Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
1970. Január 2& punamtin nöt>io Exporttükör II, Mit hoz az idei esztendő? Árt várjuk az idei esztendőtől, hogy Baranya ipara még élénkebben bekapcsolódik a világgazdaság vérkeringésébe, tovább fokozódik az export. Természetesen azoknak a cikkeknek a fokozódó kivitelére gondolunk, amelyekért olcsóbban kapunk egy dollárt vagy egy rubelt. Mit ígér az idei év? Szenzációs felfutás Szenzációs mértékben, a tavalyinak a négyszeresére növekszik az Építőgépgyártó Vállalat pécsi gyárának idei exportja. Tavaly, a több mint 80 millió forintos évi termelésből közel 17 millió forint értékben szállítottak az NDK-ba cementsilókat és döngölőberendezésekhez alkatrészeket. Az idei export- megrendelés 55 millió forintra szól. Az NDK-nak 40 darab normál és 16 darab magasított lábú cementsilót, ecélszerkezeteket és alkatrészeket szállítanak, több mint 20 millió forint értékben. A jugoszláv piac új piac, dollárban fizetnek. A pécsi gyár 32 millió forint értékben darupályákat szállít déli szomszédunknak. Ami a minőséget illeti, általános vélemény, az országban a pécsi és a nyíregyházi gyár termékei a favoritok. A pécsi gyár termelési terve egyébként az idei évre 85 millió forint, de felajánlást tettek, hogy ezt 5 millió forinttal túlszárnyalják. Így további exportra van remény. Magas önköltséggel A 100 éves Pécsi Porcelán- gyár a fejlesztések ellenére még mindig magas önköltséggel dolgozik. Ezért a külföldi piacokon nem jelenhet meg, mint komoly versenytárs. A versenyt még a legmodernebb ilyen magyar gyár, az Alföldi Porcelán- gyár sem igen tudja felvenni. Ennek ellenére az idei export meghaladja a múlt évit, főleg ami a dollár relációt illeti. Romániába 46 ezer darab támszigetelőt, továbbá 100 ezer darab álló- és 60 ezer darab függőszigetelőt szállítanak. Ez összesen 225 ezer rubel. A lengyel export — 28 ezer darab transzformátor szigetelő — 43 ezer rubelt tesz ki. A tőkés tételek: Ausztriának 3500 dollár, Törökországnak 14 ezer dollár értékben adnak el szigetelőket. A tőkés relációban még további megrendeléseket várnak, az idén szeretnék elérni a 100 ezer dolláros értékű tőkés exportot. A Zsolnay-gyár évi termelésének — 160 millió forint — pontosan egy- nyolcadát adja el külföldön. Szén nem A Sopiana Gépgyár egész évi rendelésállománya még nem ismeretes, a vállalati központ még nem közölte a második félévi tervet. Továbbra is a hagyományos termékeik — borsótöltőgép, borsószelektáló, palacktöltő, pasztőröző gépek stb. — kivitelére kerül sor, szovjet, csehszlovák, NDK megrendelésre. Az idén nem számítanak az export felfutására, a termelési érték any- nyi lesz mint tavaly, azaz körülbelül 85 millió forint. Csak érdekességként említjük, a Mecseki Szénbányák az elmúlt évben osztrák és jugoszláv cégekkel tárgyalt a mecseki szén exportjáról. Az osztrákoknak tetszett az ajánlat és a kishatármenti forgalom keretében a jugosz- lávokkal is létre jöhetett volna az üzlet. Tekintve a nagy és kielégítetlen belföldi keresletet, a mecseki szén nem szerepel a listán, az idén szóba sem jöhet az export. Háromszor több lánc Az idén háromszorosára növekszik a Pécsi Fémipari Vállalat exportja. A különféle mezőgazdasági láncok iránt nagy a kereslet a külföldi piacokon. Kielégíteni nehéz, a vállalat különben elavult gépparkkal rendelkezik. Éppen ezért jelentős eseménynek számít: a kishatármenti forgalom keretében Jugoszláviától két új láncfűzőgépet vásároltak. A 18-as és 20-as gépeket — az ezekről a láncfűzőgépekről lekerülő termékek iránt nyilvánul meg a legnagyobb kereslet — január végén állítják be. A kapacitás ezzel