Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

december 23. Dunantmt nam« 3 Gazdaválsds', profilvita Sikonda — válaszúton Tizenöt év alatt minden megváltozott — .4 bányászok számára érzelmi kérdés is — A megye is hasznosíthatná a berendezést Kis túlzással azt mondhat­nám: Sikonda hadszíntér lett; a legkülönbözőbb jogos és vélt érdekek, illetve szemé­lyes indulatok összeütközésé­nek színtere. Hivatalosan úgy vetődött fel a kérdés: a Ne­hézipari, vagy az Egészségügyi Minisztérium fennhatósága alatt dolgozzon-e tovább az intézet, a mélyben azonban más is van, több. A bányá­szok azt mondják: most már ezt is el akarják tőlünk ven­ni, az egészségügyi ellenőrző szervek: jobban is ki lehetne használni a kapacitást, a he­lyi orvosok meg azt: az el­múlt néhány év megfeszített munkája éppen hogy elkez­dett kamatozni, s máris min­dent veszélyeztet egy toll­vonás . . o Foglalkozási betegségek A sikondai éjjeli szanató­riumot 1953-ban hozták lét­re — a párt és a kormány határozata alapján. Feladata ekkor meglehetősen egysíkú volt: a szó legszorosabb ér­telmében kondíciójavító in­tézménynek szánták. Ez a profil néhány évi fennállás után természetesen automati­kusan megváltozott: a bányá­szok életkörülményei gyors ütemben javultak, s az 1950-es évek második felé­ben már senki sem volt rá­szorulva, hogy kalóriadús ebédekért utaltassa be ma­gát a szanatóriumba. A gyó­gyító és utókezelő tevékeny­ség mind nagyobb szerepet kapott, s 1964-ben hivatalo­san is módosították a műkö­dési szabályzatot. Eszerint a sikondai éjjeli szanatórium főfeladata egyes idült — fő­leg foglalkozási —, betegsé­gek súlyosbodásának meg­akadályozása. A bányászok jelentős része mozgásszervi, illetve szív­tüdő bántalmakra panaszko­dik — magától értetődő volt tehát, hogy a szanatórium fejlesztése is e két irányba indult meg. Oj osztályokat hoztak létre, laboratóriumo­kat állítottak fel. Az intézeti ágyszámot 70-ről 100-ra nö­velték. 1965 óta többirányú tudományos kutatómunka is folyik az intézetben, a keze­lésre váró embereket „pro­dukáló” bányák munkaélet­tani szempontból ugyanis ná­lunk még szinte teljesen fe­hér foltnak számítanak. — E munka szángns sikere közül, legjelentősebb annak — az országosan is egyedülálló —, műszercsoportnak a kialakí­tása, melynek segítségével minden eddiginél pontosabb képet kaphat az orvos arról, hogy milyen és mekkora -ter­helések érik a bányászt - a föld alatt, munkavégzés köz­ben. Az új módszer mind a gyó­gyító, mind pedig a megelő­ző üzemegészségügyi felada­tokat ellátó orvos számára felbecsülhetetlen értékű ada­tokat szolgáltat. A betegség­ből felépült embereket így megfelelő munkahelyekre irányíthatják, míg az egész­séges munkások fokozottabb védelemben részesíthetők. — Sikonda néhány év alatt nem­zetközileg is ismertté vált — négy alkalommal, „Sikondai bányaegészségügyi napok” címmel, tudományos rendez­vénysorozatot is szerveztek —, a tudományos téren elért si­kerek azonban kétélű fegy­vernek bizonyultak. Kinek a dolga? A gazda-válság kirobbaná­sának egyik oka ugyanis éppen e kutató munkával kapcsolatos, a felügyeletet ez idő szerint ellátó NIM Köz- gazdasági Főosztály ugyanis kétségbevonja, hogy éppen Sikonda feladata új utakat törni. A helybeli orvosok — és