Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
3 ftti. ifocember 23. ------------------------------------------------K ádár János beszéde — jmnorttttit nttpio* ---------------------F ejlődi», épülő megyénk Beszélgetés Palkó Sándor elvtárssal, a Baranya megyei Tanács VB elnökével tPótytatds a 2. oldalról) mégínkább azzal, hogy a fiatalok otthon nem szívesen vesződnek már az állatokkal. Inkább elmennek gyárba dolgozni, hiszen az kulturáltabb életmódot biztosít számukra. Ezért nem is róhat- juk meg a fiatalokat. Inkább annak útját-módját kell megtalálnunk, hogy az emberek a háztáji gazdaságokban is korszerűbb viszonyok között dolgozhassanak. — Sok minden függ ettől, például a jobb ellátás is. — Jövőre lesz a harmadik ötéves terv utolsó éve, s az — A Központi Bizottság, a kormány és az országgyűlés a gazdasági munkával kapcsolatban felhívta a figyelmet olyan kérdésekre, amelyek körül nincs minden rendben. Egybehangzó a megállapítás, hogy sikeres volt a reform bevezetése, de az azóta el- ielt rövid idő alatt a termelés műszaki színvonalát és szervezettségének fokát jelentősebb mértékben nem tsdtuk emelni. Rendkívül csekély mértékben növekedett a termelékenység, szinte stagnált A munkaerőgazdálkodás nem megfelelő, sőt rossz. A gazdálkodás hatékonysága egyenetlen. — Fontos követelmény, hogy üzemeknek nyereségre kell törekedniük. — Persze szó sincs arról, hogy — mint a nyugati sajtó írja — visz- szatérnénk a kapitalizmushoz. Csupán azt szeretnénk, hogy mindegyik szocialista üzem nyereséges legyen. Ezt azonban nem mindenütt sikerült elérni, és ahol elérték, nem mindenütt a helyes úton érték el. Nekünk elvi alapon állva ügyelnünk kell arra, nehogy a helyi érdekösszefonódás görbe utakra vigyen. Vigyáznunk kell az áremeléseknél is; vannak esetek, amikor megengedhető és vannak esetek, amikór elkerülhetetlen, hogy valaminek az ára emelkedjék, de közbe kell lépnünk, ha ez az áremelés indokolatlan, megengedhetetlen. — A gazdasági munka egyéb területeiről is helyénvaló itt szólni. Például arról, hogy miért nem adott a kereskedelem elegendő rendelést az iparnak. Egyebek között azért, mert most már a raktározás is pénzbe kerül és a kereskedelemnek olcsóbb, ha az árut a termelő üzem tárolja. Természetesen ugyanakkor a termelő üzemnek az a jó, ha a kereskedelem raktároz. Részben ebből adódott azután, hogy néhány fontos fogyasztási cikkből ellátási gondok keletkeztek. ■— Hasonló gondunk volt a szénellátással is. Igaz ugyan, hogy bizonyos mennyiség a tüzelőből, amit importálni akartunk, nem érkezett meg. A fő probléma azonban az volt, hogy miközben helyesen mérsékeltük a nem gazdaságos bányák termelését, mert a barnaszenünk eléggé rossz minőségű és drága, addig csökkent a termelés, amíg végül kiderült, hogy nincs elég tüzelőnk. Ezért ősszel arra kellett kérni a bányászokat, hogy még vasárnapi műszakban is termeljenek. Ez már vezetési probléma, nem a fogyasztók hibáztathatok, hogy nem vásárolták meg tavasszal a tüzelőt. Ügy kell javítanunk a munkát, hogy a reform alapelveit Kedves Elvtársak! — Nemsokára ismét befejezünk egy munkásesztendőt Rövidesen elérkezik fel- szabadulásunk 25. évfordulója. A jubileumra pártunk, népünk tettekkel, szocialista munkaversennyel is készül. Köszönetét mondunk a Szovjetuniónak, amely felszabadító harcával megnyitotta népünk előtt a szabadság és a fejlődés útját; az előttünk járóknak, azoknak, akik életüket