Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

1W6. Január 32. 5 Dutvammi nan%o Siklós rangot jelent Harmadik évébe lépett a siklósi képzőművészeti szimpozion és alkotótelep Pénteken: West side story — Jogos aggodalmakat Is hallottunk itt. A Járási Ta­nács és a KISZ, mint fenn­tartók és patrónusok ezeket a kisebb gondokat nyilván­valóan meg is oldják majd. Bennünket azonban inkább optimizmussal tölt el a két­évi munka, hiszen a fiatal művészek alkotásaikkal máris jelen vannak a tájban, sőt, egyre inkább hatnak még népművelési vonatkozásban is. Lelkesedésük, eddigi önzet­len, aktív tevékenységük biz­tosítéknak látszik, hogy a külső feltételek még jobb megteremtése után az alkotó­telep egyre szilárdabb és ran­gosabb formában állandósul, s válik még fontosabb ténye­zőjévé az egész magyar kép­zőművészeti életnek. Antal Anetta (Mária) és Mester István (Tony) az egyik szereposztás főszereplői. 47500 tonna szállítási késés Hét vonat áll kirakatlan A vasúti kocsiban érkezett dlőszenet kanalasmarkolóval rakják ki. Tegnap délelőtt a Megyei Tanács vb-termében érdekes tanácskozás volt: kibővített vezetőségi ülést tartott a sik­lósi képzőművészeti szimpo­zion és alkotótelep. Az ülé­sen képviseltette magát a Me­gyei Pártbizottság, a Megyei Tanács, a Siklósi járási Párt- bizottság és Tanács, valamint a KISZ megyei és siklósi já­rási bizottsága is. Az elnöklő Zsifkó Gyula, a Siklósi járási Tanács elnökhelyettese meg­nyitó szavai után Rétfalvi Sándor, a szimpozion vezető­ségének elnöke számolt be a kétévi munkáról. 1968-ban indult meg a munka Siklóson. A fiatal képzőművészek kezdeménye­zésére, amelyet a KISZ me­gyei bizottsága, valamint a Siklósi járási Tanács, mint mecénás karolt fel, Villány környékén a már jólismert Gyimóthy-villában és a mel­lette fekvő régi kőbánya te­rületén alkotótelep indult meg, amelyhez a továbbiak­ban a rendszeres évi kiállítá­sok és az ugyancsak éven­kénti esztétikai konferenciák, a szimpozionok társultak. Ilymódon két év alatt lét­rejött egy olyan képzőművé­szeti fórum, ahol mindenek­előtt a megyében, valamint a Dunántúl más tájain élő, de az ország minden jószán­dékú, tehetséges és dolgozni vágyó fiatal képzőművésze megtalálhatja helyét. A sik­lósi várban rendezett kiállí­tásokat több tízezren tekin- i tették meg, a fiatalok a ta­nácskozásokon kialakították működési szabályzatukat, cél­jaikat írásban is lefektették, amelyeknek lényege, hogy az alkotótelep tagjait a munka szelleme tartja össze. Nem szervezetet kívántak létrehozni, hanem olyan kö­zösséget, amely a mesterség tiszteletére épül és szorosan kötődik a földhöz. „Azono­sulni az ott termett kővel, az ott nőtt fával, az ott élő nép­pel” — így fogalmazták meg a célkitűzést. A két év ered­ményeihez hozzátartozik az is, hogy a kőbányai szobor­kert lassan formát ölt, hogy a villa legutóbb egy új fa- j ragószint, rézkarcnyomógé- i pet, öt festő- és öt szobrász j forgóállványt kapott, vagyis I tovább javultak a munka feltételei. Az adminisztrációs ügyek intézésében azonban kisebb- nagyobb gondok adódnak, amelyeket a jobb munka ér­dekében meg kell oldani. Az eddigiek ugyanakkor igazol­ták a kezdeményezés fontos­ságát, Siklós mind nagyobb rangot jelent, s mivel az adottságok is megvannak hozzá, valamint az igény is: a meghívandó képzőművé­szek körét külföldiekkel kell bővíteni. Néhány tehetséges lengyel, cseh, szovjet stb. képzőművész bevonásával szélesebb körű eszmei-szak­mai vitákra kerülhet sor, egészséges erő-összemérésre adódhat lehetőség, és Siklós is bekapcsolódhat a