Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

1970. január 24. Dutvanttttt napio Milyen pályát választanak a fiatalok? Van elképzelésük a jövőjükről A lányok továbbtanulási szándéka — Az eddiginél többen jelentkeznek szakmunkástanulónak — Legvonzóbb az auló-motorszerelö szakma A megyében tanuló VII. általános iskolás fiatalok pá­lyaválasztási elképzelésének megvizsgálására tanulmány készült míhtegy 2000 fiatal megkérdezése alapján. — A válaszok összesítése bizo­nyítja: a fiatalok már ebben a korban nemcsak érdeklőd­nek jövőjükről, hanem meg is határozzák szándékukat. Elenyésző, mindössze 2,4 szá­zaléknak nincs még elkép­zelése — mi is szeretne len­ni? Egyre többen kívánnak szakmát tanulni A tanulók középiskolai to­vábbtanulási szándékánál szembetűnő az a semmiképp sem egészséges — de érthe­tő jelenség, —, hogy a fiúk számánál csaknem kétszer több lány kíván középisko­lában továbbtanulni. — Ez többnyire azzal magyarázha­tó, hogy a lányok részére korlátozottak a szakmunkás- képzés lehetőségei. Tény: kezd vonzóbbá vál­ni a szakmunka. A szakmun­kásképzésre több tanuló je­lentkezett, mint középisko­lába. De ez a megnövekedett arány sem elégséges a szak­munkásképzés megyei keret­számának betöltéséhez. — A dolgozni kívánó tanulók ará­nya viszont magasabb a ren­delkezésre álló munkahelyek számánál. Helyes pályairá­nyítással tehát elérhető a szakmunkástanuló keretszám betöltése. A keretszám be­töltése a dolognak csak az egyik oldala, A másik oldal r' a jelentkező tanulók száma negyedének elégséges, vagy elégtelen a tanulmányi ered­ménye. A feladat: a tanulók­kal megértetni, hogy a szak­munkásképzésben is maga­sak a követelmények, — na­gyon alapos tanulás szüksé­ges ahhoz, hogy valakiből jó szakmunkás váljék. Érdekes képet mutat a fi­zikai és szellemi pályára je­lentkezés összesítése. A meg­kérdezett 2000 tanuló közül 73,7 százalék választotta a fizikai és 19,5 a szellemi pá­lyát. Ez a kép összességében megfelel a megye gazdasági szerkezetének, ugyanis jelen­leg az összes foglalkoztatot­tak 80 százaléka fizikai és 20 százaléka nem fizikai dolgo­zó Ehhez csak annyit: a fi­zikai pályát döntő többség­ben (80,8 százalék) munkás szülők gyermekei választot­tak. Már az iskolában kell kezdeni... Pozitívnak értékeltük: van elképzelésük a fiataloknak jövőjüket illetően, milyen pályára szeretnének menni. De az már kevésbé örvende­tes, hogy a tanulók fele a választott pályát nagyon gyengén, vágy egyáltalán nem ismeri. „Elárusítónő szeret­nék lenni, ez tetszik, de nem tudok a szakmáról semmit” — írja az egyik felsőmind­szenti tanuló. A helyes pá­lyaismeret sok tényezőtől függ. A felmérésekből egy­értelműen az derül ki: ahol az iskolai pályaválasztási munkát jól végzik, a tanulók ismerete is megfelelőbb. Pél­dául a siklósi általános isko­lában 120 hetedik osztályos közül 70 tanuló ismeri az ál­tala választott pályát, — azokról színes, a sablonoktól eltérő írásos válaszban szá­molnak be. A tanulók leg­jobban a fodrász, az eladó, varrónő, asztalos, kőműves, szobafestő és mázoló szakmá­kat ismerik. A szellemi fog­lalkozások közül a művésze­ti, vagy ahhoz közel álló pályákról vgn legbővebb Is­meretük. Nem szerepel a vá­lasztottak közül a vájár, ko­vács, öntő, köszörűs, marós, vasbetonszerelő, üvegező szakmák. A fiúk közűi legvonzóbbnak az autó- és motorszerelő szakmákat jelölték meg leg­többen. A lányok pályaérté­kelésében a varrónő szakma áll az első helyen. A további sorrend fiúknál: gépkocsive­zető, mérnök, lakatos, kőmű­ves, asztalos, míg a lányok­nál a pedagógus és fodrász pálya