Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

!KI. december 30. 3 sunantmt ndui»' Hotel Duna Intercontinental AKIK LÄTTÄK, sokféle Jelzővel illették. Leginkább 'ez illik hozzá: lenyűgöző. Áz alkalmazottak hónapok óta élnek a falai között. — Azt mondják, kell egy hét, amíg kiigazodik valaki az étter­mek, bárok, különtermek, szobák tömegében. A Duna méreteire jellemző, hogy 350 szobája, három étterme, há­rom konyhája, két koktélbár­ja, egy night-clubja, ezer személyes állófogadás ren­dezésére alkalmas kongresz- szusi terme, két különterme és egy presszója van. Akinek egy napja van a látnivalók befogadására, többnyire csak emlékképeket villanthat fel arról, milyen az első magyar luxus szálloda. FELVONÓK. Másodpercen­ként két és fél méteres se­bességgel repítenek a legfel­ső szintig. Liftkezelő nincs. Áz ajtók fotocellával működ­nek. A felvonót elektromos agy vezérli. Ha valaki be­száll a földszinten és a 9. emeleti gombot megnyomja, nem biztos, hogy megállás nélkül ér el úticéljáig. — Ugyanis, ha a közbülső eme­leteken hívják a liftet, min­denütt megáll és be lehet szállni, ha a tizenhat sze­mélyre méretezett fülkében van még hely. A liftben te­lefon van, akik üzemzavar esetén bennrekednek, ezen keresztül értesíthetik a sze­relőket TETŐSZINT. Nonfiguratív iparművészeti faliszőnyegek, faburkolat szőnyegpadló, márvány. Itt van a Bellevue étterem és az azt kiszol­gáló konyha. Az étteremben a hőérzékelő éppen 24 Cel­sius fokot mutat. Ilyen hőér­zékelő van minden helyiség­ben, a szobákban is. A ven­dégek -)- — 6 fok eltéréssel, iélen-nyáron maguk szabá­lyozhatják a hőmérsékletet A hőközpont valamennyi hő­érzékelővel „kapcsolatban” van, tudja, hogy melyik hány fokot mutat. A Bellevue a szálloda legelőkelőbb/s egy­ben legdrágább étterme. — Könnyed függönyein át pom­pás kilátás nyílik a budai várpalotára, Pest északi és déli panorámájára. A Belle­vue konyhájában nagyszerű gépek segítik a munkát — Többek között Hobart típusú amerikai automata mosoga­tógép, melynek higiénikus re­keszeiben nem törik az edény, kar nélküli kávéfőző, amely fizikai erőkifejtés nélkül ad­ja ki a duplákat, Scotsman .-zájjéggyártó, amely órán­ként százszám gyártja a hen­geralakú jégtömböket, ital-, szerviz-kocsik, amelyekben minden hűtve ér el a vendé­gekhez, tálalókocsik — gáz­zal, amelyek arra is jók, hogy egyes ételeket például a cigánypecsenyét a vendég szemeláttára, az étteremben készítsenek el — és így to­vább. Éjszakai bar. a neve Starlight, azaz Csillagfény. Ami emlékeztet rá, a gobelin­hatású kerek betétekkel dí­szített faburkolat. Ugyanez a minta ismétlődik a kárpito­kon, a sötétítő függönyökön. Hangulatos rézdomborítások a falakon. Mozaik táncpar­kett Csodálatos ólomüvegbe­tétes tölgyfaajtó. ELNÖKI LAKOSZTÁLY. Az elnevezés önkényes, de ki­fejez valamit abból a pom­pából, amellyel nem a Duna, nem is Budapest, hanem az ország fogadja ezután leg­előkelőbb, legrangosabb ven­dégeit. A lakosztály „tarto­zékai”: hall, szalon, háló, tálaló, télikert, terasz, fürdő, mosdó. A bútorokat nemes fából faragták, kárpitozásuk­hoz selyemgobelint, selyem- öamasztot használtak. TfPUSSZOBAK. Kényelem szempontjából minden szo­ba azonos, berendezésük egy­forma: franciaágy, rekamié, fotelek, beépített szekrények, rádió, telefonasztalka, han­gulatlámpa, eredeti fest­mény, szőnyegpadló, fürdő­szoba. A felsőbb szinteken ' lévő szobákért mégis többet kell fizetni, mert