Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-24 / 298. szám
Ara: 60 filtéi Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam,298.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja iw», december 24N ««da Kádár János látogatása a XIII. kerületben K ádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a XIII. kerületbe látogatott. Elkísérte Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese. A vendégeket Kónyi Gyula, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára fogadta. Kádár János délelőtt a Váci úti kender-juta gyárat kereste fel, ahol Huszák Vilmos igazgató, Németh Lász- lóné, a gyári pártbizottság Ritkára, Zsidi Gyuláné, a szakszói’vezeti bizottság titkára és Harsányi Jánosné, a KISZ-bizottság titkára fogadta a látogatókat, akik rövid tájékoztató után megtekintették a gyár részlegeit Kádár János elbeszélgetett az üzemrészleg dolgozóival. Kádár János —' aki a főváros 39. sz. választókerületének képviselője az ország- gyűlésben — délután képviselői beszámolót tartott a Láng Gépgyárban. A vendégeket Kasoly József vezér- igazgató, Ónodi Ferenc, a gyár párttitkára, Udvardy Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára és Gacs Sándor a KISZ-bizottság titkára fogadta. A kazánszerelő csarnokot zsúfolásig megtöltötték a gyár dolgozói, a környező üzemek, vállalatok képviselői, a választókerület lakói. A kerületi párt- és Hazafias Népfront-bizottság nevében Kónyi Gyula üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, majd Kisléghy Imre, a XIII. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke számolt be a kerület eredményeiről, gondjairól, terveiről. Ezután Kádár János mondott beszédet, amelyet nagy tapssal fogadták. A gyűlés Kónyi Gyula zárszavával ért véget. KS/n. NAPLÓ, TELEFOTO KADAR JANOS BESZEL A LANG GÉPGYÁRBAN Közlemény a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek tanácskozásáról 1969. december 22-én és 23-án Moszkvában ülésezett a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei- j nek bizottsága, amelyet a Varsói Szerződés tagországainak politikai tanácskozó bizottsága által 1969. március 1 17-én hozott határozat alapján alakítottak. A bizottság ülésén részt vett D. Dzsurov hadseregtá- j bomok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere, M. Dzur vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, W. Jaruzelski altábornagy, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Csémi Károly altábornagy, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi miniszterének első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, H. Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, I. Ionita vezérezredes, a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere, A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, I. I. Ja- kubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, Sz. M. Stemenko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke Az ülésen megvitatták a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének megszilárdításával összefüggő kérdéseket. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei bizottságának munkája a teljes és kölcsönös megértés, s a nézetek azonossága jegyében folyt. A bizottság határozatokat fogadott el a megvitatott kérdésekről és úgy döntött, hogy a következő ülését Szófiában tartja meg 1970 május—június folyamán. A bátasxéhi vonal kivételével Közlekednek a vonatok Baranyában Indít fák a távolsági autóbuszokat Két nyomon járhatók a főútvonalak A tartalomból A rabati csúcs folytatta munká/át (2. oldal) Televízió egy ialusi iskolában <3 oldal) Melegedjen a könyvesboltokban! (3 oldal) Elérte Baranyát az ini-uenzajárvány (5. oldal) Jelentősen javult a helyzet a Baranyában lévő vasútvonalakon és közutakon. — A Pécsvárad és Bátaszék közötti szakasz kivételével megyénkben mindenütt közlekednek a vonatok