a Mecseki Szénbányák ve- aetői is —, az éjjeli szanató­Korszerűen berendezett laboratóriumban, műszerek sokasá­gával végzik a szív-, tfidőrendszeri funkciós vizsgálatokat. Szokolai felv. riumban folyó munka elvá­laszthatatlan részének tekin­tik a munkaélettani kutatá­sok folytatását, hisz a már beteg dolgozók kezelése mindenképpen félmegoldás lenne egy olyan helyzetben, amikor a panaszok lépten- nyomon újratermelődnek. Kedvetlenség és nyugtalan­ság — ez jellemzi most Si- kondát —{ A megválaszolat­lan kérdések legexponáltabb- ja tehát ez: megváltozik-e az intézet az igények hatására szinte automatikusan kiala­kult profilja, de más szem­pontból ugyanilyen fontos lenne mielőbb választ adni arra a kérdésre is: miképpen kapcsolódhatna be Sikonda hatékonyabban megyénk egészségügyi rendszerébe? Mindenki hasznára Egész pontosan nehéz megrajzolni a pillanatnyi helyzet erővonalait, most leg­utóbb ugyanis már a NIM- ben is akadtak pártfogói az intézetnek, azaz az átadás vo­natkozásában bizonyos mér­vű visszatáncolás tapasztal­ható. Egy másik ötlet is fel­vetődött: vegye át a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­te, s legyen Sikondán egy országos mozgásszervi gyó­gyító központ. Az elképzelés első hallásra szimpatikus, s talán a helyi bányászság szá­mára is elfogadható lenne, orvosi szempontból azonban teljesen megalapozatlan ez a terv, hisz a sikondai víz nem hogy nem reumatikus gyógy­hatású, de még csak nem is meleg. A NIM Közgazdasági Fő­osztálya által kezdeménye­zett átadási akció az egész­ségügy terén tapasztalható párhuzamosságok megszünte­tése szempontjából feltétle­nül hasznosnak látszik, az ezzel kapcsolatos érveket azonban csak kevés bányász hajlandó figyelembe venni. Sikonda a miénk — mond­ják, s addig marad az, amíg a NIM kezében van. Makacs­ságukat csak fokozzák azok a hírek, feltevések, melyek az egészségügyi szervek (vagy csak személyek?) részéről elhangzott hasznosítási javas­latok nyomán elterjedtek. — Van, aki úgy tudja, a komlói kórház baleseti osztálya lesz, mások szerint elme elfekte­tő, s megint mások másról tudnak... A megkezdett úton Belvillongásokkal kezdő­dött ez a vita is, de most már több annál, a szó leg­szorosabb értelmében vala­mennyiünket érint. Sikonda mostani profilja — a „fél­betegek” kezelése, azaz a kór­házi szempontból már gyó­gyult, de azért a szó szoros értelmében még nem egész­séges, illetve az orvosilag még nem beteg, de gyakorlatilag már teljesen egészségesnek sem tekinthető emberek vé­delme —. Baranyában egye­dülálló. Ilyen jellegű intéz­mény nincs több a mégyében, pedig hiánya egyre égetőbb. Mindezek figyelembe vételé­vel a közérdek azt kívánná, hogy Sikonda a megkezdett úton haladjon tovább. — Eü. felügyelet alatt, mert a lehe­tőségek teljes kihasználását csak ez a gazdacsere garan­tálhatja. Békés Sándor Premier a Baross téren és a Hungária körúton Hétfőn megindult a forga­lom mind a Baross téri, mind a Hungária körúti közúti fe­lüljárón. A Baross téri híd karcsú ívét nemzetiszínű és vörös zászlókkal díszítették, s be­kapcsolták a korszerű szalag­világítást is. A főváros új, 165 méter hosszú felüljáróját Sarlós István adta át a for­galomnak. A rövid avatóbe­széd után a főváros vezetői, s az ünnepség résztvevői