Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

$970. Január 23. Bimanttm napto Az ősbemutató csak „nyitány“ volt A képen balról: Czlmer József, Illyés Gyula, Nógrádi Róbert, Lengyel György, CüSbor István So Dobál Vilmos. Foto: Erb János Vita a Tisztákról Fuvar 9 millióért Harmincöt alapító taggal másfél éve, 1968 nyarán ala­kult meg a Pécsi Fuvaros Szövetkezet. Már akkor, fél év alatt több mint 3 millió forint árbevételt értek el. Azóta a taglétszám dupláié­ra nőtt. Jeleni ee összesen 75 fogattal, három GA7 és egy darus ZIL gépkocsival ren­delkeznek Az e'műlt évben nevvedmillió mázsa súlvt mozsattak me<?. árbevételük me-e’-mlpHia a 9 m!11>ó form- tot. Ebből a tiszta nyereség 950 ezer forint. Mindenféle szállítható ímyoo fuvarozását vállalják. Elsődleges céljuk­nak a lakossági igények ki­elégítését tartják. Szállítási szerződésük van a TŰZ ÉP Vállalattal és szorosan eeyütt- működnek. mint alvállalko­zók az AKÖV-vel és a taná­csokkal. Februárban műszaki átadás Májustól gyógyítanak az ujmscsekaljai rendelőintézetben A beruházót és a kivitele­zőt képviselő műszakiak né­pes csoportja járta végig teg­nap délelőtt az Űjmecsekal- ján épülő új rendelőintézetet. Fontos kérdésben kelleti dönteniök tapasztalataik alapján: mikor lehet végre megkezdeni ebben a fontos létesítményben a műszaki át­adás-átvétel hosszadalmas munkáját. Mit is tapasztal­hattak az építkezésen 1970. január 22-én? Szegődjünk nyomukba és nézzünk körül az épületben. Serény munka folyik min­den emeleten, de látni, hogy ez már a befejezés közeled­ni Tiszták ősbemutatóját nyitánynak szánja a pécsi színház — Az író számára a darab bemutatója kísérleti előadás­nak számít, mindegy, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban, vagy a Comédie Erangaise- ben adták elő. Éppen ezért szigorú kritikát várok a je­lenlévőktől — mondotta Ily- Iyés Gyula a Tiszták c. drá­máról rendezett vitán, csü­törtökön, a Hírlapolvasóban. A beszélgetésen, amelyet a Színházművészeti Szövetség szervezett, jelen volt Nógrádi Róbert, a színház igazgatója, Dobai Vilmos, a darab ren­dezője, Czimer József, dra­maturg, Lengyel György, a Madách Színház rendezője, Gábor István, a Magyar Nem­zet munkatársa, valamint a darab szereplői és számos meghívott vendég. Az ankét hozzászólói szinte kivétel nélkül elismerték, hogy a Tiszták Illyés Gyula alkotói pályájának csúcspont­ját jelenti, amelyben össze- geződnek mindazok a kérdé­sek és mindazok a művészi eredmények, amelyek koráb­ban foglalkoztatták és ame­lyek eddigi műveiben is le­csapódtak. Lengyel György elmondotta, hogy a pécsi be­mutatót azért kell különös figyelemmel követni, mert jó példája annak, hogy észre lehet venni az itthon születő kivételes értékeket. E felfe­dezés jelentőségét még növe­li, olyan időpontban szüle­tett, amikor a magyar dráma válságáról beszélnek. ffu bay Miklós író a darab példájával is igazolta, hogy felülvizsgálatot érdemelne az a régóta elterjedt nézet, hogy nálunk elsősorban a költészet erős. Mint elmondotta, drá­mairodalmunk mostohább sorsa nem szükségszerű, sőt, ha a színházak szolgálatot vállalnak az írók és a dara­bok felkarolásában, akkor történelmi fejlődésünknek vannak olyan tapasztalatai, amelyek művészi megidézé­sével bátran kiállhatunk a világ elé. Mészöly Dezső, a televízió dramaturgja a dráma költői szárnyalására és a verses drámában rejlő lehetőségek­re hívta fel a figyelmet. Sze­derkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője azokkal az el­lenvetésekkel vitatkozott, amelyek szerint a darabnak hasznára válna, ha egyes részleteiben megrövidítenék. „Lehet, hogy élvezhetőbbé válna a rövidebb előadások­hoz hozzászokott közönség számára, de nem biztos, hogy ugyanaz a dráma maradna, s nem veszítene-e abból a mágneses vonzásköréből, amely most jellemzi — mon­dotta. Miután Lengyel György részletesen értékelte a Pécsi Nemzeti Színház művészei­nek teljesítményét, játékát Illyés Gyula megköszönte a véleményeket, majd Nógrádi Róbert ezekkel a szavakkal fejezte be a vitát. — A Tiszták ősbemutatóját tulajdonképpen egy nagy nyitánynak szántuk. Színhá­zunkban szeretnénk egy nagyvonalú, a mai