Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

f970. Január 3.

Bunantmi ndma

3

Ismét a nyereségrészesedésről ■■

Oanek most mi a véleménye?

Sokféle vélemény elhangzik most, miután napvilágot látott a nyereségrészesedési alap felhasználásának részletes szabályozása. Annak idején interjút készítettünk a társadalom különféle rétegeinek képviselőivel: önnek mi a véleménye. a nyereségrészesedés elosztásának kategória rendszeréről ? Milyen változtatásokat javasolna? Interjúnk november elején jelent meg. Mielőtt most feltennénk a kérdést, lássuk a nyereségrészesedés elosztásának új rendszerét.

Azt senki sem várhatta, hogy az elosztás rendszere elveiben megváltozik. Az emberi teljesítményekben különbségek vannak, s ennek tükröződnie kell a jövedelmekben is. A tény — ahogy ezt Buda István, a munkaügyi miniszter első helyettese pécsi előadásában kifejtette — az új rendszer nem jelent jövedelem átcsoportosítást az I—II. és a III-as kategóriák között. A differenciálás elve a régi. A nyereségrészesedés fizetésarányos lesz. Az elosztást vállalati hatáskörbe utalták, szabályait a kollektív szerződésben kell rögzíteni. A vezetők prémiumátalányát alapbéresítik. Űj elem a nyereségprémium, amely a dolgozóknak — egyéneknek, csoportoknak, üzemrészeknek — is adható, mégpedig év közben. S végül egy fontos momentum: a vezetőket abban teszik érdekeltté, hogy növeljék a bérszínvonalat.

ha nem is lesz szimpatikus, amit mond, de neki nem volt kifogása a kategória rendszer ellen.

— A kategória rendszernek is megvoltak az előnyei, több objektivitás volt benne, mint a mostani rendszerben; jogszerűbbnek mondható, mint a mostani, a „pofapénz” lehetősége sokkal kisebb. Ha belátással ítéltek a vezetők, tudták, hogy kitől mit várhatnak el, akkor a kategória rendszerben is megfelelően lehetett differenciálni, hogy az a jobb eredményekre ösztönözzön. Tehát az elv: dif- ferencálni kell — ez maradt. De a kormány, okos húzással, a szabályozási jogkört leadta a vállalatoknak: Legyetek ti okosabbak.

EPERJESI JÓZSEF, a 12-es AKÖV szb-titkára annak idején magát az elnevezést kifogásolta. A kategorizálás szerinte szembe állította a vezetőket a vezetőkkel, a vezetőket a dolgozókkal. Hogy mi a véleménye az elosztás új rendszeréről? Részletekbe egyelőre nem bocsátkozott, csak azt tolmácsolta: A dolgozók megnyugvással fogadták, hogy eltörölték a kategória rendszert.

PÁRKÁNYI FERENC, a

MÁV Pécsi Igazgatóságának osztályvezetője másfél hónappal ezelőtti véleménye: Bár a vasútnál sokkal kisebbek voltak a különbségek az egyes kategóriák között, mint másutt, a kategória rendszer azonban — az emberek beskatulyázása — nem jó. Valamilyen százalékos megosztást kellene alkalmazni. Továbbá: ne legyenek nagy különbségek a kategóriák között —, ha már kategóriákról beszélünk — jobban kell differenciálni. Nem értett egyet azzal sem, hogy egyes kisebb vállalatok vezetői év végén jóval nagyobb részesedést vettek fel, mint sok nagyvállalat vezetője.

— Mindenben, amiről annak idején beszéltem, történt változás. Most van korlátozás, kiemelten magas nyereségrészesedést nem szabad kifizetni. Az új rendszer előnye, hogy év közben is osztható nyereségprémium. Ezzel lehet ösztönözni. Oda adjuk a pénzt, ahol éppen a legnagyobbak a feladatok.

Nem ringatjuk magunkat olyan hitben, hogy a fenti válaszok egyben a közvélemény hangulatát tükrözik. De azt bízvást állíthatjuk, a kategória rendszer eltörlését a legtöbb ember helyesléssel fogadta, és az új rendszer közelebb került az emberekhez. Azt majd a gyakorlat bizonyítja be, hogy valóban széleskörű elégedettséget vált-e ki? Ez viszont a vállalatokon múlik, az elosztás hatásköre az övéké. De múlik a dolgozókon is, akik az elveket a kollektív szerződésekben határozzák meg.

Miklósvári Zoltán

Felelősségre vonás a vásárlók panaszainak szabálytalan intézéséért

A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet megállapította, hogy a rendelkezések és az ismételt figyelmeztetések ellenére a kereskedelem egyes dolgozói szabálytalanul intézik a vásárlók reklamációit. A kifogások intézését halogatják, a vásárlót gyakran fölöslegesen küldözgetik a vállalati központba, a panaszirodába, az előállító vállalathoz, a KERMI-hez, s nem egyszer olyankor is laboratóriumi vizsgálatra küldik a kifogásolt árut, amikor sokkal egyszerűbben is meg lehetne állapítani, hogy annak minősége jó-e, vagy rossz.

