Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

Ara: M fittét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 20. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. január 24., szombat Több mint öimilliárd forint a hazai vízgazdálkodás fejlesztésére Jelentős viz­es csatornafejlesztés Pécsett Magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás Fock Jenő elvtárs fogadta . Nyikolai Patoliesevet A népgazdaság összes be­ruházásának 6,9 százaléka — a tavalyinál 700 millió fo­rinttal több — összesen 5,4 milliárd forintos befektetés segíti idén a hazai vízgazdál­kodás fejlesztését. Az idén is elsősorban a te­lepülések és az ipar vízellá­tására, csatornázására fordít­ják a legnagyobb gondot. Er­re a célra összesen 3425 mil­lió forintot költenek. Foly­tatják és csaknem teljesen befejezik a borsodi regionális vízmű építését, lázbérci víz­tárolót átadják a vízszolgál­tatásnak és mintegy 23 kilo­méter hosszú új csővezetéket építenek. Különösen jelentős víz- és csatornafejlesztésre kerül sor Budapesten, Kecs­keméten, Székesfehérvárott, Győrben, Miskolcon, Debre­cenben, Veszprémben, Szom­bathelyen, Pécsett és Szege­den. A Dunántúl legnagyobb idegenforgalmi központjában folytatják a nyugat-balatoni és a siófoki regionális vízmű építését és Balatonföldvár csatornázását. Ebben az év­ben megkezdik a Velence­tavi regionális vízmű munká­latait is. Végeredményben na­ponta több mint. 40 000 köb­méter víz szolgáltatásával növelik a közüzemi vízter­melő művek kapacitását, s így az idén újabb 180 000 ember jut közműves ivóvíz­hez. Üjabb főgyűjtő és le­ágazó csatornák építésével további 140 000 lakos része­sül csatornázási szolgáltatás­ban. Az év végére tehát — a harmadik ötéves terv elő­irányzatának megfelelően — a lakosság 54 százaléka kap közműves ivóvizet, és a la­kosság 28 százaléka jut csa­tornázási szolgáltatáshoz. A mezőgazdaság vízhaszno­sítási főműveinek fejlesztésé­vel az idén újabb 10 000 hek­táron rendezkednek be öntö­zésre. Így az év végén az összes megművelhető föld 6,5 százalékán, kereken 450 000 hektárnyi öntözhető területen folytathatnak intenzív mező- gazdasági művelést. Többek között korszerű esőztető ön­tözőhálózatot építenek Haj- duszovát, Rakamaz, Kisúj­szállás és Harta térségében. 356 millió forintot fordíta­nak az idén a kiskörei víz­lépcső építésére. A vízkárelhárítás fejlesztésé­re 985 millió forintot költenek. A Duna alsó szakaszán, a Szigetközben, a Rábánál, a Zagyva torkolatánál csaknem 100 kilométer hosszú töltést erősítenek meg és a Duna budakalászi szakaszánál mintegy 6 kilométer hosszú új árvízvédelmi töltést épí­tenek. A Felső-Dunán, az Ipolyon, a Dráván és a Ti­szán összesen 20 kilométer hosszú szakaszon a folyót sza­bályozzák. Ezenkívül a Du­na—Tisza közén, a Szigetköz­ben, Szeghalom térségében, valamint a Szamos és Krasz- na közötti területen új bel­vízlevezető csatornákat, szi­vattyútelepeket, zsilipeket építenek vagy bővítik a régi csatornák medrét. A gyorsan megáradó kisebb patakokat is „rendszabályozzák”. A Rony- va sátoraljaújhelyi szaka­szánál, a Marcalnál, a Nádor- csatornánál, a Kapós-patak­nál, a kőszegi Gyöngyös-pa­taknál összesen 270 kilomé­ter hosszú patak és folyómed­ret szabályoznak. F ock Jenő, a. Miniszter- tanács elnöke pénteken délelőtt a parlamentben fo­gadta Nyikolaj Patolicse- ve:, a Szovjetunió külke­reskedelmi miniszterét, aki az 1970. évi magyar—szov­jet árucsereforgalmi meg­állapodás aláírására érke­zett Budapestre. A megbe­széléseken, amelyen jelen volt dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter és F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagyköve e, érintették a most aláíran­dó 1970. évi megállapodás tartalmát, értékelték a ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatok jelentőségét. Esz­mecserét folytattak a ne­gyedik ötéves tervvel ösz- szefüggő tervegyeztetesek- ről és a kővetkező idő­szakra vonatkozó megálla­podások előkészítéséről,. Felszabadulásunk 25. évfordulóla tiszteletere Szocialista brigádok szellemi vetélkedője Bolyban Színvonalas szellemi vetél­kedő