Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

séM aíánpík *É6lEöESÍT- ; HETo FOTMU- , EDZŐ Nimdemkinek 3UJ0T 43ANDÉK. * RENDKÍVÜLI TÉL lUAtostroT üO$>ILLA6&6rÓ 'SriASÁG! £&8 KARACSonivi mentesítő vonat- • Az ember társas lény •BŐItort több napot társasutazást Szervezett. Ezen egy vállalat 11 dolgozója, névszerinti Árpi, Dini, Teri, Jani, Kari. Náci, Őszi, Peti, Rudi, Sírni, Tibi és Zoli is részt Az utazás utolsó esettjén Rudi szomorúan állapította meg, hogy pénztárcájában csak S forint van. Barátainak röstellt szólni, viszont szeretett volna vacsora után egy Iel» jó borocskát i* inni, de úgy, hogy neki ne kerüljön pénzébe. Vacsora közben a kővetkező tip­pel fordult a barátaihoz: — Fiúk, játsszunk valami sé­mié set l — Helyes, de mit? _ Egészen ájezeré játék?rí •» •ok — válaszolta Rudi. — nz«» ketten vagyunk ut az osztatnál. Nos, valakinél elkezdünk szá­molni. Minden 17, kiesik a játék- ból, az befizet le forintot a kasszába. Tékát, tizenkettő nk közül ll-en kiesnek, a 12. nem fizet semmit. A 110 forintot pe­dig „feldobjuk" borral A játék megindult. (Az asztal­nál történt elhelyezkedésüket a keresztrejtvény ábrájában nevük kezdőbetűjével jeleztük az egyes kockákban.) Kinél kellett Rudinak a számo­lást elkezdeni, hogy ne ő fizes­sen? A számolást az óramutató járásával megegyezően kell vég­rehajtani. • *1 2 3 4 * s • 6 • 7 • 8 9 10 11 .12 13 14 1 6 17 IS 12 20 tel u E. 22 23 24 25 n 0 FJ n 28 29 • 3D 3 if 32 33 34 SS. 36 37 38 A 39 kd E I*1 42 43 44 • 4S 4 ú 47 48 m 50 51 52 1 2 • 53 54 55 56 r* fcJL P ft • • * R —­58 59 60 tel € >2 _| 63 £4 —L • S3 TÍZSZINTES: 18. Színén «Ital elmondott szöveg. 14. Többször fájdalmasan felkiált. IS. Fiatal tehén. 16. Baranyai község. 17. Édes, sajtszerű tejtermék, amely a juhtej savójának forralásakor válik ki. 18. A függ. 31. — ró­maiul. is. Meglévő üzemi be­rendezés modernizálása a nép­gazdaság igényelnek megfele­lően. 20. Utolsó posta. 21. A munka egysége. F. Sodorna pusztulásakor sóbálvánnyá vál­tozott. J. Német sas. S. 8a- vanykás tejtermék. 22- Női éa férfi becenév. 23. Szamos Hu­ll. Napkeltekor észlelhető 26. Kedd közepe. O. Üveg- tömeggé olvadt trachiL i színű; a kőkori ősember niosabb szerszámanyaga. N. 6-ik szolmizációs hang. 27. Int előnéwel neves fürdőhely a Cote d*Azúron. 23. Befolyását eél megvalósítására _____ 30- Nigériai néptörzs. H elyhatározó. 32. Házikó. 34. Recepteken azt jelenti, hogy egyforma arányban. 35. Talaj­művelő eszköz. 36. Francia ter­rorszervezet betűjele. 37. Angol férfi becenév. 38. Vidéki meg­szólítás. A. 200 ez még Rómá­ban is! 33. Részesbatározó rag. 40. Ősi fegyver, D. Ezzel a hang­gal kezdődik a szolmizálás. 4L. Nagysikerű magyar film címe. 42. Kézimunkázik. 43. Jég — goiul. 44. A ló háti része. 45. folyó. 46. Antenna­elnevezése. 67. Fél millió. 48. Távozó. 5L Párducmacska. 52. Kettős mássalhangzó. T. A rajzfilmbeit Poppey foglalkozá­sa. z. Engem — latinul. 53. A századrésze. 84. Becézett 55. Ok. 57. Alávaló. P. — ... (sóstó Kínában). B. — latinul. K. Nöl be- v. 58. Hamis. 53. Az Uyen regények hőse az alsó osztály­ul származó kópé, aki minden­éle kalandon megy keresztül pl. Le Sage: Gil Bias). 60. Az smeretlen adakozó névbe'űi. 61. L lakásán. 62. Kép — latinul; ds >z állattanban a te'iesen kifej­elt rovar elnevezése Is. 63. Sportcsónak. 