Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
Ara: t forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI.évfolyam,»0.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja decemberk..»o^mop Életközeiben Hz 1970. évi népgazdasági terv Ot-hat százalékkal nő a nemzeti jövedelem A lakosság pénzbevételei mintegy 8 százalékkal emelkednek — Tovább bővül a vállalatok önállósága Az utóbbi évek egyik legjelentősebb országgyűlése ért véget pénteken. Bőven volt érdekes téma. Mert az, hogy mekkora összeg van a „nagy pénztárcában” — mire költjük, mit tudunk terveinkből megvalósítani — valamennyiünket érdekli. 170 milliárd forintot elosztani — ennyi a jövő évi költségvetés kiadásának összege — nem kis feladat Különböző bizottságok hónapokig tartó vitája, érvelése döntött: milyen elosztási módot javasolnak az országgyűlésnek elfogadásra. A költségvetést az országgyűlés megszavazta, elfogadta. Semmi kétség nincs afelől, hogy alaposan meggondolták minden forint helyét a rendelkezésre álló összeget a lehető legkörültekintőbben osztották el a minisztériumok, tanácsok között. Ekkora összeg van, ebből lehet gazdálkodni, több nincs — ezt mindenki megérti. Örömmel vesszük tudomásul: jövőre is egy sor létesítmény megvalósításával leszünk gazdagabbak. Ami a költségvetésből megyénket illeti — a megye fejlesztési alapjának állami támogatása kevesebb a múlt évinél 40 millió forinttal. A képviselőházban megyénk képviselőivel beszélgetve többször hallottam: ha egy kicsit „éberebbek” vagyunk, talán jutott volna néhány millióval több , is a megyének. Reális lehetőség lett volna „kiharcolni” még néhány milliót, mert Baranya képviselői az országgyűlés különböző szakbizottságainak munkáiban is tevékenyen részt vesznek, szót emelhettek volna szűkebb hazánk érdekeinek még fokozottabb védelmében. „A képviselő- csoportnak nem jelezte a tanács ezt a problémát, ha idejében tudjuk, hogy kevesebb pénzt kapunk, talán vitatkozhattunk volna mi is az illetékes szervekkel” — mondta Gergely Lajos, a megye képviselőcsoportjának vezetője. Tapasztalat ez a jövőre — a kapcsolatokat szorosabbá kell tenni. Megyénkben is többezer dolgozót, nyugdíjast érint az egészségügy területén dolgozó ápolónők, takarítónők és kisegítő munkások bérének, valamint a nyugdíjak emelése is — a vasutasok közül is sokan kapnak béremelést. A képviselők helyeselték ezeket az intézkedéseket — de volt hozzáfűzni valójuk is. Mint például a nyugdíjakat illetően. Valamennyi baranyai képviselő, akivel beszéltem, annak a véleményének adott hangot, hogy elsősorban az alacsony nyugdíjakat kell emelni, mert „ott szorít a cipő”. Láttam képviselőinket, amikor az országgyűlés tanácskozásának szüneteiben miniszterekkel beszélgettek erről a témáról. Ez is bizonyítja: képviselőink hallatják szavukat, hangot adnak választóik véleményeinek. A választók véleményét tolmácsolni pedig csak úgy lehet, ha a képviselők életközeibe kerülnek a dolgozókkal, tudomásuk van az „apróbb” ügyekről, a dolgozókat érintő mindennapos gondokról is. Jó volt az országgyűlésen tapasztalni: képviselőink valóban életközeiben vannak — ismerik a választók véleményét, hangulatát és ez felszólalásaikban is tükröződik. Láttam képviselőket, akik az előre elkészített hozzászólásaikat „menet közben” átdolgozták ott a parlament folyosóján, mert a tanácskozás alatt felmerültek olyan problémák is, amelyekre azonnal reagálni akartak. És uram bo- csá’, egyik miniszter sem sértődött meg, ha például felszólalásának egyes részleteivel valamelyik képviselő nem értett egyet. Nem is egy példa volt erre — de az is megtörtént, hogy