Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

) Ara: 80 filléi Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxvi.évfolyam.289.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja w*».december 13.,«ómba» Befejeződött az országgyűlés Pécs jövő évi terve: 1072 lakás Megkezdik a fedett sportcsarnok építését — löbb penzre van --------------------------------, szükség a tervek végrehajtásához E lfogadták as 1970. évi állami költségvetésről és a védjegyről ssóló törvényjavaslatot P énteken 10 órai kezdettel az országgyűlés foly­tatta az 1970. évi állami költségvetésről szóló vitát. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsánál: elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjak A diplomáciai páholyokban a Buda­pesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. A pénzügyminiszter összefogta lója A költségvetés vitája, mint az várható volt, áthúzódott péntek délelőttre is. Négy képviselő felszólalása szere­pelt még a programon. Bata János Pest megyei képviselő a ruházati meg­rendeléseknél ma is tapasz­talható konzervativizmust ki­fogásolta, amely véleménye szerint rossz irányba befo­lyásolja a kereskedelmi vá­lasztékot. Nagyobb, korsze­rűbb ruházati boltok meg­nyitását javasolta elsősorban Budapesten. Mokri Pál, a Komárom Megyei Pártbizottság titká­ra az eredményes alkotó­munka nyilvánvalóbb erköl­csi-anyagi elismerését sür­gette felszólalásában. Hosszú idő után első ízben került hosszadalmasabban szó parlamenti ülésen sportkér­désekről, ezúttal Pióker Ig­nác budapesti képviselő fel­szólalásában. Méltányolta a sportnak nyújtott tekintélyes anyagi támogatást, de sajná­lattal állapította meg, hogy egy sor sportágban visszaesés tapasztalható. Szerencsére a sportszerető közönség maga­tartásában is kedvező válto­zások tapasztalhatók, és ma már nem vezet nemzeti gyászhoz egy-egy feltűnőbb sportvereség, szóval már tudunk veszíteni — mondot­ta élénk derültség közepette. Végül sürgette az utánpótlás egységes nevelési rendszeré­nek megteremtését és a már nagyon hiányzó budapesti sportcsarnok megépítését Ezután Vályi Péter pénz­ügyminiszter foglalta össze a költségvetési vita tanulságait és válaszolt egyes felszóla­lóknak. Elsősorban a sokak által érintett árkérdésről be­szélt. Valóban kifogásolhatók a spekulációs, manipulációs eredetű ármozgások — álla­pította meg — és joggal vár­ja el a közönség, hogy legyen mindig a kereskedelemnek kellő mennyiségű és jóminő­ségű olcsó áruja. De arra is figyelmeztetett, hogy koránt­sem minden ármozgás ilyen, spekulációs jellegű. Egyéb­ként is szoros összefüggés van az árszínvonal stabilitá­sa és a gazdasági egyensúly között. Jó példa erre az Ol- lári István borsodi képviselő által említett műanyag ár- szabályozás, amelynek kere­tében túl alacsonyra szabták az árakat, a vállalatokat ál­lami dotáció felvételére kényszerítették, nem tudnak fejleszteni kellően, a másik oldalon pedig az alacsony árak még irreálisan nagy ke­resletet is támasztanak a műanyagcikkek iránt Bővebben reagált a pénz­ügyminiszter az ágazati sa­játosságokkal összefüggő kép­viselői megjegyzésekre is. — Ügy vélte, a kormányzat túl­ságosan is figyelembe veszi KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO KISS ÄRPÄD MINISZTER, AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKE BETERJESZTI A VÉDJEGY-TÖRVÉNYJAVASLATOT Kiss Árpád előterjesztése a védjegyről ezeket a sajátosságokat, ezért oly sok a kivételezés, dotá­ció, megkülönböztetett adó­zás. Holott csak a nagy nép- gazdasági ágazatokat, pél­dául az ipart, a mezőgazda­ságot, a kereskedelmet kelle­ne ilyen értelemben megkü­lönböztetni. Ezt viszont még nem teszik következetesen. Utalt az itt-ott tapasztal­ható túlzott jövedelemkü­lönbségekre is, amelyekről Tímár miniszerelnök-helyet- tes beszélt Valóban vannak aránytalanul kimagasló jöve­delmek, a magánszektorban, a szabadfoglalkozásúak köré­ben és egyes tsz-eknél is. — Ezeket valamilyen adózás for­májában le kell csapolni, de az igazságos és célraveze­tő megoldást alaposan elő kell készíteni. Végezetül élénken helye­selte, hogy a szokástól elté­rően sok szó esett az ülésen az