A KERMI a jövőben minden esetben intézkedik, hogy hasonló szabálytalanságokért vonják felelősségre annak elkövetőjét. Indokolt esetben az Országos Kereskedelmi Felügyelőséget vagy egyéb illetékes hatóságokat is értesítik, hogy azok indíthassák meg a szabálysértési eljárást. Olyan esetekben pedig, amikor a kereskedelem indokolatlanul veszi igénybe az áru vizsgálatához a KERMI közreműködését, az intézet — az egyébként díjmentes szolgáltatásért — vizsgálati díjat számít fel.

műsor a

.'•»-I. Jaauár 2;■’> v í/"'a, "■l~ - “’''V *’:$

f SZIRTES BELLA •• ^énekesnő

►’ v- TÓTH EDIT' : '■ táncos«» . ' '

I BARDOS LÁSZLÓ < énekes

L ; SÁFRÁNY ÍANOS ' 'artista *:

ÄäsAFRANY .;iSTYAN ; «tista ^

TILLAI ERNŐ Ybl-díjas építész annak idején azt javasolta, hogy csak irányelveket kell kiadni, minden vállalat saját maga alakíthassa ki elosztási rendszerét. Javasolta továbbá: a bér és a nyereségrészesedés együtt tükrözze a teljesítményt, he legyenek nagyon magas alapbérek, mert ebben az esetben az illető egyszer s mindenkorra bebiztosította magát, hogy többet kapjon.

— Amit annak idején javasoltam, lényegében bevált, tehát hogy a vállalatok saját maguk dönthessenek a nyereségrészesedés elosztásáról, és csak irányelvek legyenek — állapítja meg Tillai Ernő. — Ennek örülök. Differenciálni kell, legyenek szélső értékek, ebben egyetértek. De tömegében oda kell adni a nyereségrészesedést, ahol az érdemi munka folyik, azon felül, hogy elismerjük a szervezői munkát. Mondhatnám azt, hogy végsősoron minden a munkapadokon, a munkaasztalokon dől el. Az, hogy felemelik az alapbéreket, ellenkezik véleményemmel. De akkor fordítsuk meg a dolgot! Olyanokat helyezzenek a magas alapbérekbe, akik megfelelnek ennek a posztnak. Ha nem váltak be, akkor váltsák le őket.

Dr. VARSZEGI KAROLY,

a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató- helyettese előrebocsátja, még

Több mint hetvenmillió forint a pécsi utcák felújítására

Korszerű közvilágítás a Diósi úton —- Újjászületik a Kossuth tér Megoldódik a belváros csapadékvíz-elvezetése

Cégtáblacsere Kaposvárott

Január 1-vel cégtáblát cserélt a több mint 1500 munkást foglalkoztató Kaposvári Híradástechnikai Vállalat. Az eddigi tanácsi vállalat az új év első napjától az Egyesült Izzó Kaposvári Rádiócső Gyáraként működik tovább. A cégtábla csere; s az üzem folyamatban levő 166 millió forintos korszerűsítése részét képezi annák a tervnek, amely szerint Kaposvárott

I alakítják ki az elektroncső gyártás hazai bázisát A bővítés első üteme — egy csaknem 10 millió forintos költséggel épülő 1100 négyzetméter alapterületű rácsgyártó csarnok — éppen az új év első munkanapjára készült el. Az átszervezéssel egyidejűleg — január 1-i hatállyal — az üzem dolgozóinak átlagosan 3-5 százalékkal a fizetése is emelkedett

Pécs város 29 millió, a

Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 47 millió forintot biztosít a pécsi utak, hidak felújítására, karbantartására

1970- ben.

Az I. kerületben a Diósi utat és a Somogyi utcát újítják fel. Mindkét helyen városias, modern közvilágítást biztosítanak: fehérfényű higanygőz lámpákat szerelnek fel. Vasas II-n a Bethlen Gábor utca készül el közművesítéssel, közvilágítással együtt A Ledina felújítása ötmillió forintba kerül. Az útépítést ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna építése előzi meg és a közvilágítást is korszerűsítik.

1971- re húzódó beruházás lesz a Vadász utca építése, a szennyvízcsatorna építését és a higanygőzlámpák felszerelését is idén megkezdik.

A Széchenyi téren régóta felújításra vár a Nádor előtti útszakasz. 1970-ben, mihelyt az időjárás engedi legelőször ezt a munkát kezdik meg. Felvonulnak a közművesek, ivóvíz-nyomóvezetéket, szennyvízcsatornát és gázvezetéket újítanak fel, s ha elkészülnek, az úttestet ugyanolyan érdesített aszfalttal borítják, mint a túloldalon.

Január 15-én kellene átadni a „zöld hullámot” biztosító négy jelzőlámpát, a VILATI azonban anyaghiány miatt nem tudja tartani a határidőt. A három jelzőlámpát koordináló berendezést — mivel az elméletben kitűnőnek bizonyult elképzelést a gyakorlat még nem igazolta — egyelőre ideiglenes jelleggel szerelik fel.

Átépítik a Kossuth teret. Burkolására, a közvilágítás korszerűsítésére másfél milliót költenek. — Felújítják a gázvezetékhálózatot is.

Megoldódik a belváros csapadékelvezetése is. A Munkácsy és a Perczel utca felújítása kapcsán a Zetkin Klára, Kazinczy, Gábor utca vonalán építik ki a csapadék- csatornát és csatlakoztatják a Bercsényi utcai főgyűjtő- | hoz.

Befejezik a Székely Bertalan utca felső szakaszának építését, aminek a földmunkája már kész. A speciális útburkolás egymillióba kerül. A Székely Bertalan úton tehát megközelíthetjük majd a tüdőszanatóriumot. Néhány éven belül KlSZ-lakótelep épül a Péter utcában. Az

utat hatmillió forint költséggel átépítik, a költségek felét támfalépítésre kell fordítani. Itt ivóvízvezetéket, szennyvízcsatornát is építenek és lefektetik a gázvezetéket, korszerűsítik a közvilágítást. Az út 1970 végére egyirányúan, alulról felfelé már járható lesz, az apróbb munkák áthúzódhatnak 1971-re. Kertvárosban, a Móra Ferenc utca felújítása ugyancsak 1971- ben fejeződik be, de a forgalomnak még az idén ezt is átadják.

A III. kerületben befejezik az Endresz György utcában a járdaépítést és parkosítanak. A Bolygó utcára további kétmilliót költenek, a szennyvízcsatorna és gázvezeték már kész. A Mikes Kelemen utat kiépítik a Jakabhegyi útig. Ezt megelőzően elkészítik az ivóvízvezetéket, a szennyvíz- csatornát és a közvilágítást. Apróbb beruházásnak számítanak az Atléta utcai, az Árvácska utcai és a Csend Utcai felújítások. Az Urögi fasor építése áthúzódik 1971-re. A nagy beruházás a József Attila utca építése lesz, ahol az előkertek kisajátítása folyamatban van. A beruházás összege meghaladja a 15 millió forintot. A közművesítést a tervek szerint ez évben befejezik, ivóvízvezetéket építenek, közép- és alacsonynyomású gázvezetéket fektetnek és korszerűsítik a köz- világítást. Az út építése 1971 tavaszán kezdődik.

Mezőgazdaságunk nagy évtizede

Irta: dr. Romany Pál, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője

Y/I ár nem egy, hanem két új számot kell megszok- nunk a keltezés írásakor: 1970-et írunk, az 1960- as évek végére értünk. Bizonyos azonban, hogy sokszor sokféle összefüggésben emlegetik majd ezeket az 1960-as éveket mindazok, akik a magyar nép alkotásainak számbavételével valamilyen módon foglalkoz-. nak. A szó igazi értelmében mondhatjuk, hogy esemé-. nyékben gazdag évek voltak. Erre az évtizedre esik a mezőgazdaság termelési viszonyainak forradalmi átalakulása, amit az évtized legnagyobb hazai változásának tekinthetünk.

Kevesen hittek 10 évvel ezelőtt abban, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás ennyi idő alatt ilyen fokra jut. Nem is volt könnyű. Közöttünk vannak — bár sajnálatosan fogyó számban —, azok, akik 20—25 év- j vei ezelőtt a mezőgazdaság új útján az első lépéseket megtették, s azok is, akik az 1960-as évek kezdetén elhatározott csatlakozásukkal általánossá tették Magyarországon a szocialista mezőgazdaságot. Tanúk és résztvevők egyaránt meggyőződéssel állíthatják, hogy nemcsak a mezőgazdaság átalakulását jelentő nagy elhatározást foglalják magukban az 1960-as évek, hanem - az azt követő nagy változásokat is.

A z 1960-as évek elején még olcsó viccek vissza- térő témája volt például a közös és a háztáji termelés eltérő színvonalának különbsége. Való igaz, hogy akkoriban a gondozott és a kevésbé gondozott kukoricatáblákat aszerint is meg lehetett különböztetni, hogy háztáji, avagy közös művelésű-e. Az évtized végére viszont elértük, hogy a közös, nagyüzemi termésátlagok elhagyták a régi módon elért kisüzemi hozamokat. A kukorica példájánál maradva: 1962-ben 14 mázsás volt a szövetkezetek közös gazdaságaiban a holdanként átlagtermés és 16 mázsás a háztáji gazdaságokban. Ez a helyzet 1966-ra úgy változott, hogy a háztáji kukoricák átlagtermése nagyobb lett egy mázsával, miközben a közösben 4 mázsával nagyobb holdankénti szemeskukoricát takarítottak be. E változás mögött töménytelen munka, szervezés, technika, anyagi eszköz és sok más, a haladást elősegítő erőfeszítés húzódik meg.

Mezőgazdaságunk fejlődése nem volt látványos. Az 1960-as évek első felében elmaradt a mezőgazdaság teljesítménye a terv céljaitól, a jelenlegi ötéves terv feladatait pedig már meghaladja a teljesítmény. A szövetkezetek alakulásának befejezése — 1961 — óta ezideig a mezőgazdaság termelése csaknem 30%-kal növekedett. azaz évi átlagban közel 3%-kal. A termelés növe-_ kedésének évi üteme azonban a második ötéves terv'-" időszakban — 1961—1965 között — csak 1,8% volt. Az 1960-as évek második felében ennél kétszer nagyobb lett az évi növekedés üteme, jóval meghaladva az évi 3%-os emelkedést. Soha nem látott terméshozamokat, takarítottak be az utóbbi években szántóföldjeinkről, meggyorsult néhány állattenyésztési ágazat fejlődése is. így teremtődött meg a feltétele annak, hogy a szövetkezetek társadalompolitikai problémái is megváltozzanak, a szövetkezetek tekintélyt szerezzenek a faluban is, az országban is.

"XT oha vannak ma is alacsony jövedelmű szövetke” zefi gazdaságok, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy országos átlagban az egy munkanapra ju- ~ tó jövedelem ez alatt az idő alatt megkétszereződött.

A közös munkában töltött egy (10 órás) munkanapra jufó jövedelem 1961-ben 43 Ft volt. 1968-ban pedig 82 Ft. A jövedelmek növekedését a termelés emelkedése alapozta meg, de jelentős szerepük volt azoknak az intézkedéseknek is, amelyek a magasabb termelői árakat, a jobb gazdaságpolitikai feltételeket jelentették. A korábbi években felhalmozódott hitelterhek egyrészét az állam elengedte a szövetkezeteknél, s mindezeken felül a társadalmi ellátás (családi nőtték, betegségi biztosítás stb.) színvonala is emelkedett.

Az említetteknél is jelentősebb az a változás, amit emberségben, gondolkodásban, új ismeretekben hozott ez az évtized. A szövetkezeti mezőgazdaság megnyitotta az utat a legjobb emberi tulajdonságok érvényesítéséhez, a tehetség, a tudás eredményeinek kibontakozásához. Megkezdődött az a folyamat, amelynek révén a mezőgazdasági munka is olyanná válik, amit könnyebben, korszerű eszközökkel, vagyis emberhez méltóbban lehet elvégezni.

A párt IX. kongresszusán, 1966-ban hozott határozatok újabb lendületet adtak a korábbi években már helyesnek bizonyult elvek megvalósításának. A népgazdaság irányításának új rendszerében a mezőgazda- sági szövetkezetek jól beilleszkedtek, önállóságuk meg- növekedetí. szövetségi rendszerük kiépült. Az 1970-es éveket tehát jó feltételek között kezdik a mezőgazdaság dolgozói.

Igaz, ma már kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, mint amikor a szövetkezetek megalakultak. A mezőgazdasági foglalkozásúak száma 1961 óta több, mint 250 ezerrel — 17%-kal — csökkent. Az első években tapasztalt túl gyors csökkenés ma már megváltozott, új tagokat is fogadnak a szövetkezetek. Mégis az lesz a jellemző, hogy a technikai haladásnak megfelelően tovább csökken a következő években a mezőgazdaságban dolgozók száma.

Az 1970. évi terv 1%-os növekedéssel számol a mezőgazdasági termelésben. Az 1969. évi kimagasló" növénytermelési eredményeket ismerve ez egyáltalán, nem lebecsülendő feladat. Az állattenyésztés fejlesztésének követelményei még ennél is nagyobbak. Tulajdonképpen a korszerű nagyüzemi állattartó telepek kiépítéséről van szó. Ez pedig sok befektetést kívánó, hosszantartó folyamat. Nem véletlenül hangsúlyozta legutóbbi ülésén a Központi Bizottság a nem nagyüzemi, háztáji gazdaságokban lévő termelési lehetőségek jobb hasznosításának fontosságát, A nagyüzemi árutermelés nem nélkülözheti az élelmiszeripari, feldolgozó tevékenység további növelését. És még sorolhatnánk a termelési jellegű feladatokat.

V

»