rítus közt csak a színek elosztásában van különbség. — A négy világtáj istenei az azték pantheonban is szerepeltek, von Hagen tömör magyarázattal szolgál róluk: „Miután az azték Univerzumot inkább vallásos, mint földrajzi értelemben fogták fel, a négy világtájnak istenei voltak, s mindegyiknek jelképes színeket adtak: Kelet vörös volt' (mint a vér), Dél kék és rossz, Nyugat fehér, jó előjelű. Észak fekete, búskomor és Mictla-tecuhtli, a Halál Ura őrködött felette.” A szín több volt színnél, szimbólum volt, s az aztékok számára nagyon is valóságos; ha a vöröset vér gyanánt használták, egyenlő értékű lett a vérrel: vér volt. De a szimbólumok minden régi népnél hasonló jelentőséggel bírtak. A mayáknál a négy Chac, mint esőisten, a négy világtájon szintén jelképes színeket viselt; ünnepein körmenet vonult fel a teocallira: „Élén a főli>ap haladt, vörös ruhában, j mint Kelet vörös esőistene, j fej díszébe illesztve Chac ] hosszú orrú lárváját, ezt zöld | quetzal tollak borították, je- ] lezve a kihajtó kukorica és ] falevelek zöldjét, amit az eső sarjasztott újonnan. Mögötte sorban következtek Észak, Nyugat és Dél Chacjai, hasonló fejdísszel, de a maguk fehér, fekete, sárga színébe öltözötten.” Más népeknél is megvolt a világtájak jelen- tőséges színe, így a kínaiaknál és a rómaiaknál, emezeknél a vörös és a fehér, utóbb beleolvadt a kékbe és a zöldbe. (De valószínűbb, hogy a négy szín mind a rómaiaknál, mind más népeknél eredetileg a négy őselemet jelképezte.) A türk népeknél szintén csak két szín uralkodott, Kelet fehér és Nyugat fekete színe, — ezf jelezte a fehér-hun és fekete-hun elnevezés. Múmiák ar anykoporsóban Ami a balzsamozást illeti, egyforma módon végezték az egyiptomiaknál és az inka bir. 1 lomban; a múmiákat az egyiptomiak vászonszalagokba pólyázták, aztán testalakú aranykoporsóba zárták; a peruiak zsákba húzták, aztán az inka múmiáját aranyszoborba rejtették, feleségeiét ezüstbe. A balzsamozás szokásos volt még Mexikóban, a Karibi és Kanári szigeteken, a történetelőtti Spanyolországban, a Niger kanyarulatának vidékén, Ugandában és Madagaszkáron. A barlangi festmények tanúsága szerint a kőkorok óta s úgyszólván világszerte szokásos a kéz- és lábujj-csonkítás gyász jeléül, a koponyalékelés megszállottság, gonosz szellemek ellen, vagyis az agyvelő-tu- morok gyógyítása, továbbá a koponya-lapítás, a tatuálás stb. A csonkítás dívott és dívik a polinézek, hoítentot ták, busmanok és az indiánok közt (Kolumbusz idejéig); a trepanációt alkalmazzák a peruiak, riff-kabilok, melanézek; a koponyalapítás a mayáknál és peruiaknál volt szokásban Kolumbuszig, a tatároknál a középkorig; a filippinók, Bismarck-szigeti- ek. kurdok, négerek közt elterjedt ma is, a tatuálás és bőrfestés pedig a trópusokon mindenütt. Sok az olyan óamerikai művészeti tárgy, melyeknek szinte vonásról-vonásra azonos párjuk van Egyiptomban. Nevezetes Xochipilli istennő szobra a mexikói múzeumban : megtévesztésig egyiptomi stílusú. Sok mexikói mellszobor a jellegzetes egyiptomi hajviseletet hordja, mely kétoldalt szárnyasán közrefogja a fejet és az arcot, s ugyanazt a nyakéket sugáralakban összefűzött ékkövekből. A xihuatáni piramis (San Salvador) romjai közt kutyafejű szobrokat találtak, ezek a sakálfejű Anu- biszra emlékeztetnek; Quet- zalcoatlt olykor inadárcsőr- rel ábrázolták, az ibiszfejű Thothoz hasonlóan, Peruban az egyik Holdistenséget bagolyfejjel, mint a prehellén Athénét. Egy quitói gyűjtemény szobrai bővelkednek egyiptomi motívumokban: hajviselet, . ruházat, papi melldíszek. A palenquéi dóm borműveken feltűnik a misztikus tau-jel, a füleskereszt, az egyiptomi halotti bárkák jelvénye; ezt rajzolták Mexikóban az áldozati tésztabábokra. Pedregalban (Mexikó) „egyiptomi” skarabeuszokat találtak egy igen fejlett műveltség emlékei közt (lávaréteg alatt). Ez a