64. Turpl órfl őr­mesterének neve. 65. Divatos ve­zényszóként hangzik el pL mais­ka közben. FÜGGŐLEGES: L Prémből ké­szült fejfedőt. 2. Háztartási alap­anyag. 3. Mutatószó. 4. Régi hosszmérték. 5. Labdajáték. 6. Kisebb méhegység. 7. Zsák ké­szül belőle. 8. Jövendőmendó. 3. Főnemesi rangróvidités. lé. Háromkeresztes kemény hang­nem. 1L Keresgélve fogdos. 13. Gyorsan szeded a lábad. 14. Folyó és vízgyűjtő Kanada ENY-i részén. 16. Maga elé — népi klfejezésseL 17. III. End­rével kihalt ennek a „báz”-nak a férfiága. 13. Japán játék. 2é. Balzsam. F. Borszívó. J. IV. Ká­roly király felesége volt. S. Gyors Iramban fut. 22. Az oz­mán birodalom fővárosa volt Hunyadi János Idejében. 23. Ágazat. 24. Görög betű. 25. Há­zasságkötést kővető mulatság. O. Az ÜJ-Hebridák egyik szige­te. N. Fél tucat. 28. Zala me­gyei község. 29. Itt Is rendez­tek nyári olimpiát. 38. István király sógora volt (Sámuel). SL A „Pécsi Balett” művészeti ve­zetője. 32. dn — németül. 33. Othello nemzetisége. A. Havasi legelő — németül. SS. Férfinév. 40. Görög női név. D. Ugyanaz, mint 54. vízsx. 42. Pertu. 43. An­gol főnemes. 44. 1328-ban, Amsz­terdamban szellemi olimpiai baj­nokságot nyert (Ferenc, 1885— 1961). 45. ízlésesen öltözött. 44. Olasz szocialista politikus (Piet­ro). 47. Termés- vagy gyümölcs- őr. 48. Merevgörcs — orvosi el­nevezése. 50. Esztergom alatt ömlik a Dunába. 51. Barátság­talan modorú. T. Kettős más­salhangzó. Z. Régi hosszmérték. 53. Megszégyenít. 54. Tanít. 55. Suttyomban lopódzik. 56. Kor­tyolná. P. Térkén - angol il és fordítva. R. ÜL K. Holland úsz6- nő (Ada), az utolsó két betűjé­nek felcseréléséveL 59. Lítium. 60. Erdffs Márton. Beküldendők az O, 46., T., 53., függ. 22., 25. és 48. sorok ja­nuár 2-án 12 óráig. R,16LÖI ZTRJAN vagyok élő isten! A Japánt megszálló amerikai hadsereg katonai főügyészének alighanem sok fejtörést okozott, hogyan ültessen a vádlottak padjára egy valóságos istent. Az isten ugyanis egyik felelőse volt i Csendes-óceániai háborúnak — i japánok így nevezik a máso- lik világháborút - magyarán: láborús bűnös volt. A legyőzött Tapánnak feltétel nélkül kellett .etennie a fegyvert, egy felté­tét mégis teljesítették a győ­zők: az istent, azaz a császárt iem bántották. Hirohitó császár Japán 124. aralkodója, ma is országa élén Ul. A háború utáni új — amerikai hletésű — alkotmány részben Jetronizálta a Mikádót. A csá- izári trónt meghagyta neki, de íz istenek trónjáról letaszította. \z 1889-es alkotmány 3 cikke- ye szerint az uralkodó ,, szent sé-thotctlm”. az 1946-os al­kotmány 1. cikkelye viszont már ;sak azt mondja ki. hogy a csá­szár „az állam és a nép egysé­gének jelkéoe”. Hirohitó tehát - az Egyesült Államok politikai Hóinak: érdekében — nemcsak büntetlen maradt, hanem bele is építették az alkotmányba a csá­szári intézményt. Mindezek után Hirohitó leiratot intézett a nép­hez és ebben kinyilatkoztatta: „Nem vagyok élő isten !