Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

19Ä9. december 6. smnantmi ncii»to Áramütéssel «gyógyírja k'} a hűtleneket1 1/issé ijesztően hangzik és a szakemberek általá­nos helyeslésével sem talál­kozik: ha a férj hűtlen a fe­leségéhez — valószínűleg lel­ki kiegyensúlyozatlanságból — akkor újabban elektromos áramütésekkel kezelik „be­tegsége” ellen. Az alapgon­dolat nem új, s a tudomány túlnyomórészt alkoholizmus esetén alkalmazta is. „Felté­teles reflexet” hoztak létre: az alkoholista a kezelésnél kedvenc alkoholét kapja, de ehhez egy hányásra ingerlő injekciót is, és ezt mindaddig, amíg kialakul az „alkohol- hányinger”-reflex. Most ezzel az „averziós te­rápiával” próbálják gyógyíta­ni a házasságtörést is. — A „beteget” képernyő elé ülte­tik és szerelmese képeit mu­tatják neki, de eközben min­den egyes képnél fájdalmas elektromos áramütés éri. — Felváltva bemutatják a fele­ség képét is, s ehhez hang­szalagról szöveget hall: a hang elmondja, milyen kö­vetkezményekkel jár hűtlen­sége felesége és a családja számára. Ezt kiegészítik hip­nózisszerű ráhatással, hogy végül is teljesen közömbös­sé váljék szerelmese iránt. S ha ez az „averziós terá­pia” egyes házasságtörőknél, akik egyébként „gyógyítha­tatlanok” lennének, talán be is válik, mégis jó példát nyújt arra, hogy mennyire belebonyolódtunk a techni­kai gondolkodásba, és azt képzeljük, hogy „árammal” és „pirulákkal” minden elér­hető. Orvosoktól szerzett értesü­lés szerint az egyik páciens közvetlenül az első „kezelés” után összeomlott, és „mély­séges bűntudatot” mutatott Vitathatatlan, hogy lelki ■zükséghelyzetben volt s sür­gős lelki kezelést kellett vol­na kapnia. Nem ismerjük az „eset” további lefolyását, de mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy hasonló ki­tértetek esetén ki gyógyítják ugyan a renitenskedő férjet „bajának” egyik külső meg­nyilvánulásából, de okvetle­nül számítani kell arra, hogy súlyosabb megnyilvánulások­ra vezet a furcsa kezelésmód. DIVATBEMUTATÓ A NÁDORBAN SZÉP ÉS CÉLSZERŰ Nádor Vera az idei téli divatról Négy héten keresztül, min­den csütörtökön este megje­lenik Pécsett a Nádor Szálló­ban Nádor Vera, a Divatter­vező Vállalat művészeti ve­zetője, a Pesti Divat felelős szerkesztője és a nagysikerű divatbemutató sorozat konfe- ransziéja. Nemrég jött haza Olaszországból és Párizsból, ahol az új divatáramlatokat tanulmányozta. Beszélgeté­sünk első kérdése: — Milyen hatások alakít­ják a jelenlegi divatot, ezek közül melyik érezhető leg­határozottabban a mi diva­tunkon? A magyar divatra jelenleg Párizs gyakorolja a legerőtel­jesebb hatást Ma Párizs je­lenti a legszolidabb, legele­gánsabb irányzatot Sokkal inkább, mint London, ahol a hyppis, a túlzott az irány­adó. Szerencsénkre nagyon tehetséges tervezőink van­nak, akik alkotó módon ké­SZOBANÖVÉNYEINK TÉLEN Szobanővényeink részére a legkedvezőtlenebb időszak a téL Sokan panaszkodnak, hogy növényeik a szobában nem maradnak meg. Ha meg­nézzük a panaszkodók laká­sát és növényeit, többnyire megtaláljuk a hibákat. © A növényfajokat rosz- azul válogatták össze, s egy- részük a szobai viszonyokat csak nehezen, vagy egyálta­lán nem tűri. A pálmafélék, az