Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-29 / 300. szám
{949. december 29. • siinaniau napló félmilliárd forint a vizek védelmére Bővítik a pécsi szennyvíztisztítót — Víztározó a Tüskés-réten Drákói szigor a vizek szennyezői ellen Bartnine év múlva, tehát ax ezredforduló idején a viz lesz a legdrágább nyersanyag. Többe keiül majd, mint a kőolaj ... (Nemzetközi tudományos prognózis) Ha a mottóban megkezdett gondolatmenetet folytatjuk, abból az következik, hogy a víz nemcsak a kőolaj árát fogja felülmúlni, hanem például a vasét is. Nem túlzás ez kicsit? S ha nem az: vajon milyen tényekre alapozták a különböző nemzetiségű kutatók ezt a prognózist? Miért drága a víz ? Majorlaki Józsefnek, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felügyelőjének tettük fel a fenti két kérdést. Az ismert nevű vegyészmérnök avval kezdte válaszát, hogy a szakemberek „jóslatában” semmi túlzás nincs, hiszen a Föld egy sor országában már most is többet kérnek a vízért, mint a kőolajért. De nem is kell más országba menni, maradjunk csak Pécsnél! A mi városunkban is két forintba kerül már egy liter palackozott, szénsavas tortyogói víz és megveszik. A víz árának növekedését két eredőre lehet visszavezetni. Az egyiket abban lehetne összefoglalni, hogy a társadalom vízigénye rohamosan növekszik. Magyarország egy főre eső vízfogyasztása — az ipar szükségleteit is beleértve — az elmúlt 20 év alatt megnégyszereződött, s a számítások szerint 1985-re — ugyancsak az iparral együtt — 1200 köbméter lesz évente fejenként, tehát annyi, mint amennyi ma a fejlett országoké. Óriási vízmennyiségeket kell tehát „előteremteni”, s gyakran igen távolról. A másik alapvető ok abban keresendő, hogy miközben a vízigény rohamosan növeszik, a meglévő természetes vizek elszennyeződése vészesen fokozódik. A Föld egy seregnyi folyója, például a Rajna, ma már nyílt szennyvízfolyásnak tekinthető, s aggasztóan növekszik az óceánok szennyezettsége .is. Hamarosan egy nemzetközi értekezlet ül össze, a tengervizek védelméért Létfontosságú patak Mindez még szerény kezdetnek tekinthető ahhoz képest, ami ezután következik. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal államtitkára legutóbbi pécsi látogatása során megállapodott a megye és a város vezetőivel abban, hogy a Pécsi-víz—Fekete-víz vízminőségi tervének végrehajtása érdekében hathatós intézkedéseket kell tenni. — Azóta az Országos Vízkészletgazdálkodási Központ már elkészítette a megfelelő tervet, mely a IV. ötéves tervben 507 millió, az V. ötéves tervben pedig újabb 360 millió forintot irányoz elő a Pécsi-víz—Fekete-vízre, illetve a hozzá kapcsolt komplexumra. Mi folyik a Pécsi-vízben ? E problémakörben rendkívül fontos helyet foglalnak el a pécsi üzemek. A Mecseki Szénbányák több tonna széniszapot ereszt naponta a Pécsi-vízbe. A széniszap vastagon lerakodott a patak medrében, vannak olyan falvak, ahol a lakók innen szerzik be szénszükségletüket. A Gázgyártó és Szolgáltató V. fenolos vizet folyat a patakba, a Pécsi Bőrgyár pedig vegyi anyagokkal és bomló fehérjékkel telt vizet. Amint Majorlaki József megjegyzi, a Pécsi Bőrgyár hatását úgy kell felfogni, mintha egy 50 ezer lakosú város szennyvizét minden előtisztítás nélkül vezetnénk be a patakba! S ez csak egy üzem, márpedig a Pécsi-víz szállítja el a Húsipari V., Tejipari V., Pannónia Sörgyár, Agrária Keményítőgyár, 12-es AKÖV szennyvizét is. Elképzelhetjük ezek után, hogy mi. folyik a Pécsi-vízben, s egyáltalán nem meglepő, hogy abból a félmilliárdból 100 milliót költenek majd csupán ipari víztisztító berendező- S6jkl*61 A többi 400 milliót közmű fejlesztésre irányozták elő. Százmillió forintot adnak ki a pécsi szennyvíztisztítómű bővítésére, mert a jelenlegi — mely egyébként szintén a Pécsi-vízzel van összekötve — már túlterhelt, s nem képes többre. Mintegy 150 milliót terveztek Pécs csatornahálózatának