azokból szebb kilátás nyílik a kör­nyékre. TELEFONOK. Fehérek, pi­rosak, szürkék, zöldek, fe­keték, mint a legújabb hazai készülékek. Abban térnek el a szokásostól, hogy a számo­kat a tárcsa forgatásával hív­ható alkalmazottak ábrái he­lyettesítik. Az egyestől a nul­láig sorrendben: telefonköz­pont, szobapincér, londiner, portás, szobaasszony, moso­da, étterem, IHC, Room, vá­rosi vonal és intervonal tár­csázható. Mi az IHC Room? A felirat a Duna működésé­nek lényeges vonatkozására utal. Az IHC az Inter. Con­tinental Hotels rövidítése, a Room szobát jelent, de eb­ben az esetben az 53 IHC szálloda bármelyikében. Aki a Duna telefonkészülékein az IHC Room feliratnál kezd tárcsázni, közvetlenül ren­delhet magának szobát Mexi­co City-be, Kinshasába, Han­noverbe, Tahitibe, vagy Sin- gapurba. VÖRÖSMÄRVÄNY cí­merek. Sok van belőlük, minden emeleten talál né­hányat a szállóvendég. Vö­rös márványba vésték Kos­suth, Kőszeg, Vas, Szombat­hely, Szeged, Sopron, Szé­kesfehérvár, Eger és Pécs címerét. A nagyobb városok némelyikéről szinteket ne­veztek el. A luxusszálló egyik emeletének Pécs adott ne­vet. Meg kell említeni, hogy a Pécsi Faipari Szövetkezet kiváló" szakemberei a szállo­da 350 szobája közül 341-be készítettek remekbeillő be­rendezést JABLONECI KRISTALY- CSILLAROK. A szivárvány színeiben szikráznak az „el­nöki lakosztálytól” kezdve a szálló portájáig. Ahogy a pécsi faszobrászok ott vannak láthatatlanul minden szobá­ban, úgy fognak ott élni a világhírű jabloneci üvegcsi­szolók. Ott élnek a kazettás mennyezetű, korallpiros bár­sonykárpittal és tölgyfával borított kongresszusi terem­ben, az első emeleti „Rendez­vous” étteremben, és a Gypsy bárban, a Budavár és a Diana nevű különtermekben, a földszinti Intermezzo presszó­ban és a Tokaj borozóban, amit a régi Duna szálló épen maradt, évszázados falaiból alakítanak ki. MOSODA. Zárt térben, gőz nélkül történik a mosás, il­letve vegytisztítás és vasalás. Kapacitására jellemző, hogy a napi szennyest, ami telt ház esetén közel ezer ágynemű-, garnitúrát, és ennél is több szalvétát, asztalneműt jelent, még a leadás napján tisztán szállítja vissza, nem beszélve a vendégek személyes ruha­neműinek tisztításáról, amit néhány órán belül elvégez­nek. VÉGÜL NÉHÁNY ADAT. A Duna Inter-Continental 540 millió forintba került. A Lakóterv munkatársai, Finta József és Kovács László ter­vezték. A kivitelezést Szabó György építésvezető irányí­tásával a Középület Építő Vállalat dolgozói végezték. A berendezés teljes egészében (az importált gépeket nem számítva) hazai művészek, iparosok munkája. A szálló egyik nevezetessége, hogy a magyar csárda népi fafaragá­sait Pécsi Sándor színművész gyűjtötte, tőle vásárolták meg és az ő elképzelései alapján rendezték be velük a belföl­di vendégek számára legelő­nyösebb árakon számoló egy­séget. A szálló első nagy ren­dezvénye a szilveszteri bál lesz, a következő a február 7-i újságíró bál, majd ezt kö­veti február 13-án, pénteken a régi Duna szálló hagyomá­nyait felelevenítő Babona bál. A szobaárak 450-től 750 fo­rintig terjednek. De a kül­földi vendégek nagy érdek­lődésére jellemző, hogy már 1971-re is vettek fel szobára előjegyzéseket. Harsány! Márta Új szervezeti formák a polgári védelemben Elsősorban az emberéleteket kell menteni Beszélgetés Skrobák ferenc alezredessel A korszerű hadviselési el­vek hatásai alól senki nem vonhatja ki magát. A ma meglévő támadófegyverek is­meretében fontos feladat a védekezés feltételeinek meg­teremtése. E célt szolgálja a polgári védelem országosan kiépített szervezete, amely eddig főleg a városokban, nagyobb ipari centrumokban támaszkodott a lakosság egy részének lelkes és odaadó tá­mogatására. A polgári véde­lemnek azonban ma már szükségszerűen át kell fogni az állami, gazdasági és tár­sadalmi élet egész területét, ezért szocialista társadal­munknak és vívmányainak, az állampolgárok életének védelme megköveteli az új szervezeti formák kialakítá­sát. A polgári védelem terü­letén végbemenő nagy át­szervezésről beszélgettünk Skrobák Ferenc alezredessel, a PV megyei törzsparancsno­kával. — Mi az átszervezés lé­nyege? — Talán abból kellene ki­indulni, hogy mindent az ember alkot, tehát elsősor­ban az embert kell meg­menteni, bármilyen helyzet következzék is be. Ez az alap­elve az átszervezésnek is, amely a korábbi szervezeti A tanácstagi interpellációk sorsa Nem lankad a közügyek iránti érdeklődés Törvényadta joga minden tanácstagnak, hogy a válasz-- tók megbízásából közérdekű ügyekben a választott testü­let vezetőihez a tanácsülé­sen forduljanak kérdésükkel: mit kívánnák tenni előter­jesztett panaszuk, vagy ja­vaslatuk orvoslása, vagy meg­valósítása érdekében. Tör­vényszabta kötelessége a vá­lasztott testület minden ve­zetőjének, hogy az interpel­lációra kielégítő választ ad­janak. megtegyék a szüksé­ges intézkedéseket, s az el­intézés módjáról, eredményé­ről idejében tájékoztassák az interpelláló tanácstagot Hat ülés — hét interpelláció Érdekes tapasztalat, hogy a tanácsciklus első éveiben több interpelláció hangzik el, mint a harmadik, negye­dik évben. Azt jelentené ez, hogy lanyhul a tanácstagok aktivitása, kevésbé érdeklőd­nek a közügyek iránt? Tá­volról sem! A Megyei Ta­nács idei hat ülésén mind­össze hét (!) interpelláció történt közügyekben, a me­gyei tanácstagok mégsem „vádolhatok” közömbösség­gel. Azok a dossziék bizo­nyítják ezt legjobban, ame­lyekben a tanácstagok tevé­kenységének dokumentumait gyűjtik. Beszámoló gyűlése­ken. fogadóórákon a tanács­tagok számos olyan problé­mával találkoznak, melyek­nek elintézését nem lehet halogatni és megvárni a ta­lán csak hetek múlva sorra- kerülő tanácsülést. Az ilyen tanácstagi bejelentéseket ugyanolyan gonddal kezelik, mintha a tanácsülés plénu­ma előtt hangzottak volna el. A dossziék nagyon sok írásos bejelentést tartalmaz­nak. számuk sokszorosa a nyilvánosan elhangzott inter­pellációkénak és ez bizonyít­ja leginkább, hogy a köz­ügyek iránti érdeklődés nem lankad a tanácstagokban. Az alábbiakban néhány — az 1969-es tanácsüléseken el­hangzott — interpelláció „sorsát” ismertetjük olvasó­inkkal. Az első 1969-es interpellá­cióban felvetett javaslat az év végéig sem oldódott meg A január 27-i tanácsülésen dr. Görcs László megyei ta­nácstag a dinnyeberki—he- lesfai bekötőút megépítését sürgette. Indoka: az elmebe­tegek helesfai szociális ott­honát főleg esős, téli időben nehéz megközelíteni, a bete­gek szállítása körülményes. Tóth F. Béla építési és köz­lekedési osztályvezető vála­sza szerint az útépítések üte­mezésén nem tudnak változ­tatni. Palkó Sándor, a Me­gyei Tanács vb-elnöke arra tett ígéretet, hogy ideiglene­sen salakos utat létesítenek a szociális otthonhoz. Az egy hónappal később dr. Nagy Gyula vb-elnökhelyettes vá­laszlevele szerint utasították az építési és közlekedési osz­tályt