Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

1970. Január 2& punamtin nöt>io Exporttükör II, Mit hoz az idei esztendő? Árt várjuk az idei eszten­dőtől, hogy Baranya ipara még élénkebben bekapcsoló­dik a világgazdaság vérke­ringésébe, tovább fokozódik az export. Természetesen azoknak a cikkeknek a fo­kozódó kivitelére gondolunk, amelyekért olcsóbban ka­punk egy dollárt vagy egy rubelt. Mit ígér az idei év? Szenzációs felfutás Szenzációs mértékben, a tavalyinak a négyszeresére növekszik az Építőgépgyártó Vállalat pécsi gyárának idei exportja. Tavaly, a több mint 80 millió forintos évi ter­melésből közel 17 millió fo­rint értékben szállítottak az NDK-ba cementsilókat és döngölőberendezésekhez al­katrészeket. Az idei export- megrendelés 55 millió forint­ra szól. Az NDK-nak 40 da­rab normál és 16 darab ma­gasított lábú cementsilót, ecélszerkezeteket és alkatré­szeket szállítanak, több mint 20 millió forint értékben. A jugoszláv piac új piac, dol­lárban fizetnek. A pécsi gyár 32 millió forint értékben darupályákat szállít déli szomszédunknak. Ami a mi­nőséget illeti, általános vé­lemény, az országban a pécsi és a nyíregyházi gyár ter­mékei a favoritok. A pécsi gyár termelési terve egyéb­ként az idei évre 85 millió forint, de felajánlást tettek, hogy ezt 5 millió forinttal túlszárnyalják. Így további exportra van remény. Magas önköltséggel A 100 éves Pécsi Porcelán- gyár a fejlesztések ellené­re még mindig magas ön­költséggel dolgozik. Ezért a külföldi piacokon nem jelen­het meg, mint komoly ver­senytárs. A versenyt még a legmodernebb ilyen magyar gyár, az Alföldi Porcelán- gyár sem igen tudja felvenni. Ennek ellenére az idei export meghaladja a múlt évit, fő­leg ami a dollár relációt il­leti. Romániába 46 ezer da­rab támszigetelőt, továbbá 100 ezer darab álló- és 60 ezer darab függőszigetelőt szállí­tanak. Ez összesen 225 ezer rubel. A lengyel export — 28 ezer darab transzformátor szigetelő — 43 ezer rubelt tesz ki. A tőkés tételek: Ausztriá­nak 3500 dollár, Törökor­szágnak 14 ezer dollár érték­ben adnak el szigetelőket. A tőkés relációban még továb­bi megrendeléseket várnak, az idén szeretnék elérni a 100 ezer dolláros értékű tő­kés exportot. A Zsolnay-gyár évi termelésének — 160 mil­lió forint — pontosan egy- nyolcadát adja el külföldön. Szén nem A Sopiana Gépgyár egész évi rendelésállománya még nem ismeretes, a vállalati központ még nem közölte a második félévi tervet. To­vábbra is a hagyományos termékeik — borsótöltőgép, borsószelektáló, palacktöltő, pasztőröző gépek stb. — ki­vitelére kerül sor, szovjet, csehszlovák, NDK megrende­lésre. Az idén nem számí­tanak az export felfutá­sára, a termelési érték any- nyi lesz mint tavaly, azaz körülbelül 85 millió forint. Csak érdekességként említ­jük, a Mecseki Szénbányák az elmúlt évben osztrák és jugoszláv cégekkel tárgyalt a mecseki szén exportjáról. Az osztrákoknak tetszett az ajánlat és a kishatármenti forgalom keretében a jugosz- lávokkal is létre jöhetett vol­na az üzlet. Tekintve a nagy és kielégítetlen belföldi ke­resletet, a mecseki szén nem szerepel a listán, az idén szó­ba sem jöhet az export. Háromszor több lánc Az idén háromszorosára növekszik a Pécsi Fémipari Vállalat exportja. A külön­féle mezőgazdasági láncok iránt nagy a kereslet a kül­földi piacokon. Kielégíteni nehéz, a vállalat különben elavult gépparkkal rendelke­zik. Éppen ezért jelentős eseménynek számít: a kis­határmenti forgalom kereté­ben Jugoszláviától két új láncfűzőgépet vásároltak. A 18-as és 20-as gépeket — az ezekről a láncfűzőgépekről lekerülő termékek iránt nyil­vánul meg a legnagyobb ke­reslet — január végén állít­ják be. A kapacitás ezzel je­lentősen