át­sétáltak a hídon. A felüljárót, illetve a Ba­ross téri aluljáró-rendszert az eredeti tervek szerint csak a jövő esztendő derekán kellett volna átadniuk az épí­tőknek. Ezt a határidőt több mint fél évvel rövidítették meg, s így mintegy kilenc­millió forintot takarítottak meg. A híddal egvidőben bir­tokukba vették a budapestiek a közlekedési csomópont nagy részét is. Ugyancsak Sarlós István avatta a 302 méter hosszú Hungária körúti felüljárót. Korábban az itteni vasúti sorompó naponta 12 óra hosszat volt lezárva. Az új felüljáró építését 1968 júliu­sában kezdték, s csupán a jövő esztendő augusztusára kellett volna befejezni. Kutak és vizek Megfúrják a 10 millió éves miocént NAPJAINK EGYIK LEG­DRÁGÁBB „NYERSANYA­GA” a víz: világszerte mind nagyobb gondot okoz a vá­rosok, falvak, ipartelepek hatalmas vízigényének kielé­gítése. A föld felszínén talál­ható készletek ugyanis kime­rülőben vannak, s a mélyből néha több mint ezer méter­ről kell felhozni a vízkincse­ket. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban már mintegy 50 000 fúrottkút ontja a vizet az országban, s jelenleg is évente 600—700 újabb nagy vízhozamú kutat létesítenek. A Vízkutató és Fúró Vál­lalat alaposan el van látva megrendelésekkel, 70 fúróbe­rendezése szünet nélkül jár­ja az országot, s idén is ösz- szesen mintegy 80 000 méter fúrást végeznek. A sok érdekes munka kö zül a soproni, szombathely: és a nagykanizsai különösen jelentős. Sopron határában Fertőrákoson miocén korú rétegek feltárása folyik; több mint 10 millió évvel ezelőtt keletkezett rétegekből fakasz­tanak vizet, összesen 14 ku­tat fúrnak, s ezek bekapcso­lásával hosszú időre megszün­tetik Sopron vízellátási gond­jait. Fertőrákostól már meg­kezdődött a távvezeték épí­tése, s így a jövő évben meg­indulhat a vízszolgáltatás is. Sárvár mellett Ikervár tér­Baranyai vendégvárás • • • Ideálisnak mutatkoznak az évvégi ünnepnapok. A hó már megérkezett.., talán előbb is, mint kellene. Való­színű fehér karácsonyunk és újévünk lesz. Az 1969. esz­tendőtől is a már hagyomá­nyos szokások szerint búcsú­zunk. Az ünnepek alatt nem csak ajándékozzák egymást az emberek, nemcsak, a . ro­koni látogatásokat bonyolít­ják le, hanem karácsonykor, de főleg szilveszterkor „össz­népi szórakozásra” kerül is­mét sor. Táblás házak várhatók Pécsett, a nagyon szép környezetéről is híres Sző­lőskertben december 25-én egy ifjú műszerész és egy kereskedelmi nődolgozó tart­ja lakodalmát. De ezen a na­pon egyébként is „táblás ház” lesz itt, mert még két eljegy­zési rendezvényt is lebonyo­lítanak. Szilveszterre már minden asztal foglalt. Az éj­féli köszöntő után kisorsol­nak egy kismalacot, amelyet majd a szerencsés tulajdonos piros szalagból font pórázon hazavezethet. A másik neves szövetkezeti vendéglő: A vil­lányi „Opportó”. A jugoszlá­viai Ganeralturist szervezésé­ben 40 eszékit várnak és ter­mészetesen a helybelieket — De hát nemzetiségre való te­kintet nélkül, — Schneider Frigyes főszakács pompás kreációja, a gesztenyével töl­tött pulyka — bizonyára min­denkinek ízlik majd. A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat, a legnép­szerűbb szórakozóhelyeken feldíszített karácsonyfákat ál­lít fel. A vállalat megrendel­te már az újévi malacokat