műveltség Amerikában is társtalan, de az egyiptomihoz hasonló a falfestmények színezése: a férfiak mindig téglavörösek, a nők világossárgák. Az etruszk falképeken a férfiak szintén vörösek, a nők fehérek; ezeken kívül itt is feltűnnek a Platónnál emlitett atlantiszi alapszínek: vörös- fehér-fekete. Maya—indus párhuzamok A maya művészetben nemcsak egyiptomi, hanem indus párhuzamokat is találunk. A Codex Troanus az elefántfejű istent, Tlalokot ábrázolja, — ez Ganésára, az indus bölcsesség-istenre emlékeztet, — kezében su- gárköteget tart, lábai előtt kígyó hever, — ami megint a Rig Véda elbeszélését juttatja eszünkbe, a viharisten, Indra küzdelmét Vrtra kígyóval. A kódex ennek a harcnak másik mozzanatát is lefesti: az isten vízáradatot zúdít a kígyó fejére. Az indokínai műemlékek egyik díszítő motívuma az elefánt- fül, megtaláljuk a hondura- si domborműveken is. Egyes copáni szobrocskák hajviselete megegyezik az annami császárokéval, s megtalálható a Borobuddur figuráin (Jáva). A mayák nagy sztéléit szintúgy hieroglifek és szimbolikus jelek borítják, mint az egyiptomi obeliszke- ket. Az óperui szőttesek sok meglepő egyezést mutatnak az óvilági ornamentikával: nemcsak hogy olyan növelteket látunk rajtuk, melyek Amerikában nem honosak, hanem egyiptomi-kopt ókeresztény motívumok és szövésminták is feltűnnek: galamb kereszttel, groteszk állatok, madárláncok, állatemberek, oránsok, azaz kitárt karral imádkozó alakok. Korántsem állítom, hogy az efféle apró-detail mind vala- minő érintkezés vagy kölcsönhatás szülötte, de leltározunk; látnunk kell az anyagot. Egyelőre ennyit. Várkonyi Nándor Brazília legnagyobb városa Sao Paulo, amely az azo- , nos nevű, 17 millió lakosú : brazil tagállam fővárosa. A j város lakosságát 1968-ban i I 5,8 millióra becsülték. Tíz ; éven belül a lakosok szá- 1 I ma eléri a 9 milliót, a kül- i ! városokkal együtt a 14 mil- j liót. Sao Paulo városát Jo- | sé de Anchieta jezsuita pap I alapította 1554-ben. Repülő- , tere, Cogonhae az amerikai ! kontinens legforgalmasabb légikikötőinek egyike, a vá- j roshoz tartozó Santos pedig Latin-Amerika legnagyobb i kikötője. * A vietnami háború és az amerikai házasságok. A há- í zasság, a család és a válás problémáit tanulmányozó ! michigani társulat adatai j szerint a vietnami háború jobban rombolja a családi | kötelékeket, mint bármely ! más katonai konfliktus, amelyben eddig amerikai katonák részt vettek. A társulat véleménye szerint ennek az az oka, hogy a vietnami háború rendkívül népszerűtlen a lakosság körében. A korábbi háborúk ide- | jén a feleségek, többnyire a „hazaszeretettől” ihletve maradtak hűségesek férjükhöz... * A líbiai Kufra-oázis körzetében hatalmas föld alatti édesvízű tóra bukkantak. A tó vize ivásra alkalmas. Az új vízforrás már most 150 000 hektoliter vizet szolgáltat naponta és a készlet még sok évtizedig elegendő. Most azt tervezik, hogy a Kufra-oázisban hatalmas mezőgazdasági központot hoznak létre. A geológusok véleménye szerint a Szaharában még sok hasonló föld alatti tó lehet. * I A legostobább arc az amerikai Egyesült Államokban. Egy New Orleans-i folyóirat eredeti versenyt rendezett: ötezer dolláros dijat tűzött ki arra a fényképre, amely az Egyesüli AUamok legoulább arcát ábrázolja. Számos fényképét kaptak, amelyek közül egy bizonyos Joe Wilkins (Texasból) nyerte el a nagydijat. Egy hettel rá, hogy a pénzt megkapta Wilkins ügyvédje útján húszezer dollár kártérítést követelt, nyilvános csúffátevés címén. Bebizonyította ugyanis, hogy fényképét felesege — az ö tudta nélkül — küldte be a pályázatra. Mindenesetre ez bizonyítékul szolgál arra, hogy Wilkins nem is olyan osiooa, amilyennek látszik. * Részeges medvék. Az amerikai Massachusetts állam nyugati részén, a szokásos medvevadászat előbb ért véget, mint az elmúlt években. Az állami Vadászati és