megnövekszik. Míg tavaly 180—200 tonna, az idén már 600 tonna mező- gazdasági láncot szállítanak külföldi piacokra — összesen 12 millió forint értékben. A lengyel megrendelés 500 ton­na, a bolgár 35 tonna lapos, szerelt marhaláncra, a ju­goszláv megrendelés — az el­ső negyedévben — 65 tonna csomózott láncra szól. Jól telelnek a vetések A mezőgazdasági üzemek január közepi jelentéseiből kitűnik: az őszi vetések ed­dig jól teleltek. A 20—40 centiméter vastagságú hóta­karó az erős decemberi fa­gyok idején megóvta a nö­vényeket, elfagyásra utaló jeleket jóformán nem is ta­lálni. Az elmúlt napok olva­dása nem kedvezett a mező- gazdaságnak; a hó takaró túl­ságosan elvékonyodott és így jelentős területeken minimá­lisra csökkent a hó termé­szetes szigetelő hatása. A hét elején meginduló újabb ha­vazások az ország nyugati vidékén azonban javítottak a helyzeten. Az utóbbi néhány napban ismét felfagyott a talaj és könnyen járhatóvá váltak a gyümölcsösökbe vezető utak. Több vidéki gazdaságban hozzáláttak az időszerű mun­kához, amelyekkel lényegé­ben elébe mennek a tavasz­nak. A gyümölcstermesztő gazdaságokban megkezdték a fák koronájának kialakítását, sőt a Balaton-felvidéken a szőlők metszésére is sor ke­rült.. A műhelyek kulcsemberei Újabb lehetőség az üszőállomány fejlesztésére •• Otesser forintos támogatás Az idén tovább növelik a szarvasmarha-tenyésztési kedvet Az újabb intézkedés első­sorban azt a célt szolgálja, hogy a hizlalásra leszerző­dött, de tenyésztésre alkal­mas és az állategészségügyi körülményeknek is megfele­lő üszőket a vágóra értékesí­tés helyett a tenyésztők ter- mékenyíttessék és leellessék. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalatok most uta­sítást kaptak, hogy ahol ezt a tenyésztők igénylik és a felajánlott üsző vemhesíthe- tő, alkalmas a továbbte- nyésztésre, ott a korábban kötött hizlalási szerződést bontsák fel és helyette üsző- elletési szerződést kössenek. Ez a rendelkezés a háztáji és egyéni gazdaságok szá­mára azt jelenti, hogy amennyiben a tenyésztők az 1939. évi lejáratú vágóüsző­értékesítési szerződést a ter­melők üszőelletési szerződés­re változtatják, akkor a ko­rábbi ilyen szerződésekben rögzített két részlettel szem­ben a szerződés megkötése­kor egyösszegben kapják meg a vállalattól az 5000 fo­rintos támogatást. A megyei állatforgalmi és húsipari vál­lalat az üsző vemhesítését, fejlődését és elletését, majd tenyésztésben tartását fi­gyelemmel kíséri. Miután a termelő teljesítette a válla­lását, vagyis leellette az üszőt, akkor annak bizonyí­tására állatorvosi igazolást kell majd benyújtania. Ha az üsző többszöri fedeztetés után sem vemhesíthető — és ezt az állatorvos ugyancsak igazolja — akkor a termelő a kapott 5000 forintos támo­gatást visszafizeti, illetve a vállalat az üszőt 1970 év fo­lyamán vágásra átveszi és az ellenértékből vonja le az 5000 forintot. A kedvezmény arra az esetre vonatkozik, amikor a háztáji és egyéni állattartó a meglévő, saját, korábban leszerződött hízóüszőjére köt üszőelletési szerződést. De jár az 5000 forintos árked­vezmény akkor is, ha a ház­táji és egyéni állattartó el- letésre akar vásárolni vem­hesüszőt. A gazda a megyei állatforgalmi és húsipari vál­lalattal köt szerződést a tbc- és brucellamentes vemhes­üszőre. Ennek a vételára 8000 forint. A vállalat ebből ugyancsak 5000 forint árked­vezményt nyújt. Ez az ösz- szeg az üsző elletésére nyúj­tott kedvezmény ugyan, de már az állat átvételekor — tehát nem majd a vemhesí- téskor — folyósítják. A még fennmaradó 3000 forintot a vemhesüsző átvételekor kész­pénzben fizeti a vevő. A tenyésztőnek az üsző át­vételétől számított 1 éven be­lül igazolnia kell, hogy az állat leellett. Ha