jelentősen megnövekszik. Míg tavaly 180—200 tonna, az idén már 600 tonna mező- gazdasági láncot szállítanak külföldi piacokra — összesen 12 millió forint értékben. A lengyel megrendelés 500 tonna, a bolgár 35 tonna lapos, szerelt marhaláncra, a jugoszláv megrendelés — az első negyedévben — 65 tonna csomózott láncra szól. Jól telelnek a vetések A mezőgazdasági üzemek január közepi jelentéseiből kitűnik: az őszi vetések eddig jól teleltek. A 20—40 centiméter vastagságú hótakaró az erős decemberi fagyok idején megóvta a növényeket, elfagyásra utaló jeleket jóformán nem is találni. Az elmúlt napok olvadása nem kedvezett a mező- gazdaságnak; a hó takaró túlságosan elvékonyodott és így jelentős területeken minimálisra csökkent a hó természetes szigetelő hatása. A hét elején meginduló újabb havazások az ország nyugati vidékén azonban javítottak a helyzeten. Az utóbbi néhány napban ismét felfagyott a talaj és könnyen járhatóvá váltak a gyümölcsösökbe vezető utak. Több vidéki gazdaságban hozzáláttak az időszerű munkához, amelyekkel lényegében elébe mennek a tavasznak. A gyümölcstermesztő gazdaságokban megkezdték a fák koronájának kialakítását, sőt a Balaton-felvidéken a szőlők metszésére is sor került.. A műhelyek kulcsemberei Újabb lehetőség az üszőállomány fejlesztésére •• Otesser forintos támogatás Az idén tovább növelik a szarvasmarha-tenyésztési kedvet Az újabb intézkedés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a hizlalásra leszerződött, de tenyésztésre alkalmas és az állategészségügyi körülményeknek is megfelelő üszőket a vágóra értékesítés helyett a tenyésztők ter- mékenyíttessék és leellessék. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalatok most utasítást kaptak, hogy ahol ezt a tenyésztők igénylik és a felajánlott üsző vemhesíthe- tő, alkalmas a továbbte- nyésztésre, ott a korábban kötött hizlalási szerződést bontsák fel és helyette üsző- elletési szerződést kössenek. Ez a rendelkezés a háztáji és egyéni gazdaságok számára azt jelenti, hogy amennyiben a tenyésztők az 1939. évi lejáratú vágóüszőértékesítési szerződést a termelők üszőelletési szerződésre változtatják, akkor a korábbi ilyen szerződésekben rögzített két részlettel szemben a szerződés megkötésekor egyösszegben kapják meg a vállalattól az 5000 forintos támogatást. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat az üsző vemhesítését, fejlődését és elletését, majd tenyésztésben tartását figyelemmel kíséri. Miután a termelő teljesítette a vállalását, vagyis leellette az üszőt, akkor annak bizonyítására állatorvosi igazolást kell majd benyújtania. Ha az üsző többszöri fedeztetés után sem vemhesíthető — és ezt az állatorvos ugyancsak igazolja — akkor a termelő a kapott 5000 forintos támogatást visszafizeti, illetve a vállalat az üszőt 1970 év folyamán vágásra átveszi és az ellenértékből vonja le az 5000 forintot. A kedvezmény arra az esetre vonatkozik, amikor a háztáji és egyéni állattartó a meglévő, saját, korábban leszerződött hízóüszőjére köt üszőelletési szerződést. De jár az 5000 forintos árkedvezmény akkor is, ha a háztáji és egyéni állattartó el- letésre akar vásárolni vemhesüszőt. A gazda a megyei állatforgalmi és húsipari vállalattal köt szerződést a tbc- és brucellamentes vemhesüszőre. Ennek a vételára 8000 forint. A vállalat ebből ugyancsak 5000 forint árkedvezményt nyújt. Ez az ösz- szeg az üsző elletésére nyújtott kedvezmény ugyan, de már az állat átvételekor — tehát nem majd a vemhesí- téskor — folyósítják. A még fennmaradó 3000 forintot a vemhesüsző átvételekor készpénzben fizeti a vevő. A tenyésztőnek az üsző átvételétől számított 1 