következik a legvon­! zóbbak között. A fiúk a ! gyógyszerész és ápolói, míg a lányok az újságíró, tudomá­nyos kutató, jogász és tiszt­viselő pályákat választották a legkisebb számban. Csak az anyagiak? Az anyagi érdekeltség — a kérdőívekből is kiderül. A pályamotivációk közül a jó kereseti lehetőség dominál: mintegy 1200 tanuló azért vá­lasztja szakmáját, mert „jól lehet keresni”. Meglepően ke­vesen választották szakmá­jukat azért, mert az alkotás­ra, kezdeményezésre ad le­hetőséget. A tanulmányt a Baranya megyei Pályaválasztási Ta­nácsadó készítette. A vála­szok összesítéséből levonható következtetések elemzése szá­mos feladatot, ad szülőnek, nevelőnek egyaránt. — Csak egyet a legfontosabbak kö­zül: a tanulók válaszaiból kiderült: a pályák sokaságát ismerik, de koránt sincs megfelelő elképzelésük a vá­lasztott szakma követelmé­nyeiről, a feladatokról. Ezek­nek megismertetéséért az ed­digieknél többet kell tenni, ha azt akarjuk, hogy a vá­lasztott szakmát legalább úgy ismerjék és szeressék, mint ahogy az abban rejlő anyagi lehetőségeket. G. F. A komlói Kossuth-bánya műszer részlegében, az Integra- szocialista munkabrigád végzi a szénszállítás automatikus térközbiztositó-berendezések karbantartását, javítását illetve új egységek készítését, beszerelését. Képünkön: az egyik vezérlőegység szerelésén dolgoznak az integrások. Szokolai felv. Elektronikus számítógépek a műszaki tájékoztatásban Csaknem 110 000 érdeklő­dő, nagyreszt mérnök és technikus vette igénybe ta­valy az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ — a közismert OMKDK — könyvtárát. 255 ezer könyvet, folyóiratot stb. tanulmányoztak, részben helyben, részben kikölcsö­nözve. A könyvtár állománya to­vább korszerűsödött. Egyik legújabb és legjob­ban felhasználható kiadvány- formájuk a „gyors indexek” sorozata. Ezek a füzetek egy- egy témacsoport különleges bibliográfiái. Többszáz könyv, folyóiratcikk, disszertáció stb. Elektronikus számítógép se­gítségével „kicédulázott” anyagát tartalmazzák oly­módon, hogy átlag öt-hat, de esetenként 12—15 érintett részletkérdés felől is elvezet­nek a felhasználható forrás­munkához. Az első két so­rozat az építés-tervezés és a korrózió szakirodalmát dolgozza fel, a most készülő harmadik pedig a számítás- technikai vonatkozású köny­vek, cikkek stb. között iga­zítja el az érdeklődőket. Tovább növelik a füstszűrös cigaretták gyártását a Pécsi Dohán v gyárban ebben az évben, a kommersz szivarkák iránt kisebb a kereslet, így a gyártásuk is csökkenőfélben van. A pécsi gyár ebben az évben két és fél milliárd füstszűrös cigarettát gyárt. A gyár műszaki kollektívája a közelmúltban készítette el a házi tervezésű levelezőgépet, melyet a régi, elhasználódott gép helyére szereltek be. A gép rendeltetése, feagy a dohány levélcsomókat szétverje, szétbontsa a pácolás előtt. Hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere: a Német Demokratikus Köztársaság Hazánk több mint száz ál­lammal tart fenn rendszeres kereskedelmi kapcsolatot, s partnereink* sorában a Szov­jetunió után az NDK a má­sodik helyen áll. Az elmúlt évben a kétoldali szállítása­ink értéke meghaladta a 4,8 milliárd devizaforintot és összkülkereskedelmi forgal­munkból több mint 10 szá­zalékkal részesedett a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. A szállítások értéke 10 év alatt több mint kétszere­sére növekedett. A két ország között az 1966—1970-es évekre aláírt hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás szerint az áru­csereforgalomnak öt év alatt 42,9 százalékkal kellett vol­na