magyar irodalom élgárdájának mű­veire támaszkodó drámaprog- ramot megvalósítani. Követ­kező mai magyar szerzőnk Cseres Tibor lesz. De azt kér­jük a jelenlévőktől, hogy mindenütt, ahol megfordul­nak, bátran hangoztassák, a pécsi színház vezetőiben van olyan elszántság, hogy fel­karolják a mai magyar drá­ma ügyét. Vonat és teherautó karambolja Beremenden Három súlyos sérült Súlyos közúti baleset történt tegnap délelőtt 11 órakor Beremenden. Pi- kó Sándor, az Országos Villamos Távvezetéképítő Vállalat 44 éves gépko­csivezetője tehergépko­csijával Nagyharsány fe­lől Beremend felé haladt. A cementmű bejárata előtt lévő sorompó nél­küli vasúti átjárónál nem adta meg az áthaladási elsőbbséget a beremendi állomásról Siklós felé közlekedő személyvonat­nak. A teherautó és a sze­mélyvonat összeütközött. A baleset következtében a teherautó vezetője, vala­mint az autó utasai: Ki­rály József 53 éves, az Országos Villamos Táv­vezetéképítő Vállalat cso­portvezetője és Rácz Sán­dor 40 éves, segédmun­kás —, súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A sérülteket a siklósi kórházban első­segélyben részesítették, majd a mentők mindhár­mukat a Pécsi Idegklini­kára szállították. Kapitális vadkant ejtett el egy 80 éves vadász Hosszú évtizedek óta járja a Bakony alji erdőket Fülöp György écsi lakos. A nyolc­van éves nyugdíjas erdész még most is naponta elindul cserkésző kőrútjára. A na­pokban egy százhetven kilo­grammos vadkant sikerült el­ejtenie, mely 21,2 centiméter hosszú agyarakat viselt. A terítékre került kapitális vad­kan már több mint a száza­dik, amelyet hosszú pályafu­tása alatt elejtett. Karambol a Zsolnay utcában Negyvenezer tojás az úttesten Hóekével takarították el a tojás-,, folyamot“ Eltörött tojások tízezrei borították el tegnap délelőtt Pécsett, a Zsolnay Vilmos utca egy szakaszát, két te­herautó összeütközése követ­keztében. Ignácz Miklós, a Belkereskedelmi Szállító Vál­lalat tehergépkocsi-vezetője teherautójával a Zsolnay Vilmos utcában körülbelül 50 kilométeres sebességgel haladt a Fürst Sándor utca felé. Előzés közben átlépte a képzeletbeli felezővonalat 1,6 méterrel és így összeüt­között a Major utcából ki­hajtó, Farkas Imre, a 12-es AKÖV gépkocsivezetője által vezetett tehergépkocsival. A szállító vállalat teherautója felborult, rakománya — mint­egy 40 ezer tojás — az út­testre hullott. A tojást szál­lító teherautóban helyet fog­laló Patacsi Dénes, 17 éves rakodó, könnyű sérülést szenvedett. Nem kis munkájába került a Köztisztasági Vállalatnak a sok tojásfehérjétől és sár­gájától síkossá vált úttest megtisztítása. A csúszós masszát hóekével tolták az út szélére, majd szemét- szállító autóval elszállítot­ták. Ezután a helyszínre ve­zényelt homokszórógép lá­tott munkához, nehogy a csúszós üt balesetet okozzon. A sok tojáshéj az út szélén még tegnap este is a külö­nös balesetről árulkodott» Automata csomagmegőrző a pécsi állomáson Ma reggel 8 órától 2 fo­rintért bárki saját széffel rendelkezhet a pécsi nagy­állomáson. Húsz szürke, és ugyanannyi kék színű cso­magmegőrző automatát he­lyeztek üzembe. Az előbbi egy 2 forintos bedobása ese­tén 24 óráig, az utóbbi két darab 2 forintos bedobása után 48 óráig őrzi a csoma­gokat. Az Utasellátó árkádja alatt elhelyezett, tetszetős kivite­lű „szekrénysor” igénybevé­tele esetén nem kell sorban állni az elhelyezésnél és ki­vételnél, mint azt a réginél kellett. — Biztonságos ez? — Teljes mértékben — mondja Kelemen Ferenc, a pécsi álomás helyettes főnö­Wéfcány rántottárt való a* űttestea Brb János felvétele ke. — Ha a pénz bedobása után lezárják és a kulcsot kiveszik, nem tudja kinyitni a tulajdonoson és felelős vasúti tisztviselőn kívül sen­ki. — Hogy működik? Mit lehet beletenni? Kelemen Ferenc elmon­dotta, hogy a csomagok el­helyezése után be kell dob­ni az érmét, ezután bezárni az ajtót. A kulcsot el, lehet vinni. Kivétnél egyszerűen ki kell nyitni. Vigyázni kell azonban arra, hogy csak egyszer lehet, újból csak újabb 2 forintos bedobásá­val működik. Ha lejár a 24, vagy 48 óra, és a csomago­kat tulajdonosuk nem vitte el, a továbbra is működő régi poggyászmegőrzőben le­het