az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát interpellációjára, sőt nemcsak az interpelláló képviselő, hanem az ország- gyűlés egésze sem fogadta el. Akik figyelemmel kísérték a tanácskozásról szóló sajtó-, rádió- és televíziótudósításokat — maguk is meggyőződhettek erről. Baj az, ha összecsapnak a vélemények, ha viták alakulnak? Ellenkezőleg — a többféle vélemény hangoztatása ad lehetőséget arra, hogy a lehető legjobb megoldást keressük és találjuk meg — ez mindannyiunk érdeke, választóé, képviselőé és miniszteré egyaránt. Ezen az országgyűlésen jelentkezett egy egészséges türelmetlenség. Kendőzetlen szavakkal sürgettek hathatósabb intézkedéseket az indokolatlan áremelések, a jogtalan nyereségek ellen. Nem egy képviselő — baranyai is — kérte, sőt követelte a legmagasabb szintű vezetéstől: kemény szankciókkal sújtsa azokat, akik a dolgozók zsebére nyerészkednek, mert ezek károsan hatnak a mindennapi közhangulatra, a dolgozók elítélik ezeket a spekulációkat Tapsolt az országgyűlés az őszinte hangú felszólalásoknak — ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a nyílt beszéd általános tetszésre talál. Az országgyűlés megtanácskozta témák, a hangvétel, a felelősségérzet izgalmassá, élvezetessé avatta ezt az ülésszakot. Garay Ferenc A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1970. évi népgazdasági tervet. A gazdasági fejlődés üteme 1969-ben — az előzetes adatok szerint — az előző évihez hasonló lesz és némileg meghaladja a tervezettet. A társadalmi termék 5, a nemzeti jövedelem 6 százalékkal emelkedik. A fogyasztás a tervezettel egyező mértékben, mintegy 6 százalékkal nő; a felhalmozás — a forgóalapok mérsékeltebb növekedése következtében — kisebb a tervben számítottnál. Az ipari termelés mintegy 4 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kőolaj- és földgáztermelés, a vegyipar, a villamosenergiaipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban emelkedik. A kohászat termelése kis mértékben nő, az építőanyagipari és a könnyűipari termelés viszont alacsonyabb a tavalyinál. A közgazdasági ösztönzők hatására kedvezően változott a termelés és az értékesítés aránya. Az értékesítés a termelést meghaladó ütemben nőtt és mérséklődött a készletek emelkedése. Javult a termelés szerkezete és gazdaságossága. Az ipari termelői árszínvonal várhatóan 1—1,5 százalékkal emelkedik. Az iparban a foglalkoztatottak száma magasabb a tervezettnél. A munkaerőgazdálkodás, a munkaszervezés kevéssé javult; még mindig indokolatlanul nagy a munkaerőkereslet és nem kieléMég több mint két teljes hét hátra van az 1989-es esztendőből, de a vállalatok többségénél már nagyjából kialakultak az év gazdasági mérlegének körvonalai. A B. m. Magasés Mélyépítő V. Az 1969-es évra tervezett 120 milliós árbevételi tervüket előreláthatólag túltelje* sítik, mintegy 5,1 millió forinttal. Ez körülbelül 10— 11 millió forint várható nyereséget is jelent. A veszteséges első negyedév után következő félévnyi időszak 7,4 milliós nyereséget hozott. A december elejei havas napokban a csökkenő munkaintenzitás és magas télie- sítési költségen kívül óriási gondot okozott, hogy a munkások 60 százaléka munkahelyére sem tudott eljutni. A vállalat munkahelyei szétszórva, Szigetvártól Vémén- dig, Mohácstól Sásdig, a magas felvonulási költség miatt amúgyis 30 százalékos veszteséget jelentenek. Amikor a jövő év kilátásai felől érdeklődtünk, a válgítő a termelékenység alakulása. Az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabban, körülbelül 7—8 százalékkal növekszik. Az építőipar teljesítőképességét korlátozza helyenként a munkaerő és néhány fontosabb építőanyag és szerelvény hiánya. A mezőgazdaság 5—6 százalékkal termel többet a múlt évinél. A fontosabb növényi termékek csaknem mindegyikéből az utóbbi évek legmagasabb átlagtermését értük el. Az állattenyésztés fejlődése nem érte el a tervezettet, mind a szarvasmarha-, mind a sertésállomány alacsonyabb a számítottnál. Beruházásokra a népgazdaság a tervezéttnél valamivel nagyobb összeget fordít. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény; a tervezett 22 egyedi nagyberuházásból 17—18 befejeződik. A külkereskedelmi áruforgalom erőteljesen — mindaz 1968. évinél, mind a tervezettnél nagyobb mértékben — növekszik. A lakosság pénzbevételei — a számítottat meghaladó mértékben — több mint 9 százalékkal nőnek. A többletet főleg munkabér és nyereség- részesedés formájában fizetik ki. A lakosság megtakarításai is nagyobb mértékűek a tervezettnél; megközelítik a 7 milliárd forintot. A munkások és alkalmazottak reálbére körülbelül 4 százalékkal több az 1968. évinéL A lakosság egy főre jutó reál- jövedelme mintegy 5,5 százalékkal nő. la! at vezetői elmondották, hogy kapacitásuk teljes mértékben lekötött. A jelenlegi 830 fős munkáslétszámmal feladataikat meg tudnák oldani, hiszen az egy főre jutó 107 ezer forint termelési érték magasan felette áll a tanácsi építőipari vállalatok termelékenységi mutatóinak. Sajnos a segédmunkás-hiány miatt sokszor a drága szakmunkás munkaerőt kell ásásra, anyagszállításra igénybe venni. Május 1. Ruhagyár komlói üzeme Az üzem kapacitásának 40 százalékát export-szállításokra fordítják. Nyugati és szocialista oi-szágok egyaránt szerepelnek megrendelőik között. Sok más egyéb között például Hollandia számára gyermek-, a Szovjetunió ré' szére bakfis- és leánykabátokat gyártanak. A várható nyereség nem mutatja, hogy év közben mennyi nehézséggel kellett Komlón megküzdeni. A belkereskedelem óvatossága miatt — az itthoni piacon ezért voltak hiánycikkek — kevés ▼olt a megrendelés. MájuoA kiskereskedelmi forgalom hozzávetőleg 9,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 1,5 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — nő. Indokolatlan azonban a ruházati cikkek átlagosan 3 százalékos áremelkedése. A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célokat szolgálja. A legfontosabb feladat a gazdasági munka hatékonyságának növelése, a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének további javítása. Ennek érdekében — a gazdaságirányítási rendszer reformjának következetesebb gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése útján — biztosítani kell: — a termelékenység növelését; — a fogyasztói piacon a kereslet és kínálat összhangjának javítását; — a beruházási tevékenység és — a külföldi versenyképesség további javítását Nemzeti jővedelem, beruházások A terv azzal számol, hogy 1970-ben a társadalom szükségleteit az eddigieknél magasabb fokon lehet kielégíteni. A társadalmi termék volumene körülbelül 5 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal nő; a harmadik ötéves terv időszakában elért növekedése mind ütemében, mind mennyiségében jelentősen meghaladja a tervezettet A beruházások 1970-ben az ban például szabadságra kellett küldeni a dolgozókat mert a kockázatra termelt árukkal túltelítettek a raktárak. Ugyancsak gondot okozott, amikor az év végi hajrá idején, a rossz időjárás következtében sokszor 3 órát is késő munkások hátráltatták a szalagrendszer termelését Mindezek ellenére az már biztosnak látszik, hogy egy havi fizetésnek megfelelő nyereséget osztanak ebben az esztendőben. B. m. Szerelő és Szolgáltató V. Az 1969-es 39 millió forint árbevételi terv 14 százalékos növekedést jelent az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. Ebből mintegy 2 milliót a termelékenység növelésével oldottak meg. Az év végéig minden valószínűség szerint mintegy 600 ezer forinttal sikerül az ez évi tervet túlteljesíteni. Bár a végleges számr.datok még nem állnak rendelkezésre, de minden valószínűség szerint a tervezett 4,3 millió helyett 5,5 és 5,8 millió forint közötti nyereséget ■ikerül elérni. ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek; várhatóan elérik a 79—80 milliárd forint értéket. Az építési beruházások területén a keretlet és kínálat között kialakult feszültség még csak kis mértékben mérséklődik. A gépi beruházásoknál — egyes választéki és határidő problémáktól eltekintve — a kínálat javul. 1970-ben is jelentős az állami döntési körbe tartozó beruházások aránya. Sor kerül több egyedi nagyberuházás — többek között a Barátság 2. kőolajvezeték, a Magyar Viscosagyár pan műszálüzeme, a Mohácsi Farost- lemezgyár és egy új műtrágyagyár — megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz nyújtott állami költségvetési támogatás magasabb az ideinél. Az 1970. évi beruházási hitelkontingens az 1969. évi szinten marad és ebből új célokra több mint 4 milliárd forint fordítható. Költségvetési támogatást a terv a folyamatban lévő korábban értékhatár felettinek minősített vállalati beruházásokhoz, valamint egyes meghatározott célokra (például az építőanyagiparban a termelés bővítésére, az élelmiszeriparban a bortárolók bővítésére. a tejbegyűjtő-háló- zat bővítésére) biztosít Ipar Az ipari termelés az ideihez képest mintegy 6 százalékkal nő. Ezzel a harmadik ötéves terv előirányzata teljesül. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv feltételezi, hogy a fizetőképes kereslet, valamint a szabályozó rendszerben bekövetkező változások az iparvállalatokat a jelenleginél erőteljesebben ösztönzik a termelés növelésére és a szükségletekhez való alkalmazkodásra. A terv szerint a gépipar termelése 7, a vegyiparé 12, a villamosenergiaiparé 8,5 százalékkal nő. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése az átlagosnál lassabban növekszik. Az építő- anyagipar termelése — a jelentős fejlődés ellenére — még 1970-ben sem képes kielégíteni az igényeket, s ez szükségessé teszi az építőanyag-behozatal növelését. A munkaerőgazdálkodásban és a termelékenységben javulásra van szükség, ezért a munkaügyi szabályozás úgy módosul, hogy fékezze a létszámemelést és jobban szolgálja a teljesítmények fokozását. Az iparban foglalkoztatott létszám körülbelül 2— 2,5 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3—4 százalékkal emelkedik. Az építőipar termelése 1970-ben 7—8, az építés-szerelési tevékenység 7 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az építési tevékenység öt év alatt lényegesen gyorsabban fejlődik, mint amivel a terv számol. Az építkezések 1969. évinél kedvezőbb anyagellátása érdekében a hazai építőanyag-termelés mintegy 10 százalékos és^ az import 30 százalékos bővítésére van szükség. Mezőgazdagág A terv — átlagos időjárást feltételezve — a mezőgazda- sági termelés körülbelül 1 százalékos növekedésével számol. Ezen belül a növénytermesztés eredményei várhatóan nem haladják meg az 1969. évit, az állattenyésztés termelési értéke emelkedik. (Tolytatá* a S. oldalonJ Egyre fokozódik az érdeklődés a MEGYESZER új terméke, a kaputelefon iránt. Az elektronikus, kisterjedelmű berendezések bérházakban alkalmazhatók — az eddigi tapasztala- 1 tok alapján — jól Év végi körjárat... Jó eredménnyel sár fák as 1969-es esstendőt A hideg telelő sok gondot okozott i *