adták azért, hogy mi m, haladás útján járhassunk. eddigi számítások szerint az ötéves népgazdasági tervet népünk teljesíteni fogja, sőt sok vonatkozásban túlteljesíti. A tervbe vett 300 000 lakás helyett 320 000 épül fel. A lakásprobléma szociális és társadalmi kérdés. A 15 éves lakásépítési terv kidolgozásakor úgy véltük: az egymillió lakás építését előirányozó program végrehajtása nyomán jelentősen csökken a lakásigénylők száma. — Nos, ebben tévedtünk. A tervet ugyan, végrehajtjuk, de nem kevesebb, hanem több lesz a lakásigénylő. jobban érvényesítsük, a helyes tendenciákat erősítsük, s a helyteleneket1 kiküszöböljük. Az 1970-es népgazdasági terv megalapozott. A nemzett jövedelem 5—6 százalékkal, az ipari termelés — az ideinél jóval nagyobb mértékben — 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 1, a reálbér 2,5—3, a kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal fog növekedni. — 1970 nemcsak a harmadik ötéves terv utolsó éve, hanem az az esztendő is, amelyben az elért szint következő ötéves tervünk kiinduló pontja. Mindezt figyelembe véve javítani kell a beruházási tevékenységet, a termelést, növelni kell a gazdálkodás hatékonyságát, javítani kell a vezetés színvonalát. Kádár János ezután kitért a tudomány, a kultúra néhány kérdésére, majd így folytatta; — Az utóbbi évtizedben kettős folyamat ment végbe. Egyrészt erősödött, széles körben teret hódított a szocialista közszellem, az önzetlenség és az áldozatkészség, másfelől pedig — ha nem is ilyen mértékben — erősödött a kispolgári önzés és az anyagiasság is. Ez részben összefügg azzal a töréssel, ami fejlődésünkben 1956-ban bekövetkezett, amikor az emberek egy része kiábrándulttá, csalódottá, önzővé vált. — Nem rokonszenvezhetünk azokkal, akik profi módjára követelőznek, de csak tessék- lássék, amatőr módra tesznek eleget kötelességeiknek. Ilyen szemléletet mi nem engedhetünk meg még a sportban sem, nemhogy a társadalom alapvető kérdéseiben. — Tiszteljük a munkájukat és vállalt kötelezettségüket becsülettel teljesítő embereket, akik helytállnak a munkában, hivatásuk szerint a gyárban, a mezőgazdaságban, vagy hivatalban. Még- inkább tiszteljük azokat, akik öntudatosan, önzetlenül, áldozatkészen is hajlandók a társadalom, a közösség javára dolgozni. — Meg kell értetni mindenkivel — különösen a fiatalokkal —, hogy a legszebb emberi cél a szocializmus, a kommunizmus, 1 amelynek mindig voltak önzetlen zászlóvivői és harcosai, akik semmilyen nehézséggel sem törődve közdöttek megvalósulásáért. A következőkben nemzetközi kérdésekkel foglalkozva Kádár elvtárs rámutatott, hogy a nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek és érdekeinek. Nyílt és egyenes politikát folytatunk. Minden alapvető kérdésben kialakult, szilárd álláspontunk van. — A Központi Bizottság és a kormány jogos, megalapozott és reális bizalommal tekint a jövőbe. Haladásunk politikai, gazdasági alapjai adottak. Ha okosan, energikusan és erőinket összefogva dolgozunk, eredményeink sem maradnak el. E gondolatok jegyében kívánok a Központi Bizottság és a kormány nevében az ünnepekre jó pihenést, és jó egészséget; az 1970-es esztendőre jó munkát és sok sikert! — fejezte be beszédét Kádár János elvtárs. Az év vége rendszerint a számvetés ideje. Ezt nemcsak kisebb közösségek végzik el, — hanem különböző szinteken, így megyei vonatkozásban is. Mit mondhatunk el 1969-ről és az eljövendő évről