Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
VTtäg proletárjai, egyesüljetek* — — Dunantuu napló xxvii.évfolyam,2i.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja wo.január25,*as4map Ara; 1 forint Az értelem közössége és a közösség értelme M ostanában — végre, hogy eljutottunk idáig — egyre több szó esik a mun- kaerkölcsrőL A munkaerkölcs legalább annyiféle, mint maga az ember, így majdhogynem természetes, hogy a róla alkotott vélemények „halmaza” is bővelkedik sokszínű, nem egyszer egymásnak teljességgel ellentmondó részletekben. A sokszínűség inkább erény, mint hiba, feltéve persze, ha célja nem önmaga:az őszinte megoldáskeresés indulatától megfosztott „parttalan” sokszínűség A problémák önkényes vagy önkéntelen leegyszerűsítése ellenben a legkevésbé sem kifizetődő, kivált az olyan össztársadalmi „illetékességű” kategóriák esetében nem, mint a munkaerkölcs. Miféle egyeszerűsítésről lehet itt szó egyáltalán? Nagyon is sokféléről, úgy hiszem, de elégedjünk meg ezúttal csupán egyetlen — remélhetőleg jellemző — példával. Sokan a következőképpen vélik megragadni (és egyúttal megoldani) a munkamorállal összefüggő problémákat. Kétféle embertípus létezik, úgymond, az egyik úgyszólván a bölcsőből hozta magával a munkára s egyúttal a münkaerkölcsre való hajlandóságot, a másikat ellenben minduntalan ösztönözni kell. Ennek megfelelően, kóros tünetek jelentkezése esetén, az alkalmazott gyógymód is kétféle. Az első típussal szemben, minthogy itt legfeljebb csakis afféle eltévelyedésről lehet szó, a meggyőzés eszközéhez kell folyamodnunk. A második esetben azonban feltétlenül a közösség szigorával kell fellépnünk, a közösségével, mondom, mert ha szigorról van szó, mindig is hajlamosabbak vagyunk megosztani a felelősséget. Világos, hogy az egész kérdés akkor sem ilyen egyszerű, ha történetesen a „stréber” és „antiszociális” kategóriák szélsőségeire alapozzuk véleményünket. S még kevésbé az, hogyha (mint ez nyilvánvaló) „átlagemberekre”, s még inkább: átlagemberek közösségére gondolunk. Ekkor ugyanis lehetetlen nem figyelembe vennünk, hogy az ember, bárha a látszat vagy a tények gyakorta ellentmondanak ennek, alapjában véve közösségi lény, ezért a munkaerkölcs közösségi elemeire kell összpontosítanunk, a közösségi „ihletésű” ösztönzőket kell megtalálnunk. Aligha hihető ma már, hogy az anyagiak kizárólag individuális ösztöneinkre hatnak. Hogy mégsem az anyagi ösztönzésről szólnék, annak oka mindenekelőtt az, hogy mostanában viszonylag keveset beszélünk, kivált a mún- kaerkölccsel kapcsolatban, az olyan ösztönzőkről, amilyen például az „értelmes munka légköre” a munka közvetlen környezetében, az üzemi, hivatali, intézeti stb. munkahelyen. Alapvető fontosságú ez az ösztönző az alkotó demokratizmus, a sokoldalú egyeli kezdeményezés, s általában a belső tartalékok folyamatos kihasználása szempontjából. Állítom, hogy nincs olyan anyagi természeti} sérelem, mely olyannyira megbénítaná a nem csupán saját érdekeinek élő, alkotó embert, mint az, ha közvetve vagy közvetlenül látszattevékenységre kényszerítik. A látszattevékenység persze nem feltétlenül azonos a munka látszatával (magyarul: a semmittevéssel), azonos ellenben minden olyan tevékenységgel, melynek hosszabb vagy rövidebb távon nincs különösebb értelme közös érdekeink szempontjából. Látszattevékenység az is, amikor tulajdonképpen nem cselekszünk értelmetlenül, /. ám meggyőződésünk, hogy egy kis fejtörés árán sokkal jobban lehetne csinálni. Meggyőződésem, hogy ahol a szóbanforgó munkastílus dominál, ott nincs különösebb értelme annak, hogy a valóságos értékek szerinti differenciálás és elosztás problémáival vesződjünk, mert itt úgysem a valóságos értékek jutnak érvényre, hanem az egyéniség afféle pletykaszintű összetevői. Ahol ez a munkastílus dominál, ott pusztába kiáltott minden szó, mely a munka fenntartásához alapvetően szükséges ismeretek megszerzésén túl még önképzésre, továbbképzésre buzdít, hiszen a további kvalifikációnak ez esetben nincs különösebb értelme az egyén szempontjából. Éppen az ilyenfajta példákra hivatkozva szeretik hangsúlyozni egyesek, hogy nagyon sokan közülünk kifejezetten hívei az effajta — nevezzük csak nevén a dolgokat — vegetálásnak. Világos, hogy csupán azért, mert egyes