ez nem tör­tént meg, akkor a vállalat — a vemhesség igazolása esetén —, további haladékot ad. Ha az ellés az így meghatáro­zott időre sem történik meg, akkor a gazda az ártámoga­tásra vonatkozó kedvezményt elveszti. További előírás az is, hogy ha a tenyésztő ellés előtt az üszőt eladja, továb­bá, ha az ő hibájából kény­szervágják, vagy elhullik, akkor ugyancsak visszafizeti az 5000 forintos árkedvez­ményt. Ha az így vásárolt üsző a tenyésztő hibáján kívül tenyésztésre alkalmatlanná válik, akkor a vállalatnak vágóállatként eladhatja, te­hát ilyen értelemben nem károsodik. Az értékesítéskor a hízóüsző értékesítési árá­ból levonják a korábban ka­pott 5000 forint támogatást. Be lényeges még az is, hogy ilyen esetben az üsző tartá­sáért — a kihelyezéstől a visszavételig eltelt időre — naponta 25 forint tartásdíjat térít a vállalat, tehát a gaz­dának nem kell kockázatot vállalni. A vállalat a vemhesüsző­ket a tsz-ektől szállítja az igénylőkhöz. A közös gazda­ságok, mint vemhesüsző ér­tékesítő partnerek kapcso­lódnak be ebbe a láncolatba. A megyei húsipari és állat­forgalmi vállalat ugyanis — az 1969. évre szóló vágóüsző­értékesítési szerződés érvény­ben tartása mellett — vállal­ja, hogy a termékenyített és állataorvosilag igazoltan 2— 3 hónapos vemhesüszőket fo­lyamatosan, de legkésőbb 1970. január 31-ig megvásá­rolja és a jelentkező igények szerint eddig' az időpontig a háztáji és egyéni gazdaságok részére tenyésztési célra el­szállítja. Az ilyen üszőkért — a nagyüzemi felárral együtt —, kilónként 19 fo­rint 50 fillért fizet a válla­lat a tsz-eknek. A termelő- szövetkezetekkel kötött szer­ződés értelmében amennyi­ben a szállítás akadályokba ütközne, úgy 1970. február 1-től a tényleges elszállításig üszőnként napi 25 forint tar­tásdíjat fizetnek a tsz-eknek. A megállapodáshoz hozzátar­tozik az is, hogy a tovább- tartás ideje alatt a tsz-nek bármikor jogában áll szük­ségleteinek megfelelően saját gazdasága céljára visszatar­tani az üszőket. Dr. Fehér Károly Kava« pécsi háztetők Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: erősen felhős, párás, egy-két he­lyen hűvös idő, sok helyen hó- szállingőzással. havazással. Mér­sékelt, napközben kissé megélén­külő északi, északkeleti széL Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 7—12, leg­magasabb nappali hőmérséklet mínusz a—7 fok k&zött. A szorgalmas, törekvő — *’“■ nem törtető! — embe­rek életritmusa példamutató, kiegyensúlyozott tempójuk előrevivő. De általában is: az emberi, a társadalmi hala­dásnak mindig is mozgató rugója, serkentője volt és marad a jó értelemben vett többe takarás. Hol is állnánk, ha „elhagynánk” magunkat, ha nem törekednénk, ha nem akarnánk napról napra töb­bet, szebbet és jobbat? Mi értelme lenne életünknek?! Az emberi egzisztenciára is érvényes a tétel. Az úgyne­vezett ranglétrának is van­nak fokai, minden bizonnyal azért, hogy lépkedjünk is azon — megérdemelten. Ter­mészetesen felfelé, mivel le­felé nem fontos lépkedni, csúszni is lehet. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne fő­előadó lenni, a betanított munkás szakmunkássá vál­hat, a szakmunkás techni­kussá, mérnökké. A kérdés azonban így hangzik: érde­mes-e, megéri-e, hogy moz­duljunk a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyetlen rétegről írunk most, a termelő vállalatok alsóbb parancsnoki karáról, a mű­vezetőkről, csoportvezetők­ről. s mindazokról, akik köz­vetlenül irányítják a terme­lést. Ezek a munkahelyi ve­zetők általában maguk is a szakmunkás kategóriából ke­rültek feljebb, többségük évekig vagy évtizedekig dol­gozott közvetlenül a gépek mellett, s szerzett pótolhatat­lan értékű munka- és élet- tapasztalatokat. A