éven belül igazolnia kell, hogy az állat leellett. Ha ez nem történt meg, akkor a vállalat — a vemhesség igazolása esetén —, további haladékot ad. Ha az ellés az így meghatározott időre sem történik meg, akkor a gazda az ártámogatásra vonatkozó kedvezményt elveszti. További előírás az is, hogy ha a tenyésztő ellés előtt az üszőt eladja, továbbá, ha az ő hibájából kényszervágják, vagy elhullik, akkor ugyancsak visszafizeti az 5000 forintos árkedvezményt. Ha az így vásárolt üsző a tenyésztő hibáján kívül tenyésztésre alkalmatlanná válik, akkor a vállalatnak vágóállatként eladhatja, tehát ilyen értelemben nem károsodik. Az értékesítéskor a hízóüsző értékesítési árából levonják a korábban kapott 5000 forint támogatást. Be lényeges még az is, hogy ilyen esetben az üsző tartásáért — a kihelyezéstől a visszavételig eltelt időre — naponta 25 forint tartásdíjat térít a vállalat, tehát a gazdának nem kell kockázatot vállalni. A vállalat a vemhesüszőket a tsz-ektől szállítja az igénylőkhöz. A közös gazdaságok, mint vemhesüsző értékesítő partnerek kapcsolódnak be ebbe a láncolatba. A megyei húsipari és állatforgalmi vállalat ugyanis — az 1969. évre szóló vágóüszőértékesítési szerződés érvényben tartása mellett — vállalja, hogy a termékenyített és állataorvosilag igazoltan 2— 3 hónapos vemhesüszőket folyamatosan, de legkésőbb 1970. január 31-ig megvásárolja és a jelentkező igények szerint eddig' az időpontig a háztáji és egyéni gazdaságok részére tenyésztési célra elszállítja. Az ilyen üszőkért — a nagyüzemi felárral együtt —, kilónként 19 forint 50 fillért fizet a vállalat a tsz-eknek. A termelő- szövetkezetekkel kötött szerződés értelmében amennyiben a szállítás akadályokba ütközne, úgy 1970. február 1-től a tényleges elszállításig üszőnként napi 25 forint tartásdíjat fizetnek a tsz-eknek. A megállapodáshoz hozzátartozik az is, hogy a tovább- tartás ideje alatt a tsz-nek bármikor jogában áll szükségleteinek megfelelően saját gazdasága céljára visszatartani az üszőket. Dr. Fehér Károly Kava« pécsi háztetők Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: erősen felhős, párás, egy-két helyen hűvös idő, sok helyen hó- szállingőzással. havazással. Mérsékelt, napközben kissé megélénkülő északi, északkeleti széL Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz a—7 fok k&zött. A szorgalmas, törekvő — *’“■ nem törtető! — emberek életritmusa példamutató, kiegyensúlyozott tempójuk előrevivő. De általában is: az emberi, a társadalmi haladásnak mindig is mozgató rugója, serkentője volt és marad a jó értelemben vett többe takarás. Hol is állnánk, ha „elhagynánk” magunkat, ha nem törekednénk, ha nem akarnánk napról napra többet, szebbet és jobbat? Mi értelme lenne életünknek?! Az emberi egzisztenciára is érvényes a tétel. Az úgynevezett ranglétrának is vannak fokai, minden bizonnyal azért, hogy lépkedjünk is azon — megérdemelten. Természetesen felfelé, mivel lefelé nem fontos lépkedni, csúszni is lehet. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne főelőadó lenni, a betanított munkás szakmunkássá válhat, a szakmunkás technikussá, mérnökké. A kérdés azonban így hangzik: érdemes-e, megéri-e, hogy mozduljunk a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyetlen rétegről írunk most, a termelő vállalatok alsóbb parancsnoki karáról, a művezetőkről, csoportvezetőkről. s mindazokról, akik közvetlenül irányítják a termelést. Ezek a munkahelyi vezetők általában maguk is a szakmunkás kategóriából kerültek feljebb, többségük évekig vagy évtizedekig dolgozott közvetlenül a gépek mellett, s szerzett pótolhatatlan értékű munka- és