Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-21 / 17. szám
1570. Jonuőr 21 Butvarrtim r» apio 3 A 400 ágyas klinikát „igazolják“ a külföldi tapasztalatok Folyik a máé az OrvosIuÉeiiiányi Egyelem É] slüéieü tömijén fényében még nyilvánvalóbbá vált előttünk, hogy a 400 ágyas klinika legalábbis eir rópai színvonalú, nincs okunk szégyenkezni miatta. És az lesz az elméleti tömb is. Egyetlen dolgot azonban be kell vallanunk: a szakipari munkák anyagai, a nyílászáró szerkezetek, burkolóanyagok stb. tekintetében még erősen le vagyunk maradva. Ettől függetlenül épületeink nemcsak esztétikailag, hanem funkcionálisan is megállják a helyüket. A szakmai tapasztalatokat a most folyó egyetemi építkezés harmadik stádiumában, a biofizikai tömbnél már hasznosítani is lehet. „GSosszátor“ Űj tantárgy a főiskolán Rendkívül érdekes mennyezet-világítása lesz az aulának Hírül adtuk már, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjének Impozáns, ezerszemélyes auláját április 4-re befejezik az építők, felajánlásként felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére. A munka ezekben a napokban Is teljes erővel folyik az építkezésen. Klekért Mihály, a Baranya megyei Építőipari Vállalat főmérnöke szerint: — Természetesen bizonyos megalkuvásokkal jár, hogy előre hoztuk a határidőt A galéria művészi díszítése például nem készülhet el időre. De összhatásában mégis olyan lesz az aula és az előcsarnok, hogy méltóképpen lehet megünnepelni benne a jubileumot. A felajánláshoz szükségünk volt az alvállalkozók segítségére is. Mintegy 6 millió forint értékű faburkolatot és egyéb fa-díszítéseket készít számunkra a Kőbányai Asztalosipari Vállalat s az oszlopokhoz, padlókhoz, oldal falburkolatokhoz szükséges kőfaragó munkák, amelyeknek összköltsége kb. 4 millió forint a Budapesti Kőfaragó Vállalat jóvoltából szintén időre elkészülnek. Azon leszünk, hogy az épületrészt minél magasabb készültségi fokon adjuk át erre a vállalt határidőre. Az elméleti tömb „nehezebb” részei, amelyek az év második felére lesznek készen, a tanszéki termek, laboratóriumok, kutatóhelyiségek és kiszolgáló épületrészek speciális kiképzést igényelnek, különlegesek az építők általános profiljában. Az orvoskutatók igényei és az építők munkája között azonban olvan összekötő kapcsok működnek, amelyek megkönnyítik a megértést. — Igen, majdnem valamennyi berendezés, a szellőzéstől a laborasztalokig, mind sajátos, egyedi problémát jelent számunkra — mondja a főmérnök. — Ott vannak azonban a beruházás építész szakemberei, akiknek már bőséees gyakorlatuk van az ilyen jellegű munkák végzésében, hiszen együtt készítettük a 400 ágyas klinikát is. A tervezők — az ÁÉTI kollektívája, az elméleti tömb tervezőmérnökével, Borosnyai Pállal az élen — kéthetenként konzultálnak velünk. S vállalatunk néhány szakembere, Lábadi András fnénítésvezető. Gering Gvula. aki a központunkban látja el a telfés koordinációs munkát, Máj János főművezető és mások, ott voltak már a naevklinika építésénél is. ők tehát szintén iáratosak ebben ® speciális feladatban. A feladat — egészségügyi létesítményeket építeni — valóban speciális felkészültséget, tapasztalatokat igényel. Ezért is volt szükség legutóbb, a múlt év decemberében, arra a több napos tanulmányútra, amelyet Nyu- gat-Nómetországban tettek a különféle szakemberek. Pécsről Kovács Károly, a Pécsi Orvostudományi Egyetem gazdasági főigazgatója, dr. Tigyi József rektorhelyettes, az egyetemfejlesztési bizottság elnöke és Rickert főmérnök voltak a küldöttség tagjai, de ott voltak