Halászati Hivatal igazgatójának, Shephardnak indokolása felettébb szokatlan volt. Ezt mondta: „Megfigyelték, hogy néhány medve nyilvánvalóan részeg. Igazán nem volna méltányos, ha ezeket az állatokat most lelőnénk.” A medvék e különös viselkedésének az lehet az oka, hogy ebben az évben különösem sok vadalmát ettek, ami azután gyomrukban megerjedt, s ez váltotta ki a részegség tüneteit. A Vörös-tenger közelében van egy különös tó, amely — úgy látszik — fittyet- hány a fizika törvényeinek. A víz felszínének hőmérséklete plusz 16 fok, másfél méter mélységben viszont már plusz 41 C fok. A legérdekesebb a dologban az, hogy ebben a körzetben nincs semmiféle olyan sugárzási forrás, amelynek energiája a vizet melegíthetné. A tudósok most próbálják megfejteni ezt a különös titkot. * V) rekordot állítottak fel ivásban. Röviddel az elmúlt év befejezese előtt a 21 éves Werner Geiser mészárossegéd Bad Stebenben új világrekordot állított fel. Nagy közön- ség előtt és hivatalos tanúk jelenlétében az ifjú ember 5,5 másodperc alatt ivott ki egy egyliteres korsó sört. Ezzel az eredményével a mészáros tekintélyesen megjavította a világrekordot: júliusban ugyanis az olasz Pierro Sa- nussi egy liter sört 14,9 másodperc alatt ivott ki és ez- zel felállította a legjobb idői. A német Werner Geiser hátránnyal indult a versenyben. Ugyanis krónikus mandulagyulladásban szenved. „Kivetetem manduláimat és akkor yr.inden bizonnyal sikerül $ másodpercre szó Htom le rekordomat” — mondta büszkén a győztes. Bigámista volt-e ü Mussolini ? Charles Foley londoni új- { ságíró közölte, hogy bizony!- > tékái vannak arra, hogy 7 Mussolininak két felesége is volt. Az angol újságíró felfedezte, hogy a „Duce” 1915 novemberében elvett egy Ida Dalser nevű osztrák nőt, akinek kozmetikai szalonja volt Milánóban. A házasság- kötést bevezették az anyakönyvbe. Alig egy hónappal 5 később azonban Mussolini s ismét megnősült. Ezúttal J; Kachele Guidit vette el, aki \ ma 77 éves és férje után öz- > vegyi kegydíjat húz. Musso- > lininek hosszú időn kérész- v tül sikerült titokban tarta- > nia a Dalserrel kötött há- \ zasságot. Még Benitonak, el- < ső házasságából szüle .ett S fiának sem volt szabad nála ) mutatkoznia. Végül felesé- ? gét a bolondokházába zárat- ) ta, fiát pedig a Távol-Kelet- ( re küldte matróznak. Hiva- ( talos bejegyzések szerint > Ida Dalser-Mussolini 1935. < december 13-án halt meg ( agyvérzésben Velencében, fia > ©enito pedig 1942-ben a mon- ) tellol ideggyógyintézetben, s Duliio Susmel olasz törté- S nész, akinek „Mussolini és a ( nők” című könyve hamaró- , san megjelenik, azt állítja, 7 hogy Mussolininak két tör- j vénytelen gyermeke is volt s Ida Dalsertől és további \ gyermekei egy francia nőtől, ( de nincs rá bizonyíték, hogy <. a két nő közül bármelyiket ^ is törvényesen elvette volna <; feleségül. í — Több száz millió dollát? gyógyszerekért. Az amerikaiak közül 5—7 millió szív legalább egyszer egy évben marihuánát, egymillió ember fogyaszt másfél^ kábítószert, 500 ezren állítólag állandóan szednek barbituri- kumot és más c'U^pító- szereket. A stimuláló ém csillapítószerekért évente 541 millió dollárt adnak ki. Ezeket az adatokat az egészségügyi 's a nevelési és jóléti minisztérium közli. MÉC/ISCSAK JOSEPHINE (Napóleonnak az elmúl' érben volt a kétszázadik születésnapja. Ez alkalomból ismét sok Írás jelent meg a franciák egykori császáráról a világsajtóban. Ismét felelevenítették többek között a nagy témát: „Napóleon és a nők”.) Napóleon édesanyja, Lae- titia Bonaparte asszony nem jó szemmel nézte második és legkedvesebb fia szédületes pályafutását. — „Félek, hogy ennek nem lesz jó vége’’ — mondta, amikor a fia gyors üfemben lett hadvezér, konzul és végül Franciaország császára. Napóleon kopott kis hadnagyocska volt, amikor Párizsban megismerkedett egy csinos