szocia­lista ország szimpozion-rend- szerű képzőművészeti cseré­jébe. Rétfalvi Sándor végül a működési szabályzat terveze­tét ismertette a jelenlévők­kel, amely egy sor fontos kérdésben bővült és átalakult a korábbiakhoz képest. A szimpozion vezetőségé­nek jelenlévő tagjai, Harasz­ti László, Szabó Gábor, Erdős János hozzászólásukban hang­súlyozták, hogy Siklóst or­szágszerte egyre többet em­legetik, s a Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiója, amelynek vezetőségében két siklósi ve­zetőségi tag is ott van, mun­kájában mindjobban támasz­kodni kíván a siklósi alkotó­telepre. Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese pedig így foglalta össze a két év tevékenységét: A vagon mellett egy lapát sóder van leszróva. Ennyit sikerült 2 nap alatt kirakni. A csontkeményre fagyott szállítmány a Pécsi Faipari Ktsz-é. Minden jószándékuk ellenére sem tudnak vele mit kezdeni. Most a Vízműtől kölcsönkapott kompresszor segítségével, fejtőkalapáccsal próbálják majd az összefüggő sódertömböt megbontani. Ta­lán így sikerül kirakni... Hátrább a vágányon három vagon deszka. A Vegyesipari Vállalat második napja nem rakja ki. Minőségi kifogások miatt nem akarják átvenni, de közben kiváltották a rám­pára, így a feladó már nem felelős a kirakásért. Felajánlották a deszkát a TÜZÉP-nek, nekik sem kell. Tegnap délig már 1728 fo­rint volt a kötbér — ami most már rohamosan fog to­vább emelkedni... — Ez csak az egyik oldala a problémának — mondja Kelemen Ferenc, a pécsi ál­lomás helyettes főnöke. — Sokkal nagyobb baj, hogy nem tudunk fontos szállítmányok részére vagont biztosítani. A késedelmes ki­rakás miatt forgalomból ki­esett 5 kocsi, amely most a pécsi állomáson áll, több mint 70 család számára tud­ná a téli tüzelőt szállítani... * — Az igazgatóság területén pedig 282 kocsi áll kirakat­lan — két teljes vonat — egészíti ki a tájékoztatást dr. Párkányi Ferenc, a kereske­delmi osztály vezetője. Ez körülbelül annyi mint Pécsbánya-rendező egész for­galma. A TÜZÉP telepei pe­dig üresen állnak... Az idő­járás ugyanis sokszor meg­oldatlan problémát jelent a vasút számára — ez még j hatványozódik a kirakatlan vagonok miatt. Szerdán dél­ben a BCM-nél 23, Komlón 10, Kaposváron 11 áll, hogy csak a nagyobb tételek kö­zül említsünk néhányat. Tegnapig 2160 kocsit nem tudtak rendelkezésre bocsá­tani, ami eddig 47 500 tonna szállítási kiesést okozott. — Nagyon sürgős esetben sem tudnak kivételt tenni? —- De igen. A szén és tűzi­fa szállítására egyetlen va­gon sem maradhat el. Soron- kívül biztosítunk vagont az élelmiszer, kohókő és a Zá­honyba érkező szállítmányok részére. Ezenkívül is figye­lembe vesszük a vállalatok kéréseit, s ha mód van. se­gítünk. Az osztályvezető elmondot­ta, hogy az igazgatóság terü­letén még Baranyában a leg­jobb a helyzet. Itt is akad azonban sok probléma Ilyen a már említett folvamkavics kirakása — ami tényleg nem könnyű feladat. Viszont az, hogy a Fémipari Vállalat mi­ért rakódik több napon ke­resztül egv PVC hulladékot tartalmazó vagonból, már nehezebben érthető. A nega­tív példák sorolásánál ki­rívó esetként kell említeni, amikor Szekszárdon 10 napig állt egv vagon, mert a FŰ­SZERT az ömlesztett sót nem szállította el. A TITAN Vas és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat is több eset­ben késedelmesen rakja ki vagonjait. Van természetesen jó néhánv vállalat, ahol nem szívesen fizetik a kötbért a kirakatlan vagonok után és ennek megfelelően dolgoznak. Ilyen a Hőerőmű. B. m. Ál­lami Építőipari Vállalat, a Beton- és