például a Szegeden épülő biofizikai intézet építési szakemberei is. — Nyugat-Németországban nagy építészeti konjunktúra van, amihez nagyarányú egvetemfejlesztési tervek járulnak. Ehhez hozzávéve még a méreteket, nem meglepő, hogy egyszerre több városban is épülnek egyetemek, de az ottani gyakorlatnak megfelelően, valamennyi kar együtt van. Ezek a hatalmas „egyetemi városok” mind 10 —15 kilométerre a városon kívül helyezkednek el. Mi Münchenben, Bonnban, Bo- chumban, Tübingenben, Stuttgartban és Ulmban jártunk. Az épületek nagyrésze előregyártott elemekből épül, mobil válaszfalakkal, s a vezetékek olyan beépítésével, hogy ha idővel más célra kell az épületet használni, az kevés költséggel átalakítható. Azt figyelhettük meg, hogy ezek az épületek rendkívül célszerűek, technikailag magas színvonalúak, de nem szépek. Esztétikailag mi többet nyújtunk. És egyébként is: ennek a látogatásnak a Évente hét-nyolc alkalommal jelenik meg a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar kollégiumának diákbizottsága kiadásában a „Glosszátor” című diáklap, mely a kar állami és pártvezetőségének anyagi és erkölcsi támogatását élvezi. A 170 példányban megjelenő lap foglalkozik az egyetemi élet eseményeivel. Szeretnénk, ha a „Glosszátor” összekötő kapocs lenne a Kar vezetősége, valamint a hallgatóság között. Publicitást biztosítanak minden olyan hallgató számára, aki a lapot aktuális cikkel, irodalmi alkotásokkal vasv diákköri anyaseal támogatja. A lap hasábjain jelentős helyet képvisel a kulturális rovat, melv külföldi és magyar irodalmi, művészeti életről szóló híradásokat is lartalmaz az egyetemisták alkotásai mellett. A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar nyelvi tanszékén 1967 óta foglalkoznak intenzíven a beszédtechnika oktatásával. A magyar szakos hallgatók a „Nyelvművelés” című tárgy keretében tanulnak a beszéd fajtáiról, a beszéd belső (tartalmi) és külső (kifejező) követelményeiről, a beszédritmusról, a gesztusokról stb. A „Nyelv- művelés” című tárgy oktatóját, dr. Pesti János adjunktust kérdeztük meg, miért vált szükségessé az új tantárgy bevezetése? — Ha figyelembe vesszük, hogy minden szempontból kifogástalan beszéd aligha akad, könnyű belátnunk, hogy a tanári hivatásra készülő főiskolai hallgatók beszéde is többé-kevésbé javításra szorul. — A diákok hogyan fogadták e tantárgy bevezetését? Kézikönyv a képesítés nélküli nevelőknek Pedagógusok — diploma nélkül Országszerte probléma, de Baranyában különösen az. Egy jellemző adat: tavaly a siklósi járásban meghirdetett 16 tanítói állásra egyetlen jelentkező se akadt. Hogyan oldják meg akkor a különösképp a kis falvakban jelentkező pedagógushiányt? Az iskola nem zárhatja be kapuit azért, mert nincs tanító. Tehát kell, hogy legyen tanító. Ha nincs diplomás, megfelel a diploma nélküli is. Ahogy minden oktatásügyi fórumon nevezik: a képesítés nélküli nevelő. Az okok Egyre több pedagógusra van szükség, ennek egyik oka feltétlenül a demográfiai hullám, amely még mindig nem ért véget. Több iskolás — több pedagógus. De honnan vegyék a pedagógusokat? A minisztérium legújabb számításai szerint a most folyó tanévet úgy kezdtük, hogy a következő volt a helyzet: 575 hallgató végzett a pedagógiai főiskolákon és 1920 helyet hirdettek az országban! Tehát már eleve nincs arányban a szükséglet és a főiskolák által kibocsátott pedagógusok száma. Másrészt köztudott, hogy a pedagóguspálya fokozatosan „elnőiesedik”. A falun tanító pedagógusokra is áll, hogy meglehetősen nagy százalékuk fiatal nő. Pár éve