Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

Ara: 80 fittét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVI. évfolyam, 288. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. december 12., péntek AzországgyiTés ma folytalfa munkáját Biszku Béla felszólalása C sütörtökön délelőtt az országgyűlés folytat­ta az 1970. évi állami költ­ségvetésről szóló vitáját. Részt vett az ülésen Lo- sonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány el­nöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd első­nek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt feL Őszinte beszéd A KÉPEN: BISZKU BÉLA, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÄRA FELSZÓLAL A PARLAMENT ÜLÉSSZAKÁNAK második napjAn a költségvetési törvényjavaslat vitájában A m unit ti javításával ünnepeljük a jubileumi évfordulókat Ifjúsági nagygyűlés a Bőrgyárban Tegnap délután fél három­kor látogatott el a Pécsi Bőr­gyárba Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottsága titkára és Petőházi Szilvesz­ter, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkára, ahol Bérei Pál, a bőrgyár igazga­tója és Bálint Károly MSZMP csúcstitkár fogadták őket. Baráti beszélgetés alakult ki a gyár klubjában, ahol a ven­dégek tiszteletére az üzem fogadást adott. E beszélgetést a közel húsz részvevő között Ribánszki Róbert vezette, és főleg aktuális ifjúságpolitikai kérdések, az ifjúsági szövet­lése közepette. — Nálunk a dolgozók, akik becsületesen dolgoznak, nem élnek rosz- szul. De vannak kisjövedel­mű emberek, családok, akik­nek az olcsó holmi megvá­sárlása is gondot okoz, és számukra nem közömbös, hogy legyenek ilyen holmik! Ami pedig a dolgozók ér­deklődését, észrevételeit ille­ti a gazdasági és más köz­ügyekkel kapcsolatban, ezt semmiesetre sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. A leg- fóntosabb, ilyen ügyekben a nyílt és őszinte beszéd — hangsúlyozta Biszku elvtárs. Biszku Béla bevezetőül a gazdasági helyzet egységes megítélésének fontosságát hangoztatta, nagyra értékel­te a reform eddigi eredmé­nyeit, majd rátért a széles­körben kedvezőtlennek ítélt egy főre jutó termelés prob­lémáinak elemzésére. — Az okok sokrétűek, — mondot­ta, — de csak részben újke- letűek. Idetartozik, hogy a munkaidőcsökkentést gyor­sabban vezették be többhe- lyütt, mint eredetileg ter­vezték, és az ezáltal elvesz­tett munkaórákat számos üzemben nem pótolták más eszközökkel. Ez nyilvánva­lóan nem használt az élet- színvonal javítását célzó tö­rekvéseknek. Az életszínvo­nal alakulásával kapcsolat­ban elmondta, a bejelentett intézkedések szerények ugyan, de reálisak. Tény, hogy egyes ] rétegek, családok nem érez- ! ték az általános előrehala- dást, mert ha, mondjuk, csak 3 százalékkal emelkedett a jövedelmük, úgy érezték, hogy stagnál, ha pedig annyival sem, úgy vélték, csökken. —• Mindenesetre a továbbiak- ; ban egész elosztási rendsze- ' Tünket javítani kell. Szólt az árakról is. Ügy • vélte, ha általában nem is ! haladta meg az áremelkedés a tervezettet, a dolgozók nem átlagszámok alapján élnek és ruházkodnak, és akiket na­gyobb mértékben érintettek az árváltozások, pl. a ruhá- . zati cikkekben, azok érthe­tően sérelmezték ezt, mert az egyes termékek árának emelése mellett más cikkek­nél a tervezett árcsökkenté­seket nem hajtották végre. Ez azonban nem a kormány dolga, hanem a tárcáé, és a vállalatoké. A minisztériu- | moktól, az illetékes állami \ szervektől elvárják, hogy i ilyen kérdésekben határozot­tabban járjanak el, — mon­dotta a Központi Bizottság titkára, a képviselők helyes­A továbbiakban a felszólaló képviselők többsége érintet­te a Biszku Béla által felve­tett legfontosabb kérdéseket. Papp János, a Veszprém me­gyei Pártbizottság első tit­kára — célozva a könnyű­ipari miniszter előző napi felszólalására is — megje­gyezte, hogy a cipőárakat semmi esetre se kell termé­szeti csapásként, megfelleb- bezhetetleneknek elfogadni, különösen nem a sokat em­legetett kismama cipők fel­emelt árát, hiszen nem vala­mi luxus báli cipőről van szó. Megkülönböztetett figye­lemmel hallgatták a képvise­lők dr. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes fejte­getését ezekről, a közvéle­ményt ugyancsak élénken foglalkoztató kérdéseiről. A miniszterelnök-helyettes vé­leménye szerint is a reál- jövedelem és a reálbér po­zitívnek tekinthető átlagos növekedése mögött sok aránytalanság és egyenlősdi is meghúzódik. Ezeket azon­ban nem lehet egyik évről a másikra megszüntetni. A legfontosabb most: a legel­maradottabb jövedelmű ré­tegek viszonyainak javítása és ugyanakkor a határozot­tabb differenciálás a jöve­delmekben. Az áruellátásról ö is szólt az áruellátásról. Gondosabb kereskedelmi megrendelésekre van szük­ség, — mondotta. — Az ipar viszont tegyen erőfeszítése­ket a legfontosabb vásárlók, a hazai lakosság jobb ellátá­sa érdekében. A szabadárak nem különösen széleskörűek. Szükség van rájuk, de a ver­senyt erősíteni kell, hogy ösz­tönözze a szükségletek jobb kielégítését, és lehetetlenné tegye a túlzott áremeléseket, amire sok esetben a mono­polhelyzet vezet. Ezen a napon került sor a kérdésben legilletékesebb, a belkereskedelmi miniszter hozzászólására is. Szurdi Ist­ván indokoltnak tartja az el­hangzott panaszokat, bírála­tokat. Mint mondotta, a ke­reskedelmi dolgozók szeret­nék talán a legjobban, ha megszűnnének ezek. A kereskedelem növekvő nyereségét jelentős részben indokoltnak, hasznosnak ítél­te a miniszter, de megjegyez­te, hogy egyes vállalatok nem a gazdaságpolitikai cél­kitűzésekkel összhangban ér­tek el a tervezettnél jobb eredményt, t azt nem lehet jóváhagyni. A kereskedelmi hálózatot is bővítették, de nem arányosan a forgalom növekedésével, amint azt Irto­kat János képviselő helyes­nek tartaná, mert erre nem elégségesek a kereskedelem beruházási eszközei. — Végül kitért a miniszter a kereske­delem felkészülésére is a jö­vő esztendőre: 8—10 száza­lékkal nagyobb forgalomra számítanak, de most való­ban számolnak ezzel, nagy gondot fordítanak a tüzelő- és az építőanyagellátás javí­tására, a húsellátás hasonló lesz az ideihez, illetőleg ser­téshúsból némileg talán jobb. A létszám- gazdálkodásról Érthetően sok szó esett az ülésen a munkaerő foglalkoz­tatásról, a létszámgazdálko­dásról is. Horváth István különösen helyeselte az ez ügyben tett intézkedéseket, hiszen, mint mondotta, egyes iparágakat már az elnéptele­nedés veszélye fenyeget, kü­lönösen áll ez a könnyűipar egyes ágazataira, amelyekből a várható nyereség csekély volta miatt, már szinte állan­dósult az elvándorlás a job­ban fizető vállalatokhoz. — Nagy figyelemmel hallgatták a képviselők Nics János, Fe­jér megyei olvasztár fejtege­téseit ugyanerről a témáról. A képviselő személyes ta­pasztalatai talapján beszélt a munkásvándorlásról, amely az eddigi bérgazdálkodási kötöttségek folytán olyas­fajta „lejtőre” vitte a válla­latokat, a munkaerőcsábítás terén, amelyen ugyancsak ne­héz megállni. Ez vezetett a munkafegyelem szemmellát- ható lazulására is. És mind­ez vajon nem járult hozzá a termelés költségeinek nö­vekedéséhez és az áremelke­désekhez? — tette fel a kér­dést. Sajnos, — mondotta, — a bérekről sok szó esik, de hogy mit kell érte elvégez­ni, arról igen kevés. A csütörtöki tanácskozás, 21 felszólalás elhangzása után, az esti órákban feje­ződött be és pénteken dél­előtt folytatódik, amikoris sor kerül a védjegy-törvényja­vaslat benyújtására, végül az interpellációkra. Teljesítik exporttervüket N emrég arról tudósítottunk, hogy a Sopiana Gépgyár és a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz még karácsony előtt teljesíti éves termelési tervét, ezzel együtt export-kötelezettségeiknek is eleget tesznek. Ezúttal három kisipari termelőszövetkezet export- teljesítéséről számolunk be. ség vezetőinek problémái ke­rültek megbeszélésre. Fél négykor a vendégek Bérei Pál vezetésével megte­kintették a legkorszerűbb üzemrészeket, az új rostműt, és krómost. A KISZ KB tit­kára elismerően nyilatkozott az üzem automata berende­zéseiről, a munkások körül­ményeiről. Az üzemlátogatás után a meghívottak a nagyterembe mentek, ahol a város mun­kásfiataljaival találkoztak