átvenni, ahol természe­tesen a rendes díjszabásnak megfelelő összeget kell fi­zetni. A széfbe kényelmesen el lehet helyezni két normális méretű bőröndöt, vagy több j apróbb csomagot, maximum : 50 kilós súlyhatárig. Nem szabad viszont undort keltő, nyirkos, veszélyes tárgyakat vagy élőállatot a rekeszbe tenni. Ha feledékeny, szórako­zott utasok a kulcsot elvesz­tik. 40 forintot kell fizet­niük. Amennyiben 7 napon belül előkerül, felére redu­kálják a büntetést. — Ha az elveszett kulccsal valaki ügyeskedni próbál? — Nem tud, mert azon­nal kicseréljük a zárat. A MÁV Igazgatóság keres­kedelmi osztályán elmon­dották, hogy a Budapesten már jól bevált automata csomagmegőrzőből még eb­ben az esztendőben további 30—30-at szerelnek fel, az egy- és kétnapos változatból a pécsi állomáson, Harkány­ban pedig a főszezonban már ezzel kívánnak köny- nyíteni az átutazó vendégek csomagelhelyezési problé- i máin, i tét jelző munka. A főlépcső­házban és az emeleti előcsar­nokokban most mázolják a falakat, egyes helyiségekben a padló PVC-burkolatát ra- j gasztják, másutt a beépített bútorokat festik, jobbára azon- j ban olyan munkákat végez­nek már, amelyekre ez a ki­fejezés illik: utómunkálatok. Űjraüvegezik a betörött ab­lakokat, kicserélik a törött szerelvényeket és mindezek nyomában indul a — nagy- takarítás. A Baranya megyei Építő­ipari Váliaiat kilenc szaiápa- rí részlegének munkásai dol­goznak az épületben és készí­tik elő a terepet a takarítás­hoz azzal, hogy a maguk munkáját igyekeznek minél előbb elvégezni. Vannak szintek, ahonnan a munká­sok már elvonultak, s ott most a taKaritónők tevékeny­kednek A folyosókat, a he­lyiségeket vastagon borítja az építkezés egyéb, szokásos szemetjén kívül a fűrészpor. Ezzel könnyebben eltávolit- hatók a festés nyomai, s a felsőbb szinteken — ö ren­delőintézeti szárnyon — ez már meg is történt Persze, olyan tisztaság nincs még, hogy akár a rendelést is meg lehetne kezdeni, de a kibon­takozó rend valahogy biztató, s az ember látja, hogy itt végre lesz valami. Ahogy járjuk az épületet feljutunk az üzemorvosi szárny legfelső szintjére is, ahol a rendelőintézet szellő- zőberendezésének légszivaty- tyúi vannak. Valaki megjegy­zi. hogy ezek miatt — és ter­mészetesen a teljes berende­zés miatt — csaknem egy évet késik az egész épület Annakidején már megírtuk, hogy a Csőszerelőipari Vál­lalat amely alvállalkozó­ként végezte ezt a szerelést csak több hónapos késéssel kezdte meg a munkát s ez az egyébként szerelésre kész épület befejező munkáit je­lentősen visszavetette A többi partnerrel nem voltak ilyen problémák, s munkái­kat az ütemezésnek megfele­lően végezték. A Felvonó- szerelő Vállalat például már befejezte a két felvonó sze­relését és január 27-re vár­ják a szakértői vizsgálatot A Fémmunkás Vállalat dol­gozói a korlátokat szerelik a lépcsőházakban és a napok­ban várják az Országos Szak­ipari Vállalat embereit, akik a speciális, kétréteges termo- pan ablakokat szerelik. S mindezek után mit mond a beruházót képviselő mű­szaki ellenőr? — Ahogy végigjártuk az épületet, s figyelembevettük a munkák jelenlegi állását — összegezi a tapasztalato­kat Saár József, — abban állapodtunk meg, hogy feb­ruár 10-én megkezdjük a műszaki átaddst-átvételt. A kivitelező Baranya megyei Építőipari Vállalat addig el­végzi a még hátralévő mun­kákat, s remélhetőleg csak egészen csekély hiánypótlásra lesz szükség az átvétel so­rán. Ügy gondoljuk, hogy március közepére készen le­szünk az átvétellel, s akkor végleg átvehetik az épületet az egészségügy i szervek. Ez a „végleg” egyébként azt jelenti, hogy az egész­ségügy tulajdonképpen most is jelen van. A berendezések szállítását már megkezdték és most folyamatosan hozzák a különböző berendezési tár­gyakat. elsősorban bútorfé­léket. Az egészségügyi fel­szerelések jelentős részét ter­mészetesen csak akkor szál­lítják. ha az épületet már végképp átadják. És mikorra lehet számítani arra, hogy megkezdik az új rendelő­intézetben a gyógyító mun­kát? Egybehangzó vélemény szerint legkorábban május­ban. de június végéig min­den bizonnyal sor kerül erre. a i X 1 t I

Next

/
Thumbnails
Contents