nagyrészük igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt Elképzelhető, milyen gondokat jelent az így támadt hiányok pótlása. A megye vonatkozásában még egy komoly okként jelentkezik a város elszívó hatása. Mivel a fenti tényezők a városokban is hatnak, ott is fellép a pedagógushiány, s nem csőMegyei dolgozók! Jöjjetek a fIV-hcz, a lakóhelyhez legközelebb eső munkahelyre dolgozni, Péc» (Bér em end) 44 őrás, 5 napos munkahét, minden szombat szabad Azonnal felveszünk: VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT Jelentkezés: VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT í. SZ. ÜZEM, Budapest, VIL, Síp utca 23. Vassné. da, hogy ezek a hiányok aránylag könnyen pótlódnak a városba igyekvő fiatal pedagógusok révén. Sok helyről elmennek a pedagógusok más munkakörökbe is. Néhány érdekes példa, csak Baranya megye iskoláiból: közgazdász tanárok közgazdásznak vállalatokhoz, matematikusok programozónak, orosz szakos tanár könyvtárosnak, francia szakos pécsi tagozatos középiskolába, biológusok egészség- ügyi intézményekbe, földrajz szakos a meterológiai intézethez stb. A presztízs védelme Ezekután betöltik az üres helyeket — amelyek csaknem mindig a legkisebb falvak kicsi, sokszor osztatlan, egynevelős iskoláinál jelentkeznek —, képesítés nélküli nevelőkkel. De ki megy el ilyen helyre? Igaz, sokan olyanok, akik a pedagógus- pályát komolyan gondolják, esetleg a pontszámot is elérték, de nem jutottak be főiskolára. De sokan olyanok is, akik sok más lehetőség közül, ki tudja miért, éppen ezt az „elhelyezkedési lehetőséget” választják. Sokuk továbbtanul levelező tagozaton, de — miként a rendelet is előírja — csak azután, hogy egy évet már tanított. Érettségizett fiatalok, akik egyik napról a másikra beállnak diplomát igénylő, nem könnyű munkakörbe. (Akármilyen fájó is elismerni, növelve ezzel a hátrányos helyzetű tanulók hátrányos helyzetét...) Sokan kérdik: hát ennyit ér akkor a pedagógusdiploma? Anélkül is megy? Logikus, hogy mindezekért szükség van már néhány intézkedésre, amelyről Orosz Ottó, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának személyügyi csoportvezetője beszélt: — Nemrég a minisztériumban értekezlet volt, amelyen megtudtuk, hogy lesznek bizonyos intézkedések. Egyrészt a meglévő pedagógusállományt kell védeni, részben a nyugdíjazások elhalasztásával, részben egyes kedvezmények biztosításával, részben a túlóra megkötések eltörlésével. Másfelöl ezentúl nem javasoljuk majd továbbtanulásra azt a képesítés nélküli nevelőt, aki nem abban a faluban lakik. Bővítjük a társadalmi ösztöndíjasok számát. Azon dolgozunk, hogy végleg kiirtsuk a protekcionizmust. Országosan növelni fogják a főiskolai nappali tagozatok létszámát is. — Baranyában jelenleg 232 képesítés nélküli nevelő dolgozik — mondja dr. Bemáth József, a Megyei Tanács oktatási csoport vezetője. — Közülük nagyjából egyharmadnyi rész olyan, aki még nem tanul tovább. Tendenciában a képesítés nélküli nevelők száma állandó emelkedést mutat. Bár az igazgatók, kollégák mindenütt sokat segítenek a kezdőknek, a kérdés teljesen megoldatlan volt Éreztük a nyomasztó hiányt a sürgető szükségletet ezért készítette el a művelődési osztály a kézikönyvet a képesítés nélküli nevelők számára. A kézikönyv szerkesztői dr. Bernáth József és Bárdi László, munkatársai dr. Ballér Endre, dr. Bernáth Jó- zsefné, Bárdi Lászlóné, Kutas Antal, Lukács József, Pirisi Jánosné és Rittner Hajnalka. A kézikönyv általános ismeretekről közöl ösz- szefoglalásokat így például hazánk iskolarendszeréről, a