Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
Ara: M RITér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Qaplo XXVII évfolyam, i3. «ám. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja wo. január i6„ péntek Közérdekű bejelentések, — érdemi intézkedések A reménypusztai tsz melléküzemében jelentős meny- ’ nyiségű gumigyűrűt használnak a befőttesüvegek celofánpapírjainak leszorításához. A gumigyűrűket az Országos Gumiipari ’ Vállalat szállítja. A tsz anyagbeszerzője legutóbb mintegy 270 ezer forint értékű gumigyűrűt rendelt — azonban a „gyorsabb szállítás” érdekében a tsz anyagbeszerzője nem kevesebb mint 56 ezer forinttal „kente meg” a vállalat égjük üzemvezetőjét, illetve ebből az összegből úgy tűnik maga is jócskán zseb- revágott. Az anyagbeszerzőt már elbocsátották, a vizsgálatot a részletek pontos megállapításáért megkezdték. Az ügy a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz érkezett bejelentés alapján pattant ki. Az említett példa egy a sok közül, amely a NEB-hez érkezett panasz, vagy bejelentés alapján vizsgálattal folytatódott. A megyei NEB- hez — a napokban elkészített statisztikai adatok szerint* — az elmúlt évben mintegy 300 közérdekű bejelentés érkezett. De számosán magánjellegű panaszukkal is a NEB-hez fordultak — köztük több olyan panasz- szal is, amely kezdetben magánjellegűnek tűnt, de a vizsálat. során megállapították: nem egyedi esetről van s/.o, hanem szélesebb réteget is érint, így a bejelentés magánjellege már közérdekké szélesedett. Például az istenkúti turistaházban tapasztalt visszásságokat az egyik vendég, mint egyéni panaszt bejelentette. A népi ellenőrök ennek alapján alaposan körülnéztek és több szabálytalanságra is bukkantak. Csak egyet ezekből példaként: a bormérésre használt decis és kétdecis mérőedény alja, mint a szita..., mérés közben jelentős meny- nyiség folyt vissza a bortároló edénybe. Harmat Józsefet a II. kerületi Tanács vb igazgatási osztálya az észlelt szabálytalanságok miatt ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A bejelentéseket követő vizsgálatok, intézkedések azt bizonyítják: a dolgozók panaszával érdemben foglalkoznak és ha a bejelentés megalapozott, nem marad következmény nélkül. Érdekes képet mutat a közérdekű bejelentés elv tárgyának megoszlására készített statisztika is. A lakosság érdekvédelmében (árdrágítás, súlycsonkítás, többletszámolás stb.) közel 50 panasz, a társadalmi tulajdon megkárosítása miatt több mint 40 bejelentés érkezett a NEB-hez. Bizonyítja ez többek között, hogy a dolgozók mindjobban felfigyelnek a környezetükben történő visszásságokra és a köztulajdon herdálását nem hagyják szó nélkül. így történt ez a magyarhertelendi tsz-nél is, ahonnan bejelentés érkezett: a főkönyvelő enyhén szólva „lazán kezeli”, a saját részére végzett fu- varoztatás díjának megtérítését, az építőanyag árának befizetését. A bejelentés elmarasztaló, jogerős ítélettel zárult. A népi ellenőrök tevékenységének a társadalmi testület tagjainak tekintélye abban is megnyilvánul, hogy ha a népi ellenőrök a hozzájuk érkezett bejelentés alapján vizsgálatot kezdeményeznek — azt legtöbbször hathatós intézkedés követi. Pécsett ftéldául az újmecsek- aljai tízemeletes épületnél hosszú időn át nem működtek a liftek, a lakók — idősek, betegek — kénytelenek voltak gyalog járni. Különböző fórumokhoz nyújtották be panaszukat, de orvoslást nem kaptak. Végül a népi ellenőrzéshez fordultak. A népi ellenőr nem volt rest, felutazott a Budapesti Gép- és Felvonószerelő Vállalathoz, beszélt az illetékesekkel és két héten bedül a liftek üzemképesek lettek. Az intézkedés valóban gyors és hathatós volt. Mindehhez csak annyit: különböző intézményeknél, vállalatoknál a sok adminisztrációs tevékenység nem egyszer bürokratikussá válik, akadályozza áz intézkedés gyorsaságát, hatékonyságát. Az említett ügyben, amikor a népi ellenőrzés kérte az ügy elintézését, szinte azonnal rendbe tették a dolgokat, nem volt szubjektív, sem objektív akadály. Ugyanezt az intézkedést miért nem lehetett a lakók panasza után közvetlen megtenni? Milyen rétegekből tevődnek össze a bejelentők, a panaszosok? Nem lehet kategorizálni. A dolgozók minden rétege szerepel. írásban vagy szóban teszik bejelentésüket. — Ha nem is gyakori, de még számos esetben az írásos bejelentés — névtelenül érkezik. Félnek az esetleges retorziótól — például a munkahelyen tapasztalt visz- szásságok bejelentése után az