kisebb késéssel, a fővárosból és más megyékből is érkeznek, indulnak. A Pécsi Vasútigazga- tóság tájékoztatása szerint a bátaszéki vonalon még mindig igen nagy akadályok vannak. Néhol 5 méteres hófalak zárják el az utat így nem sikerült még kiemelni a múlt hét folyamán kisiklott egyik mozdonyt A felszabadító menet egyik oldalon Nagypallig, a másik oldalon pedig Bátáig jutott eL Tegnap 500-an, ma pedig 700-an dolgoznak a hatalmas hőmennyiség eltakarításán, a vasútvonal felszabadításán. A KPM pécsi hószolgálatának tájékoztatása szerint megyénkben két nyomon járhatók a főútvonalak. A bekötőutak közül pedig mindössze a mohács—pécsváradi, és a somberek—pécsváradi járhatatlan. A dombóvári szovjet katonai alakulat segítségével sikerült járhatóvá tenni a mekényes—mágocsi összekötő utat * Az útviszonyok javulásával több, napokig szünetelő járat ismét megindult — A 12-es AKÖV ma Eszékre, Szegedre, Budapestre és Kaposvárra is megindítja a távolsági autóbuszokat — Veszprémbe azért nem indul a járat mert a legutolsó a múlt hét péntek óta nem érkezett vissza. A Szigetváron keresztül Barcs felé tartó budapesti autóbusz csak Pécsig közlekedett tegnap, mivel Szigetvár és Barcs között még akadályok vannak. A helyközi járatok i* közlekednek, kivéve a pécs— hosszúhetény—szászvár—bony hádit. Bonyhádra Mecsekná- dasd felé jutnak el az autóbuszok. Kisebb rövidítéssel valamennyi hegyijárat közlekedik városunkban. A Misinára még nem sikerült feljutni, a járat változatlanul a Dömörkapuig közlekedik. A komlói „Mecsek szalámi” vállalkozás kudarca sem akadályozta meg, hogy létrejöjjön a megye második jelentős termelőszövetkezeti húsfeldolgozó vállalkozása Vajszlón. Sőt, a társuló szövetkezetek a komlói példán tanulták meg: nem érdemes romos épületben, primitív körülmények között „húsüzemet” fenntartani. A Mecsek szalámi működésének átmeneti beszüntetését az idézte elő, hogy a komlói ÁFÉSZ által rendelkezésre bocsátott vágóhíd épülete életveszélyesnek bizonyult. Ehhez járult az is, hogy sem az üzem vezetése, sem eszköaellátott- sága nem felelt meg a követelményeknek. A nagy forgóalap-hiány miatt a vállalkcé zás későn fizetett, emiatt a harmadik negyedévben a tag tsz-ek nem voltak hajlandók az üzemet alapanyaggal — ez esetben hízóttsertéssel — ellátni. így az üzem háromnegyed év alatt 600 ezer forint veszteséggel zárt, s ideiglenesen beszüntette működését. Működésük újbóli megkezdését Komló és környéke ellátása érdekében annak enHúsfeldolgozó középüzem épül Vajszlón Évi tízezer sertést vágnak — A tsz-társulás látja el a környék falvait — A Mecsek szalámi is csak ideiglenesen szünetel gedélyezéséhez kötik, ha az önmagában nem gazdaságos húskészítmények mellett, tőkehúst is forgalmaznak. Amennyiben a Megyei Tanács, illetve a MÉM ezt engedélyezi, a társulás — amelyből csak Kétújfalu lépett ki — újra beindulna, s ha az állam 1970-ben a vágóhidakra és húsfeldolgozókra Is kiterjeszti, mint arról szó van — az 50 százalékos beruházási ártámogatást, ez esetben a Mecsek szalámi egy korszerű, évi i0—15 ezer kapacitású húsüzemet kíván létesíteni. Amit a komlói vállalkozás saját kárán tanult meg, hogy középüzemben is csak a korszerűvel szabad elkezdeni, a Vajszlón létrejött Ormánsági Húsfeldolgozó Társulás ezt alapelvként szögezte le már a megalakulásakor. Az 1970-ben megépítésre kerülő évi 10 ezer kapacitású hús- . feldolgozó, arra a most épülő ugyancsak tízezres kibocsátású sértéskombinátra alapozza működését, amelyet 32 millió forintos költséggel ugyanaz a társulás épít közös invesztációval. A társulásnak négy tagszövetkezete van, a nagyteleki, a zalátai, a vejti és a vajszlói tsz, az alapokmány azonban nem zárja el az utat más termelőszövetkezetek betársulásá- tól sem. Az ötmillió forint költséggel létesítendő vágóhíd és húsüzem helyét Vajszlón a Fékét* víz híd iától balra, 50 méterre