is, amelyeknek egy részét a sza­kácsok kezére bízzák, a töb­bit pedig kisorsolják. — Az Olimpia 700 vendéget vár, az asztalok hetven százaléka már foglalt. Mi lesz itt a sláger? Hát... ha máskor nem is, de legalább év végén: rán­tott borjúláb és más borjú­hús-készítmények A speciá­lis „szilvesztertál” mellé a fő- szakács kis emléktárgyakat — mini-kéményseprőt, kram­puszt, malacot — küld a tisz­telt vendégnek Ami az időt illeti... nonstop-jelle- gű: nyitnak 31-én szilveszter napján reggel nyolckor, és zárnak 1970. január 2-án haj­nali 2 órakor. A komlói Béke Szállóban már e hónap 15-e óta tart a borvásár, engedményes áron. Mintegy 30 féle palackozott és folyóbor között válogat­hatnak a vásárlók December 26-án, karácsonykor, a Béke összes helyiségeiben műsoros estet rendeznek a pécsi, il­letve a nemrég alakult kom­lói tánczenei stúdió tagjainak közreműködésével. Ez az „emelőszilveszternek” is be­illő jómulatság reggel öt óráig tart Az esztendő utolsó nap­ján — hagyományokhoz hí­ven — a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei adnak műsort A közönséget malacpecsenyé­vel, korhelylevessel, kolozs­vári töltöttkáposztával és egyáltalán, vagy 30 féle étel­lel, 50 fajta borral várják Űj év kezdés fürdéssel Harkányban, az új, gyönyö­rű Napsugár szálló és a Ba­ranya szálló éttermei, presz- szójai is felkészültek az ün­nepekre. Mintegy 500—600 vendégre számítanak. — A Napsugárban Dörömböző Gé­za és zenekara muzsikál, a presszóban Koródi László tánczenekara ad műsort, énekesek közreműködésével, szilveszter éjszakáján. Az év első napját pedig — legalább is a nyolcvan fős jugoszláv vendégsereg — fürdéssel kez­di meg. A Dömőr-kapui Turistaház­ban is kitehetik a „foglalt” táblát. A szállodai részben — és az új Mecsek gyöngyé­ben is — minden hely el­kelt: 86 szállodai férőhely ta­lált gazdát. Az ország külön­böző részéből érkeznek turis­ták akik a karácsonyi, újévi Űj bár műsor Pécs legnagyobb szórakoz­tató-kombinátja a Nádor— Pannónia Szálló. Még több évvel ezelőtt, a Városi Ta­náccsal történt megegyezés alapján, az idén is éjfélig tart nyitva a kávéház és a vadász- terem, december 24-én, ka­rácsony előestéjén. Ez a ta­nácsi szervek kívánsága, hogy a magánosok is kellemes kör­nyezetben tölthessék el az estét. Egyébként népes tár­saság tölti be majd a két he­lyiséget huszonnegyedikén: egy kiskatona — ki másnap alakulatához tér vissza — itt tartja esküvőjét, ezenkívül Budapestről, az IBUSZ ren­dezésében is 35 fős vendég­sereg érkezik a karácsonyi ünnepekre. Szilveszterkor a vállalat valamennyi helyisé­gében reggel 5 óráig lehet majd szórakozni. Egy kisebb külföldi csoport is bejelentet­te részvételét, de a szálló ve­zetői elsőbbségi jogot bizto­sítottak a pécsieknek, illetve a törzsvendégeknek. Újév nap­ján már új műsor kezdődik a Pannónia-bárban, de való­színű, hogy a „főpróbára” szilveszter éjszakáján kerül sor. ünnepeket a Mecseken kí­vánják eltölteni. A Kőbányai Sörgyár Természetjáró Szak­osztálya mintegy 40 fővel je­lentkezett Itt tartják az év­végi összejövetelt, egymást megajándékozzák és ahogy hírlik, még műsorral is ked­veskednek, a szilveszteri kö­zönségnek, az Ulrich-féle sramli-zenekar közreműködé­sével. A DömOr-kaput Turlstaház meleghangulatű