munkahelyeken a mindenkori minimalisták, a megszokotthoz körömszakadtáig ragaszkodók, vagy a közömbösök vannak többségben, nem lehet sommásan ítélkezni. Egy ilyen irányú szociológiai felmérés minden bizonnyal meggyőzően bizonyítaná, hogy az állampolgárok jórésze nálunk nem máról holnapra él, s mi több: nem máról holnapra gondolkodik. Hisz még a kétségtelenül merevre sikerült kategóriarendszer is ott váltott ki elsősorban elégedetlenséget, ahol a teljesítmény vagy a közszellem nem, csupán a jövedelemelosztás rendszere változott Ott tehát ahol a munkával, a munkaerkőlccsel s természetesen a munkateljesítménnyel kapcsolatos egyéb tényezők optimalizálása lett volna elsősorban esedékes, a „kutyából nem lesz szalonna” közmondás tanulságait is figyelembe véve olykor-olykor. A z értelmes munka légköre, az értelmes munkára való lehetőség alapvető jelentőségű „újmódi” munkaerkölcsünk frontáttörése szempontjából, melynek érdekében kisebb-nagyobb áldozatoktól sem szabad visz- szariadnunk. A hatás nem marad el, ezt egy aprócska példával is szemléltethetem, a magam szerény kelléktá- rábóL Itt van példáinak okáért ez a cikk. Kétségtelen, hogy a toll megragadásának pillanatában a majdani anyagi elismerés is ösztönzött, de ettől még akár most is az íróasztalnál görnyedhetnék. Értelme, nem csupán (forintban kifejezhető) értéke van a munkámnak „fogtam szelet” később, s egycsapásra befejeztem a munkámat, mely remélhetőleg nem bizonyul látszattevékenységnek. Bo4» Makié®. ELŐTÉRBEN: A BELKERESKEDELEM Száznyolcvanötmillió forintos termelés Baranya készárut termelő szövetkezeteinél A «ártalomból; Eby hét a világpolitikában (2. oldal) Fiatalító injekciók az építőanyag-iparainak (3. oldal) Két év múlva megépül az Ifjúság Háza (4. oldal) Hetedhét országon át (8. oldal) Száznyolcvanötmilliő forintig lekötött a Baranya megyében működő tizenöt kisipari termelőszövetkezet kapacitása. Az export termelés mintegy tizenötmillióra emelkedik az idei tizenkétmillióval szemben. A növekedést elsősorban a pécsi Faipari KTSZ tízmilliós stílbútor, és a pécsi Minőségi Ruházati KTSZ negyvenezer ruha és blúz exportja segíti elő. Kisebb mennyiségben a fatömegcikk ruhakiszedője is megtalálható a külföldi piacon. A Faipari Szövetkezet újra kapott megrendelést az NSZK, svájci', svéd, valamint a szovjet és lengyel partnerektől. A Minőségi KTSZ, az eddigi tapasztalatok szerint tartósan betört a szovjet és olasz piacra. De nemcsak az export termelés növekedik, hanem a belkereskedelem számára előállított cikkek mennyisége is. A Faipari KTSZ ötvenmillió forint értékben készít bútort. Üj terméke: a praktikus Mecsek lakószoba, melynek irányára tizennyolchúszezer forint. A pécsvára- di Építő KTSZ hétmillió forintért állít elő mozaiklapot, a pécsi Vasas KTSZ pedig tizenkétmillióért üzemi szeméttároló tartályokat, satukat, sodronyfonatokat, valamint kézi és motoros pázsitnyíró gépeket. A Minőségi Ruházati KTSZ a NÖREM- VÉ-vel kötött szerződés alapján húszezer ruhát, blúzt és tizenötezer kötényt szállít j belföldre. Ezenkívül gyárt még a Baranya megyei Kis- I kereskedelmi Vállalatnak és ; az Ifjúsági Áruháznak finom- ; konfekciót ötszázezer forin- j tért. A Villamosípari és ! Gépjavító KTSZ egymillió- ! , ért orvosi műszereket, a mo- j S hácsi Szabó KTSZ tízmillió forintért férfi öltönyöket, női felsőruhákat, a Fatömegcikk hárommillióért fagyapotot, fregol't és vállfát készít. A sellyei Vegyi ötmillióért termel és nyolcvanhárommillió- érl kiszerelést végez. A mohácsi Építő, a Baranya megyei Cipész, a sellyei Építő, a pécsi Bádogos KTSZ és a TEMPO KSZ is megkötötte a szerződését 1970-re. A Baranya megyei készárut termelő kisipari szövetkezetek összesen 170 millió forintért szállítják termékeiket a belke-:eskedelem megrendelése alapján. Huszonnyolc törpe vízmű épül megyénk öt járásában A megye öt járásának huszonnyolc községe kap legkésőbb a IV. ötéves terv közepéig törpevízművet. Ezek között szerepelnek olyanok, melyek előző évről áthúzódó építkezések, már épülőfélben vannak. Cserkút — ahol részben már üzemel is a vízmű —. Hidas, Mecseknádasd, Szabadszentkirály a pécsi járás területén, Felsőmind- szent a sásdi járásban, Mozsgó és Szentlászló a szigetvári járásban, Vajszló a siklósi járásban, valamint Geresdlak és