iparról, nevezetesen az építőipar és az anyagipar, a nyomdák, a ruházatiipar, a vaskohászat, a szénbányászat problémáiról. Az ezeket fej­tegető képviselőknek össze­foglalva azt válaszolta, hogy javaslataikat figyelembe ve­szik a negyedik ötéves terv már napirenden lévő elkészí­tésében. Ezzel be is fejeződött a jö­vő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája, és a képviselők egyhangúan tör­vényerőre emelték a javas­latokat Következett a védjegyről szóló törvényjavaslat tárgya­lása, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének be­vezetőjével. A gazdálkodás számos új jelenségére hivat­kozott a miniszter, az élén­külő piaci körülményekre, amelyek közepette a vállala­toknak már elsőrendű érde­ke, hogy jó hírnevünket öreg­bítsék és propagálják, egy­szersmind megakadályozzák versenytársaikat abban, hogy ezeket az eredményeket le­rontsák vagy kisajátítsák. — Mindehhez fontos eszköz a védjegy. Hasznossága azon­ban csak a valóban jó, ál­landó minőségű áru esetébén válik tartóssá, egyébként úgymond „védjeggyé" válto­zik. A védjegy korszerű ol­talmára annál is inkább szük­ség van, mert a régi rendel­kezések elavultak, és csupán a vállalatok érdekeit képvi­selik, a fogyasztóét alig. El­mondotta még Kiss Árpád, hogy a törvény csak az Or­szágos Találmányi Hivatal­nál elfogadott védjegynek nyújt majd oltalmat és min­den bizonnyal elősegíti az áru­termelés továbbfejlődését. Frank Ferenc, az ipari bi­zottság előadója további rész­leteket ismertetett ezután a törvényjavaslatról, majd dr. Révy Zoltán Győr megyei képviselő, a Megyei Minő­ségvizsgáló Intézet igazgató­ja, a kérdés kiváló ismerője szólalt fel. Elmondotta, hogy jelenleg mintegy 7 ezer véd­jegyet lajstromoznak Ma­gyarországon, ebből négyez­ret külföldi, háromezret pe­dig hazai vállalatok jegyez­tettek be. Igen sok vállalat nem használ még védjegyet, mások használnak ugyan, de nem kérik oltalmukat. — A védjegyeztetés sokfajta hasz­nosságára való hivatkozással ezért arra kérte az ipari tár­cák minisztereit, találjanak módot arra, hogy minél több vállalat éljen ezzel a lehető­séggel. Az országgyűlés a fel­szólalás után egyhangúan megszavazta a benyújtott tör­vényjavaslatot. Interpellációk Utolsó napirendként ez­után került sor az interpellá­ciók előterjesztésére. Első­nek Molnár József Heves me­gyei képviselő a közúti köz­lekedés rendjének és bizton­ságának növelése érdekében, valamint a közlekedésrendé­szet tevékenység javítását sürgetve, interpellált a bel­ügyminiszterhez. Adatokkal illusztrálta a közlekedés rosz- szabbodó baleseti viszonyait, különösképpen Budapesten, és megkérdezte a miniszter­től, vajon milyen lehetőséget lát a helyzet javítására és az ellenőrzés korszerűsítésére. Benke András belügyminisz­ter mindenekelőtt adatokkal bizonyította a gépkocsiközle­kedés ugrásszerű növekedé­sét az utóbbi években, amely- lyel sem az útkorszerűsítés, sem a szervizhálózat, az al­katrészellátás és más techni­kai körülmények nem tudnak lépést tartani. Ami pedig az országos baleseti adatokat il­leti, 1960 óta 8450 halálos baleset történt és 140 ezer sebesülés. Bejelentette, hogy átfogó javaslatot terjesztenek a kormány elé, elsősorban a megelőzés javítása érdeké­ben, átdolgozzák a KRESZ-t, gyorsítják a bírságoló és más eljárásokat és kiterjesztik a rendőrség jogkörét a vezetői jogosítvány bevonására is. Az intézkedések azonban csak akkor vezetnek ered­ményre, — mondotta a bel­ügyminiszter, — ha törekvé­seiket az egész társadalom magáévá teszi. A választ az országgyűlés elfogadta. Pázsit Árpád képviselő a gyermekjóléti intézmények közös létesítése ügyében in­tézett kérdést a pénzügymi­niszterhez, mondván, hogy ez a kérdés már tavaly napi­renden volt, de a várt rende­let mind ez ideig nem jelent meg. A miniszter válaszában elmondotta, hogy az érdekelt tárcákkal már egyeztették ja­vaslatukat, csupán a SZÖT- tal voltak még viták, leg­újabban ezek is elsimultak s így hamarosan megjelenhet az új rendelkezés. A képvi­selők ezt a választ is tudo­másul vették. Az árvaj ára dékok rendezé­se érdekében terjesztett elő interpellációt a munkaügyi miniszterhez. Bata János képviselő. Veres József mi­niszter válaszában a nyugdíj- ellátás elveire hivatkozva, helyeselte a differenciált el­látást, de hozzátette, hogy minimumot kell megállapíta­ni. A képviselő tudomásul vette a miniszter válaszát és az országgyűlés is jóváhagyta azt. Dr. Guba Sándor szintén a munkaügyi miniszterhez in­terpellált az idős termelőszö­vetkezeti tagok öregségi já­radékának rendezése érdeké­ben. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy ez eset­ben nem nyugdíjról, hanem szociális támogatásról van szó, amely egészében így is nagy terhet ró a költségve­tésre. Utalt rá, hogy indo­kolt esetben a tanácsoknak kellene pótlólagosan támo­gatni ezeket a járadékosokat A választ azonban az inter­pelláló képviselő nem találta kielégítőnek és az országgyű­lés sem fogadta el azt, így a kérdés a szociális bizottság elé kerül. Ezzel befejeződött az or­szággyűlés két és fél napos ülésszaka. Ülésezett a Városi Tanács vb Pécs jövő évi terve , 1072 állami és szövetkezeti lakás. Ennek több mint felét a Szigeti városrészben, a többit pedig Uj-Mecsekalján, a Majlátb utcában illetve a kertvárosi Móra Ferenc ut­cában kell felépíteni. Az 1072 lakásból 160-ra sajnos még nincs kivitelezési szer- j ződés, mert a Baranya me- | gyei Építőipari Vállalat ka­pacitáshiány miatt nem tud­ja ezt a 160-at elvállalni... A Városi Tanács v. b. teg­napi ülésén hangzottak el a fenti mondatok, amikor a tanács jövő évi fejlesztési 1 céljait tárgyalták. Élénk vi­ta alakult ki a 160 lakás sorsa körül, s egységes ál­lásfoglalás született abban, hogy mindent el kell követ­ni az eredeti program reali­zálásáért. Bíráló megjegyzé­sek hangzottak el amiatt is, hogy az építőipar drágán építkezik. Bár a Baranya megyei Építőipari Vállalat statisztikai adatokkal tudja igazolni, hogy az egy lakás­ra eső költség Pécsett nem éri el az országos átlagot, sajnos még így is többet kér, mint az Országos Tervhiva­tal biztosít Pécsnek, laká­sonként. Ha ez a helyzet nem változik, az a veszély áll fent, hogy nem tudunk annyi lakást építeni, mint szeretnénk. Hosszas vita után úgy döntött a v. b., hogy alaposan meg kell vizsgálni ezt a témát, s a legkülön­bözőbb eszközöket — köztük a vállalatok lakásépítésre szánt erőforrásait — felhasz­nálva el kell érni. hogy a tervezett lakásmennyiség el­készüljön. A jövő évi fejlesztési cél­kitűzés — melyet a v. b. jó­váhagyott — magaban fog­lalja, hogy a később építen­dő Megyeri kertvárosban meg kell kezdeni a terület előkészítését, illetve az új- mecsekaljai — a Patyolat Vállalat közelében fekvő — fedett sportcsarnok építését. A fedett sportcsarnok 40 milliós beruházási program­jából 10 millió valósul meg a jövő évben, 1972-ben ad­ják át az új létesítményt. Másfél millió forintot irá­nyoztak elő a tv-torony to­vábbi építésére, 8 milliót az uránvárosi SZTK-rendelőre, 1,7 milliót az ifjúsági ház­ra, több százezer forintot két új bölcsőde berendezé­sére. Ugyancsak a jövő év­ben építik meg a sokat em­legetett déli főgyűjtő csator­na Bőrgyár és Zólyom utca közé eső szakaszát, új, te­hermentesítő csatornát fek­tetnek le a 39-es dandár úton. A második napirendi pont­ban a mezőgazdasági ingat­lanok és telkek forgalmának tapasztalatait tárgyalta a vb. A vb. dr. Mihály Lajost a Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjévé ne­vezte ki. Dr. Mihály Lajos eddig megbízott osztályveze­tő minőségben látta el ezt a munkakört. 25 ezer tonna szén terven felül Be fej este éves tervét István-akna December Il-én felszínre került az ez évi terv utolsó csille szene is István-aknán. Az akna dolgozóinak e nagy­szerű eredményét az év ele­jén bevezetett komplex fej­tés gépesítési kísérlete némi­leg hátráltatta ugyan — az automata nem hozta a kí­vánt eredményt —, a kiépítés után a meglévő frontokon a félévkor mutatkozó lemara­dást sikerült behozni. A fel­színre hozott 718100 tonna szén a tavalyi eredményhez képest 10 százalékkal na­gyobb. Elkészült a szigetvári víztorony, mely a város vízellá­tását biztosítja majd. A negyvenhét méter magas víz­torony műszaki átadása megtörtént, s a csőhálózat nyomáspróbáját is megtartották. Szokolai felv. L * »

Next

/
Thumbnails
Contents