esetleges zaklatásoktól.. Pedig ra NEÜ a bejelentéseket titkosan kezeli —a vizsgálatot végző népi ellenőrökhöz például a bejelen- 'tés másolata kerül — a bejelentő neve nélkül. Tehát még a vizsgálók sem tudják, kitől érkezett a panasz — még véletlenül sem szerezhet a bepanaszolt, vagy feljelentett intézmény, vállalat tudomást: ki jelentette az ügyet? Természetesen a leg- egyenesebb út a nyílt szókimondás, a nyílt kiállás. A NEB jogvédelmet is ad a bejelentőnek. A közérdekű bejelentések elmúlt évi tapasztalata azt bizonyítja: a panaszok döntő többsége helytálló volt, semmi ok tehát névtelenségbe burkolózni. Megalapozatlan bejelentések, vádaskodások úgyszólván nem is történtek. Ezt bizonyítja, hogy a panaszok kivizsgálása után a NEB az elmúlt évben 25 esetben javasolt fegyelmi eljárást, mind á 25 esetben az ügy fegyelmivel is végződött. Szabálysértési eljárást, bírságolást 21 esetben kezdeményezett, ebből 20 esetben bírságolás lett a vége. A NEB ha kell, akár bűnvádi eljárást is kezdeményez — az elmúlt évben négy esetben —, de egyik elsődleges feladatának tekinti a segítést, megelőzni a súlyosabb visszaéléseket. Például egy bejelentés alapján megvizsgálták a Baranya megyei Kéményseprő Vállalatnál a számlázások, bizonylatok helyzetét. Visszaélést nem, de bizonyos lazaságokat tapasztaltak. Javasolták az ellenőrzés jobb megszervezését, módszerbeli tanácsokat adtak. A segítőkészséget itt is, de más hasonló esetben is köszönettel vették az üzenaek, vállalatok vezetői. A NEB sokirányú, egyéb tevékenysége mellett a dolgozók közérdekű bejelentéseinek kivizsgálásával is hathatósan kivette részét a panaszok orvoslásában, az ügyintézések meggyorsításában. Ez irányú tevékenysége is találkozik a lakosság helyeslésével. Garay Ferenc Féget ért a téli szünidő A népszámlálás miatt a szokásosnál hosszabb téli szünidő után csütörtö- j kön ismét benépesült az • ország 5626 általános és ; 555 középiskolája, ame- í lyekben több, mint 1 mii- \ lió 400 ezer diák tanul az j 1969—70-es oktatási év- j ben. A szünet utáni első í tanítási napon az ellen- | őrző könyv útján értesí- i tették a szülőket gyermekeik első félévi tanulmányi eredményéről, kiveve az általános iskolák első osztályosait, akiket csak a tanév végén osztályoznak először. A következő napokat a pedagógusok arra- használják fel, hogy a tanítási órákon felelevenítsék az első félév ismeretanyagát, majd rátérjenek a tantervben előírt további anyag feldolgozására. Ami a tanév hátralévő időszakának „menetrendjét” illeti, az a következőképpen alakul: április 4-től 13-ig tart majd a tavaszi szünet. Az érettségi, népesítő írásbeli vizsgákat valamennyi középiskolában a nappali tagozaton május 11. és 18-a között bonyolítják le. A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében a hosszabb téli szünet miatt a tanévet — legfeljebb június 20-ig — csak akkor kell meghosszabbítani, ha a tanítási napok száma nem érné el a tanév végéig a 190-et. Kilencmillió forintos rekonstrukció Olajtüzelésű automata gőzkazánt kap a Pannónia Sörgyár A tegnapi napon kezdetét vette az a kilencmillió forintos rekonstrukció, amelynek során felújítják és korszerűsítik a Pécsi Pannónia Sörgyár kazánházát és új, nagyteljesítményű olajtüzelésű gőzkazánt helyeznek üzembe. Az 1912 óta üzemelő szénfűtésű, kézitüzelésű kazánokat kiselejtezték és megkezdték az új kazán helyének alapozását. Az átalakítás befejeztével, a tíz tonna óránkénti teljesítményű gőzkazán üzembe állításával megszűnik a fizikai munka a kazánházban. A környéken lévő klinikák és lakóházak levegője tisztább lesz, mert 1971-ben nem ontja már a füstöt és a kormot a sörgyár kéménye. Az építkezés idejére egy régi kazán szolgáltat gőzt a sörgyártáshoz. A vállalat ve- i zetöinek vállalni kellett azt a kockázatot, hogy a kazán meghibásodása esetén a javítás idejére leáll a termelés. Egyébként a rekonstrukció nem valósítható meg. Szükség lenne egy tartalék-, két—három tonnás olajtüzelésű kazánra, hogy a termelés zavartalan legyen. Ez idáig sajnos még nem sikerült szerezni, segítségre várnak. A kazánház építészeti átalakítását, az új homlokzat kiképzését és belső korszerűsítését a Pécsi Építőipari Vállalat végzi, a kazánt pedig a Budapesti Április 4 Gépgyárban gyártják. A két vállalaton múlik, elkészül- nek-e a munkálatokkal ez év végéig. A tartalomból; Európai kenmenista és munkáspárti! képviseléiiiek tanácskozása (2. oldal) Vita a Bundestagban (2. oldal) Az AGROTRÖSZT az ellátás javítását igén (3. oldal) Alakuljanak háztáji társulások! (3. oldal) Nagy sikerű divatrevü a Nádorban (5. oldal) Rádió- és tv- műsor (6. oldal) Hármas ikrek születtek Pécsett Hármasikrek születtek csütörtökön a Pécsi Megyei Kórház szülészeti osztályán, ahol Dobos Dezsőné 32 éves pécsi asszony három fiúgyermeknek adott életet. A mama a Megyei Kórház könyvelőnője, férje a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozója. Az újszülöttek Csanád 2100, Szabolcs 1900, illetve Tiborc 1400 gramm súllyal jöttek a világra. A mama egészséges, a picinyeket átszállították a Pécsi Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájának koraszülött osztályára. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a franciaországi tárgyalásairól és az 1970—74. évek- re szóló, január 5-én Párizsban aláírt magyar—francia hosszúlejáratú gazdásági és kereskedelmi megállapodásról. Ez a korábbinál szélesebb alapokon irányozza elő a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztését. A megállapodás szerint mind Magyarország, mind Franciaország megteszi a szükséges intézkedéseket az ipari kooperáció hatékonyabb elősegítése érdekében. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarországot 1970-től kezdődően további három évre újraválasztották az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa keretében a nők helyzetével foglalkozó bizottságba és javaslatára a kormány megújította eddigi képviselőjének megbízatását. A Minisztertanács határozatot hozott az állami irányító szervek 1970. évi gazdasági tevékenységének irányelvei- | ről. Felhívta az irányító szerveket, elsősorban a vállalatokat felügyelő minisztériumokat, hogy az 1970. évi népgazdasági terv és állami költségvetés megvalósítása során ágazatuk területén következetesen tevékenykedjenek az ország gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáért és a munka során felmerülő problémák megoldására, a népgazdaságra káros jelenségek elhárítására tegyék meg a kellő intézkedéseket. A kormány a belügyminiszter, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és a központi statisztikai hivatal elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta az egységes személyi nyilvántartási rendszer kialakításának lehetőségeit. Az elfogadott határozat megszabta a több éves munkát igénylő előkészítés feladatait, s ezek végrehajtására a központi statisztikai hivatal elnökének irányítása alatt munkabizottságot jelölt ki A kormány a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján rendeletet hozott az élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetekről. Ezeknek a működését és jogkörét eddig szabályozó korábbi rendeletek ugyanis már nem felelnek meg' a követelményeknek. As új szabályozás szerint az intézetek elsőrendű feladata, hogy az előállítás helyén rendszeresen, a forgat lombahozatal során pedig szükség szerint vizsgálják as élelmiszerek minőségét (ösz- szetétel, hasznos anyagtartalom stb.). Feladatuk a dohányipari termékek minőségének ellenőrzése ia. A kormány kívánatosnak tartja az intézetek hálózatának a negyedik ötéves terv során történő bővítését olymódon, hogy a főváros mellett — az eddigi tizenegy helyett — valamennyi megyében minőségellenőrző intézet működjék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Megindult a termelés a Répcelak! Szénsavgyárban A Baranya megyei Téglaipari Vállalat 21 gyára közül több kisebb üzem téli szünetet tart és ez idő alatt javítják ki az említett üzemek gépeit, berendezéseit. A Budai vámnál lévő II. számú gyárban is folvik a karbantartás. Párhuzamosan ezzel folyik a szezonból még fennmaradt mintegy 300 ezer tégla szállítása. Az új szezonra már készenlétben áll a Vasasról ide szállított agyag, ami 8 millió tégla legyártására elegendő. A képen: csilléket javítanak a lakatosüzemben Csütörtökön megindult a termelés a Répcelaki Szénsavgyár „B” tisztítósorán. Ez az üzem első termelő részlege az 1969. január 2-i tragikus robbanás óta. Eddig import és a közeli Mihályiból érkezett széndioxidot dolgozta fel a gyár. A helyi mező széndioxidjából a több mint egy éves kényszerszünet után csütörtökön reggel 6 órakor töltötték meg az első palackot. j A korszerű, biztonságos, jól műszerezett „B” tisztító sorral naponta körülbelül 80 tonna szénsavat tudnak előállítani. Ha majd a többi, nagyobb kapacitású tisztítósor készen lesz, tartalékként áll a termelés szolgálatában. Ülést tartott a Minisstertanács