Araucaria, Dieffenbachia, Begonia rex, Zantedechia (Calla) például a lakás szél­sőséges éghajlatát nehezen viselik eL © Sok nővény számára kedvezőtlen a szobalevegő elégtelen páratartalma. Fűtött lakásokban, — különösen köz­ponti fűtésesekben, — ezért nehéz a szobanövények át- teleltetése. A szobalevegő pá­ratartalmát edényben tartott vízzel pótolhatjuk. Az edényt a kályha tetejére vagy kö­zelében helyezzük eL Pára­igényes növények számára legalkalmasabb az üvegszek­rény, vagy az ún. télikert, ahol időnként bátran perme­tezhetünk vízzel a környező lakberendezés károsítása nél­kül. © Növényeink számára ál­landó, egyenletes hőmérsék­letet biztosítsunk. Akár hű­vösen, akár melegen telelnek — ez mindig egyenletes le­gyen. A szellőztetést télen a növények nem igénylik, ele­gendő levegőt kapnak az aj­tók nvitogatásával. Ablakot a növényekre közvetlenül ne nyissunk, lehetőleg távolabb szellőztessünk, mert pl. _a Ficus könnyen megfázik és akkor levelei sárgulnak, le­haljanak, © Semmiesetre se forgas­suk a növényeket. A levelek már ősszel „beállnak” a fény felé. Ha aztán elforgatjuk, nincs ereje ismét a fény felé fordítani leveleit. A hidegen telelő növények a fényhiányt jobban elviselik, mint a me­legen telelők. Ott ahol ke­vés a fény (északi oldalon), a hideg teleltetés megfele­lőbb. © Télen a legtöbb növény nyugalomban van. A nyugvó növény kevesebb vizet páro­logtat. 2—3 naponként egy közepes nagyságú edényben álló növénynek 2 dl víz több­nyire elegendő, ha a vizet a földje be Is veszi. Sajnos, Itt gyakran hiba fordul elő. — Akik panaszkodnak, hogy nö­vényeik rosszul fejlődnek a szobában, nézzék meg a cse­rép földjét. Az agyagos, ki­száradáskor összeálló és zsu­gorodó föld az öntöző vizet nem, veszi be. A zsugorodás folytán a cseréptől a föld el­válik, az így támadt résen az Öntözővíz lecsurog a cse­rép alatti tányérba, a gyöke­reknél a föld száraz marad. Ha öntözéskor a víz a tá­nyérban percek alatt össze­gyűlt, a föld nem alkalmas a cserepes kultúrához. Amint a tél végén a növények fej­lődésnek indulnak, ültessük át őket lazább, vízfelszívó, tápanyagos földbe. © Télen műtrágya oldat­tal (Fonika) ne öntözzünk! A növény gyökerei is csak a feltétlenül szükséges vizet szívják fel, a növény nem növekszik, így a tápoldatot sem hasznosítja. A trágyázást is hagyjuk a tavaszi, nyár- eleji hónapokra. Győry Miklós pesek alkalmazni mindazt, amit külföldi útjaikon, első­sorban azonban Párizsban és Olaszországban látnak. — A divatról ritkán álla­pítható meg, hogy célszerű, ezt még a divattervezőknek is be kell vallaniuk. A kü­lönböző divatáramlatok az adott időszakban szépnek tűnhetnek, de végül is elő­fordulhat, hogy nem töltik be funkcionális rendeltetésüket. Az idén azonban kivételt te­hetünk. A mostani téli divat szép s egyúttal célszerű öl­tözködési lehetőséget is nyújt annak ellenére, hogy nagyon heterogén. Divatos vi­seletnek számít a mini, a midi, sőt a maxi is. És nincs az a típus, az a korosztály, amely ne találná meg a je­lenleg divatos formák között a neki illőt. — Mit visel ezen a télen a divatos nő? — Az új téli divat tovább­ra is főleg rövid kabátot, ru­hát ajánl és csak egyes ka­bátoknál borátkozunk a maxi