utcalánnyal. A találkozás után büszkén írta Napóleon naplójába: „Ennek a lánynak ugyan gyalázatos foglalkozása van, mégis heves érzelmeket ébresztett bennem, mert általa lettem Jécövá."Húszéves korában megismerkedett Désirée Claryvel, egy Marseille-i kereskedő lányával, akinek nővére Julia, Joseph Bonaparténak, Napóleon bátyjának a felesége volt. Désirée és Napóleon jegyben jártak egy ideig, a vőlegény hevesen udvarolt, írta a szerelmesleveleket, hogy ég a vágytól, hogy minél előbb saját otthonuk legyen, azonban Désirée nem sietett a válasszal, és így lemaradt arról, hogy egyszer Franciaország császárnéja legyen. Napóleon ugyanis egy párizsi szépasszony szalonjában megismerkedett Josephine- nel, Beauhamais gróf fiatal özvegyével, mire rögtön elfelejtette Désiréet. Napóleon akkor 27 éves volt, Josephine 34 és két gyermek anyja. Nem volt éppen szépnek mondható, de rendkívül bár jos, megnyerő külsejű és szellemes kreol nő Martinique szigetéről. Akkoriban Barrasnak, a direktórium tagjának volt a barátnője, Barras azonban már unta őt és őrült költekezését. Ezért szívesen látta a fiatal Bonaparte nagy szenvedélyének fellángolását. Csendben megtartják az esküvőt és Napóleon a seregével Nizzába megy, hogy közben, mint az olaszországi hadsereg vezére, győztesen térjen vissza Párizsba. A harctérről naponta írja szerelemtől izzó leveleit Josephine-nek, akire azonban nem tesznek mélyebb benyomást férje sorozatos győzelmei, legfeljebb a hiúságát legyezik. Mikor Napóleon hazatérése után megtudja, hogy felesége csalja őt, kitárja a lakásból. Josephine és két gyermeke estétől hajnali* sokog 4b könyörög a bezárt ajtó mögött, míg Napóleon nagylelkűen megbocsát neki. Az is nagyon bántja Napóleont, hogy j Josephine-nek nem lehet ! több gyermeke, már pedig I neki utód kell. Amikor csá- i szárrá koronáztatja magát, i már komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Josephine azonban még mindig olyan nagy hatással van rá, hogy őt is császárnévá teszi, ő maga helyezi felesége fejére a koronát 1809, Varsó. A királyi vár dísztermében bál van. Az egész lengyel előkelőség ünnepli Napóleont. A császár érdeklődéssel nézi a mazur- kát táncoló tömeget, amelyben feltűnik neki egy lány. Fiatal, szőke, kékszemű, szelíd és egyáltalán nem kacér. Napóleon táncra kéri és jól mulat a lány tört francia beszédén. Megtudja, hogy előkelő, de elszegényedett nemesi családból származik, és egy öreg gróf felesége. Neve Maria Walewska. Az első nő, aki nem akar a császártól semmit, csak önzetlenül és forrón szereti. Eddig minden nőismerőse akart tőle valamit, pénzt, rangot, protekciót. Máriának fia is született Napóleontól, aki a fiút birodalmi gróffá tette, és nagy vagyont biztosított neki. Ez a fia anyjával együtt meg is látogatta a száműzött császárt Szent Ilona szigetén, amit a hites feleség, Mária Lujza bizony nem tett meg. Mivel Mária Walewska fia nem lehetett Napóleon utódja a trónon, a császár végleg elhatározta, a legfőbb ideje, hogy elváljon Josephi- netől. Valamelyik európai uralkodóházból választ magának feleséget, akinek leendő fia követheti őt a fraVda trónon. Választottja I. Habsburg Ferenc Mária Lujza nevű 18 éves leánya volt. Mária Lujza ugyan nem volt sem szép, sem valami okos, de fiatal és egészséges. Be is töltötte hivatását, mert egy éven belül fia született, a későbbi reichstadti herceg, akinek büszke apja már születésekor a római császár rangját adományozta. Napóleon bukásakor Mária Lujza gyerekével együtt hazament Bécsbe és másodszor is férj- hezment. miután sikerült a pápánál kieszközölnie a válást Josephine közben meghalt s Napóleon egyedül élte le utolsó éveit Szent Ilona szigetén. Sok futó kalandja volt színésznőkkel, Josephine udvarhölgyeivel, hadjáratai során más országbeli nőkkel, azonban élete igazi nagy szerelme csak Josephine maradt 1 t