zajlott le tegnap dél­előtt a Bolyi Állami Gazda­ság központi klubjában. A MEDOSZ elnöksége felsza­badulásunk 25. évfordulója tiszteletére még tavaly ta­vasszal hirdette meg az er­dőgazdaságoknál, állami gaz­daságoknál, gépjavító válla­latoknál és a vízügyi igazga­tóságoknál dolgozó szocialis­ta brigádok — fizikai dolgo­zók — szellemi vetélkedőjét. A háziversenyek sorra le­zajlottak, tegnap Bolyban a megyei döntőre került sor. Az eseményen megjelent dr. Nagy József, a Megyei Párt­bizottság titkára, Ambrus La­jos, a Mohácsi járási Párt- bizottság első titkára, Lúkics József, a MEDOSZ megyei titkára, eljött Gálik Ferenc, a MEDOSZ országos köz­pontjának munkatársa és más meghívottak. A vetélkedőn tíz csapat vett részt, csapatonként há­rom-három fővel. A verseny­zők, Kereszthegyi Mihály, a Bolyi Állami Gazdaság szak- szervezeti bizottságának mun­katársa játékvezetésével öt témakörben válaszoltak szó­ban és írásban a feltett kér­désekre. Irodalom, történe­lem, gazdaságpolitikai, szak­mai és egyéb (a társadalom­biztosítássál, munkásvéde­lemmel, üdültetéssel stb. kapcsolatos) kérdések — e te­rületeken szerzett ismere­teikről kellett számot adniuk a versenyzőknek. A reggel 9-től délután egy óráig tartó vetélkedőn végül a következő sorrend alakult ki. Első helyen végzett a Bo­lyi ÁG. Gagarin szocialista brigádja, egyébként állatte­nyésztők. Ezzel bejutottak a február 28-án, Kaposvárott rendezendő területi döntőre, ahol négy megye méri ösz- sze tudását, továbbá elnyer­ték a MEDOSZ megyei bi- ■attságának vándorserlegét A második helyezett « Me­cseki Állami Erdőgazdaság szocialista brigádja — gép­kocsivezetők. A bolyiak mel­lett ők a másik résztvevői a kaposvári területi verseny­nek. A megyei döntő har­madik helyezettje a Cserkúti Gépjavító Vállalat gépműhe­lyének szocialista brigádja. A versenyben első három helyen végzett brigádok va­lamennyi tagját 500—500 fo­rint jutalomban részesítették. Ha összességében értékeljük a versenyt, az a vélemény alakult ki: a döntőn részt vevő brigádok jól felkészül­tek, s különösen az irodalmi és történelmi kérdések meg­válaszolásában remekeltek. A tartalombél: Brandt levele Willi Stoph-hoz (2. oldal) Milyen pályát választanak a fiatalok? (3. oldal) Felépül a patacsi lakótelep (3. oldal) Rev zori ügyelet a Pécsi Tsz Szövetségben (5. oldal) Közlemény A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedel­mi kormánydelegációinak a kölcsönös egyetértés és szí­vélyesség légkörében folyta­tott tárgyalásai eredménye­ként pénteken a Külügymi­nisztérium Dísz téri vendég­házában dr. Bíró József és Nyikolaj Fatolicsev külkeres­kedelmi miniszterek a két ország kormánya nevében ünnepélyesen aláírták az 1970. évre szóló árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet. A tárgyalófelek megelége­déssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a két ország kereskedelmi kapcso­latai; az aláírt jegyzőkönyv értelmében a magyar—szov­jet áruforgalom 1970-ben több mint 7 százalékkal nö­vekszik és eléri az 1,4 mil­liárd rubelt A jegyzőkönyv fÍgy élemre méltó előrehaladást jelent a magyar—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésében és szélesíté­sében, kifejezője a két or­szág közötti baráti együtt­működésnek. , A Szovjetunió 1970-ben többek között négymillió tonna nyersolajai, 2,8 milli­árd kilowattóra elektromos energiát, 433 ezer tonna hen­gerelt acélárut, 1,6 millió tonna vasércet, 85 ezer ton­na alumíniumot, nagy meny- nyiségű műtrágyát, faárut, gyapotot, vegyianyagot, to­vábbá ipari nagyberendezé­seket, traktorokat, szemeiy- | és tehergépkocsikat, gabona- j kombájnokat, különféle légi : szállítóeszközöket és számos j más terméket szállít Ma­gyarországra. A Szovjetunió- ' ba irányuló magyar export- | ban megtalálhatók híradás- technikai felszerelések, élel­miszeripari és vegyipari nagyberendezések, műszerek, \ autóbuszok, hajók, gyógysze­rek, továbbá zöldség- és gyü- mölcskonzervek, cipők, pa­mutszövetek, konfekció- és kötöttáruk és egyéb közfo­gyasztási cikkek. A tárgyalófelek kifejezték i azt a meggyőződésüket, hogy