hosszúsággal. A rövid divat­hoz a különböző vastagságú és színű fonalból készült ha­risnyanadrágok előrelátható­lag bőséges választékban áll­nak rendelkezésre. Nagyon üdvös divat a nadrág, amely nadrágkosztüm variációkban számos lehetőséget nyújt az egyéniséghez, korhoz, típus­hoz alkalmazkodó modellek­ből. Ajánljuk a hosszúkabá­tos, térd feletti öt-nyolc cen­timéteres hosszal készült nad­rágkosztümöt, mert a kabát külön szoknyával, vagy ruhá­val hosszúkabátként is hord­ható. A mindennapi viselet­re szánt télikabát sportos, le­zser szabású, a derékban öv­vel megfogott, mű-, vagy valódi szőrmével és sok fém­dísszel, mindenki számára fiatalos és praktikus. A téli­kabátok anyaga a legkülön­bözőbb lehet, a szövettől, a szintetikus keverésű ballon, a műbőr és valódi bőr vál­tozatokig. — A ruhák közül legdiva­tosabb ismét az ingblúz-tí­pus, amely mindenféle min­tájú és minőségű (szövet, bár­sony, csipke, selyem) anyag­ból készíthető. Az ingblúz ru­hának olyan sok változata van, hogy mindenki választ­hat testsúlya és kora szerint megfelelőt. A mellény, úgy vélem, reneszánszát éli az idei télen. Amellett, hogy célszerű és csinos, számos ötletet vihet öltözékünkbe. — Mellény régi ruhákból is ala­kítható, sőt, kézi kötéssel is készülhet. Az Idei télen na­gyobb szerephez jut a kötött­ruha, amely reggeltől-estig elegáns viselet A kimondot­tan alkalmi jellegű jersey, Il­letve kötöttruha is számos változatban készül és kap­ható is lesz a szaküzletekben. A ruhákról még elmondha­tom, hogy igen divatosak a hímzéssel és gyöngydíszítés­sel, valamint a népi motí­vumok felhasználásával ké­szültek. A népi díszítőelemek főként a mellényeken, a gvöngyhímzések az alkalmi jellegű ruhákon jelennek meg. — Követi-e és milyen idő­különbséggel a magyar ipar a divatot? Divatosak-e a bol­tokban kapható méteráruk, konfekció-termékek, cipők és kiegészítők? — Ez nehéz kérdés. A di­vattervezők azt szeretnék, hogy más országokhoz ha­sonlóan, nálunk is gyorsan valósuljanak meg a tervek, azaz az embereken az utcán, társaságban és szórakozóhe­lyeken láthatók legyenek az új divat diktálta kreációk. A magyar iparban igen nagyot fejlődött a textilipar, de ami a szövetek nemes kikészítését illeti, még sok a tennivaló. A konfekcióipar már min­dent hajlandó megcsinálni, kis- és nagy szériában is. Amit exportra gyártanak, ugyanazt ajánlják a hazai ke­reskedelemnek is. Ügy látom, mindenekelőtt a kereskede­lemben kell legyőzni az új­jal, a szokatlannal szembeni idegenkedést annak érdeké­ben, hogy a korszerű, diva­tos termékek rövidebb időn belül jussanak el a fogyasz­tókhoz. Ügy vélem, teljesít­hető igény, hogyha például a tervező azt mondja: most a nadrágkosztüm a divat, ak­kor legalább egy év múlva minden ruházati boltban le­hessen kapni ilyen kosztü­möt Budapesti modellbol­tunk forgalmán azt látjuk, hogy az emberek igenis ke­resik az újat, a szépet, a cél­szerűt. De mi csak kis szé­riákat termeltetünk ruhából is, cipőből is, magunk nem láthatjuk el az egész orszá­got Cipőben most a széles, kerekorrú, vastagsarkú a di­vat Harsány! Márta Süssünk, főzzünk otthon SERTÉSBORDA DUBARY MÓDRA Ezúttal az „Aranykacsa” konyhafőnökét, Kovács Ilo­nát kérdeztük meg, mit ajánl olvasóinknak vasárnapra. Ebéd: 1. Húsleves rántott borsé be­téttel. 