fiatalab­bak zömének pedig techniku­si, szakmérnöki oklevél van a zsebében. Aligha szorul bizonyítás­ra, hogy a beosztott dolgozók munkájának vezetése, irányí­tása sok tekintetben maga­sabb kvalifikációt követel, de különösképpen emberis­meretben és szakmai művelt­ségben, Ezekért az ismere­tekért azonban meg kell iz­zadni, akár úgy, hogy évti­zedes praxist szerzünk, akár úgy. hogy a munka mellett különféle tanfolyamokon, is­kolákon tágítjuk fejünket. A munkahelyi vezetők, túl­nyomó többsége megtanulta amit kell, de néha mégis csalódottnak érzik magukat. Két kő között őrlődnek. Ezt a helyzetet olyan körül­mények is nehezítik, mint a jelenlegi átlagbérrendszer, a munkaerőhiány és az ezek­ből fakadó konfliktusok, mint például a fellazult munka- fegyelem. Találóan jegyezte meg egyik művezető ismerő­söm, hogy olyan helyzetben vannak, mint a labdarúgó- csapatok edzői, alig mernek követelményeket támasztani „játékosaikkal” szemben, mert magukra maradnak. A fegyelmezetlenül vagy gyen­gén dolgozó ember is tisztá­ban van a körülményekkel, tudja, hogy „hiánycikk”, te­hát bárhol könnyen talál he­lyet. Nem a fegyelmezetlen­ségét, vagy az alacsony szín­vonalú munkáját óhajtják, hanem a „kerek” létszám szükséges. A másik dolog a kerese­tekkel függ össze. A műve­zetők általában nem keres­nek többet, mint a beosztott jó szakmunkások. Közelebb­ről: a vállalat igazgatója vagy főmérnöke nyilvánvaló­an a legjobb szakembert, a I legtapasztaltabbat, jelöli cso- I portvezetőnek vagy műveze­tőnek. Általános tapasztalat viszont, hogy a normában dolgozó jó szakembernek vas­tagabb a borítékja, mivel nincsenek olyan bérügyi kö­töttségei, mint egy műszaki­vá avanzsált kollégájának. A múltkor mondta egy kiváló géplakatosból lett művezető, akinek mellékesen megvan a gépésztechnikusi oklevele is, hogy szívesen visszamenne a csoportba dolgozni, mivel többet keresne és ő lenne a „császár”. Ezt arra is értette, hogy nem kellene vesződnie senkivel sem, s talán még a munkafegyelem érdekében 'is erősebb lehetne a hangja. IV1 indenesetre elgóndol­1 x koztató az ilyen kije­lentés, amely lassan menta­litássá válik az alsó parancs­noki kar körében. Egészséges körülmények között fordítva kellene lennie a dolognak. A művezetői beosztás rangot je­lent, a művezetők a műhelyek kulcsemberei minden tekin­tetben. A közvetlen munka­helyi vezetők vállán nyugszik a termelés zavartalanságáért, a munkások teljesítményéért, jó közérzetéért viselt felelős­ség. Viszont a jövedelmi ará­nyok deformáltsága alig ser­kent arra, hogy a jó szak­munkás valóban előléptetés­nek tekintse, ha egy fokkal előbbre kerül a sorban. Gazdagh István 300 ezren a SZOT üdülőiben A SZOT üdülési főigazga­tóságán elkészült az 1969-es év üdülési mérlege. Eszerint az elmúlt évben a SZOT üdülőiben 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek része­sült kedvezményes üdülte­tésben. A különböző üdülési for­mák közül tavaly is a csalá­dos üdültetés iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Ez azonban csak a nyári üdülésre vonatkozik, mert a szünidőn kívüli időszakban az úgynevezett vegyes csalá­dos üdültetés lehetőségével még mindig nem használják ki; bár 5100 hely volt, csak 2100 gyermek vett részt szü­leivel együtt ebben az üdü­lési formában. Ezzel szem­ben a nyári vakáció idején csaknem 20 ezer felnőtt és mintegy 13 800 gyermek üdült együtt. A kimondottan gyermekek számára szerve­zett 14 napos csoportos nyá­ri üdültetésre 28 30O-an kap­tak beutalójegyet. Raktárakat keresünk. Élelmiszer tárolására alkalmas raktárakat, pincéket bérelnénk, 60 négyzetméter felett. Ajánlatokat FUSZÉRT Pécs, Kossuth Lajos utca 21. Telefon: 19—37 kérünk. * k

Next

/
Thumbnails
Contents