fejlesztésére, köztük a déli főgyűjtő-csatorna teljes kiépítésére, mely Meszest köti össze majd a szennyvíztisztítóművel, s lehetőséget teremt majd a Ba- lokány lakónegyedének rekonstrukciójára. Ezenkívül egy nagy szennyvíztározót építenek majd a Tüskésréten, 40 milliós költséggel, hogy a város tisztított — és ipari célokra még kitűnően hasznosítható — szennyvize ne vesszen el. Üjabb százmilliót fordítanak arra, hogy a Pécsi-víz—Fekete-víz vízgyűjtőjére települt városok, községek — Szigetvár Siklós, Harkány, Szentlőrinc és Sellye — szennyvíz-közmű gondjait megoldják. Amint látjuk, valóban átfogó és komplex beruházásról van szó. Aggasztóan nagynak tűnik viszont az a több mint félmilliárd forint, amibe ez kerül. Megkapjuk ezt a pénzt? Nem marad az vágyálom, amit eddig leírtunk? műsor a Pannónia Bárban Január 2-tól 23 cs 1 órakor. SHOW ;■ SZIRTES BELLA TOTH EDIT .énekesnő táncosnő BARDOS LÁSZLÓ éneke« SÁFRÁNY JANOS artista SÁFRÁNY ISTVÁN artista SILVY strip tease BRIGITTE.'....??? A kérdésre válaszolva Majorlaki József elmondotta, hogy optimisták lehetünk. A több mint félmilliárdból ugyanis már rendelkezésünkre áll 250 millió. Minden valószínűség amellett szól, hogy az Országos Vízügyi Hivatal is ad majd pénzt a központi keretből. Ha a Városi. illetve Megyei Tanács is megtoldja még az összeget, illetve a szennyvízbírságból befolyó pénzeket is erre költjük, akkor meglesz a félmilliárd forint. Bírság — vízszennyezésért Közismert, hogy a Vízügyi | Igazgatóságot hatósági jogkörrel is felruházták, s az elmúlt évben 3,3 millió forint bírságot vetett ki Baranya és Somogy területén, a vizek szennyezése miatt Az idén több . pénz folyik be ilyen címen — ez az összeg évről évre emelkedik. — Nemrég megjelent ugyanis egy kormányrendelet, mely drákói szigort léptet életbe. A szó- banforgó 40/1969-es rendelet 3. paragrafusa kimondja, hogy a szennyvízbírságot a bírságolás harmadik évében 2-szeres, negyedik esztendejében 3-szoros, ötödik évében pedig 5-szörös összegben kell kiszabni. Magyar László Műszaki propagandahúnap —1970 Ezekben a napokban készíti elő a — sorrendben az ötödik —, műsza- > ki propaganda hónap ter- j vezetőt az MTESZ és a 5 megyei, valamint a váro- i si tanácsok művelődési osztálya. Az 1970. február 26-tól március 31-ig tartó propaganda hónap keretében kiállításokon és ankétokon mutatják be, illetve ismertetik a megye 25 éves műszaki fejlődését és legújabb eredményeit. Az V. műszaki propaganda hónap megnyitására a Technika Házában kerül sor. Ugyanitt a megnyitóval egyidőben a Mechanikai Mérőműszerek Gyára bemutatja a műszaki fejlesztés során elért legújabb eredményeit, majd ezt követően — március 2-án —, a KISZ Baranya megyei Bizottsága a középfokú tanintézetek szakköri munkáiból — a politechnikai oktatás felszabadulásunk utáni fejlődését bemutató —, kiállítást tart Pécsvárad segítséget kér Aggasztó helyzet a foglalkoztatottság terén Kevés a munkahely — Hegoldás: ipartelepítés A számadatok bizonyítanak: Pécsvárad lakosságának 49 százaléka ingázó. 925 ember nem tudott helyben elhelyezkedni és kénytelen naponta 4—5 órát buszon vagy vonaton tölteni, hogy megélhetését biztosítsa. Reggel korán kelnek — este későn, az utazástól, várakozásoktól kifáradva érkeznek. Munkalehetőséget Pécsen, Komlón vagy Bonyhádon találnak. — Pécsvárad lakóinak nagy része azért nem állt munkába, mert helyben nem talált igényeinek megfelelő munkaalkalmat — a fárasztó utazást pedig családi körülményei miatt nem tudja vállalni. Az utóbbi években végzett fiatalok közül csak elenyészően kaptak helyben munkaikaimat, többségük kénytelen az ingázók táborát szaporítani., Számuk a közeljövőben rohamosan emelkedni fog — a demográfiai hullám a községben is érezteti hatását. — Évente plusz 200—250 főnek kellene munkahelyet biztosítani. Az ingázás mindamellett, hogy komoly időveszteség, jelentős fizikai