növekednie. Ezt az elő­irányzatot azonban már az első három évben elértük, s a számítások szerint idén a kétoldalú szállítások értéke már több mint 60 százalék­kal magasabb lesz az 1965. évinél. Az idei évre vonat­kozó megállapodások ugyan­is a forgalom további jelen­tős növelését irányozzák elő. Kivitelünk 1970 folyamán körülbelül 10 százalékkal nö­vekszik és 2600 millió devi­zaforint lesz. Importunk mintegy 20 százalékkal emel­kedik, s meghaladja' a 2900 millió devizaforintot. Fontos piacunk Népgazdaságunk sok ter­mékének fontos piaca az NDK. Az ipari gyártmányok közül különösen jelentős he­lyet foglalnak el a közúti járművek és érdemes meg­említeni, hogy az NDK-ban több Ikarus autóbusz közle­kedik, mint például hazánk­ban. Tavaly adták át a 10 000. Ikarusz buszt az NDK forgalmának. Jelentős meny- nyiségben szállítanak üzeme­ink különböző szerszámgépe­ket, műszereket, armatúrá­kat és izzólámpákat is. Ki­emelkedően jelentős az NDK- ba irányuló mezőgazdasági exportunk. Baromfi-kivite­lünknek például körülbelül 20 százaléka, a vaj és bor exportjának mintegy 30—33 százaléka, az almaszállítmá- nyoknak pedig negyedrésze az NDK-ba irányul. A kohá­szati és vegyipari termékek csoportjában Magyarország elsősorban timföldet és bau- xitot szállít, de jelentős té­telek a gyógyszeripari ter­mékek is, amelyeket az NDK tőlünk vásárol, öt év alatt — 1966xés 1970 — az NDK- ba irányuló gyógyszerexpor­tunk több mint kétszeresére emelkedett Az import növekedése várható Hazánknak az NDK-ból származó importjában legna­gyobb súllyal a gépek és gé­pi felszerelések képviseltetik magukat; több mint 50 szá­zalékos aránnyal. Személygépkocsi-behozata­lunknak körülbelül a fele az NDK-ból származik, a te­herautó-importban pedig egy- harmadban részesedik az NDK. Jeden tős tételekben vásárolunk elektromos és elektronikus műszereket, spe­ciális nagyteljesítményű bá­nyagépeket, textilgépeket nagyértékű konfekció- és cu­koripari berendezéseket és irodagépeket az NDK-tól. A Zeiss Műveik optikai gyárt­mányainak széles skáláját hozza forgalomba belkeres­kedelmünk. A magyar vásárlóközönség megkedvelte a német fo­gyasztási cikkeket Elsősor­ban bútorok, bútorszövetek és szőnyegek, különféle fel­ső- és alsókötöttáruk, haris­nyák, bőrdíszműáruk elekt­romos háztartási gépek sze­repelnek vásárlásaik között de számottevőek az NDK anyagszállításai is, amelyek évről évre kedvezően befo­lyásolják iparunk nyers­anyagmérlegét. Idén külkereskedelmünk újabb könnyítéseket lépte­tett életbe, a szocialista or­szágokból, így természetesen az NDK-ból származó gép­import fokozására. Várható tehát, bőgj esek Itatására újabb területeken nyílik majd lehetőség az országaink közötti kereskedelem bővíté­sében. Ezekről a lehetőségek­ről és adottságokról egyéb­ként dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter egyik nyilatkozatában külön hang­súlyozta: „Magyarország és az NDK gazdasági struktúrája ked­vezően egészíti ki egymást és a gazdaságirányítási rend­szer reformja megteremtette a lehetőségeket ahhoz, hogy a külkereskedelmi kapcsola­tokat az eddiginél is gyor­sabb ütemben növeljük. Az NDK iparának fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy az import áruskálát széle­sítsük, ugyanakkor rugalmas és egyre növekvő kereslet mutatkozik az NDK részéről is a magyar árucikkek iránt” N. L. Elhárulnak az akadályok Felépül a patacsi lakótelep Üjabb lépéssel kerül köze­lebb a megvalósuláshoz a tervezett patacsi lakótelep. Mint ismeretes, a Mecseki , Ércbányászati Vállalat kezde­ményező lépései után külön­féle akadályok