2. Sertésborda Dubary módra rizzsel vagy burgonyapüré­vel. 3. Töltött alma. Vacsora: Sonkás Icelvtrág tej­felesen. © A húslevest az előzők­ben tanultak szerint elkészít­jük, leszűrjük és a rántott borsót tálalás előtt közvetle­nül beletesszük, de külön tá­nyéron is feladhatjuk. Rántott borsó: Egy egész tojásból, 3 evőkanálnyi tej­ből, csepp sóból és 6 delta lisztből sűrű palacsintatésztát készítünk. Ezt egy félgöm­bölyű reszelőn keresztül for­ró, de nem füstölgő zsírba csepegtetjük és aranysárgára sütjük. (Mindig csak egy ka­nálnyit öntsünk a reszelő ho­morú oldalára, különben egy tömegben összeragad.) Ha megsült, szűrőkanállal ki­szedjük, itatós papírra tesz- szük és azt szitára helyezve melegen tartjuk. © Sertésborda Dubary módra: hozzávalók: 1 kiló sertésborda, másfél kiló kar­fiol, 10 deka sajt, kevés mor­zsa. A húst szeletekre vágva, megsózva natúron lesütjük, majd megvajazott sütőpléhre rakjuk, lehetőleg nem szoro­san egymás mellé. A karfiolt sósvízben megfőzzük, szűrő­kanállal kiszedjük és lehűt­jük. Minden szelet hús köze­pére a karfiolból kis halmot készítünk és Gratin mártás­sal leöntjük. Gratin mártás: 10 deka vaj­ból, 10 deka lisztből világos rántást készítünk és fél li­ter forró tejjel felengedjük, ízlés szerint sózzuk. Végül reszelt sajtot teszünk bele és két tojás sárgáját lassan hozzákeverünk. Ha a karfiol-halmokat le­öntöttük mártással, a tetejét szórjuk meg kevés reszelt sajttaL zsemlemorzsával (a morzsától színit kap a sütés­nél), végül kis darab vajat teszünk minden halom tete­jére és a sütőben pirosra sütjük. Azonnal, forrón tálal­juk és lapát kanállal tesszük át a tálaló tálra. Zöld saláta­levéllel díszíthetjük, tetejét kevés olvasztott vajjal fé­nyezzük. Körítésnek rizst vagy burgonyapürét adha­tunk. © Töltött alma: Hozzáva­lók: 12 középnagyságú alma, 1 citrom, 60 deka porcukor, 7 deka liszt, negyed rúd va­nília, 8 tojás, fél liter tej és egy négytojásos piskóta. Az almákat meghámozzuk és az alján akkora lyukat fú­runk, hogy a magházát eltá­volíthassuk. A meghámozott almákat citrommal bedör­zsöljük, hogy meg ne feke- tedjék és 20 deka cukorból készített szirupban puhára pároljuk. Ha megpuhult, a szirupból kivéve szitán le­csurgatjuk. Közben a fél liter tejből, 3 tojásból, 20 deka cukorból és a 7 deka lisztből, vaní­liából ugyanolyan vaníliás krémet készítünk, mint a krémeslepénynek szoktunk. (A vaníliát a tejben íelíőz- zük a liszttel együtt. Vigyázr zunk, hogy a lisztet hideg tej­jel simára keverjük és úgy öntsük a tejhez folytonos ke­verés közben, hogy csomó« ne legyen, majd a cukorral kikevert tojássárgát adjuk hozzá állandó keveréssel míg megsűrűsödik. Ha a tojás­sárgát belekeverünk, a tűzről levesszük és tovább kever­jük. Míg meleg belevegyít“ E*la éve simák, hogry ro­vatunk először megje­lent. Azóta huszonnégy al­kalommal közöltünk recepte­ket és vezettük be a fiatal háziasszonyokat & konyha- művészet titkaiba. A rovat előkészítése és receptekkel való ellátása Laczkó Sándor tanár úr érdeme. Az évfor- . dulón odaadó jó munkájáért \ köszönetét mondunk Laciké s tanár úrnak, aki