Baranyában? — erről kértünk interjút Palkó Sándor elvtárstól, a Megyei Tanács VB elnökétől. =- A Megyei Tanács vezetői milyen főbb célkitűzéseket határoztak meg, mi volt a megye fejlesztésének koncepciója, — és most az év végének közeledtével milyen munkáról számolhatunk be? — kérdeztük elsőnek. — Az új gazdaságirányítási rendszernek éppen az egyik előnye, hogy a költségvetési évek nem választódnak mereven széti a rendelkezésünkre álló összegekből szabadon gazdálkodhatunk. Vannak tervek, amelyeknek megvalósítását az adott tervidőszakon belül előre hozzuk, másokra pedig a tervezettnél később kerül sor. Legutóbb három évre, 1968, 1969 és 1970-es időszakra állapítottuk meg a feladatokat Ebben nem szerepelt például a csertői gyermekváros létrehozásának megkezdése, — mégis hozzáláttunk, mert a körülmények így alakultak. Csertőn most körülbelül 100 állami gondozott gyermek nevelődik, — a bővítés befejeztével pedig mintegy 300 állami gondozott gyermek számára lesz itt hely. Ez az intézmény lényegében majd Szigetvár fejlődésével szükségessé váló munkaerőről gondoskodik. A Szigetvári Cipőgyár, Konzervgyár, kórház sok új munkaerőt igényel, — ezzel már most számolnunk kell. De említhetek más példát is, mint a felsőszentmártoni új általános iskola létrehozását. A közeli tervben ez sem szerepelt, mégis — az igények úgy alakultak — megépítettük. Viszont a tervben szereplő KÖJÁL, vagy a Megyei Tanács új székházának megépítése későbbre kerül, de 1973-ra így is befejeződik. — Éltünk tehát az új mechanizmus adta rugalmas lehetősé- gekkeL — Az 1969-es évben tovább folytattuk az urbanizálódás hatására a tanácsösszevonásokat, illetve a központi községek kialakítását, ott, ahol erre a körülmények lehetőséget nyújtottak, a lakosság is beleegyezett, mert érdekei szerint valók. Elmondhatom, hogy ezek az összevonások jól beváltak, növekedett a vezetés színvonala, közelebb került a mindennapi élet gondjaihoz, azok megoldásához, hatékonyabb segítéséhez. A körzeti központok kialakítása természetesen változást — és jó változást — eredményezett, utalhatok itt többek között a körzeti iskolák, orvosi körzetek létrehozására, hatékony működésükre. A munka természetesen nem fejeződött be, — továbbra is a körülményektől függően újabb összevonásokra kerül sor. — Hadd szóljak a cigány- kérdés megoldását segítő koncepciókról is. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy ebbeli tervünket nemcsak teljesíteni, hanem sikerült túlteljesíteni. Számításunknál több cigánycsaládot telepítettünk be községekbe, számoltuk fel mostoha életkörülményeiket Sokan kerültek olyan helyzetbe, hogy most már nem is mint cigányokat tartjuk számon, — mert beleolvadtak a rendszeresen dolgozó és megfelelő körülmények között élők közösségébe. Ezt a munkánkat — az állam teherbíró képességétől függően — a jövőben is mind erőteljesebben kívánjuk végezni. — Ami az idegenforgalmat, üdülőhálózat-fejlesztést illeti: szintén eredményekről beszélhetünk. A harkányi turistaszálló, az új Napsugár Szálló megépítésével sokát fejlődött a község is, — most már egymillió 300 ezer fürdővendéget vonzott a téli fürdési lehetőségeket is nyújtó kirándulóhely, gyógyhely. — Szigetvárt is mind többen keresik fel, — keresnek felüdülést. gyógyhatású, vizében. A megye tanácsi ipara, csak úgy, mint kereskedelme túlteljesítette tervét, — a mezőgazdaságunk pedig még a várakozáson felüli eredményeket is