Vasbetonipari Vál­lalat ... • Felkerestük a TITAN-t, ahol Gyimesi Zoltán igazga­tó-helyettes elmondotta, hogy a kötbért ők sem fizetik szí­vesen, de sok esetben nem tudnak mit kezdeni az egy­szerre érkező 6—8 vagon áru­val. Raktáraik a város kü­lönböző részein, a Golgotá­tól a Hőerőműig 135 helyen vannak szétszórva. Jármű­veik sok esetben nem is tud­ják megközelíteni a tároló­helyeket Máskor a kézi erő­vel ki nem rakható áruk szállításához nem tudnak da­rut szerezni, ismét más eset­ben, különösen télen, mun* kaerőt nem kapnak. Ha majd a Megyeri úton épülő új raktáraik elkészül­nek, ők is kevesebb kötbért fizetnek. * A MÁV kereskedelmi osz­tályán elmondották, hogy na­gyon várják a jó időt. Egy­részt a már elmondott szál­lítási gondok miatt, másrészt megkezdhetik az előszállí­tást. Az első negyedévben 24 féle árura 10 százalékos fu­varkedvezményt biztosítanak. Ebben az időszakban a kő- és kavicsbányák is árkedvez­ményt adnak, érdemes lesz tehát már most gondoskodni az anyagszállításokról. L. I. Rómeó es Júlia — a XX. szájadban Egy magasvasút alatt, ko­mor külvárosi környezetben acsarkodik egymással a két galeri. A két szerelmes, To­ny és Mária, hiába szeretné­nek boldogok lenni, áldoza­tául esnek az amerikai és a színes bőrű galeri harcának. Rómeó és Júlia modern, nagyvárosi környezetben. A szerdai főpróbán már csak az utolsó „simításokat” vé­gezte el a musical rendezője, Mikolai László. — A darab a Broadway- ről indult el világhódító út­jára. Világsiker lett belőle, s általában világsztárok ját­szottak benne. Hozzánk elég sokáig nem jutott el, s nem­csak valutáris okokból, ha­nem azért is, mert a színhá­zi szakemberek véleménye szerint hiányoztak azok a színészek, akik képesek let­tek volna eljátszani a rend­kívül nehéz szerepeket. Hogy miért nehéz eljátszani? El­sősorban olyan fiatalos meg­jelenésű, érett színészekre van szükség, akik egyaránt képesek prózai színészi fel­adatok megoldására, megfe­lelő énekléstechnikájuk van, s tánckészségük is átlagon felüli. Vámos László főren­dező, a Fővárosi Operett- színházban külön stúdiót ho­zott létre, hogy az előadás szereplőit felkészítse. A West side story azóta már mint­egy 60-szor ment. Külföldön gyakran előfordul, hogy egy vezető színház egy teljes előadását változtatás nélkül elviszi vidékre is. Pécsre azért esett a választás, mert itt a balett és az operatársu­lat biztosítja a megfelelő szí­nészi gárdát. Tulajdonkép­pen tehát Vámos László rendezői koncepcióját való­sítom meg itt, a pécsi szín­házhoz és a színészekhez al­kalmazkodó módosításokkal. — Másutt vidéken már r előadták a darabot? — Ez lesz az első vidéki bemutató. — A szereposztás? — Kettős szereposztásban megy a darab. Máriát Ágos­ton Edit és Antal Anetta játssza, Antal Anetta feb­ruár 5-én lép be. Tonyt Győ­ri Emil és Mester István alakítja, utóbbi január 27-én lép fel először. Riffet, aki a Rómeó és Júliában Mercu- tionak felel meg, Holl Ist­ván játssza. További fontos szerepekben Vári Évát, Csi- fó Ferencet, Uhrik Dórát, Szalma Lajost Sólyom Kata­lint és Faludy Lászlót lát­hatja a közönség — Ezt a jelenetet még egyszer kérem — kiált fel a színpadra Mikolai László. Mester István újra felmá­szik a vastraverzeken és fel­csendülnek Leonard Bern­stein zenéjének a rádióból már jól ismert és közked­velt hangjai. Még csak any- nyit: bemutató előadás pén­teken este 7 órakor. Moldvai vendég a Jelenkornál latteremtésre vidéki magyar Irodalmi folyóiratokkal. A választás a Jelenkorra esett. Cserébe mi is szívesen lát­juk a Jelenkor szerkesztősé­gének