közben, saj- ) nos, megbetegedett. Beteg­ségéből mielőbbi gyógyulást , kívánunk. Addig is igyek­szünk megkezdett munkáját folytatni. jük a 3 tojás keményre vart habját.) Ezzel a krémmel az almákat megtöltjük, ezután minden almát a kész piskóta­lapra helyezzük és tűzálló tálba tesszük. Az öt tojás fehérjéből jó kemény habot verünk (a tojássárgákat más­hoz felhasználhatjuk), hozzá­adjuk a 20 deka cukrot, amit jól elkeverünk benne s ez­zel a masszával a töltött al­mákat bevonjuk. Díszíthetjük habból készített különböző kúpalakú formával. Végül a sütőben halványpirosra süt­jük. Melegen vagy hidegen egyaránt feladhatjuk. Nem­csak mutatós, de igen finom is. Vacsora: Sonkás kelvirág tejfelesen. (A kelvirágnak lassan lejár a szezonja, hasz­náljuk ki addig is a lehető­séget.) Hozzávalók: másfél kiló kelvirág, 12 deka vaj vagy 10 deka zsír, 30 deka sovány sonka, fél csomó zöld­petrezselyem, 2 deci tejfel, 8 deka reszelt sajt, 3 deka só, kevés törött bors. A megtisztított, rózsáira szedett kelvirágot sós vízben megfőzzük, ne túl puhára. A petrezselymet finomra vágjuk és a sonkát is metéltre dara­boljuk. Serpenyőben a vajat vagy a zsírt felhevítjük és a sonkát megforgatjuk benne, majd hozzáadjuk a kelvirá­got is. Meghintjük az össze­vágott zöldpetrezselyemmel, megszórjuk borssal és ha kell utána sózunk. Egyenletes tű­zön 2—3 percig együtt pirít­juk. (óvatosan rázzuk meg néha. vigyázva, hogy ne tör­jön össze a kelvirág.) Majd tűzálló tálba tesszük, a tej­felt egyenletesen ráöntjük, megszórjuk reszelt sajttal és nem túl forró sütőben öt percig sütjük, addig amíg a teteje szépen megpirul. (A vacsorát délelőtt előkészíthet­jük és este pár perc alatt melegen tálalhatjuk.) HELYES VILAQÍTAS Egyre rővidebbek lesznek a napsütéses órák, s hosszab­bak a borongós esték. Éppen ezért rendkívül fontos szere­pe van lakásunkban a helyes világításnak. A sötét helyi­ségben kellemetlenül érezzük magunkat, bármilyen munkát végzünk is. A lakószobákban a régi, megszokott világítási mód szerint a mennyezet közepén elhelyezett csillár szolgáltatta a fényt. De a csillár búrája rendszerint felfelé világított különösen magas, 3 m-en fe­lüli helyiségekben nem nyúj­tott kellő erősségű fényt. A modem lakószobák magas­sága általában 260—280 cen­timéter szokott lenni. Itt sem praktikus a kizárólag csillár­ral megoldott világítás. Egy­részt, mert annak lelógós ré­sze zavarhatja a család ma­gasabb növésű tagjait, más­részt a távolabb elhelyezett fró-, vagy étkező- esetleg varró asztal már nem kap megfelelő erősségű fényt. Sokkal helyesebb a helyi megvilágítás. A szellemi mun­kát végző, vagy olvasó csa­ládtag, a tanuló gyermek az íróasztalon elhelyezett lám­pával jobb munkalehetőséget kap és nem zavarja például a szoba másik sarkában el­helyezett heverőn pihenő csa­ládtagot. Az ülő garnitúra fö­lé hajló különböző formájú búrák, vagy állólámpák in­tim hangulatot árasztanak. A korszerű lakásokban * szobán belül már több kon­nektort szerelnek fel, így tu­lajdonosa saját ízlése szerint helyezi el a különböző ren­deltetésű lámpákat. A csat­lakozó vezetékek nemcsak gátolják a közlekedést, ha­nem súlyos balesetet is okoz­hatnak. i

Next

/
Thumbnails
Contents