elért. Nem lehetünk elégedetlenek az 1969-es évet illetően. Természetesen adódtak negatív vonások is, — például Komlón, Sásdon elmaradtak lakás, illetve üzletház építkezések — kapacitás hiánya és más okok miatt. — A múltnál mindig izgalmasabb a jövő. A tanács- rendszer szervezeti felépítésében hallottunk már bizonyos változásokról. Ennek elvi, gyakorlati részéről kérnénk tájékoztatást. — Említettem a községek további összevonásának tervét. Célunk, hogy a lakosság ügyes-bajos dolgait helyben elintézhesse, ne kelljen a járási székhelyre utaznia. Jövőre nagyközségi rangra emeljük Siklóst, Sásdot, Sellyét, Pécsváradot, Szent- lőrincet, — ehhez természetesen nagyobb létszámú tanácsapparátusra lesz szükség, — de ezt a létszámot viszont másutt megtakarítjuk. Ezek a nagyközségek önálló szakigazgatási szervekkel működnek majd, — a városiakhoz hasonlóan döntenek, intézkednek. Gyorsabb, hatékonyabb lesz az ügyintézés. Egyéb változás is lesz. — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség például a Megyei Tanács kereskedelmi osztályán belül működik majd, önálló szervként. Célunk ezzel: megerősítjük az ÁKF-t egy széleskörű aktívahálózattal — tanácstagokra gondolok például, — amely a több szem többet lát gyakorlatán alapulva az eddigieknél még hathatósabban működhet. — Ezzel egyrészt megvédjük a sokszor általánosító vádakkal szemben a kereskedelmi dolgozókat, másrészt támaszkodva a tanácstagokra, minden boltba és gyakran eljüt az ellenőrzés, ami így növeli hatékonyságát. De lesznek > intézmények, amelyek a jövőben miniszteriális szervek hatáskörébe tartoznak majd, mint például a Minőségvizsgáló Intézet — Sok ezer embert érdekel: a csökkentett munkaidő mind több lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra, pihenésre, — a lehetőségek növelésére a Megyei Tanács vezetőinek milyen elképzeléseiről számolhatunk be? ■ — Valóban nagy az érdeklődés. A meglévőkön kívül hadd említsek meg néhány, — a kérdés megoldását segítő gondolatot. A termelő- szövetkezetekben jelentkező munkaerőfelesleg foglalkoz. tatására elképzelem például a tsz-ek bekapcsolódását az idegenforgalomba, az üdülés segítésébe. Sok, most városban lakó ember faluról származik, ők, de a törzsgyökeres városi ember is szívesen megy pihenni a zajtól, á munkahelyi gondoktól távolabb lévő csendes faluba, — ha ott a városinak megfelelő kulturált környezetet talál — „feloldva” a szép táj panorámájával, csendjével. Ezért javasolom, hogy a tsz-ek nézzenek körül házuk táján, a faluban például a megüresedett házakat alakítsák át kellemes vendégváró és vendég- marasztaló helyiségekké, amelyekben nemcsak kellemes környezetet találnak a pihennivágyók, hanem hozzájuthatnak ízletes falusi koszthoz is. Ezeket a szolgáltatásokat a tsz-ek nyújtani tudnák, — munkaerő is adódna helyben. Csak egy példát említek: Szulimán községben már terveznek ehhez hasonló üdülőházak kialakítását. — Nem beszélve arról, hogy sok baranyai község — mint Szulimán is — milyen csodálatos népművészeti kincsekkel rendelkezik, amelyeket szívesen lát, megismer a vendég. Szulimánban készítik például az utóbbi időben nagyon divatbajött berlinerkendőket, a széphímzésű úgynevezett tv-papucsokat. — A kereskedelmet összehozni ezekkel a községekkel, — megrendelésekét adni, szintén előre lendítené az itt lakók foglalkoztatottságát. — Fejlesztjük a meglévő üdülő-, gyógy- és kiránduló- helyeket is a jövő évben. A