presszója. ségében jelenleg a kutatófú­rásokat mélyítik, Szombathe­lyen ugyanis már nincsenek megfelelő vízadórétegek, itt viszont percenként többszáz liter hozamú kutakra számí­tanak. A program szerint a jövő évben fejeződik be e környéken a kutatás, s ez1 követően látnak hozzá azok­nak a kutaknak a fúrásához amelyeknek bekapcsolásává! jelentősen bővíthetik a szom­bathelyi vízművet. Nagykani­zsa és környékének vízellá­tását egy regionális vízmí építésével kívánják megolda­ni. KÖRÜLBELÜL 30 KILO MÉTER HOSSZÚSÁGBA? KUTATJÁK A DRAV^ MENTÉN A VIZET, s hog; nem eredménytelenül, arró máris több nagy vízhozam: kút építése tanúskodik. Ezé! bekapcsolásával folyamatosai biztosíthatják majd a gyor san fejlődő nagykanizsai tér ség vízszolgáltatását. A vállalat munkája nyo mán egymás után telepítene] új hévízkutakat is az orszá legkülönbözőbb területein, i Szentes melletti Fábiánsebes tyén községben például a há rory termelőszövetkezet kö zös vállalkozásaként létrejöl „SERTÖV” részére csakner 2000 méter mélységű hévÍ2 kutat fúrtak, ahonnan per cenként 1800 liter 96 Celsiu fokos vizet kap a sertéste nyésztő telep. Hamarosan eg újabb kút átadására kéri sor, sőt egy harmadik építi sét is tervezik. A ceglédi Ve rös Csillag Termelőszöveti« zetben most fejezték be eg több mint 1300 méter mélj ségű kút építését, amelyne 68 fokos vizét komplex m< dón hasznosítják, elsősorba azonban a melegágyak fűt< sére használják. Jászárokszálláson egy pei cenként 1680 liter hévíz, szolgáltató kutat sikerült fú: ni, ahonnan a strandfürdő látják majd el vízzel. Tisz. kécskén és Kiskőrösön ugyaj csak a strandok vízellátás, hoz építenek nagymélysét kutakat, míg Forráskuton helyi termelőszövetkezet, P. pán pedig a Textilgyár k vánja hasznosítani a na; mélységből érkező melegvíz két. A közelmúltban adt; át rendeltetésének a nag; körösi és a gyöngyösi vízn új kútjai is, amelyeknek b kapcsolásával jelentősen j vul majd a két város vize látása. A vízkutató vállalat tev kenysége iránt külföldről egyre jelentősebb az érdé lődés. Mongóliában tíz é dolgoznak már a vállal szakemberei, s ezalatt csa nem 300 mélyfúrású kút építettek. A vállalat főgeol gusa dr. Dobos Irma tanác adóként két éven át Kub ban működött. Jeney Gye fúrómérnök pedig most ind: ugyancsak két évre — M rokkóba, ahol egy vízkuts expedíció munkáját kész elő. Jövőre már várható két fúróberendezéssel ind: hatnak vizet keresni és f< tárni szakembereink Észa Afrikába. JUGOSZLÁVIÁBÓL NAGY FIGYELEMMEL » SÉRIK a magyar vízkutat munkáját, s az eddigi tárgj lások alapján minden bizor nyal megbízást kapnak, E kovicka Banan, e népsze fürdőhelyen szénsavas hé' feltárására. Szakemberei várhatóan résztvesznek mó Belgrád hévíz és eset! gyógyvíz forrásainak létre! zásában is. Terveket készítettek — ; goszláv felkérésre — a töl között melegházak fűtésé s a vállalat előrelátható megbízást kap a reskov valamint a bujanováci 1 víz-fürdők vízellátását sz gáló új kutak építésére. S; badkán a vállalat szakeml rei hamarosan megkezdik < új kút fúrását, s a jugosz viai Nafta-Gas tröszt együttműködve megpróbál a korábban létesített, de szénhidrogén feltárás szó pontjából meddőfúráso hévízkutakká kiépíteni. á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents