Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

Ami 88 » Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évfolyam, 301. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. december 30., kedd Döntött a Gazdasági Bizottság Meggyorsítják az építőipar anyagipari bázisának lejlesztését A Gazdasági Bizottság el­fogadta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter elő­terjesztését, amelyben a ko­hó- és gépipari, a nehézipari, a könnyűipari, valamint a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter egyetértésével javaslatot tett az építési anyagokat, szerkezeteket és felszereléseket gyártó ipar­ágak műszaki színvonalának és kapacitásának fejlesztésé­re, egyszóval az építőipar ipari hátterének kibővítésére. A fejlesztés gyorsítására vo­natkozó elvi jóváhagyást még ez év tavaszán megadta a Gazdasági Bizottság, most már a pontos számítások alapján döntött az intézke­désekről. A határozat szerint a be­ruházási piac egyensúlyának megteremtése céljából a nép- gazdasági tervekben, az ága­zati irányításban és a kül­kereskedelemben is fokozott figyelmet kell fordítani az építés anyag-, szerkezet- és felszerelési igényeinek kielé­gítésére. Különösen fontos feladatként jelölte meg a ha­tározat a könnyűszerkezetes építésmód anyag- és szerke­zetgyártó bázisainak megte­remtését, a különféle épület- gépészeti termékek — sze­relvények, felvonók, klíma­szabályozó berendezések stb. — gyártását, az építési alu­mínium- és műanyagtermé­kek széles választékának biz­tosítását, és a felületkezelt és műanyaggal kombinált le­mezipari termékek gyártásá­nak növelését. A negyedik ötéves tervben — az igények szerint — az építési célú vegyipari termé­kek felhasználása megkétsze­reződik — ezen belül a mű­anyagcikkeké négyszeresére emelkedik —, az alumínium termékeké 70, a gépipariaké 68 százalékkal növekszik. Ezeknek az iparágaknak a termelése tehát lényegében behatárolja, meghatározza az építőipar fejlődését is. Ezért dolgoztak ki az érdekelt ága­zatok összehangolt fejlesztési javaslatot, amely szerint a negyedik ötéves tervben mint­egy 20 milliárd forint értékű beruházással segítik az építők anyagellátását. Ezen belül az építőipari ágazat mintegy 15 milliárd forint értékű beruházással számol. A cementproblémák megoldása érdekében a Be­remendi Cementgyár építésé­nek meggyorsításával egyidő- ben a Hejőcsabai Cementgyár rekonstrukcióját tervezik és előkészítik egy újabb nagy cementgyár építését is. Üj gyárak, üzemek építésével, a régiek bővítésével növelik a fal- és födémszerkezetek, a burkolóanyagok, a csövek, a tetőfedő és szigetelő anyagok, valamint az üvegipari termé­kek gyártását. Az 1970. évi népgazdasági terv már figyelembe veszi az építés ipari hátterét megala­pozó fejlesztéseket. A Gaz­dasági Bizottság most utasí­totta az érdekelteket, hogy az előterjesztéshez mellékelt számítási anyagot irányszám­ként vegyék figyelembe a negyedik ötéves tervjavaslat kidolgozásánál, ugyanakkor költségvetési támogatással és a szabályozó eszközök diffe­renciált alkalmazásával is segítsék elő az építési célú anyagok gyártási kapacitásá­nak bővítését. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszternek 1970. második felében kell tájékoz­tatnia a Gazdasági Bizottsá­got az intézkedések eredmé­nyeiről és hatékonyságéi#’ Rendkívüli ülést tartott as SZMT Elnöksége Tanácskozott a Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága és a Közalkalmazottak Megyei Bizottsága Rendkívüli ülést tartott I tegnap Pécsett a Szakszerve­zetek Baranya megyei Taná­csának Elnöksége, amelyen részt vett Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára és Földes Andrásné, a Me­gyei Pártbizottság osztályve­zetője. Bogár József, az SZMT vezető titkára a vezető tes­tület ülésén ismertette az SZMT 1970. évi feladattervét és az Elnökség 1970. I. félévi munkatervét A 29-én megtartott megyei bizottsági ülésen egyebek kö­zött megtárgyalták a családi és társadalmi ünnepek szo­cialista módon való megren­dezésének helyzetét. Hatvanezer forint jutalom Brigádértekezlet a Sörgyárban Brigádértekezletre gyűltek össze tegnap délelőtt a pécsi Pannónia Sörgyár szocialista brigádjai. A Lenin centená­rium és a felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából meghirdetett munkaverseny- mozgalomban részt vevő bri­gádok megvitatták az év ered­ményeit és a következő esz­tendő feladatait. Az értekez­let végeztével a vállalat ve­zetősége köszöntötte a brigá­dokat és megköszönte egész évi nagyszerű munkájukat. Jutalmul hatvanezer forintot «•ztottak ki. Az előterjesztés megálla­pítja, hogy 1965-től igen nagy fejlődés van a szocialista jel­legű rendezvények számszerű alakulásában, a jelentős álla­mi szervező tevékenység és az anyagi költségek részleges rendezése következtében. A három fő eseménynek számító — névadó, ünnepé­lyes házasságkötés, polgári temetés — rendezvények ará­nyaiban legkedvezőbb a hely­zet — mintegy 70 százalékos aránnyal — az ünnepélyes házasságkötések rendezésé­ben, feltűnő viszont, hogy a megye területén is, de Pé­csett is az összes születési eseményeknek csak mintegy 10 százalékában van névadó ünnepség is. A társadalmi bíróságok munkájáról tanácskozott teg­nap a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága. A társadalmi bíróság 17 eset­ben — munkafegyelemsértés, becsületsértés, rágalmazás, kártérítés stb. — hozott ha­tározatot, amelyek megalapo­zottságát bizonyítja, hogy a kollektíva elé állított sze­mély nem fellebbezett. A szakszervezeti bizottság elis­merését fejezte ki a demok­ratizmust szélesítő munka­helyi bíráskodásnak, egyben felhívta a vállalati szakszer­vezeti bizottságok és a gaz­dasági vezetők figyelmét, hogy a jövőben törvényes jo­gaikkal bátrabban éljenek a | társadalmi együttélés szabá- j lyait sértő és a Munka Tör­vénykönyve szellemével el­lentétesen cselekvő szemé­lyekkel szemben. A Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Tanácsa szin­tén tegnap tartotta ülését, ahol jóváhagyták az 1970. I évi bérpolitikai és a béreme- ‘ lésre vonatkozó irányelveket A tartalomból I „Cherbourg! ütök“ sajtóvisszhangja (2. oldal) Szovjet—kínai tárgyalások (2. oldal) Hotel Duna Intercontinental (3 oldal) Békekölcsön-sorsolás (5. oldal) Közben egy mondás elavult (6. oldal) Péter János befejezte szó v j etunióbeli látogatását Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, aki a szovjet kormány meghívására egyhetes hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, hétfőn a kora dél­utáni órákban különrepülőgépen Kijevből hazaindult. A magyar, ukrán és szovjet zász­lókkal feldíszített kijevi repülőtéren Péter Jánost és kíséretét Andrej Szmirnov, a Szov­jetunió külügyminiszter-helyettese, Dmitrij Belokolosz ukrán külügyminiszter, valamint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A repülőtérre kikísérte Péter Jánost Kocsis Vilmos kijevi magyar főkonzul. Fjodor Tyi- tov, a Szovjetunió magyarországi nagykö­vete. aki elkísérte Péter Jánost országjáró kőrútjára, a magyar személyiségekkel együtt utazott Budapestre. A magyar külügyminiszter látogatásáról közös közleményt írtak alá. Több mint ötmilliárd forint a vasút jövő évi fejlesztésére A Vasutasok Szakszerve­zete Központi Vezetőségének hétfői ülése a MÁV vezér- igazgatóság írásos jelentése és Gulyás János szakszer­vezeti titkár beszámolója alapján értékelte a VSZT jö­vő évi munkájának eredmé­nyeit és a jövő évi felada­tokról tárgyalt. A MÁV 1969-ben — az elő­zetes adatok szerint — 111.5 millió tonna árut és 399 mil­lió utast szállított. A teher­vonatok utazási sebessége és a kocsik kihasználása növe­kedett, a személyvonatoknál pedig, ha szerény mértékben is, de csökkent a zsúfoltság. Az idei bevételi és költség­tervet előreláthatóan 1,7 százalékkal túlteljesítik, ■ így a korábban tervezett­nek megfelelő nyereség- részesedést oszthatnak. A vasútnak 1970-ben Is 111,5 millió tonna árut kell fuvaroznia, tehát annyit, mint 1969-ben. A jövő évi személyszállítási terv 395 millió utas szállításával szá­mol. A villamosítás és a die- selesités alapján tovább nö­velik az utazási sebességet. Jövőre 5298 millió forintot irányoztak elő a vasút kor­szerűsítésére, állóeszközeinek fejlesztésére. A beruházási eszközöket koncentráltan használják fel, elsősorban a Budapest—Nyír­egyháza és a Budapest—Szob vonal villamosítására, Debre­cen—Nyíregyháza, Nyíregy­háza—Záhony és a Rákosúj- szász vonal fejlesztésére, a szolnoki állomás rekonstruk- cóijának folytatására, a zá­honyi átrakókörzet fejleszté­sére, valamint Budapesten a Déli pályaudvar, továbbá a debreceni és a Veszprém­külső pályaudvar bővítésére. Ezek a beruházások is biztonságosabbá teszik a forgalmat, de ezen felül — 1969. évi 160 helyett 238 millió forintot irányoztak elő jövőre különféle kor­szerű biztosító- és távközlő berendezések felszerelésére. A járműállományt 24 vil­lanymozdony, 35 Diesel­mozdony, 8 motorvonat, 250 személykocsi, 25 kala­uzkocsi, és mintegy 2000 teherkocsi beszerzésével I növelik. A vasutasok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­val foglalkozó kormányhatá­rozat és a bértömeg-gazdál­kodásra való áttérés 1970- ben lehetőséget nyújt több fontos bérezési probléma megoldására. Egyebek között jövő évre tervezik az utazó- és fordulószolgálatot teljesí­tő dolgozók túlóradíjazásá­nak, a munkás és egyéb for­galmi állománycsoportú dol­gozok munkaköri bérének rendezését, az éjjeli pótlék felemelését, a MÁV ipari üzemeiben dolgozók bérének mintegy 3 százalékos emelé­sét. Mód nyílik arra is, hogy a munkaerőhiány következ­tében megnövekedő munka- intenzitást honorálják a bér­ben is. A szakszervezet állásfogla­lása szerint a túlóradíjazás csak a problémák egy részét oldja meg, és inkább a mér­téktelen túlórázás csökken­tése a feladat. Az idén az utazó- és fordulószolgálatban mintegy 120 millió forintot kell kifizetni a túlmunkáért. Ez a „fizetség” azonban csak a dolgozók egy részét érinti, s így sokkal célszerűbb lenne a túlmunka lényeges csök­kentésével megtakarított összegeket alapbéresiteni, tehát valamennyi dolgozó keresetét növelni. A jövő évre tervezett bér- intézkedések sem oldanak meg minden problémát. Ezért célszerű lenne az eddiginél fokozottabban élni azzal a lehetőséggel, amely szerint a nyereségrészesedés egy része az alapbérek növelésére, a differenciáltabb keresetek ki­alakítására fordítható. Gya­kori és jogos a panasz a vas­úti üzemi konyhák kosztja ellen. Ezért most javaslatot tettek az üzemi étkeztetés vállalati hozzájárulásának emelésére. A Bőrgyár alatt karbantartják az Űjmccsekalja felé tartó távvezetékeket. A munkálatok nem zavarják a környező üzemek és a lakóházak fűtését. Foto: Erb János Napirenden: a munkaerő-gazdálkodás Ülésezett a SZOT Elnöksége Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csának Elnöksége és a többi között a munkaerőgazdálko­dással kapcsolatos szakszer­vezeti feladatokról tárgyalt Az Elnökség megállapította, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a tervezett 210 ezer helyett előreláthatólag 330 000-rel emelkedik ha­zánkban a foglalkoztatottak száma. Ez tovább szilárdítja a létbiztonságot, javítja a la­kosság életkörülményeit. Az ipari termelés növelésének üteme azonban nem tartott lépést a létszám emelkedésé­vel, így a termelékenység alakulása nem kielégítő. Je­lentősen nőtt a munkaerő­vándorlás, a fluktuáció a vál­lalatok nagy részénél a törzsgárda-tagságra is kiter­jedt. E jelenséget a rossz és egészségtelen munkakörülmé­nyek javításával, hatéko­nyabb munkaszervezéssel, a munkafegyelem szilárdításá­val, az anyagi ösztönzés dif­ferenciálásával kell megállí­tani. A kollektív szerződé­sek napirenden levő módosí­tása lehetővé teszi, hogy a szakszervezetek következete­sebben érvényt szerezzenek a differenciált bérezés elvének, a törzsgárdatagok fokozott megbecsülésének, s közremű­ködjenek a béren kívüli jut­tatásoknál tapasztalható egyenlősdi megszüntetésében. Az Elnökség a nők és a fiatalok elhelyezkedési lehe­tőségeit vizsgálva megálla­pította, hogy mindkét kate­góriában lényegesen nőtt a munkaerő iránti kereslet. A fiatalok munkába állítása a demográfiai csúcs ellenére sem okozott problémákat. i

Next

/
Thumbnails
Contents