megterhelést jelent a dolgozóknak. Menetidőhöz kötött szabad idő A családi kapcsolatok alakulására is kedvezőtlenül hat Vita a pécsi ..melegházváros“ sorsáról Szükség volna rá, de nem bármi áron — Újabb tervvariációkat készítenek mlmsAn Negyven millió forinttal drágítaná meg a százezer négyzetméter üvegfelületű, nagy pécsi növényháztelep építését az a körülmény, hogy az erőmű zagyterüle- letére tervezték, ahol mint köztudott, a fél méteres földtakaró alatt 18 méter vastag pernyeréteg van, s alatta vizes ingovány. Ez a többletköltség azonban megtérült volna abban az igen olcsó energiaszolgáltatásban, amelyet a terv elkészítése idején a Hőerőmű még négyzetméterenként 10 forintban szabott meg. Egész más megvilágításba helyezi, mintegy megkérdőjelezi a növényháztélep ügyét az a körülmény, hogy időközben a Hőerőmű gazdaságossági okokra hivatkozva négyzet- méterenként tízről negyvenöt forintra emelte az energiaköltséget — ez náluk az önköltségi ár —, s ezzel öt évről 6,5 évre tolta ki az objektum megtérülési idejét társulási szinten és 13,5 évre népgazdasági szinten, mivel a 225 millió forintos bekerülési összeg felét az állam magára vállalná. Üvc^ház fóliateleppel ? A növényháztelepet, amely primőr zöldséget szolgáltatna az 9 téren hiányosan ellátott Pécs városnak, és virágot termelne exportra, s részben megoldaná a nagyüzemi kertészetek palántaellátását, másrészt sok női munkaerőt foglalkoztatna, egyszóval e régen megálmodott és ma már meg is tervezett telepet változatlanul igényli a város, a fenti körülmények dacára. E társadalmi igény támasztotta felelősségérzettől indítva vállalkozott a megye politikai vezetése a „melegházváros” ügyének aktív támogatására, s a létrehozandó társulásnál a koordináló szerep betöltésére. Az e "ólból a Megyei "’ártbizotts ‘ gon összehívott ‘anácskozáson megjelentek az érintett termelő üzemek vezetői, az Erőmű illetékesei, eljöttek Budapestről a tervezők, Győr József generáltervező az AGROTERV- től, Gerbár József agrotech- noíógus a Sasad Tsz-től, Pohárnok Ernő a MEZÖBER- től. A rendező szerv — a Megyei Pártbizottság mező- gazdasági osztálya — a konzultatív megbeszélésre szak- tanácsadói minőségben meghívta a Budapesti Kertészeti Egyetem munkatársát, dr. Kóródy László docenst is, aki a világpiaci helyzetet vázolva rámutatott arra a körülményre, hogy Európában 1964 óta vége a zöldség- konjunkturának, a pusztán zöldséggel hasznosított üvegházak Hollandiában is ráfizetéssel üzemelnek, s mivel a nagy beruházásokat a jövedelemből nem lehet kihozni, ott is az olcsóbb üvegház megoldások terjednek. A hazai értékesítési lehetőségek jobbak, ám, ha a pécsi növényház belép a termelésbe, a téli kínálatot 30 százalékkal megemeli paradicsomból, s a nagyobb kínálat miatt a négyzetméterenkénti jövededelem 200 forint alá zuhan. A kutató a pécsieknek is az üvegházzal kombinált fóliás megoldást javasolta, egy hektáros üvegházhoz 15 hektár fóliatelep tartozik, amely jóval olcsóbb. Társulás vagy állami vállalat? Gerbár József tervező felhívta a figyelmet a rózsa és szegi u kitűnő értékesítési lehetőségeire külfölden és belföldön, felajánlotta, hogy a Sasad Tsz, ha megépül, „beüzemeli” az objektumot, vagyis induláshoz biztosít szakembereket — ugyanezt ajánlotta fel a Pécsi Kertészeti Vállalat is —, majd felhívta a jelenlévő termelő- szövetkezetek figj elmét a dolog sürgősségére, mivel cl >:■ atóiag 1970. december 31. után az 50 százalékos állami támogatás mértéke lecsökken, ezért a kivitelezési munkálatokat már a jövő évben meg kell kezdeni. Többen felvetették, nem lehetne-e kisebb telepet építeni. Győr József generál- tervező hangsúlyozta; a nagy telep mellett mindenekelőtt a 30 százalékkal alacsonyabb járulékos költség szól. Valamennyi felszólaló, beleértve a termelőszövetkezetek vezetőit is, véleménye megegyezett abban, hogy a növényháztelepre szükség van, keveslették