valamelyik tagját Megállapodtunk, hogy az áp­rilisi számainkban kölcsönö­sen közlünk anyagot váro­saink íróitól, költőitől. A Je­lenkor részére írtam egy is­mertetést a moldvai iroda­lomról, s én is viszek ma­gammal egy meglehetősen gazdag válogatást pécsi köl­tők verseiből, nyersfordítás­ban, amelyet majd a mi mű­fordítóink ültetnek át művé­szi formába. A gyermekgondozási segély szerepel a jövedelemkimutatásbai A kis, hárommilliós Mold­vai Szocialista Szövetségi Köztársaság Kisinyov nevű városából kéthetes látoga­tásra Pécsre érkezett M. G. Hazln, a „Kodri” c. irodal­mi folyóirat prózai rovatá­nak vezetője. A vendég köz­vetlen, jókedvű ember. Ilyet általában nem szoktak meg­említeni, inkább örömmel tudomásul veszik, de a Jóke­délynek nála komolyabb je­lentősége is van. — Bizony, eléggé kalan­dos utazás után értem Pécs­re. Moszkvából azt a híra­dást kaptam, hogy minden rendben, jöhetek, még a pá­lyaudvaron is várnak Buda­pesten. Aztán kiderült, hogy egy nappal korábban indul­tam, s sem Budapesten, sem Pécsett senki sem várt Reg­gel 7 óra körül már a Jelen­kor szerkesztősége előtt leb­zseltem. Egy idősebb ember nézegetett is, bizonyára azt hitte, valamilyen grafomá- niás lehetek. — Milyen publikálási le­hetőségei vannak a moldvai íróknak? — Folyóiratunk címe le­fordíthatatlan. Nálunk a táj­ra jellemző erdőt hívják így, tehát szimbolikus jelentése van a szónak. Több, mint tízezer példányban jelenik meg orosz nyelven, s az egész Szovjetunió területén terjesztik. Ezenkívül van egy moldvai nyelven megjelenő irodalmi folyóirat is, kisebb példányszámmal. Az írószö­vetségünknek 120 tagja van, nagyrészük Kisinyovban él. Ezenkívül saját kiadónk is van. — Milyen céllal jött Pécs­re? — Tavaly tudtuk meg, hogy lehetőség van kapcso­A tanácsi munkában gyak­ran felmerül, mikor van le­hetőség a gyermekgondozási segélyben részesülő anya gyermekének óvodai elhelye­zésére. Az illetékesek ezzel kapcsolatban felhívják a fi­gyelmet arra a felsőbb ren­delkezésre, amely szerint a gyermekgondozási segélyt igénybevevő anya óvodás­korú gyermekét csak egyéb jelentkező hiányában lehet felvenni, feltéve, hogy az óvodában még üres hely van. A korlátozást nem alkalmaz­zák, ha az óvodai gondozást a család egészségtelen lakás- körülményei, az anya beteg­sége, a gyermekek száma, vagv egyéb szociális okok indokolják, továbbá ha a gyermek az óvodai felvételt követő tanévben megkezdi általános iskolai tanulmá­nyait, vagy ha csupán fél­napos, étkezés nélküli elhe­lyezést kérnek gyermekük számára a szülők. Többhelyütt problémát okozott az is, hogy a térí­tési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmet hogyan kell kiszámítani. A jogszabályok ezzel kapcsolat­ban úgy rendelkeznek, hogy jövedelem alatt a két szülő együttes keresetét és jövedel­mét kell érteni. Ebbe az anya részére folyósított gyermek- gondozási segély is beleszá­mít, mert a táppénzhez ha­sonló keresetpótló társada­lombiztosítási szolgáltatásnak minősül, így a térítési díj megállapításánál figyelembe kell venni — mar — Gazdaságosabban üzemeltesse Mekalor kályháját» helyezze annak égőterébe az általunk forgalomba hozott tűzkosarat Csökkenti a belső kormozódást, egyenletesebbé teszi az égést Árat 75,— forint Kapható: a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN 1. sz. bolt VI., Lenin krt. 86. Tel.: 121-393 24. sz. bolt VIII., Rákóczi út 59. 135-853 42. sz. bolt VIII., József krt 59—61. 136-730 90. sz. bolt Vili., Rákóczi út 19. 344-559 UTÁNVÉTTEL VIDÉKRE IS SZÁLLÍTJUK

Next

/
Thumbnails
Contents