Szederkény a mohácsi járásban még 1970 első félévében üzemkészen kapják meg a vízmüvet Idén kezdik építeni további öt községben a vízmüvet és hálózatot A pécsi járásI ban Hird és Hosszúhetóny, a sásdi járásban Szászváron, szigetváriban Nagypeterden, és a mohácsi járásban Köl- keden fognak hozzá a víznyeréshez, és a szükséges hálózat kiépítéséhez. A „távlati” terv megvalósulása is csak néhány év kérdése. Tizenhárom községben legkésőbb a IV. ötéves terv közepéig átadják az ivó- vízhálózatot. A pécsi járásban Egerág, Űjpetre, a sásdi járásban Szalatnak és Bikái, a szigetvári járásban Zádor és Csertő, a siklósi járásban Diósviszló és Magyarboly, a mohácsi járásban pedig Himesháza, Lánycsók, Lippó, Babarc és Borjád községek lakói avathatják fel az új létesítményt A Megyei Pártbizottság vezetőinek tanácskozása eszéki vezetőkkel A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a Horvát Kommunisták Szövetsége eszéki területi konferenciája vezetői szombaton, jugoszláv területen rendezett határtalálkozón beszélték meg az 1969. évi együttműködés tapasztalatait és kialakították az ez évi kapcsolatok programját. A találkozón a Megyei Pártbizottságot Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Novics János és dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkárai képviselték. A TÜZÉF első sikeres üzletkötése jugoszláv partnerekkel 100 000 dollár értélen árucsere Eredményes piackutató útról érkeztek haza a szomszédos Jugoszláviából a Pécs- Szekszárdi TÜZÉP Vállalat vezetői, akik 1970. január 19 —22. között több jugoszláviai városban kereskedelmi képviseletekkel, külkereskedelmi vállalatokkal tárgyalták. Kabács Béla igazgató elmondta, hogy 6,5 ezer dollár értékű árucserére kötöttek megállapodást és a kölcsönös szállítás február második felében kezdődik. A zágrábi RUDAR külkereskedelmi vállalat 20 000 négyzetméter mennyiségű márványbetétes mozaiklapot és márvány burkoló lapot küld Baranyába és a TÜZÉP téglát, útburkoló követ ad cserébe. A RUDAR érdeklődik bitumen és kőliszt iránt, a TÜZÉP pedig tárgyal ajtók, ablakok és fürdőszobacsaptelepek beszállításáról. Eszéken, az ottani kereskedelmi vállalatokkal ajtók, ablakok és falicsempék beszerzésének lehetőségeit, Be- j csen, az építőipari vállalat- j nál, szintén márványlapok j vásárlási feltételeit érdeklődték a TÜZÉP vezetői. Szabadkán, a TIMOTEX külkereskedelmi vállalattól fajansz- és más árukat vásárolnak. A szerződést Pécsett írják alá, január 29-én. Feli..érül a kérdés, mi indokolja, hogy az építési anyagokat külföldről, szegezzük he? A válasz egyszerű. A haza! gyárak nem állítanak elő megfelelő mennyiségű anyagot, s így a hiánycikk listán szerepelnek a keresett építési cikkek. Egyébként is a jugoszláviai partnerek esztétikailag és minőségileg kifogástalan árut ajánlottak vételre. Azt sem hallgatjuk el, hogy a behozott áruk drágábbak, de minőségükkel pótolják az árkülönbözetet. Kabács Béla elmondotta még, hogy a jugoszláv partnerekkel folyó tárgyalások, remélhetően a továbbiakban is eredményesek lesznek, Ebben az esetben az 1970-ben történő árucsere értéke meghaladja a 100 000 dollárt. Ezen belül behoznak majd különböző típusú fémből készült ajtózárakat, ajtó, ablak- vasalásokat és redőnyhöz hevedert, amit Pécsett ezekben a napokban mivel hiányzik — vásárolni nem lehet A tél enyhültével, január 5. óta megerősített létszámmal Ismét folytatják a sörgyári rekonstrukció második ütemében az új palackfejtő és hordófejtő építését. A hordófejtőnél az alagsori födém készül, a palackfejtőnél pedig a második szint monolit szerkezetének befejezése előtt állnak. Ezt követően kezdik majd meg az előregyártott panelek elhelyezését. A palacklejtőt május 5-én adják át az építők a söripari gépek szerelésére. Erb János felvétele Lenin -centenárium tiszteletére „Kommunista szombat“ a szöv et üzemekben Moszkva: A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa jóváhagyta Moszkva és más városok üzemi dolgozóinak közös határozatát, melynek értelmében április ll-én a Lenin- centenárium tiszteletére „kommunista szombatot” tartanak. Ezen a napon koráb- ' ban megtakarított anyagok- : kai, megtakarított energia felhasználásával termelnek, s keresetüket az ötéves terv határidő előtti teljesítését szolgáló alapba fizetik be.