szocialista nevelés céljáról, tartalmáról, feladatairól, a tanórán kívüli nevelőtevékenységről, de egy sor kérdésben a legalapvetőbb gyakorlati ismereteket is összefoglalja. Minden témakört bibliográfia egészít ki, amelyből megtudhatják a nevelők, milyen könyvet miért lenne hasznos elolvasni, sőt, azt is, hol juthatnak hozzá. Addig is, míg ez az áldat- lat helyzet marad, jó segítség a kézikönyv. Különösen azért, mert a Megyei Tanács elhatározta: a könyv anyagából már ez év februárjában afféle minimumvizsgát tesznek a képesítés nélküli nevelők, a továbbiakban pedig csak ezeknek az ismereteknek az elsajátítása után folytathat bárki pedagógusmunkát a megyében. H.E. — Pontosan e célból én is készítettem egy felmérést, amelynek eredménye rendkívül pozitív volt A hallgatók 90 százaléka nagy kedvvel végezte a beszédtechnikai gyakorlatokat, de többen megemlítették, hogy fél év alatt heti egy órában, lényeges eredményt elérni nemigen lehet. Érdekes, hogy a nem magyar szakos hallgatók is kérték, számukra is tanítsák e tantárgyat. Sajnos, ezt a kérést egyelőre nem tudjuk teljesíteni. Bizony elkelne egy-két beszédtechnikus a főiskolánkon! — Hol történik a beszédtechnikai oktatás? — A feladatok elvégzésében egy speciálisan felszerelt, 15 fülkés tanterem segít bennünket. Minden fülke egyszemélyes, hangszigetelt, így az áthallás rendkívül csekély. A hallgatók óráról órára magnetofonszalagra rögzítik a beszédtechnikai gyakorlatok anyagát, azt maguk is visszahallgathatják, s egyben ellenőrizhetik kiejtésük alakulását. Főiskolánk részére külön tankönyv még nincs, ezért jobbára Fischer Sándor: A beszéd művészete, Gáti József: A versmondás, valamint Kanizsai Dezső: A beszédhibák javítása című könyvéből tanítunk. — Ezek a könyvek képesek betölteni a tankönyvek szerepét? — Többé-kevésbé. E tárgyban azonban nem elég az elméletet megtanulni. Ezért tematikusán felépített beszédgyakorlatokat végeztünk azzal a céllal, hogy a helyes hangképzést, a beszédlégzés kialakítását, a magán- és mássalhangzók tiszta képzését, a hangkapcsolatok helyes ejtését, s a kifejező hanglejtést elsajátíttassuk hallgatóinkkal. — A tényleges beszédtechnikai oktatás hogyan zajlik le? —r Az első órákon az egyéni beszédhibák felkutatása történik. Minden hallgató — kötetlen formában — elmond egy vele kapcsolatos eseményt, természetesen magnetofonra. A felvételeket (15 hallgató fél órás felvételét!), elemzem és az eredményt, a negatív és pozitív tapasztalatokat egyaránt, legközelebbi találkozásunkkor közlöm a hallgatókkal. A későbbiek folyamán igyekszünk elsajátíttatni hallgatóinkkal az úgynevezett „beszédtechnikai légzést”. A rezonanciagyakorlatok után pedig intonációs gyakorlatokat oldunk meg. Nem kis problémát jelent a magánhangzók hangszínének eltalálása sem. Sajnos nőhallgatóink egyrésze túl halkan beszél. A gyenge, erőtlen hang a tanításban sok gondot jelenthet, ezért a hang úgynevezett vivőerejét is fejlesztjük. A gyakorlatok eredményes megoldása sok fáradsággal iár, de aki elsajátítja a helyes beszédtechnika alapjait, elmondhatja: az eredmény megérte a fáradságot. Schmidt Gábor a Altalanos iskolát végzők, figyelem! Az ÉBGV Sopiana Gyára az 1970—71 tanévre az a’ábbi szakmákba vesz fel tanulókat: VASESZTERGÁLYOS. GÉPLAKATOS, FÉNYEZŐ ÉS MÁZOLÓ HEGESZTŐ Addig is... Mindezekből azonban majd csak évek múlva alakulhat ki egy kedvezőbb helyzet Mi van jelenlegi Jelentkezés a Pécsi 500-as Szakmunkásképző Intézetben (Pécs. Rét n. 41.). TakácsnénáL Továbbtanulási jelentkezési lapot mindenki hozza magával.