azonban az egyetlen alternatívát, kíváncsiak lettek volna két-há- rom, részben a zagyra tervezett, részben zagy nélküli változatra. A vélemények a ténen is megoszlottak, hogy társulás jöjjön e létre, mivel a tsz-ek jelenlegi pénzügyi helyzetükben, mikor az állattenyésztést fejlesztik, milliós nagyságrendű hozzájárulásokat nem bírnak el. Elhangzott olyan vélemény is, hogy helyes volna teljesen állami kivitelezésben elkészíteni, mivel ipari iel- legű üzemről van szó. Többen felvetették a hosszúlejáratú bankhitel igénybevételének kérdését, s csaknem mindenki a szakaszos, lépcsős kivitelezés szükségessége mellett foglalt állást Továbbra is keresni kell a legjobb megoldást A felsorakoztatott érvek és ellenérvek, a különböző vé lemények meghallgatása után a Meg FártHzottság képviseletében Czégénv József mezőgazdasági osztály- vezető zárszavában annak a véleményének adott kifejezést hogy a felmerült nehézségek dacára sem szabad végleg lemondani a pécsi „melegházváros” ügyéről. E téren további hosszas konzultálakra van szükséi* mert ke1! de -’°m b$rr- áron m léhe' íé; -’ ' i':f rráítvr; kát kell a eV érdé'élt mezőgazdasági üzemnek, hogy a legjobb megoldást választhassák ki. Ba4 az Ingázás. A munkavállaló kénytelen az idejének nagy részét családjától távol tölteni. Ez a körülmény azoknál a családoknál, ahol a férj is és a feleség is dolgozik, szinte megoldhatatlan problémát jelent a gyermek elhelyezése, nevelése szempontjából. Magas a válások száma, több gyerek kerül nevelőotthonba. Az ingázóknak művelőd.;', szórakozni egyáltalán nincs idejük — csak egy-egy pohár sörre telik az állomásokon. A társadalmi-politikai életből kiesnek, mert szabadidejük a menetrendhez van kötve. Lakóhelyükön ' szintén nem vállalnak részt a közös programokból, hiszen minden nap este érkeznek haza — fáradtan. Népgazdasági érdek Országos adatok szerint naponta közel egymillió ember kénytelen ingázni, amelynek költsége — kizárólag az állami hozzájárulást számolva, — 1,5 milliárd (!) forintot tesz ki. Pécsvárad és környéke területén az utazási költségtérítés 1968-ban közel 2 millió forint volt. A tények ismeretében felvetődik a kérdés, miért vállalják vajon a dolgozók e hatalmas fizikai megterhelést? Legnagyobb problémát az egyéni vágyak és a társadalmi szükséglet közötti különbség jelenti. A község vonzásában lévő vállalatok, szövetkezetek munkaerőigénye csak meghatározott munkaterületekre, szakmákra szorítkozik. Mégis, ha ezt a tényezőt figyelmen kívül hagynánk, akkor sem lenne képes a helyi munkaerőkapacitás maradéktalanul befogadni az ingázókat. Várható, hogy az 1970. január 1-én életbelépő új gazdasági szabályzók komoly mértékben kihatnak a foglalkoztatottsági színvonalnak az alakulására is. Így például az utazási költségtérítés vállalatokra történő áthárítása előidézheti, hogy a munkáltatók fokozatosan leépítik a számukra drága munkaerőt — a bejárókat. Ez Pécsváradon é3 környékén, ahol nincs halja munkaalkalom, beláthatatlan következményeket idézhet elő. Egy megoldás van csak; sürgős ipartelepítés. Hí (esz a környék ckóival? A Pécsváradi községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén megtárgyalták a helyi foglalkoztr ínttség kérdését. Felmérték Fécsvá- rad és vonzási területének ipartelepíté'i lehető-'igeit, és javaslatot tettek, hogv a községbe is telepük n “ egy a — fővárosból kit?' :tésre kerülő ipari üzem. A javaslat azonban — egyel Le — javaslat maradt. A tárgyalások folynak, edd'? e?y budapesti üzem sem volt hajlandó — különböző íkokra hivatkozva, — r’-- r?dra települni. *• ha. ■ rnl ie z akkor a • ,ya' Koz:; dő|árás:e'entés Várható t ”•" - -7*1-: túí? nyomé ■ íj '■ . - i .:'.érül ... - _ Várba, é ie.,:a?acs :-nya? éjszakai hőmérséklet által'ban .. ;nusz 3 —8 fok között, északke e an he» lyenkén mínusz 15 fok körül Legmagasabb nappali hömérsék kfiú pívm U—mismex i fok fcöz&t