j az előirányzott áruszállítások mindkét országban hozzájá- | ruinaK a népgazdaság) ter­vek teljesítéséhez, a lakos­ság jobb áruellátásához. Az. aláírásnál jelen volt Baczoni Jenő, a külkereske­delmi miniszter első helyett tese, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes, dr. Sza­lui Béla és Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettesek, dr. Káplár József az MSZMP Központi Bizott­sága gazdaságpolitikai osztá­lyának helyettes vezetője Őtt volt L. í. Zorin, szovjet külkereskedelmi miniszter- helyettes, a hazánkban tar­tózkodó szovjet delegáció tagjai, továbbá F. J. Tyitov. a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Flkészttlt a Magyar Elelmezesipari Egyesülő pécsi csoportjának 1970. évi munkaterve Tudományos ankétok, gyárlátogatások Tapasztalatcsere-látogatás Jugoszláviában Elkészült a Magyar Élel­mezésipari Egyesület pécsi csoportjának 1970. évi mun­katerve: tudományos anké­tok, gyárlátogatások, műsza­ki pályázatok segítik idén a szakcsoportok munkáját A műszaki tájékoztatás és pro­paganda munka keretében az élelmiszerek korszerű csoma­golásáról a Csomagolástech­nikai Kutatóintézet egyik munkatársa tart bemutató­val egybekötött előadást — az élelmiszeriparban dolgozó jo­gászok pedig összejöveteleket rendeznek, együttes konzul­tációkon cserélik ki tapasz­talataikat A tervszerű meg­előző karbantartás, a készle­tezés, az együttműködés és a gyors segítségnyújtás terén még sok a tennivaló. E té­macsoportokat a gépészek dolgozzák ki. A VI. Pannónia Mezőgaz­dasági Napok rendezvényein az Agrártudományi Egyesü­let Baranya megyei szerve­zetével közösen vesznek : '-ií: ! í Két vállalat épít magának új székházat Pécsett. A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat hatmillió forintos költséggel a Rét utca és a Mártírok utca sarkán építi irodaházát, ahová június elején költözik be. Az épület ki­vitelezője a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat, amely úgyszintén székházat épít magának a Fürst Sándor úton, a mészégető szomszédságában. Az öt és fél millióforint értékű épületbe májusban költöznek be, a régi irodá­kat pedig tanuló- és munkásszállássá alakítják át. Képeink balról az építők, jobbról pedig a téglaipariak székháza. Fotó: Erb János reszt. Négy állandó munka bizottság — tejipari, sörárpa- termelési, zöldség- és gyü­mölcstermelő, valamint ga­bona- és takarmánygabona termelő és feldolgozó, — lé­tesült a közös megegyezések alapján. Jugoszláviába. a palicsi borkorribinátba látogat a bo­rászati szakcsoport és tanul­mányutat terveznek a szőre- gi palackozó üzembe is. A do­hányipari szakcsoport a Sze­gedi Konzervgyárba és a Húsipari Vállalathoz, a gabo­nafelvásárló és malomipari szakcsoport a Fejér és Vas megyei társvállalatokhoz lá­togat. A söripari szakcsoport továbbképző előadásokat szer­vez a sörfőző szakmunkások részére, hogy közelebbről megismerkedhessenek a Pan­nónia Sörgyár rekonstrukció­ja folyamán beépített új gé­pekkel, berendezésekkel és az új technológiával. A szakcso­port felkeresi az eszéki és az apatini sörgyárat is. A siklósi új kenyérgyár üzembehelyezésekor termék- i bemutatót tart a megyei sü- I tőipari szakcsoport. Előadá- í sokat rendeznek a sütőipari termékek minőségének ala- I kulásáról, az újító mozgalom helyzetéről és művezető to­vábbképzést szerveznek az üzemvezetők és a csoportve­zetők bevonásával. A határ- menti együttműködés kereté­ben tanulmányútra mennek Eszékre és Zágrábba. A szeszipari szakcsoport az uszári, a demecseri és a bu- i dapesti keményítőgyárakat,, a tejipari szakcsoport pedig az i új szegedi tejüzemet látogat- i ja meg. Újonnan alakult az üdítő- ; italipari szakcsoport — részt j vesz az rszágos Üdítőitalipa- ■ rí Szakosztály 1970. évi ta- 1 nácskozásán, valamint szak­mai megbeszélést tart az alapanyaggyártó vállalatok vezetőivel. Üzemlátogatások keretében bemutatja a Ba­ranya megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalat új tortyo- gói üzemét és a Pécsi Sütő­ipari Vállalat irányítása alatt működő üdítőital üzemét.

Next

/
Thumbnails
Contents