jelölték M. A beruházást a Pécsi Tsz Szövetség saját tervezőrészlege bonyolítja — önköltségi áron, ami 20 százalékkal olcsóbb, mintha más végezné el. — Az üzem tervét a budapesti ÉLITERV — Élelmiszer Tervező Intézet — készíti. A kivitelezési munkálatokat 1970- ben kezdik meg, s 1971 második felétől — tekintettel arra, hogy akkor Indul be a társulás hizlaldája Is — működik majd teljes kapacitással a húsüzem. A fentieket Tihanyi József, a vejti tsz-elnök, a társulás megbízott szervezője nyilatkozta lapunk számára, s egyben kifejezte azt a véleményét, mely szerint az Ormánsági Húsfeldolgozó Társulás vajszlói húsüzeme minden további nélkül magára vállalja Vajszló és környéke — Páprád, Gilvánfa, Zaláta, Luzsok, Hirics, Vejti, Bara- nyahidvég és még néhány — összesen tíz-tizenkét község ellátását a napi 30—40 sertés vágására alkalmas vágóhíd tőkehússal a feldolgozó pedig különféle töltelékekkel, Mini a Járda, mini a traktor, mini az eke... A Pécsi HóerőmO Zsolnay utcai lakótelepe előtt ezzel a kertitraktorral takarították el tegnap délelőtt a havat. A házilag készített hóeke percek alatt megtisztította a járdát. A Járókelők egybehangzó véleménye szerint igazan kár, hogy nem tartozik az egész Zsolnay út. az Erőmű *• ' fennhatósága alá.,. Négy és fél millió forintos létesítmény Átadták rendeltetésének a mohácsi árvédelmi központot Itt aztán öröm lesz dolgozni! A helyszín, az épület ideális. Még kilátónak is megfelelne a most felépült új mohácsi árvédelmi központ A közvetlen Duna partján álló impozáns „palota” felső emeletéről csodálatos a táj: az egész mohácsi Duna-sza- kaszt belátni. A szakemberek elmondták, hogy a vízügyi szolgálatnak ehhez hasonló fekvésű épülete másutt nincs az országban. A modern vízügyi létesítmény építését a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a napokban befejezte. A műszaki átadás-átvételre tegnap került sor. Vajon miért vált szükségessé a közel 4,5 millió forint beruházással felépült árvédelmi központ létrehozása? — Köztudott, hogy a Duna — Bártól az országhatárig terjedő szakaszának — árvédelmi feladatát a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el — mondta dr. Bárány István, a Dél-dunántúli vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. — Árvíz idején az egész árvédelmi „vezérkar” Mohácson tartózkodik. Innen közvetlenül irányítják a védekezési munkákban résztvevő több- ezer munkást. Az irányítás ellátására, a szükséges apparátus, a hírközlő berendezések, védelmi felszerelések elhelyezésére alkalmas helyiség eddig nem volt. Ezért volt indokolt a „védelmi törzs” megfelelő elhelyezését biztosító létesítés«. — Szerencsére nincs minden évben árvíz — télen otthont ad a jégelhárítás, jégtörési munkákban a mohácsi Duna-szakaszon tevékenykedő jégtörő hajók irányító személyzetének. Ugyanis, az elképzelések szerint a Duna déli szakaszán cirkáló jégtörőhajók egyik fontos bázisa Mohácson lesz. És még valami történt Mohácson: a közelmúltban létrehoztuk a Vízügyi Igazgatóság mohácsi szakaszmérnökségét, melynek hivatali apparátusát is itt helyezzük el. A Éécsi Tervező Vállalat tervei alapján készült négyszögalaprajzú kétemeletes épület földszintjén lesznek az árvédelmi készenléti raktárak és gondnoksági helyiségek. Az épület közepén kapott helyet a tágas halszerű lépcsőház. A belső lépcsőház világítását a tetőn elhelyezett hengeralakú, üveggel fedett, artisztikus megoldású „tetőablakok” biztosítják. Az első emeleten a mohácsi szakaszmérnökség, valamint a Mohácsi Vízügyi Felügyelőség hivatali helyiségei lesznek. Itt helyezik el a nagyfontosságú hírközlő központot is. A második emeleti irodákat úgy tervezték, hogy árvíz, jégveszély esetén a védekezési munkákban résztvevőknek szálláshelyéül is szolgáljon. A hiánypótlások elkészíése után, január első napjaiban megkezdődik a hivatali apparátus beköltözése (Mécs)