a salakos út nyomvona­lának megterveztetésére. Az­óta viszont semmi sem tör­tént. A Pécsi járási Tanács­tól szerzett értesülés szerint hitel hiányában az út nyom­vonalának kitűzésére sem került sor eddig. Elérkezett tehát az új tél, s a helesfai szociális otthon megközelíté­se ugyanúgy nehézségekbe ütközik, mint eddig. Szigetvár szénellátása és a bonyhádi autób uszjár a lók ügye Ugyanezen a tanácsülésen Takács Jánosné Szigetvár szénellátásáról interpellált, s főleg a választék bővítését kérte. A kereskedelmi osz­tály február 7-i válasza sze­rint intézkedtek a választék további javítására. Takács István hidasi tanácstag a pécs—bonyhádi autóbuszjá­ratokról szólt. Szombaton a Bonyhád,, hétfőn a Pécs felé menő járatok sűrítését kér­ték, s egyben javasolta, hogy a különböző szervek lehető­leg mellőzzék a hétfői érte­kezleteket, minthogy ezzel is csökkenteni lehetne a jára­tok zsúfoltságát. Laki Pál, a 12. sz. AKÖV forgalmi szak­osztályvezetője értesítette az interpelláló tanácstagot, hogy a zsúfoltság megszüntetésére megteszik a szükséges intéz­kedéseket. S valóban, a jú­nius 1-i menetrendváltozás­nál már négy új járat szere­pelt ezen a vonalon a kér­déses napokon. Ugyanakkor a szekszárdi AKÖV is ki­vonta erről a vonalról az ed­dig használt 40 személyes ko­csikat, s a forgalmat azóta 80 személyes kocsikkal bo­nyolítja le. Legközelebb október 10-én volt olyan megyei tanács­ülés, amelyen interpelláció hangzott el. Berkecz József - né drávaszabolcsi tanácstag a gordisai cigánycsaládok házvásárlási kölcsöne ügyé­ben interpellált, s szóvátefte, hogy bár többen rendelkez­nek a szükséges pénzösszeg­gel. mégsem juthatnak köl­csönhöz. A bejelentés nyo­mán már október 15-én hely­színi vizsgálatot tartottak a Drávaszabolcsi községi Tanács vb-elnöke és a termelőszö­vetkezet párttitkára bevoná­sával. s megállapították, hogy a bejelentésnek megfelelően valóban több cigánycsalád is rendelkezik a kölcsönhöz elgondolásoktól eltérően most a veszélyeztetett területek kí­vülről való mentését helyezi előtérbe. Ez természetesen szükségszerűvé tette a pol­gári védelem megyei pa­rancsnoka hatáskörének ki- terjesztését is. Eszerint a megyei parancsnok a terüle­tén lévő valamennyi polgári védelmi egységgel rendelke­zik. — Hogyan kell értelmezni a „kívülről való mentés” el­vét? — Eddigi szervezeti fel­építésünk szerint a városok­ban, ipartelepeken szervezett polgári védelmi alakulatok készültek fel atomcsapás ese­tén a mentési munkák gyors lebonyolítására. Ma már vi­lágos. hogy ilyen esetben ezek az alakulatok egyma- guk képtelenek lennének a feladat ellátására, tehát kül­ső segítségre van szükségük. Ennek a külső segítségnek a megszervezése a mostani át­szervezési folyamat célja. A veszélyeztetett városok körül nagy mélységben kell olyan ütőképes polgári védelmi ala­kulatokat szervezni, ame­lyek alkalmasak arra, hogy nagyon rövid idő alatt a csa­pást szenvedett terület segít­ségére tudjanak sietni több, egymást követő lépcsőben. — Eszerint kibővül a pol­gári védelmi tevékenységbe bevont lakosok száma? — Igen. Az átszervezés gyakorlatilag az egész me­gyére kiterjed, tehát közvet­ve a megye egész lakosságát érinti. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan most kerülnek először polgári védelmi be­osztásba, ami további nagy feladatokat ró a polgári vé­delem vezető szerveire. En­nek érdekében jöttek létre, y., szervként a járásokban 'a polgári védelmi törzsek, s bővítették ki a városi tör­zseket. A járásokban szerve­zett törzsek feladata most az átszervezés végrehajtása, a polgári védelembe bevont személyek beosztása az ala­kulatokba, alegységekbe, majc folyamatosan megszervezn kiképzésüket. Természetesen nagy szükség van az újonnan bevont személyek megértésé­re is. Az állampolgárok pol­gári védelmi kötelezettségé törvény szabályozza. Eszerin a beosztottaknak kötelező polgári védelmi kiképzésben továbbképzésben és gyakor latokon való részvétel, polgári védelmi szolgálat fo lyamatos ellátása, a szakszol gálatra kijelölt személyek ré széről pedig a megjelenési é bejelentési kötelezettség tel jesítése. — Milyen polgári védelm egységek létesítésére terjei ki az átszervezés? — A kollektív védekező biztosítása érdekében a pol gári védelem egyes különle ges szakfeladatainak ellátásé ra az államigazgatás terüle tén szakszolgálatokat, a üzemekben szakszolgálati ala kulatokat és önvédelmi al egységeket kell szervezni. A üzemi polgári védelmi ala kulatok szervezésénél i hangsúly most vidékre, ; mezőgazdasági üzemek fel tolódik el, hiszen a városok ban lévő üzemekben már ec dig is megvoltak ezek az ala kulatok, itt most már az ön védelmi alegységeket ke megszervezni. szükséges anyagiakkal, vi­szont az igényeket a korlá­tozott lehetőségek miatt nem tudták kielégíteni. A vizsgá­lat kézzelfogható eredménye: a községi tanács ingyenes házhelyjuttatásra, a termelő- szövetkezet pedig az építke­zéshez nyújtandó segítségre tett ígéretet. Megoldódott a nagypeterdiek gondja Pintér Amália a nagype- terdi törpevízmű építésével kapcsolatban tette szóvá, hogy az árváltozások miatt a községnek adott hitel nem elegendő a munka befejezé­sére. 250 ezer forintra lenne még szükség ahhoz, hogy a törpevízmű elkészüljön. Tóth F. Béla osztályvezető vála­szából kitűnt, hogy a fede­zet hiánya másutt is prob­lémát jelent, megoldására azonban ebben az évben nincs mód. mivel a Megyei Tanács a hiteleket már az év elején felosztotta. A hi­ányzó összeget az OTP-től szerezze meg a társulás, vagy a tagok között osszák fel a hozzájárulás mértékét növel­ve. Palkó Sándor vb-elnök még egy módot javasolt: ha a szigetvári járásban van község, amely kapott hitelt, de az építkezést még nem kezdte el, onnan kérjen köl­csönt a községi tanács. Vé­gül aztán mégis más módon sikerült megoldani a nagype­terdiek gondját. A járási ta­nácstól ígéretet kapott a község, hogy a jövő évi költ­ségvetési hitelkeret terhére további 200 ezer forintot kap a még hátralévő gépház épí­tésére. A decemberi tanácsülésen is elhangzott két interpellá­ció, amelyekről a tanács­ülésről szóló beszámolókban hírt adtunk. Ezek elintézé­séről azonban még nem szá­molhatunk be. Az illetékes tanácsi szervek természete­sen megtették már a szük­séges lépéseket, s az ered­mény bizonyára találkozik majd az interpelláló tanács­tagok egyetértésével. H. I. fÖltöztetik" a keszthelyi Helikon Szállót Különlegesen erős és mély alapokra épül a Helikon Szálló a Balaton keszthelyi partján. A Zala megyei Épí­tőipari Vállalat az építmény vázát már elkészítette és most hozzálátott a szálló „öltöztetéséhez”: a falakat előregyártott műkő elemek­kel borítják. Az új szálló ban 242 kétágyas szobát, é termet, 600 adagos konyha és drink bárt rendeznek b A 40 millió forintos házást igénylő Helikon lót a jövő évben adják rendeltetésének. I i

Next

/
Thumbnails
Contents