kormány elhatározta, hogy Harkányban 300 ágyas gyógyüdülőt létesít — a helykijelölése már megtörtént. Ennek a minden igényt kielégítő új objektumnak 1972-re készen kell állni — kapcsolata lesz a reumakórházzal, a vendégek orvosi kezelésben is részesülhetnek, ha ezt kívánják. Jövőre a harkányi víz gyógyító hatását zárt térben való hűtésével tovább növeljük — a gyógyhatású melegvizet gyógyhatású hidegvízzel keverjük. De nemcsak Harkány fejlődik. Szigetvár is mind jobban az érdeklődés középpontjába kerül gyógyhatású melegvize révén is. Szigetvár vize a hajdúszo- boszlóiéval azonos minőségű, gyógyhatású. Számítunk arra. hogy a barcsi híd megnyitásával az idegenforgalom mind jelentősebbé válik itt — ezért szükségessé válik a szigetvári strand bővítése i& Új gyógyszálló Harkányban Öt nagyközség Gyermekváros Csertőn A munkásmozgalmi dokumentumok ll. kötete Új üdülőhelyek — Korszerűsítjük. Komló és Pécs üdülőövezetéhez tartozó | sikondai strandot — újabb I tavat létesítünk, Kovácsszénája mellett is tó épül, A Pécsi-tó mellett lévő horgászfalvakat szeretnénk bekapcsolni a villanyhálózatba, továbbfejlesztjük az üdülőterület víz- és csatornahálózatát. Mind több figyelem irányul a mohácsi üdülőlehetőségek kihasználására. Jövőre is szorgalmazzuk, hogy minden arra alkalmas helyen, városok és nagyobb községek határában a nagyüzemi gazdálkodásra, művelésre alkalmatlan területeket, víkendházak, kistel- kek létesítésére mérjék fel és adják el. Ezzel nemcsak az üdülő- és kirándulóhelyet kereső dolgozók járnak jól, hanem a tanácsok is, mert a bevétel a községnél marad Reméljük, hogy az illetékes tanácsok felismerik az új mechanizmus adta lehetőségeket és nem várnak mindent a felsőbb szervektől. — A megye községeiben mé| számos, a lakosságot érinti szolgáltatás hiányos. Ennet javításáért a továbbiakbai milyen megoldás lehetséges: — Az a véleményem, hogy elsősorban a központi községekben kell megoldani a szolgáltató' ' tevékenység fejlesztését, Enriek érdekében soKa tehetnek a tsz-ek is. Hiányzanak szakmunkások? Elkép zelhető megoldásnak tartom hogy például a község és i tsz fogjon össze — akár ősz töndíj juttatásával is képez zen ki szakembereket, akii kitanulva szakmájukat visz- számennek a faluba és enyhítenek a szakmunkáshiányon. Mi az ilyen jellegi szakmunkásképzést támogatjuk, segítjük. — Jövőre ünnepeljük ha zánk felszabadulásának K évfordulóját. A tanácsszervei mivel járulnak a jelentős ju bileum méltó megemlékezésé hez? — Minden községnek, vá rosnak, járásnak megvan i maga elképzelése, terve arra hogy méltó módon ünnepel jen. A megye is hasonló mó dón kíván hozzájárulni a évforduló ünnepéhez. Csal példaként: kiadjuk a megy munkásmozgalmi dokumen tumainak 2. kötetét — a min den második évre tervezet Baranyai Ipari Vásárt 1970 ben is megrendezzük és mé; számos rendezvénnyel gazda gítjuk, tesszük emlékezetes» a jubileumot. Megyeszert nagy a készülődés — am egyik bizonyítéka annal hogy a dolgozók tudatába: vannak felszabadulásunk je .lentőségének — büszkék ered ményeinkre és a jövőt illetőé: is egyetértenek a célkitűzé sekkel. — Engedjék meg, hogy eb bői az alkalomból köszöntsen megyénk lakosságát, kelleme ünnepeket kívánjak, egészsé get, a jövő évben is eredmé nyes munkát mind egyén mind a közösség érdekébe: — fejezte be nyilatkozaté Palkó Sándor elvtárs. _ Garay Ferenc Növeljük a munka hatékonyságát Bizalommal tekintünk jövőnk elé K i 1 1