**« A 68 éves, joviális külsejű csá­szár tehát uralkodik, de nem kormányoz, akárcsak az angol királynő. Amikor éppen uralkodik, 6 ne­vezi ki a miniszterelnököt és a főbírót, azt a miniszterelnököt, amelyet ténylegesen a parlament választ és azt. a főbírót, amelyet a minisztertanács jelöl ki. össze­hívja az országgyűlést, kihirdeti a törvényeket, átadja a kitünte­téseket. mindezt azonban csak azután, hogy a parlament vagy a minisztertanács döntött róla. Amikor pedig nem uralkodik, hobbyjának él: tenger-élettani kutatásokkal foglalkozik. Állító­lag szaktekintélynek számit e területen. A tizenhat szirmú krizantém — ez a császári ház jelképe — meglehetőson sokba kerül az or­szágnak. Az állami költségvetés­ben évi négymilliárd jennel szere­pel as sdvaxtartás. (A Post*- ás Távközlési Minisztériumnak pél­dául 200 ezer jennel kevesebb jutott a költségvetésből. A császári palota Tokió szívé­ben fekszik, széles vizesárok ve­szi körül, amelyen át felvonó- hidak vezetnek és magas fal zárja körül. Szerettük volna be­lülről is megtekinteni a reziden­ciát, de nem lehetett. Évente csupán kétszer lépheti át közön­séges földi halandó a palota ka­puját: január 2-án, az újévi ün­nep alkalmából és április 29-én, a császár születésnapján. Ez utóbbi nap egyébként nemzeti ünnep Japánban. A császár ud­varmestere esetenként engedélyt ad ugyan a turistáknak, hogy kivételesen megtekinthessék az év egyéb napján is a palota bel­sejét, de ahhoz rövid volt a ja- páni tartózkodásunk, hogy az engedélyt kivárjuk. Feltűnt, hogy a palotát övező gyönyörű parkban sok paraszt dolgozik, egyforma fehér ruhá­ban, a nők fején kendő, a fér­fiakén szalmakalap. — A császár tisztelői — világo­sított fel a japán idegenvezető. Távoli falvakból jöttek Tokióba, hogy az uralkodót szolgálják. — S mit fizet nekik a császár? — önként jöttek — hangzott a válasz — és munkájukért nem kémek bért. Az udvar szállást és kosztot ad nekik, s ők bol­dogok, hogy néhány napig a császár közelében lehetnek. Nézem a füvet nyíró, a kavi­csos utakat egyengető, a lótu- szos tavacskákat tisztogató pa­rasztokat, s arra gondolok, hogy mégsincs minden rendben a esá- czúbr kilété« illetőé*. Mert aúét* az alkotmány 1. cikkelye, hiába a földöntúliságot cáfoló nyilat­kozat, az egyszerű japán ember­nek Hirohitó az maradt, aki volt. A császár 123 elődje mind isten volt, éppen Hirohitó ne volna az? Körülöttem emberek százai áll­nak, nők és férfiak, öregek és gyermekek, s nézzük — ők több, én kevesebb áhítattal — az óri­ási palotakomplexumot. Az egyik kapunál váratlanul nyüzsgés, iz­galom támadt: egy elegáns sze­mélyautó suhant át a hídon. Azt mondták, hogy a trónörö­kös, Akiliitó herceg ült benne. Szívesen megnéztem volna a le­endő — sorrendben a 125 — császárt, aki mellesleg bátor újí­tó is. Japán történetében ő az első császári sarj, aki „polgár- lányt” vett el feleségül. No, nem akárkit; apósa egyike Ázsia leggazdagabb iparosainak, va­gyonát több mint egymilliárd dollárra, évi jövedelmét pedig százmillióra becsülik. A császár ma már nem isten, csak uralkodó, nem hatalom, csak jelkép. És mégis mindenütt az országban szembetalálja ma­gát vele az ember. Ki gondolná például, hogy Japán híres virá­ga — a gyöngéd cseresznyevi­rág — is az ő dicsőségét szol­gálja? A kis fehér áprilisi virá­gok az uralkodóhoz való hűség jelképei, azzá tette az uralkodó iránti évezredes, vakbuzgó tisz­telet. A természet fintora őfel­ségének- a japán cseresznye ter­mése — mint idegenvezetőnk kö­zölte — pici és étkezésre nem alkalmas. gKivetkesfks As ttomexpresss.) Hirohito császár (középen) családja körében i i

Next

/
Thumbnails
Contents