élet- tapasztalatokat. A fiatalabbak zömének pedig technikusi, szakmérnöki oklevél van a zsebében. Aligha szorul bizonyításra, hogy a beosztott dolgozók munkájának vezetése, irányítása sok tekintetben magasabb kvalifikációt követel, de különösképpen emberismeretben és szakmai műveltségben, Ezekért az ismeretekért azonban meg kell izzadni, akár úgy, hogy évtizedes praxist szerzünk, akár úgy. hogy a munka mellett különféle tanfolyamokon, iskolákon tágítjuk fejünket. A munkahelyi vezetők, túlnyomó többsége megtanulta amit kell, de néha mégis csalódottnak érzik magukat. Két kő között őrlődnek. Ezt a helyzetet olyan körülmények is nehezítik, mint a jelenlegi átlagbérrendszer, a munkaerőhiány és az ezekből fakadó konfliktusok, mint például a fellazult munka- fegyelem. Találóan jegyezte meg egyik művezető ismerősöm, hogy olyan helyzetben vannak, mint a labdarúgó- csapatok edzői, alig mernek követelményeket támasztani „játékosaikkal” szemben, mert magukra maradnak. A fegyelmezetlenül vagy gyengén dolgozó ember is tisztában van a körülményekkel, tudja, hogy „hiánycikk”, tehát bárhol könnyen talál helyet. Nem a fegyelmezetlenségét, vagy az alacsony színvonalú munkáját óhajtják, hanem a „kerek” létszám szükséges. A másik dolog a keresetekkel függ össze. A művezetők általában nem keresnek többet, mint a beosztott jó szakmunkások. Közelebbről: a vállalat igazgatója vagy főmérnöke nyilvánvalóan a legjobb szakembert, a I legtapasztaltabbat, jelöli cso- I portvezetőnek vagy művezetőnek. Általános tapasztalat viszont, hogy a normában dolgozó jó szakembernek vastagabb a borítékja, mivel nincsenek olyan bérügyi kötöttségei, mint egy műszakivá avanzsált kollégájának. A múltkor mondta egy kiváló géplakatosból lett művezető, akinek mellékesen megvan a gépésztechnikusi oklevele is, hogy szívesen visszamenne a csoportba dolgozni, mivel többet keresne és ő lenne a „császár”. Ezt arra is értette, hogy nem kellene vesződnie senkivel sem, s talán még a munkafegyelem érdekében 'is erősebb lehetne a hangja. IV1 indenesetre elgóndol1 x koztató az ilyen kijelentés, amely lassan mentalitássá válik az alsó parancsnoki kar körében. Egészséges körülmények között fordítva kellene lennie a dolognak. A művezetői beosztás rangot jelent, a művezetők a műhelyek kulcsemberei minden tekintetben. A közvetlen munkahelyi vezetők vállán nyugszik a termelés zavartalanságáért, a munkások teljesítményéért, jó közérzetéért viselt felelősség. Viszont a jövedelmi arányok deformáltsága alig serkent arra, hogy a jó szakmunkás valóban előléptetésnek tekintse, ha egy fokkal előbbre kerül a sorban. Gazdagh István 300 ezren a SZOT üdülőiben A SZOT üdülési főigazgatóságán elkészült az 1969-es év üdülési mérlege. Eszerint az elmúlt évben a SZOT üdülőiben 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek részesült kedvezményes üdültetésben. A különböző üdülési formák közül tavaly is a családos üdültetés iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Ez azonban csak a nyári üdülésre vonatkozik, mert a szünidőn kívüli időszakban az úgynevezett vegyes családos üdültetés lehetőségével még mindig nem használják ki; bár 5100 hely volt, csak 2100 gyermek vett részt szüleivel együtt ebben az üdülési formában. Ezzel szemben a nyári vakáció idején csaknem 20 ezer felnőtt és mintegy 13 800 gyermek üdült együtt. A kimondottan gyermekek számára szervezett 14 napos csoportos nyári üdültetésre 28 30O-an kaptak beutalójegyet. Raktárakat keresünk. Élelmiszer tárolására alkalmas raktárakat, pincéket bérelnénk, 60 négyzetméter felett. Ajánlatokat FUSZÉRT Pécs, Kossuth Lajos utca 21. Telefon: 19—37 kérünk. * k