merültek fel, amelyek már csaknem ku­darcra ítélték ezt az egyelő­re még tervekben létező la­kótelepet. ' Az akadályok azonban lassan elhárultak az útból és mint legutóbb meg­írtuk, Pécs város ez évi ter­vében már mintegy 12 millió forinttal szerepel a terület közművesítése. Annakidején megírtuk, hogy ha sikerül kivitelező kapacitást találni, akkor még ez év végén meg is kezdhetik a munkálatokat. Addig azonban le kell még bonyolítani egy nagyon fon­tos telekkönyvi eljárást, a terület kisajátítását. — 27 holdnyi területről van szó, amelyen 67 sorszá­mozott telek van — mondta érdeklődésünkre ezzel kap­csolatban Jávpri István, a III. kerületi Tanács vb-elno- ke. — Ez közel ugyanennyi telektulajdonost jelent, aki­ket már az ősszel felszólítot­tunk, hogy a kisajátítandó telkeket ne vessék be már semmivel. A terület ugyanis zömében mezőgazdasági —de nem kerti jellegű — ingat­lan. A kisajátítás előkészí­tése már megtörtént és ha- marosan sor kerül a hivata­los közlésre is. — Az eljárást már tavaly le akartuk folytatni, de ak­kor hitelt kellett volna igény­be vennünk, ami jelentős kamatterhet jelentett. vólriá ' a kerületnek. Akkor úgy döntöttünk, hogy inkább 1970-re halászijuk a kisajá­títás lebonyolítását saját erő-, források igénybevételével. — Tudtunk is ez évi költségve­tésünkben erre a célra mint­egy másfél millió forintot biztosítani, így a kisajátítás­nak részünkről már nincs I semmi akadálya. Eredetileg arról volt szó, hogy ezt a területet teljes egészében a Mecseki Ércbá- I nyászati Vállalat építi be. ! Közben a vállalat Szentlőrin- cen is kezdeményezett lakás- építési akciót dolgozói részé­re, s ez gyorsabban kivite­lezhetőnek látszik. De azért Patacsról sem mondanak le, i bár legújabb értesülésünk I szerint a MÉV érdekeltsége j itt jelentősen lecsökkent Ha i a közművesítést megkezdik, 1 akkor már a beépítést sem lehet sokáig halasztani A patacsi lakótelep a város la­kásépítési program részeként kerül megvalósításra és eset­leg szó lehet OTP-társashá- zak építéséről is. H. I. Hévíztársulást alapított 18 tsz Csongrád ban Hazánk legnagyobb terme­lőszövetkezeti közös vállal­kozása jött létre Csongrád megyében. 18 közös gazda­ság fogott össze. A termál­vizek tervszerűbb kihaszná­lására. Erről tanácskozott a Dél-alföldi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek hévíz­hasznosítási vállalkozásának igazgató tanácsa és az érde­kelt tsz-ek képviselői pén­teken Makón, a Korona szál­lóban. A megbeszélésen el­fogadták a működési szabály­zatot és az új társulást „DÉLHÉVÁL”-nak nevezték el. A működési szabályzat ki­mondja, hogy az alapító gaz­daságok a termálvíz jobb hasznosítása érdekében egye­sítik erőiket: termelési, fel- dolgozási, beszerzési, kivite­lezési és értékesítési kapcso­latot létesítenek. A társulás tervcá szerint a tez-ekbea már meglévő 8 termáikul energiájára alapozva még as idén 200 millió forintot ru­háznak be. Ebből az összeg­ből 62 000 négyzetméter, alap- területű kertészeti üvegháza­kat építenek és 135 000 négy­zetméteren fűthető „fólia vá­rost” létesítenek. — Később újabb kutakat fúrnak és to­vábbi korszerű kertészetekei létesítenek. Az üvegházakból kikerülő palántákkal nem­csak a tsz-eket, hanem s háztáji gazdaságokat is ellát­ják, hogy fellendítsék a dél­alföldi zöldségtermesztést. A hévizek komplex hasz­nosítására törekedve a ma­kói gazdaságokban 4 helyen egyenként 50 vagonos dug- hagyma hőkezelő üzemei építenek. Csongrád megye egyéb területein 6 tsz-ben pulyka- illetve pecsenyecsir- ke-nevelóházakat létesítenek k

Next

/
Thumbnails
Contents