Ribánszki Róbert szólt a fia­talokhoz. Beszédében foglal­kozott időszerű külpolitika kérdésekkel, az európai biz­tonság kérdésével, Vietnam- mai, valamint a fiatalság problémáival, jövőjével. £ KISZ feladataival, a védnök­ségvállalásokkal, és a viet­namiaknak nyújtandó továb­bi segítséggel. Felhívta a vá­ros kommunista ifjúmunká­sait, hogy jövő év április 12-én csatlakozzanak a „kom­munista vasárnap” mozga­lomhoz, munkával ünnepel­jék meg Lenin születésének 100 éves jubileumát. Bejelentette, hogy a ma­gyar fiatalok egy Diesel­mozdonnyal és öt kocsival kívánják kiegészíteni a meg­rongálódott vietnami vasúti kocsiparkot. Az akció hason­ló lesz a tranzisztor-akcióhoz Beszédének végén a megje­lent fiatal munkásoknak kel­lemes ünnepeket kívánt, és eredményes munkát a követ­kező évre. Az ifjúsági nagygyűlés után a KISZ bőrgyári alapszerve­zet rendezésében táncmulat­ság kezdődött. A Pécsi Háziipari Terme­lőszövetkezet teljesítette ex- pprttervét, a hónap hátrale­vő részében már nem is lesz­nek kiszállítások. Év elején úgy nézett ki a helyzet, hogy szubvenciós gondok miatt alacsony lesz az idei export. Később másként alakult. A tervezetthez képest nyolcvan százalékkal többet szállítot­tak külföldre: játékokat, népművészeti szőtteseket — körülbelül 1,3 millió forint értékben. A jövő évi kilátá­sok kedvezőbbek az ideinél, az export várhatóan 1,5—2 millió forint között lesz. A Pécsi Faipari Ktsz tel­jesíti az idei évre előirány­zott 10 millió forint értékű exportját. Nyugat-Európa számos országába, főképpen Svájcba és Svédországba fa­ragott stílbútorokat, sarok- és könyvszekrényeket szállí­tottak. A jövő évi exportot mintegy felerészben már le­kötötték svájci, osztrák és holland cégekkel, legnagyobb partnereikkel azonban még csak ezután tárgyalnak: két svájci és egy svéd cég kép­viselői december második felére jelezték érkezésüket. A jövő évi export várhatóan több lesz mint az idei, de a belföldi igényeket (modern szobabútorok) is fokozottab­ban szeretnék kielégíteni. A Pécsi Fatömegcikk és Járműjavító Ktsz az idén — árproblémák miatt — elesett a ruhaakasztók exportjától. Csak ruhakiszedő csipeszeket szállítottak külföldre, ebből mintegy 100 ezer darabot Az év elején betervezett 330 ezer forint helyett 400 ezer forint bevételt értek el ex­portból. Két hete Angliából újabb 28 000 darab ruhaki­szedő csipeszre futott be rendelés, ebből 18 ezer dara­bot még az idén legyártanak. A kilátások a jövő évre? Februárban 50 ezer darab csipesz exportjáról tárgyal­nak. Ifjúsági rendezvények Mohácson Egyre nagyobb a karácsonyi forgalom a pécsi Kossuth utcai nagycsemegében is. A bolt slágere egyébként a több mint 50 féle változatban készülő karácsonyi díszkosár, amelyek márkás italokat, kivét, desszerteket és déligyümölcsöket tartalmaznak > i ? i Közeleg az újév, és 1970 első negyedének végén kettős jubileum: hazánk felszabadu­lásának 25 éves, és Lenin születésének 100 éves évfor­dulója. Sokhelyütt készülnek ünnepségekkel, rendezvény- sorozatokkal a méltó meg­emlékezésre. Mohácson, az Ifjúsági Házban elkészült az intézkedési terv, melynek alapján rendezik a sok érde­kesnek ígérkező jubileumi műsort. December 20-án köszöntik a huszonötéves fiatalokat. Ez még idei program, utána jö­vő év márciusában ünnepel a „Petőfi” kollégium, név­adójukra emlékeznek március 15-én. A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján március 21-én ifjúsági nap keretében tartanak ünnepi szakköri ülést, amely a szak­körök együttes kiállításának megnyitásával zárul. A mű­sort erre az alkalomra a ze­nekedvelő gyermek-klub tag­jai adják. Április 3-án teszik le fogadalmukat az új KISZ- tagok. Ugyanebben a hónap­ban kerül megrendezésre a kézilabda és kispályás labda­rúgás sportágaiban a Felsza­badulási Kupa. Április 21-én a moziban Lenin emlékünnepet tarta­nak. melyre az irodalmi szín­pad készül, érdekes összeál­lítással. Megrendezik az if­júsági könyvhetet, szintén az irodalmi színpad közreműkö­désével. Ugyanekkor könyv­kiállítást is rendeznek a KISZ-bizottság nagytermé­ben. i

Next

/
Thumbnails
Contents